Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-04 / 62. szám

1994. június 4., szombat BELFÖLD-KÜLFÖLD ÚJ KELET Végeredmény június közepén Az Országos Választási Bizottság várhatóan a június 13-ával kezdődő héten hirdeti ki a választások végleges, hivatalos eredményét, mert meg kell várni, hogy valamennyi jogorvoslati határidő lejárjon. Ezt a BM Választási Irodájának illetékese közölte az MTI-vel, hozzátéve, hogy eddig egy jogorvoslati kérelem érkezett, mégpedig Kapuvárról. Lesz-e külgazdasági minisztérium? A leköszönő külgazdasági miniszter szerint utódja - ha lesz egyáltalán ilyen, ugyanis a tárcát többen meg akarják szüntetni -ütőképes apparátust, jól működő szervezetet örököl. Kádár Béla az MTI-nek elmondta: ez annak köszönhető, hogy a minisztériumban elsősorban a szakmai rátermettséget vették figyelem­be. Főrabbi negyven év után Csaknem 40 év után most először ismét van országos főrabbi Ma­gyarországon, Schweitzer József, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatója személyében. A főrabbit a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége leg­utóbbi közgyűlésén választották meg. Magyar ENSZ-rendőrfőnök Mozambikban Magyar rendőrparancsnokot nevezett ki a három területre osztott Mozambik déli körzetében az ENSZ ottani parancsnoksága. Az ORFK sajtótájékoztatóján Buda József alezredes elmondta, hogy 17 ország 227 rendőrének megfigyelő munkáját irányítja az októberben választásra készülő Mozambikban. Munkaadói kerekasztal Megalakult a munkaadói kerekasztal, amelynek az Érdekegyeztető Tanács tagjait alkotó kilenc munkaadói szervezeten kívül számos új érekképviselet is tagja lett. Mint sajtótájékoztatójukon elhangzott, a munkaadók növelni kíván­ják szerepüket az átalakuló gazdaságban és javaslataikra nagy szüksége lesz a következő kormánynak is. Kerti csiga Pozsonyban 7586 kerti csigát találtak a szlovák vámosok egy hazatérő magyar állam­polgárnál, aki a 11 zsák csigát Szlovákiában, Losonc környékén vásárolta fel és gépkocsijában elrejtve Magyarországra akarta szállítani. A meg nem nevezett magyar állampolgárt a losonci járási környezetvédelmi hivatal jelentette fel, miután tudomást szerzett arról, hogy az illető Losonc környékén csigát vásárol fel a lakosságtól. A sátorosbányai határátkelőn a vámosok a 150 kilogramm csigát a gépkocsi pótkereke és ülései alatt találták meg. Szlovákiában a kerti csiga védett, a törvény egyetlen darab értékét 200 szlovák koronában állapítja meg. Eszerint a csigacsempész által okozott kárt másfél millió szlovák koronában állapították meg. A csigákat a vámhatóság elkobozta, s az esetet „bűncselek­mény alapos gyanújával” átadta a bíróságnak.,, Westel az M7-esen A Budapestet a Balatonnal összekötő M7-es főközlekedési úton szombat reggeltől már működnek a Westel 900 digitális mobiltelefon készülékei - tájékoz­tatta az MTI-t pénteken a GSM szolgáltató vállalat illetékese. Ez azt jelenti, hogy az autózók a fővárostól egészen a balatonaligai elágazásig a Westel 900 által lefedett területen haladhatnak. Mint ismeretes, a cég május 21-től a Bala­ton északi és déli partján már hozzáférhetővé tette szolgáltatását. A főváros és a Balaton térsége mellett a távközlési cég négy megyeszékhelyen — Debrecen, Kecskemét, Szolnok, Veszprém — működteti mobiltelefon hálózatát. A rész­vénytársaság képviselője arról is tájékoztatást adott, hogy rövid időn belül az Ml-es autópályára is kiterjesztik szolgáltatásukat, melynek eredményeképpen újabb két megyeszékhely, Tatabánya és Győr válik elérhetővé. Zwack Péter független marad Független országgyűlési képviselő marad Zwack Péter, a Liberális Polgári Szövetség - Vállakozók Pártja elnöke, aki Kecskemét 2. számú válasz­tókörzetéből jutott a Parlamentbe. A döntés a párt pénteki elnökségi ülésén szüle­tett, ahol az elnök felhatalmazást kapott arra, hogy ha a politikai körülmények, illetve a törvénykezési munka szempontjából ez fontossá válna, csatlakozzon a liberális koalíció valamelyik pártjának parlamenti frakciójához. P. Szabó József nyilatkozata P. Szabó József, a Kossuth adó főszerkesztője pénteken azt kérte a szerkesz­tőktől és a rovatvezetőktől, hogy tartsák be a Magyar Rádió alelnökének azt a tilalmát, miszerint az elbocsátott rádiósok külsősként sem dolgozhatnak a Ma­gyar Rádió műsoraiban. Mint P. Szabó József az MTI-nek elmondta, Csúcs László pénteken levélben tette szóvá, hogy az elmúlt időszakban a Kossuth Rádió műsoraiban többször és többen is megszólalhattak azok közül, akiket elbocsá­tottak, és egyúttal ennek kivizsgálását kérte. P. Szabó József az üggyel kapcso­latban kifejtette: korábban is kapott már ilyen tartalmú levelet. Arra válaszul kérte az alelnököt: vizsgálja felül korábbi döntését, azaz, hogy nem foglalkoz­tathatják külsősként a rádió volt munkatársait. P. Szabó József - mint az MTI- nek elmondta - a tilalom feloldását pénteken ismételten levélben kérte a Ma­gyar Rádió alelnökétől. Jemeni harcok Továbbra is véres harcok folynak Jemenben az északi és a déli erők között, jóllehet korábban mindkét fél kinyilvánította tűzszüneti szándékát. Az AFP fran­cia hírügynökség beszámolója szerint a legádázabb összecsapások pénteken a déliek fellegvárától, Adentől északra folytak. A SZABADRABLÁST KI KELL ZÁRNI (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelte, hogy a privatizáció nem nye­reséges üzlet, még azoknak sem, akik el­adják. Az állami tulajdonnak van egy je­lentős hányada, amivel nem lehet mit kezdeni. Ezeket fel lehet javítani, vagy esetleg megszűntetni. Szólt a külföldi befektetők helyzetéről is. A köztudatban elterjedt, hogy az országot kiárusítják. Eddig a külföldi be­fektetők privatizációból 12,6 százalékkal részesedtek. Ez a nemzeti vagyonnak Közlemény A Fővárosi Főügyészség a volt tévévezetők - dr. Hankiss Elemér, Bányai Gábor és Nagy László - jogi képviselője útján tett büntetőfelje­lentéssel kapcsolatban a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t pénteken. ,,A Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal meg­tagadta a nyomozást arra a felje­lentésre, amelyet dr. Hankiss Elemér. Bányai Gábor és Nagy László tett jogi képviselője útján, hamis vád és hűtlen kezelés bűntette miatt isme­retlen tettesek ellen. A feljelentés­kiegészítés eredményeként a nyomo­zó hivatal megállapította: a Magyar Televízió gazdasági ügyeivel kap­csolatban a volt tévévezetők elleni feljelentésekben szereplő tényállítá­sok önmagukban nem voltak valótla­nok. Azoknak a további részleteknek a kiderítése viszont, amelyek tükré­ben meg lehetett állapítani, hogy nem történt visszaélés, nyomozás nélkül lehetetlen volt. így a rendőrségi eljárások kezdeményezése nem valósította meg a hamis vád bűntettét vagy más bűncselekményt. A Ma­gyar Televízió gazdálkodásának áttekintése érdekében végeztetett szakértői vizsgálat díja és a jogi képviseleti költségek sem jogellenes vezetői tevékenység következmé­nyei, ezért a hűtlen kezelés bűntettére sincs alapos gyanú... mindössze 4-5 százaléka. Az ÁVÜ min­den esetben megvizsgálja az üzleti mo­tivációt, és azután dönti el, hogy milyen arányban ajánlja fel a vagyont eladásra. Egyébként a külföldi tőkebefektetés az utóbbi években visszaesett aminek fő oka az ország szomszédságában lévő politikai bizonytalanság (Jugoszláv események), il­letve a konkurencia, amit a szomszédos országok teremtettek. Nő az érdelkődés a szlovák, a román, az ukrán területen lévő privatizációs lehetőségek iránt. Érintette A Magyar Szocialista Párt elnöksége péntek délelőtti, több mint négyórás ülésének eredményeként azt a javaslatot terjeszti az országos választmány délutáni tanácskozása elé, hogy a két testület közö­sen indítványozza a szombati rendkívüli kongresszusnak: kezdeményezzenek koa­líciós tárgyalásokat a Szabad Demokraták Szövetségével, s ezt levél formájában még aznap hozzák a liberális párt tudomására; másrészt Horn Gyula pártelnököt válasszák meg miniszterelnök-jelöltnek. Az elnökségi ülést követően Szekeres Imre ügyvezető alelnök elmondta az MTI- nek, hogy a tanácskozáson beszámolt a megyei elnökök csütörtöki fórumáról, az ott kialakított véleményről. Kitért arra, hogy a párttagság mintegy 60 százaléka véleményt nyilvánított a koalícióval kap­csolatos politikai kérdésekben, és a minisz­terelnök-jelölt személyét illetően. Alap­vetően az volt a tagság álláspontja, hogy széles koalíciós kormányt kell alakítani; s az SZDSZ-t szükséges, a Fideszt pedig le­hetséges koalíciós partnernek ítélték. - Az elnökség megerősítette ezt az álláspontot - mondotta Szekeres - azzal, hogy a Fidesz- ről mint lehetséges koalíciós partnerről később foglaljanak állást. Hozzátette: a KDNP-vel kapcsolatosan már a megyei még az előadó, hogy a belföldi befektetők legnagyobb gondja a tőkehiány, ezen hitelekkel, részletekkel privatizációs lí­zinggel próbálnak segíteni. Egyre elter­jedtebb, hogy a dolgozóközösségek vá­sárolják még a vállalatot. A múlt évben 122 ilyen eladás volt, míg ebben az évben 27. Végezetül a kárpótlási jegyek fel- használásáról szólt, miszerint eddig 25 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet vontak be a privatizációba. elnökök ülésén is megoszlottak a véle­mények. Ezért az elnökség úgy döntött, hogy nem kezdeményeznek koalíciós tár­gyalásokat a kereszténydemokratákkal, nem látják ugyanis annak politikai feltéte­leit, hogy a tárgyalásoknak haszna és ered­ménye lehetne. - Ezzel nem a KDNP-t akarjuk minősíteni, hanem arról van szó, hogy a magunk részéről ezzel a kérdéssel egyelőre nem foglalkozunk - fűzte hozzá Szekeres. Az ügyvezető alelnök tájékoztatása sze­rint az is megfogalmazódott a megyei elnökök fórumán, hogy az MSZP válasz­tási programja alapján kezdjék meg a ko­alíciós tárgyalásokat. Az elnökségnek az a javaslata a választmány felé, hogy a tár­gyaló delegáció a pártprogram keretei között kapjon szabad kezet mind a kor­mányprogram, mind a kormányzati struk­túra, mind a személyek vonatkozásában. Az elnökség a maga részéről ott látja a biz­tosítékokat, hogy a megállapodás meg­születése előtt egy ratifikáló jellegű kon­gresszuson hagyják jóvá a koalíciós tár­gyalásokon született eredményeket. Sze­keres hozzáfűzte, hogy a délelőtti eszme­cserén nem volt szó a leendő kormányzati struktúráról, a tárcák esetleges elosz­tásáról. POLITIKAI HÉTVÉGE Az ország következő négy évét alapvetően befolyásolhatják azok a politikai döntések, amelyeket a hét végén megren­dezendő különböző pártfórumok hoznak. A Parlamentbe bejutott politikai pártok szűkebb és tágabb vezető testületéi értékelik a kialakult helyzetet, s állást foglalnak fontos belső, szervezeti, helyenként személyi kérdésekben. Kimagasló eseménye a hét végének az MSZP rendkívüli kongresszusa és az SZDSZ küldöttgyűlése. Előbbin a választások győztese várhatóan megnevezi miniszterelnök-jelöltjét, s dönt arról, hogy mely erőket kér fel koalíciós partnernek. A szabad- demokraták - nyilván már az MSZP ajánlatának ismeretében - dönthetnek vagy az elutasításról, vagy arról, hogy megkezdik a koalíciós kormány létrehozásához vezető tárgyalásokat. Az MTI munkatársai a parlamenti pártoknál érdeklődtek a hét végi tanácskozások várható fejleményeiről. Az MDF választási vereségének okait és általában a belpolitikai helyzetet értékeli szombaton a Demokrata Fórum második legfontosabb döntés­hozó szerve, a 139 tagú Országos Választmány. Mint csütörtökön, Le- zsák Sándor ügyvezető elnök le­mondása kapcsán kiderült, az Orszá­gos Elnökség nem várja meg a szep­tember végére tervezett rendkívüli országos gyűlést, hanem már most szombaton felajánlja lemondását. Ha a választmány ezt elfogadja, akkor az országos gyűlésig ügyvezető elnökség viszi az ügyeket. A választmány - Herényi Károly szóvivő néhány nap­pal ezelőtti tájékoztatása szerint - előre­láthatólag nemcsak az országos gyűlés időpontjáról és tematikájáról, hanem a helyi MDF-testületek tisztújításáról is dönt. A testület várhatóan azt is megtár­gyalja. hogy az előző, ez év februári országos gyűlés küldöttei vegyenek-e részt a rendkívüli gyűlésen, vagy pedig etekintetben is „tisztújítás” történjen. A választások utáni első ülését tartja a Fidesz Országos Választmánya szom­baton és vasárnap, hogy értékelje a párt választási szereplését. A testület várhatóan dönt a végső értékelést és az új stratégiát megfogalmazó Fidesz- kongresszus összehívásáról is. A választásról Kövér László frakcióve­zető és Ader János ügyvezető alelnök ter­jeszt elő értékelést. A megyei értekezletek tapasztalatai al­apján a Fideszben kritikus, önkritikus hangvételű választmányi ülésre szá­mítanak, amelyen várhatóan az elnökséget is elszámoltatják működéséről. Ezután születik döntés a kongresszus össze­hívásáról. Ez ügyben kétféle vélekedés tapasztalható: az egyik szerint már július­ra össze kellene hívni a Fidesz legfőbb fórumát, hogy a párt így mielőbb ren­dezhesse sorait és teljes erővel készülhes­sen az önkormányzati választásra. A másik álláspont képviselői szeptembert tartanák célszerűbbnek a tanácskozás szempont­jából. A kongresszuson egyébként a párt elnöksége, élén Orbán Viktor elnökkel, várhatóan felajánlja mandátumát, amely eredetileg jövő évben járna le. Amennyi­ben a Fidesz Választmánya még az ülés előtt felkérést kap az MSZP-től koalícióra, akkor ez a kérdés is napirendre kerül. Ha ez a jövő héten történne meg, akkor a testület újabb ülést fog tartani, hogy választ adjon. Előzetes értesülések szerint a Fidesz továbbra is határozottan elutasítja a kor­mányban való részvételt a szocialistákkal. A Kereszténydemokrata Néppárt új parla­menti frakciója szombaton és vasárnap tart­ja alakuló ülését Dobogókőn. Mivel a két­napos tanácskozásnak nincs előzetes na­pirendje, ezért egyelőre kétséges, hogy már ezen az ülésen megválasztják-e a képvise­lőcsoport új vezetőjét. A párt vezető szemé­lyiségei közül többen - így Varga László elnökhelyettes és Csépe Béla, a koráb­bi frakcióvezető - úgy látják, hogy az alakuló ülésnek egyfajta műhelybe­szélgetésnek kellene lennie, és a tisztségekről, bizottsági helyekről a későbbiekben szükséges dönteni. Amennyiben mégis sor kerül a frakció- vezető megválasztására, jelenleg Fü- zessy Tibort, lsépy Tamást, Surján Lászlót tartják a posztra esélyesnek kereszténydemokrata körökben. Az esetleges választás egyúttal „előmérkő- zése” lehet a június végén összeülő nagyválasztmánynak, ahol a pártve­zetés összetételéről döntenek. Mivel az elnökség már jelezte, hogy kollektiven lemond, azaz visszaadja mandátumát a nagyválasztmányi ülésen, várható, hogy június utolsó hétvégéjén teljes tisztújításra kerül sor a Keresztényde­mokrata Néppártban. A KDNP egyéb­ként az új törvényhozás alakuló ülése előtt szeretne egyeztetni a többi parla­mentbe jutott párttal - elsősorban a tör­vényalkotói munkáról, a hatékonyabb m ködés lehetőségeiről. Mint Szilágyi Krisztina, a KDNP szóvivője elmond­ta: a párt intézőbizottsága legutóbbi ülésén kijelölte azt a négytagú delegá­ciót, amely lefolytatná a konzultációkat. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a pártközi egyeztetések nem tekinthetők bármiféle koalíciós tapo­gatózásnak, vagy politikai megál­lapodást előkészítő tárgyalásnak, pusz­tán munkamegbeszélésekről van szó. MSZP-elnökségi ülés

Next

/
Thumbnails
Contents