Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-30 / 84. szám

UJ KELET i « : ---------------------:--------------­ME GYÉNK ÉLETÉBŐL i i 1994. június 30., csütörtök Ax iveket korrigálják SZDSZ belviszály a nyíregyházi képviselő-testületben Utak doktorai Az állam által fenntartott országos úthá­lózatból megyénk közúti igazgatósága több mint kétezer kilométert kezel, és ér­vényesíti az állam közútkezelői érdekeit.- Alapvető feladatunk a kezelésünkben lévő utak állapotának a fenntartása, felújítása és szükség szerint szabályozzuk a forgalmat - mondja Szamos István főmérnök.- Milyen állapotban vannak a megye főközlekedési és alsóbbrendű útjai?- A főútvonalakra jellemző a nyomvá­lyúk megjelenése, ennek oka, hogy az utóbbi években a közutakra terelődött a teherfuvarozás. Az alsóbbrendű utak a ta­laj magas agyagtartalma miatt deformál­tak, ez különösen jellemző a szatmár-be- regi területre. Ezeket a hibákat folyama­tosan kijavítjuk.- Jelenleg milyen munkákat végeznek?- A Budapestre tartók tapasztalhatják, hogy a Polgár felé vezető 36-os számú főközlekedési utat Nyíregyháza és a me­gyehatár közötti szakaszon szélesítjük, az íveket Tiszavasváritól korrigáljuk. A 4-es főút Nyíregyháza-Ajak közötti vonalveze­tése kedvezőtlen, ezért ebben az évben beindítottuk a rekonstrukciót. Nyíregy­házától indultak a munkálatok egy hét ki­lométeres szakaszon. Ugyanez történik 3 kilométer hosszon Ajak térségében is. Ezek a munkák áthúzódnak a következő évre. Az alsóbbrendű utakon jelenleg három útvonalon dolgozunk. Nyíregyháza- Dombrád-Kisvárda, Beregdaróc-Fehér- gyarmat-Csenger és Nyíregyháza-Nyír- bátor összekötő utakat tesszük rendbe. Ezen a szakaszon főleg aszfaltozás és felületi bevonatok készülnek. Az alsóbb­rendű utak lakóhelyeken lévő átmeneti szakaszának felújítási költségeihez a/ önkormányzatok is hozzájárulnak.- Milyen a folyók hídjainak állapota ?- A stratégiai hidak felújítása befe­jeződött, a kisari Tisza és a kocsordi Kra- szna-hídon, és megindult a munka a csen­ged Szamos-hídon, aminek befejezését két évre ütemezzük. Két pontonhíd is van kezelésünkben, az egyik Tiszadadán ez meg is marad, míg a dombrádi a Tisza- híd megépülésével megszűnik. Elképzel­hető, hogy máshová helyezik át.- Ezeknek a munkáknak az elvégzésére ebben az évben mekkora összeg áll ren­delkezésre?- Az útalapból több mint 1,3 milliárd forintot kapunk. Ebből az utak üzemelte­tésére 342 millió forintot, a fenntartási munkák elvégzésére 638, míg a fejleszté­si feladatokra 368 millió forintot költünk. Fvua.itAr Bizony a tornyok telo/.etet, gyakran a teto.s/.erkc/.clel is megviseli az idő. Jármiban festeni kell a toronytetőt. Ez a munka a bátraknak való! Különösen ilyen melegben (Pénzes László felvétele) Kio esm as irtaió Van a naményi melegstrand mellett egy büfé(?), falatozói?), presszói?) - szóval ne beszéljünk mellé - kocsma. Eveken át működtette a „zuhanyozót” Boldizsár Gyula, a Salgótarjánból ideszármazott üvegipari szakmunkás az igazi, meg a nevelt gyerekeivel. Itt mindig nélkülözhetetlen tudni­valókról értesülhetett az ember, főleg, ha strandszezonon kívül, a Jánd felé vezető út felőli bejáraton nyitott be... történetesen. Attól tartok - mondaná most egy igazi angol úr-, ez mára múlté. Bold­izsár visszament a szakmájába, az „egységet” - mint beszélik - a jándi jegyző vette meg. Iziben építettek is a fürdőfelőli oldalon egy betonplaccot, karámmal, műanyag asztalokkal, székekkel, napernyőkkel, most ott ül­nek a népek fürdőgatyában, kortyol­ják az olcsó, házi főzésű sört, eridj fürödni, nyomják a gyerek kezébe a jégkrémet - szóval működnek rende­sen, annak rendje-módja szerint. De visszatér-e a régi hangulat, a hoszszú őszi estéken vagy a csípős téli vasárnap reggeleken? Majd meglát­juk:.. adott esetbbri. '' r‘-teA­Kiszitálták Szitka Andrást? (Folytatás a: I. oldalról.)- Anélkül, hogy az - egyébként tanul­ságos - előzményekről beszélnék, marad­junk a közelmúlt történéseinél. A június 16-i frakcióértekezleten Poroszka Ottó frakcióvezető bejelentette, hogy most sze­mélyi kérdéssel fogunk foglalkozni. El­mondta, kifogások merültek fel a mun­kámmal kapcsolatban, ezért elsőként a frakcióból való kizárásomat, majd a párt­ból való eltávolításomat kezdeményezte. Előbbit a jelenlévők - természetesen az én kivételemmel - megszavazták, utóbbi kér­désben megoszlottak a vélemények. Min­denesetre furcsállottam, hogy a két párton kívüli frakciótag velem, apád ügyvivő tes­tületének tagjával kapcsolatban a frakció­ból való kizárás mellett voksolt. Nem tu­dom, ez jogszerű-e?... Ezután összeült az egy héttel korábban a tagság által megvá­lasztott ügyvivő-testület, amely ugyanezt az ügyet tűzte napirendjére.- Az a testület, amelynek ön is tagja.- Méghozzá kezdettől fogva! A 16 jelölt közül titkos szavazással négyen kaptunk bizalmat már az első körben: Bartha Lász­ló, Felbermann Endre. Szentesi Péter és jómagam. A további három helyre az áll­va maradt négy jelölt közü\ Mihályi József', Mester Béla és Lendvai István futott be. Kimaradtak tehát olyan meghatározó sze­mélyek, mint Poroszka Ottó, Gulyás József, Laborczi Géza, Lövei Csaba és Mihályi Józsefné. Hangsúlyozom tehát, hogy a tagság bizalmát ugyanúgy élvez­tem, mint az elmúlt négy esztendőben (raj­tam kívül ezt csak Bartha László mondhat­ja el magáról). Utólag tudtam meg, hogy 20-án rendkívüli, zárt frakció-meg­beszélést hívtak össze - ezen én, a dolog természetéből következően, nem lehettem jelen -, és döntöttek ügyemről, amit 23- án határozattal szentesítettek.- Mik voltak a vádak?- Hogy én rendszeresen a frakcióval szemben foglalok állást (ez a jegyző­könyvek alapján cáfolható), hogy az SZDSZ-frakció nevében közös interpellá­ciót adtam be MSZP-s képviselőtársam­mal (miközben javában készült a koalíciós megállapodás!), hogy én ezekkel kínos helyzetbe hozom a frakcióvezetőt és az alpolgármestert, negatív képet festek a párt több meghatározó személyiségéről.- Mi történt ezután?- Június-24-re összehívták a megyei egyeztető tanácsot, s keresztülvitték a párt­ból való kizárásomat is. Erről még nem kaptam hivatalos értesí­tést, de tudomásomra hozták, hogy ha le­mondok mandátumomról, tagja maradha­tok a pártnak.- S jött a 27-i közgyűlés...- Ajjelenléti íven még mint SZDSZ-tag szerepeltem, de aláírásakor közölték ve­lem, Bartha László intézkedett, hogy sza­vazógépemet tegyék a függetlenek sorai­ba.- Hogyan minősíti a történteket?- Visszautasítom ezt az eljárásmódot, a koncepciós perekhez tudom hasonlítani. A kizárásomba nem nyugszom bele, jogorvoslatért fodulok a megfelelő hely­hez. Szeretném, ha ez nem válna tenden­ciává az SZDSZ-en belül, ha nem bolse­vista módszerekkel szabadulnának meg azoktól, akik olykor önálló véleményt mernek hangoztatni. Főleg, ha ez nem a párt ellen irányul, hanem olyan gazdasági kérdés, amelyben nekem a város érdekeit kell szem előtt tartani. Négy év munkája után méltánytalannak és színvonaltalan­nak tartom ezt az egészet. Magamat to­vábbra is ügyvivőnek, frakciótagnak, párt­tagnak tekintem, s ezért tovább fogok küzdeni. Az ügyről megkérdeztük az ellentábort is, nevükben Bartha László ügyvivő, önkormányzati képviselő nyilatkozott.- Szitha András a ciklus közepén került be a listáról. Ekkorra a frakcióban kialakult a belső normarendszer, amelybe ő nem tu­dott maradéktalanul beilleszkedni. A belső szabályaink sorozatos megszegése egyre több feszültséget okozott, mígnem arra kértük, mondjon le mandátumáról. Ebben az esetben tagja maradhatott volna a párt­nak, ezt a kompromisszumot azonban ő nem fogadta el. Nem maradt más válasz­tásunk, a MET első fokon (nem jogerő­sen) egyhangú szavazással kizárta. Hang­súlyozom, nem személyeskedésről van szó, hanem a frakció normális működése kívánta ezt a döntést.- Ez a végső szó?- Lesz taggyűlés, amely megvitatja az ügyet, de a döntés joga a MET-é, illetve fellebbezés esetén a jószolgálati és etikai bizottságé, végső soron az Országos Taná­csé. A közgyűlésen sok sikert és jó munkát kívántunk neki, és a két bizottságból sem akarjuk visszahívni. Fekete Antal leletek Nyírmadán! — A gazda tehát nem szándékozik elad­ni a területet? Bronzkori Bronzkori leletekre bukkantak Nyírma­dán, egy eddig vályogvetésre használt földterületen. Magyarországon ez az első telep, ahol bronzkorból származó tárgya­kat találtak, tehát a lelet egyedülálló. Istvánovics Eszter és Bocs Péter, a Jósa András Megyei Múzeum régészei a feltá­rást június 13-tól végzik.- Kik fedezték fel a leleteket? - kérdez­tem Istvánovics Esztert, az ásatás vezető­jét.- Még tavaly a vályogvető cigányok találtak itt húsz bögrét, egy nagy edénnyel, valamint a bronzkori felsőszécsi kultú­rához tartozó tárgyakat, csontmaradványo­kat, és cserepeket. Ermelléken, a szatmári részeken lehet, hogy ástak már ehhez fog­hatót, de a mai Magyarországon ebből a korszakból még nincs feltárt település. A felsőszécsi kultúra ma Románia területén található. Ezért izgalmas a dolog!- Vagyis, vélhetően, valamikor ez egy 'i lcpiilés volt'1- Egyértelműen. Az biztos, hogy ez egy bronzkori település maradványa, olyan négyezer éves lehet. Három méteres, félig földbe vájt házak maradványaira bukkan­tunk. A terület egyébként egy juhászé, aki istállót szándékozik ide építeni. Ez a rész így régészeti szempontból veszélyeztetett­nek számít. Most fogjuk feltárni, nyilván addig itt nem lehet építkezni. Meg kell alkudnunk a tulajdonossal, és ez pénzbe kerül. A múzeum - mint köztudott - nem gazdag cég.- Mennyit ajánlottak Önök a területért?-Tizenötezer forintot. Egy kicsit nehéz­kes a megegyezés, ugyanis valamikor ez a terület a téeszé volt, az emberek innen vitték az agyagot vályogvetéshez, és az illetékesek szemet hunytak fölötte. Most viszont magántulajdonban van. Számom­ra megdöbbentő volt, mikor a tulajdonos azzal fogadott, hogy fizessek neki kétszáz­ezer forintot — Most szerezte meg. Hozzányúlni vi­szont nincs joga, mert a múzeumi törvény értelmében, ami a földben van, az az ál­lamé. Próbálunk megegyezni. — Ennek a leletnek felbecsülhetetlen az eszmei értéke. Nem fordultak esetleg az önkormányzathoz? — Még nem, de úgy gondolom, hogy a nyírmadai önkormányzat ezt nemigen tud­ná finanszírozni. A múzeumnak van pénz­ügyi kerete leletmentésekre, de sajnos az is véges. A nyírmadai önkormányzat egyébként rendkívül segítőkész: még időben megszüntették a szemét lerakását, és a vályogvetést is, hogy hozzákezdhes­sünk a terület feltárásához. Bárcsak min­den önkormányzat ennyit segítene. Ezért is bízom benne, hogy ezek, az országban egyedülálló leletek mihamarabb méltó helyre kerülnek. S/\nn\r Ki nsi Mmúxh \ \

Next

/
Thumbnails
Contents