Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-30 / 84. szám

UJ KELET II KITEKINTŐ 1994. június 30., csütörtök > ■■■HH Gyerekek, ha találkoznak Bizony jót tenni is nehéz ott, ahol a napi gondok megoldása már a lakosság £ többségének meghaladja erejét, s bi- zony sokan már a lovak közé dobták a fi gyeplőt — menjenek amerre akarnak § szegény párák, rosszabb már úgy sem lehet. Sajnos Kárpátalján sok a keserű, a meg- és elkeseredett ember. Ám, gyerekek, ha találkoznak, ha egy piciny leányka valami édes-bús penta- tonba kezd, a lelkek mégis, minden ne­hézség, baj ellenére, megtelnek dallal, szeretettel. így volt ez Ungváron az I. Kárpátal­jai Nemzetközi Gyermektalálkozó nyi­tányán is, amikor az Erdélyből érkezett Gyöngyharmat népdalkor tagjai a Szín­ház téren elkezdték műsorukat. A találkozón a barótiak mellett felvidéki, anyaországi és kárpátaljai gyerekek gyűltek össze. Az Ipolyság­ból a Csillagszóró színjátszó csoport, Magyarországról a kecskeméti Színi tanoda növendékei, Kárpátaljáról a Cre- || do együttes mutatkozott be vasárnap délelőtt az ungváriak előtt. — Bizony nehezen jött össze a talákozó, bár majd egy esztendeje szer­vezzük, mivel szinte csak az utolsó pil­lanatban jött össze a mintegy száz gye­rek és kísérő fogadásához minimálisan szükséges pénz - magyarázta Ivasko- vics József, a találkozó kezdeménye­zője. — Az egyhetes programsorozat­nak a Magyar Értelmiségiek Kárpátal­jai Közössége, valamint a Bóbita gyer­meklap a házigazdája, de jelentős segít­séget kaptunk a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsőgtől, a megyei művelődési főosztálytól és a Pedagó­gus-továbbképző Intézettől. A gyerekek még két napot töltöttek Ungváron, majd Munkácsra látogattak. A hét második felében a Bereg-vidéken vendégeskedtek. Beregszászon július elsején fesztivált rendeznek (ekkor lá­togat a városba dr. Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió elnöke). További két napon keresztül pedig egy kis kárpátal­jai község, Beregújfalu lesz a házigaz­da. Horváth Sándor Dr. Habsburg Mi Kárpátalján Július 1-4. között népes küldöttség élén Kárpátalján tesz magánlátogatást dr. Habsburg Ottó, az Európa Parlament tagja, a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke. Az ismert politikus, aki 1973 óta vezeti a szervezetet, Beregszászban. Munkácson és Ungváron találkozik a vidék politikai vezetőivel, a társadalmi és nemzetiségi szervezetek, a történelmi egyházak képviselőivel. Programjában szerepel iskolák, művelődési intézmé­nyek, a vidék történelmi emlékeinek megtekintése. A rangos vendég itt-tartózkodása ide­jén tartja alakuló ülését a Páneurópai Unió kárpátaljai egyesülete, valamint egy vállalkozókat tömörítő nemzetközi szervezet is. ~H~ ÍGY ÉLÜNK Ml... Torokszorító jelenetnek voltam szem­tanúja a minap. Az ungvári vásárcsar­nokban arra lettem figyelmes, hogy egy 20-22 év körüli fiatalasszony, aki kézen­fogva vezette alig tipegő fiacskáját — szinte minden stand előtt megáll, az árak felől érdeklődik, kezébe vesz egy-egy fej káposztát, majd leteszi és tovább­megy. Akaratlanul is a nyomába szegőd­tem. Végre az egyik asztalon talált egy egészen kis fej káposztát, lemérette, fize­tett. Ugyanitt újhagymát is árultak. Nyolc­ezerért. — Mondja - fordult a fiatalasszony a kofához - egy hagymát nem adna el nekem? — Egy hagymát! -— méltat­lankodott a terebélyes árus. — Minek néz maga engem ’ — Jöjjön ide, kedves! — szólt egy idősebb férfi. — Én adok egy hagymát. — Kiválasztott a köteg- ből egy szép példányt és az asszony kezébe nyomta. — Mennyi lesz? — kérdezte amaz. — Semennyi — válaszolta a férfi. — In­gyen nem kell! — mondta fülig vörösen az aszszony, majd hirtelen mozdulattal a mérlegre dobta maradék, pár száz ku­ponját és szinte elmenekült. Vajon hányán vannak? És hogyan to­vább? Ha ilyen fiatalon, egészségesen nem tudják megkeresni a betevő falatot, akkor mi lesz a nyugdíjasokkal, a rok­kantakkal? Kérdések, amelyekre egye­lőre nincs válasz. Hát így élünk mi az Úr 1994-es esz­tendejében... Tóth Éva Kárfátaua Ukrán vámosünnep Megalakulásának harmadik évfor­dulóját ünnepelte szombaton az ukrán vámhatóság. Az ünnepet sajátos módon méltatták a csapi pénzügyőrök. Őket sokéves baráti szálak fűzik záhonyi kollégáikoz. A ma már nyugállományban lévő Borsi Béla, a záhonyi vámhivatal egykori parancsnoka, és csapi kollégája Sljahta György altábornagy alapozták meg azokat a baráti szálakat, melyeket a mai utódok ápoLgak tovább. A neves ünnepre, e hagyományoknak megfelelően, a csapi vámosok egésznapos kirándulásra hívták meg záhonyi kollégái­kat. A programban szerepelt focimeccs a Hetvenkét szénégető működik a románi­ai Bihar megyei Vaskohászod szomszéd­ságában. A kemencéket nem egyébbel, mint használt autógumi-abroncsokkal fű­tik. Szennyezik vele a levegőt, a talajt. A környék erdeinek fáin szemmel látható a savas esők hatása, a lakosság légúti meg­betegedéseinek száma pedig többszöröse az országos átlagnak. A fenti tényeket két vámhivatal munkatársai között. Erre az eseményre Munkácson, a műszergyár stadionjában került sor. A záhonyi pén­zügyőrök 2:1 arányban győztek. A pro­gram további része kirándulás volt a Kár­pátok festői hegyei közé. Lupkovics György főhadnagy, a Vám- és Pénzügyőrség Megyei Parancsnok­ságának parancsnokhelyettese és Vorobej György százados, a Csapi Vámhivatal parancsnoka reményüket fejezték ki, hogy a két ország pénzügyőrei a továbbiakban is fenntartják a baráti kapcsolatokat úgy a munkában, mint a közös ünneplések ide­jén. Balogh Csaba megállapító környezetvédelmi tanulmány végkövetkeztetése meglepő: hiába vonják vissza a mészégetők iparengedélyét, s bün­tetik őket környezetszennyezés miatt az il­letékesek, minden zavartalanul folyik to­vább, ugyanis valutát hozó exportcikk a mész, s a bihariak legnagyobb felvásárló­ja: Magyarország... Megint a magyarok? Innét indult el a világhírnév felé... Százötven évvel ezelőtt a Latorca-parti városban született a magyar kritikai realis­ta festészet kiemelkedő alakja, aki a Lieh Mihály nevet később Munkácsy Mihályra változtatta a szülővárosa iránti tiszteletből. Régi terve volt a városiaknak a Munká- csy-szobor. Ebből most valóság lett, ab­ban az esztendőben, melyet az UNESCO döntése értelmében Munkácsy-évnek nyil­vánítottak. Az év jegyében különféle ren­dezvények voltak már Munkácson - irodalmi est, nagyszabású hangverseny, koszorúzás stb. -, de az ünnepségsorozat fénypontja kétségtelenül Munkácsy szo­brának felavatása volt a város főterén, a Béke téren. Az ukrán és a magyar művelődési minisztérium, alapítványok, társadalmi szervezetek, magánemberek összefogá­sának köszönhetően született meg a szo­bor. A nagy festőművész alakját Mihajlo Beleny ungvári szobrászművész mintázta meg gipszből, majd nyíregyházi kollégá­ja, Sebestyén Árpád öntötte azt bronzba. Bensőséges hangulatú ünnepség kere­tében és népes részvétellel avatták fel a mellszobrot, mely mostantól fogva a város egyik dísze lesz. A szobrot dr. TaxnerTótli Ernő, a Magyar Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium államtitkára, Volodimii Kampó, az ukrán művelődési miniszter helyettese, valamint lyán Lukecsa, Mun-" kács városának polgármestere leplezte le. Az ünnepségen felszólaló magyar ál­lamtitkár többek között rámutatott: szim­bolikus értelmű, hogy Munkácsy Mihály mellszobrát a határ két különböző oldalán élő szobrász készítette el. Volodimir Kampó ukrán művelődési miniszterhelyettes egyebek között méltatta az erősödő ukrán-magyar kulturális kapcsolatok jelentőségét. Monori István­nak, Magyarország ungvári főkonzuljának szavai pedig az egész ünnepség mottójául is szolgálhatnak: Munkácsy örök értékű művészetének és a mostani eseménynek arra kell serkentenie az embereket, ma­gyarokat és nem magyarokat, hogy egyet­értésben, békében dolgozzanak.-RADVÁNCI­Az új szobor a szülővárosban Fotó: Markovics Interjú némi blnmúzzsal Nem valami fényesre sikeredett az egyik ukrán elnökjelölt, Leo- nyid Kucsma kárpátaljai láto­gatása. A választási kampány keretén belül tett látogatásból kitűnt, hogy Kucsma úr nem is­meri Kárpátalját, nincs egyáltalán tisztában az itteni nemzetiségi viszonyokkal. Nem is tájékozatlansága lett volna az egyetlen baj. Történt, hogy a látogatása végeztével az ungvári TV-sek akartak vele egy 15 perces interjút készíteni. Leo- nyid Kucsma meg is jelent a stúdióban. A riporter kérdezett, az elnökjelölt válaszolt, majd nyu­godtan eltávozott kíséretével. A stúdióban pedig vissza- játszották a felvételt. Ekkor derült ki, hogy a kép mellé nem rögzí­tették a hangot. Hát ez bizony kellemetlen volt. Nyomban kocsit küldtek a repülőtérre, ahol Kucs­ma úr gépe már felszálláshoz készülődött. Az elnökjelöltet beültették az autóba és visszavit­ték megismételni a felvételt, s hogy még cifrább legyen a dolog, ekkor egy újabb félórányit kellett szegény elnökjelöltnek várnia, mert a kamera elromlott. A jelölt napirendje, ha egyál­talán volt neki, ezzel alaposan felborult. Legközelebb, ha egy kis kalandra lesz szüksége, mondta Leonyid Kucsma, feltétlenül ellá­togat az ungvári TV-stúdióba. Bacsa Szülőföld és avantgárd '4 I Tavaly nyáron köztéri szobrot avat­tak a Kölcsey Kör kezdeményezésére Szatmárnémetiben. A fiatalon meghalt Szilágyi Domokosnak 55. születésnap­ja alkalmából állítottak emléket diák­évei városában. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) nagybányai fiókegyesületével közösen táblával jelölték meg ugyanakkor a költő magyarláposi lakása helyén álló mai papi lakot. Az akkori ünnepségeken fogalmazó­dott meg egy olyan évenként ismétlődő rendezvény gondolata, melynek témá­ja a Kárpát-medence II. világháború utáni magyar költészete országonkénti sajátosságainak, valamint egymáshoz, a szomszédos népek és Európa egésze lírájához való viszonyának vizsgálata lenne. így született meg a Soros Alapítvány támogatását élvezve a Szilágyi Domo­kos Napok idei rendezvénysorozata, melynek keretében július 1-én, pénte­ken délután 5 órakor a Szatmár Megyei Múzeum II. emeleti dísztermében, romániai, magyarországi, ukrajnai és szlovákiai költők, kritikusok, mű­fordítók és előadóművészek tanács­kozás veszi kezdetét. Budapestről Széles Klára irodalomtörténész, Bereg­szászról Dalmay Árpád kritikus, Kassától Gál Sándor költő, míg a romániai magyar költészet szakavatott ismerői közül Kánfor Lajos és Szilágyi £ Júlia kolozsvári kritikus, valamint a .4 szatmárnémetiAnamaria Pop műfordí- | tó tart előadást. Meghívást kapott a rendezvényre I Gálfalvi Zsolt, Paul Drumaru, Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Indig Ottó, I Markó Béla, Páll Lajos, Lászlóffi AI- I adár, Székedi Ferenc, Molnos Lajos, I Cs. Gyimesi Éva (Románia), Tőzsér I Árpád, Máté László, Hogya György, Mács József (Szlovákia), Bertha Zoltán, Márkus Béla, Láng Gusztáv, Törzsök Erika (Magyarország), Vári Fábián László, Dupka György, Füzesi Magda (Kárpátalja) — hogy a teljesség igénye nélkül a négy ország irodalmi életének Szatmárnémetibe várt személyiségei közül csupán a legismertebbek neveit említsük. A Szülőföld és avantgárd címet viselő irodalmi tanácskozás romániai résztvevői Hervay Gizella emlékének szentelik előadásaikat. A hatvan éve született tragikus sorsú lírikus verseiből Méhes Kati és Marcel Mirea szatmári színművész, valamint a budapesti Ha­vas Judit ad elő egy-egy összeállítást. Július 2-án, Szilágyi Domokos szat­mári szobra előtti rövid tisztelgést követően Batiz—Színérváralja—Misz- tótfalu—Nagybánya útvonalon Ma­gyarláposra látogatnak el a vendégek. A kirándulás pódiumműsorral zárul. Muzsnay Árvád '• (mvzsnay) mmmm

Next

/
Thumbnails
Contents