Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-07 / 64. szám
7 SZÍNHÁZAT PUSZTÍTÓ SZÍNÉSZEK SZOLNOKON A sajtó kirekesztésével tartották meg pénteken a Szolnoki Szigligeti Színház évadzáró társulati ülését. Az együttes szezonbeli munkáját és teljesítményét értékelő ülés az MTI megyei tudósítójának értesülései szerint botrányosra sikeredett, ami részben magyarázatot adhat a médiumok mellőzésére. Az évadzárón felforrósodott hangulatot a társulat néhány tagjának korábbi viselkedése idézte elő. Május 22-én ugyanis a színészek egy csoportja komoly károkat okozott a színház épületében: cserepeket törtek össze, színes spray-vel fújták be a klubhoz vezető folyosó fehér mennyezetét. Az ország egyik legszebb vidéki színházaként számon tartott intézmény igazgatója, Spiró György a felelőtlen károkozók fizetéséből meghatározott összeget visszatartott, és ez volt a méltatlankodás kiváltója. Ami a szolnoki színház már zajtalan, másik ügyét, az 1994/95-ös műsortervét illeti: a következő évadban hét nagyszínházi bemutatót láthat a közönség. A klasszikus darabok közül Schiller Don Carlos című drámáját és Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét viszik színre. A prózai alkotások sorába tartozik még a Jegor Buli- csov és a többiek című Gorkij-dráma, valamint a Novemberi éj. Wyspianski műve. Az elmaradhatatlan operett ezúttal Jacobi Viktor Sybillje lesz. Ugyancsak zenés produkcióként állítják színpadra a Szilágyi-Harmath-Márkus trió Szomjas krokodil című bohózatát, és az ismert Fejes Endre-regény, a Jó estét nyár, jó estét szerelem musicalváltozatát. A szerzemény meg- zenésítője a Presser-Sztevanovity páros. MAGYAR FILM í$ televíziós megállapodás Magyar film és televíziós megállapodást kötött a Magyar Mozgókép Alapítvány és a Magyar Televízió. A szerződést az MM A részéről Bihari Mihály, a kuratórium ügyvezető elnöke és Nah- lik Gábor, az MTV alelnöke írta alá. A megállapodás célja, hogy a két szervezet együttműködve segítse elő minél több magyar produkció megvalósítását és a közönséghez való eljuttatását. A szerződés 1999. március 30- ig érvényes. Az MMA és a Magyar Televízió évente meghatározott ösz- szeggel járul hozzá különböző műfajú filmek elkészítéséhez. A megállapodás végrehajtására létrehozták a Magyar Film és Televíziós Bizottságot, amelynek két-két tagját az MTV, illetve az MMA delegálja, az ötödik tagot közösen kérik fel. A megállapodás értelmében idén a Magyar Televízió 210 millió forintot biztosít játék-, dokumentum, animációs és népszerű tudományos filmek elkészítéséhez. Diákfarm Kalocsán Az elméleti ismeretek mellett gyakorlati jártasságot is szerezhetnek a kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói az intézmény legújabb létesítményében, a napokban átadott diákfarmon. Az iskola két esztendeje állt át arra az új oktatási formára, amely a tanulókat nem a nagyüzemi speciális szakterületekre, hanem a kisgazdaságokban hasznosítható, a váltást is megkönnyítő általános ismeretekre készíti fel, az érettségi, sőt technikusi képesítés mellett. Száz hektáros területen az általános növénytermesztési és kertészeti termelés gyakorlati oktatása már korábban beindult, most megteremtődtek a hasonló feltételek az állattenyésztő diákok számára is. A szarvasmarhák már megérkeztek, szeptemberig, a következő tanév kezdetéig pedig sertésekkel, baromfiakkal és várhatóan lovakkal is gyarapodik az állat- állomány, amelyek tartása, továbbtenyész- tése -szakemberek irányítása mellett - a diákok órarendbe iktatott feladatai közé fog tartozni. A jószágszaporulat átmeneti ideig a farm gyarapítását szolgálja, a későbbiekben pedig a kalocsai középiskolák közös konyháját látja majd el. A jószágok gondozásán kívül a tanulók a farmhoz vásárolt kilenc hektáros területen a szálas- és szemestakarmányokat is megtermelik. HOGYAN TALÁLTÁK MEG BETHLEN ISTVÁN SÍRJÁT Nanovfszky György moszkvai magyar nagykövet az orosz fővárosban magyar újságíróknak dióhéjban elmesélte, hogy miképpen sikerült megtalálni Bethlen István néhai miniszterelnök és Deseő László honvédtábornok sírját. A nagykövet 1992 szeptemberében kezdett kutatni Bethlen István után. Közben a múlt évben indította meg a nagykövetség a nyomozást Deseő László sorsának tisztázása érdekében, miután fia, a stockholmi magyar nagykövet kérte azt. A keresés során a magyar nagykövet kapcsolatba került Rudolf Pihojával, az orosz irattárak, illetve Dmitrij Volkogonov tábornokkal, az orosz katonai irattárak vezetőjével. Pihojának az volt az álláspontja, hogy már csak emberiességi oknál fogva is át kell adni a magyar félnek a dokumentumokat. Ők ketten külön-külön is nagyon sokat segítettek a Bethlen-kutatás- ban, és nagy szerepük volt a Nagy Imrére vonatkozó iratok korábbi átadásában. Nanovfszky György a keresés során jutott el a Moszkva melletti Kraszno- gorszkba, ahol a háború után hadifogolytábor működött. Egy helyi múzeumban rábukkant például Örkény István egyik versére, az író ugyanis szintén itt raboskodott. A nagykövet arra számított, hogy itt találja meg Bethlen István sírját is, de ez a várakozás később nem igazolódott. A múzeum igazgatója, Arkagyij Kru- pennyikov és munkatársa, Vlagyimir Vsze- volodov, akik szenvedélyesen kutatták a fogolytáborok lakóinak sorsát, szintén nagyon sokat segítettek. Vszevolodov számítógépre vitte például a foglyokra vonatkozó adatokat, és az ő archívumában orosz néven Vlagyiszlav Ludvigovics Dezseként szerepelt Deseő László. Ezen a nyomon folyt tovább a kutatás. Ekkor azonban még nem voltak ismertek sem Deseő halálának körülményei, sem pedig az, hogy hol temették el. Nanovfszky György emlékeztetett rá, hogy ezen a ponton kapcsolódott be az MTI moszkvai irodája. Az MTI kapcsolatai útján sikerült eljutni az orosz börtönigazgatóság vezetőjéhez, Jurij Kalinyin tábornokhoz. A nagykövetség kérésére alig több mint egy hónap leforgása alatt válasz érkezett, amelyben Kalinyin közölte Deseő tábornok halálának körülményeit és azt, hogy pontosan hol van eltemetve. Bethlen István sírjának hollétét viszont továbbra is homály fedte, viszont Kalinyin fogadko- zott, hogy folytatják a kutatást a titkos irattárakban. Végül részben ezen a vonalon. illetve más archívumok iratai, valamint egykori szemtanúk alapján sikerült megtudni, hogy Bethlent elhamvasztották és a moszkvai Donszkoj kolostor melletti három tömegsír egyikébe temették. A kutatások során megtaláltak egy japán tábornokot, a lengyel hadsereg több tisztjét, akiket ugyanaz a Szeröv tábornok tartóztatott le, aki későb Nagy Imrét és társait is őrizetbe vette. A foglyok egy része, így Deseő tábornok, valószínűleg nem természetes halált halt: a szovjet belügy gyilkos módszereivel elpusztította őket. Halálra gyötörték a szerencsétleneket, és a halál okaként mondvacsinált betegségeket írtak a zárójelentésekbe. Deseő tábornok halála előtt néhány héttel ugyanis arról számolt még be feleségének írt levelében, hogy jó egészségnek örvend. A zárójelentésbe viszont az került, hogy vesesorvadás végzett vele, holott fiának elmondása szerint soha semmi baja nem volt a veséjével. A hosszas kutatásokat végül siker koronázta: Viktor Jerin orosz belügyminiszter nemrég Boross Péter kormányfővel hivatalosan is közölte, hogy sikerült megtalálni Bethlen István sírját, majd ezután a kormány úgy döntött, hogy a választások után hazahozatja a hamvakat, amelyeket magyar földben temetnek el. Hazaérkeztek a szovjet fogságban elhunyt néhai magyar miniszterelnök, Bethlen István hamvai. A tököli repülőtéren június 4-én landolt az a katonai szállító repülőgép, amellyel a Katona Tamás államtitkár vezette kormányküldöttség HAZASZÁLLÍTOTTA BETHLEN ISTVÁN JELKÉPES HAMVAIT ÉS DESEŐ LÁSZLÓ TÁBORNOK, EGYKORI MOSZKVAI MAGYAR KATONAI ATTASÉ FÖLDI MARADVÁNYAIT. A FOGADTATÁSI ÜNNEPSÉGRE FELSORAKOZOTT A MAGYAR HONVÉDSÉG DÍSZSZÁZADA. A KORMÁNYT KÁDÁR BÉLA KÜLGAZDASÁGI MINISZTER KÉPVISELTE. A KÉPEN! BETHLEN ISTVÁN JELKÉPES HAMVAI ÉS DeSEŐ LÁSZLÓ FÖLDI MARADVÁNYAI A MEGÉRKEZÉS UTÁN MTI-FOTÓ! KöVÁCS ATTILA A MECSEKI KULTÚRPARKBAN MINDEN ÉVBEN SZÉP SZÁMMAL SZÜLETNEK KÖLYKÖK ÉS FIÓKÁK, A GONDOZÓK ÉS A LÁTOGATÓK NEM KIS ÖRÖMÉRE. Idén az állatóvoda helyett ÚJDONSÁGKÉNT „SIMOGATÓ KERTET" HOZNAK LÉTRE, AHOL A GYEREKEK MEGFOGHATJÁK, MEGSIMOGÁTHATJÁK A KÖLYKÖKET. A KÉPEN! EGY ŐZGIDA MTI-fotó: Kalmándy Ferenc Génágyú Marlonvásáron Génágyú - a puska elvén működő, különleges berendezés - segíti a molekuláris genetikai kutatásokat az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató- intézetében, amelyet egy hazai kutató fejlesztett ki. Az eszköz, amelyhez hasonló csak egy működik Magyarországon, a Gödöllői Mezőgazdasági és Biológiai Központban, a növények kedvező tulajdonságaiért felelős gének bevitelét egyszerűsíti és teszi biztonságosabbá. Mint Barnabás Beáta, biológus, igazgatóhelyettes, az intézet biológiai szekciójának vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a génágyú lehetőséget ad arra, hogy az eddig alkalmazott eljárásoknál gyorsabb és biztosabb eredménnyel állítsanak elő genetikailag megváltoztatott, a termesztők számára hasznos tulajdonságokkal bíró növényeket, például a különböző betegségekkel szemben ellenálló, illetve a jelenlegieknél jobb minőségű búza- és kukoricafajtákat.
