Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-03 / 61. szám

* UJ KI íLET _ KI TEKINTŐ 1994. június 3., péntek 7 A brutális Felégetett cigánytelep non-Hodgkin's Jacquelin Kennedy Onassis halálát, mint ismeretes a rák egy különlegesen 5 veszedelmes fajtája, a csaknem mindig halálos kimenetelű non-Hodgkins lym- ! phoma okozta, de hogy mitől keletkezik ez a kór, annak megállapítására az or- I vostudomány egyelőre nem vállalkozik. A rákbetegségek közül továbbra is a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot, de a non-Hodgkins is igen gyakori. Az Egyesült l Államokban évente 21 ezer ember halálát okozza. A kezelési módszerek fej- j lettségével függ össze, hogy -a betegek 52 százaléka ma már öt évig is életben- tartható a kór felfedezése után, míg harminc évvel ezelőtt ez az arányszám csak 32 százalék volt. A betegség arról kapta nevét, hogy a fehér vérsejteket, a lym- phocytákat támadja meg, s a kezelési módok a gyógyszeres kezeléstől a csontvelő­átültetésig terjednek. A lymphoma némelyik erőteljes formája azonban keményen j ellenáll minden kezelésnek, s ez történt Jackie Kennedy esetében is, akinél ke- I moterápiát alkalmaztak, melynek ellenére a rák két hónapon belül kiterjedt az í agyra és a gerincvelőre is. A tüdőrákkal ellentétben, melyről legalább annyit lehet tudni, hogy legtöbbször a dohányzás okozza, napjainkig még senki nem tudta megmondani, mitől lehet non-Hodgkin's lymphomát kapni. Az egyetlen támpont, melyből a kutatók igyekeznek valamiféle következtetésre jutni, hogy ez a betegség a HÍV negatív, azaz az AIDS kórokozóját hordozó személyeknél a leggyakoribb. Felgyújtották Ráksa falu cigányok által lakott házait. Em­beréletben nem esett kár, a tíz épület lakói időben elmenekültek a bosszút lihegő tömeg elől, házaik azonban a lángok mar­talékává váltak. A tűzoltók és a csendőrök már csak konstatálni tudták a történteket. Nem kitervelt pogrom vagy régi ellentétek várható robbanása történt Ráksán. A helybelieket Torna Craciun juhász meg­gyilkolása ingerelte a cigányság ellen, a halotti toron elfo­gyasztott nagymennyiségű szeszes ital késztette önbíráskodás­ra. Felingerelte s a falu 56 cigánya ellen hangolta a ráksaiakat Torna Craciun bestiális meggyilkolása. Hatvan juháért verte agyon fejszével két cigány fiú. A holttestet a tett színhelyétől 500 méterre az erdészek találták meg, kettő híján a juhok a Színérváralja melleti Sebespatakról kerültek elő. a gyilkosokat pedig a színérváraljai állomáson tartóztatták le a rendőrök. Értelmetlen bosszút állt Ráksa lakossága, adott etnikai szí­nezetet a történteknek. Cigányság ellen négy éve nem volt Szat- már megyében hasonló megtorlás. Akkor Túrterebesen a ma­gyarok gyújtogattak, s így próbáltak önmaguk igazának érvényt szerezni. Esetük — úgy látszik — csak a józanoknak maradt • intő példa. A ráksai felbújtók és hangadók szintén rács mögé kerültek. Bliccelő exszenátor Innen jég, onnan aszály Míg Erdélyben a gyakori májusi fel­hőszakadások és jégverések okoztak te­temes kárt az elmúlt hetekben, Mold­vában az aszály veszélyezteti az idei ter­mést. Különösen Vaslui és Braila me­gyéket sújtja a háború utáni évekhez ha­sonló éhínséggel fenyegető szárazság. A szalmásgabona és a kukorica mellett a cukorrépa, napraforgó és a zöldségfélék szenvednek legtöbbet. Braila megyében szükségállapotot hirdettek, s 210 000 hektáron öntözéssel próbálják a május végi szokatlan vízhiányt pótolni. (ma.á.) Élénk figyelemmel kísért sajtóhecc folyik immár évek óta a Szatmárné­metiben megjelenő román nyelvű napilap, a Gazeta de Nord-Vest hasábjain. Mois Vasile ügyvéd, az 1990-1992-es román törvényhozási ciklus szenátusi alelnöke szennyeseit teregeti ki újra és újra az újság. A nemegyszer durva hangvételű cikkek ugyancsak odamondanak a pályáját rendőr­tisztként kezdő, majd egy autóbaleset kettős halálesete miatt ügyvédként tevékenykedő Mois Vasilenak, aki 1989 decemberét megelőzően is gátlástalanul kereste a hata­lom kegyeit. A megye utolsó kommunista elsőtitkárának és törvényszéki elnökének volt közeli barátja. 1990 elejétől szinte valamennyi alakuló politikai szervezetnek felajánlva szol­gálatait igyekezett karriert befutni. Az új rendszer szerében féktelen magyar gyű­lölőiével keltett maga iránt szimpátiát és bizalmat, lett egyik irányítója az 1990. március 15-ére tervezett szatmárnémeti magyarellenes programnak, kitalálója és fenntartója annak a hamis állításnak, hogy nemzetiszínű zászlót tűztek ki az ünneplő magyarok a Szamos-parti város római ka­tolikus székesegyháza tornyára. Célját elérte: szenátor s a szenátus alel­nöke lett. Funkcióját, összeköttetéseit a Ceausescu utáni korszak burjánzó kor­rupciójában kamatoztatta: a külföldre irányuló jól jövedelmező illegális gyer­mekkereskedelem irányítója lett (magyar származású árva gyerekeket is adott el Franciaországba), s jókora hasznot hozott számára a balkáni módon induló román privatizáció. A Gazeta de Nord-Vest leleplező cikkei hozzájárultak ahhoz, hogy 1992-ben a magát újra jelöltető Mois Vasile nem ju­tott be a román parlamentbe. Tisztség nélkül azonban nem maradt. O lett a kor­mánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja etikai bizottságának az elnöke. Ebben a tisztségében egyre kellemetlenebbé váltak a sajtóban megjelenő támadások. A szat­mári lap cikkeit nem egy központi saj­tóorgánum ugyanis átvette. Párthívei jog­gal várták tőle: vessen végre gátat az el­lene folyó hecckampánynak, s indítson sajtópert a renitens lap ellen. Mint gyakor­ló ügyvéd azonban jócskán melléfogott. Becsületsértésért indított eljárást és 20 millió lejes kártérítési igényét elvesztette. Kiderült ugyanis, hogy még az az állítás sem bizonyult hírlapi kacsának, miszerint őt 1992 novemberében jegy nélküli po­tyautasként fülelték le Franciaországban. Ki hitte volna, hogy egy volt szenátor és a kormánypárt fő erkölcscsősze bliccel? Jól dokumentáltságával a Gazeta de Nord- Vest kovácsolhatott magának újabb erkölcsi tőkét s négyhasábos cikkben bi­zonyított tényékként összegezhette az ex­szenátor eddig emlegetett visszaéléseit, korrupciós ügyeit. A Vasile Mois elleni hecckampány így tovább folytatódik. (muzsnay) n Ön már nyert!!! Ff Sejthető, hogy a Gheorghe Funar által is támogatott kolozs­vári Caritas szálai messzire nyúlnak, s ha a Romániában elbur­jánzott szerencsejátékok ellen megindult vizsgálatok következe­tesek és objektívek lesznek, akár politikai botrányokat is ered­ményezhetnek. Megerősíti e feltételezést az a tény, hogy Nem­zetközi rulett néven a román parlament belső berkeiben is élt és virágzott egy, a kolozsvárihoz hasonló pilótajáték. Csakhogy az nem lejben, hanem kemény valutában kérte és ígérte a fizetséget: 100 amerikai dollár ellenében 30 000-et. Igaz: e játék szellemi atyját nem Bosan, hanem Emil Stoicanak hívják, s ez utóbbi jelen pillanatban is parlamenti képviselő, te­hát mentességet élvez. Ellene nyújtott be május utolsó napjaiban panaszt az előző törvényhozási ciklus egyik brassói képviselője, aki 1990. május 20-a óta hiába várta a beígért 30 000 dolláros nyereséget. A kolozsvári Caritas bukását követően most legalább a négy éve befizetett valutáját szeretné viszontlátni. (muzsnay) Postaládámban vaskos boríték. Rajta vastagbetűs felirat: Kedves Imre Ön már nyert! Ez az utolsó lehetősége, arra, hogy megnyerje álmai 5 milliós Audi Cabriolet-jét! / Almaim Audiának az ára mindössze annyi, hogy néhány elenyésző ezresért (plusz j Áfa, plusz postaköltség) rendeljek néhány, amúgy teljesen fölösleges dolgot. A kiadványt lapozgatva találok mindent^ami szem-szájnak ingere, és természetesen I mindegyik a maga kategóriájában a legjobb minőségű termék. Van itt sohasem kar- I tolódó vágódeszka, szőrt nem hagyó epilátor, pisilő boroskancsó. Agyamban kérdés motoszkál ennyi „szépség" láttán: annyire jól megélnek egyesek I a bóvliból, hogy 5 milliós autót tudnak ajándékozni szegény megtévesztett vásárlóiknak, I vagy az ajándék is bóvli... IMI Hétvégeken egyre több megyénkben - síksághoz szokott - kirándulni vágyó keresi fel a zempléni hegyek festői környezetében fekvő Kőkaput Pénzes László Sí Oroszhon mii ragadozó Badarság, hogy Amerikának most vagy később tartania kellene Oroszországtól, ahogyan Kissinger, Brzezinsky és mások riogatják az amerikai közvéleményt. Oroszországra soha nem volt jellemző az agresszivitás - jelentette ki a múlt hét pénteken véglegesen hazatért Novel-díjas Alekszandr Szolzsenyicin. Az az állam, amely húsz országot fosztott meg a füg­getlenségétől, amely beavatkozott Af­rikában és Latin-Amerikában, nem az orosz birodalom utódja volt, hanem a Szovjetunió, a kommunista imperializ­mus. Hogyan is lehetne ragadozó ter­mészetű az az Oroszhon, - mondotta a Forbes magazinnak adott interjújában az orosz író-politikus -, mely oly fegyel­mezetten tűri, hogy népének mintegy 25 millió emberét hátrányos helyzetű kiebb- séggé süllyesszék? Szolzsenyicin célzása a volt szovjet köztársaságokban „rekedt” orosz lakosságra értendő: „Vajon mit szól­na az Egyesül Államok, ha két-három dél­nyugati tagállama ripsz-ropsz önállósítaná magát és kijelentené, hogy a két évszáza­da ott élő angol anyanyelvűeknek ezután spanyolul kell beszélniük? Nem kétség­es, hogy katonailag beavatkozna. Nálunk hasonló a helyzet, Oroszország mégis tartózkodik az erőszakos megnyilvánulá­soktól”. A Krim-i konfliktusra reagálva Szolzsenyicin a következőket mondta: „Lenin, amikor 1919-ben leigázta Ukraj­nát, vigaszul és hiúságuk kenegetésére néhány olyan területet vetett neki koncul, amelyek soha nem tartoztak hozzá: ezek a mai köztársaság keleti és déli részei. 1954-ben Hruscsov egy kény úr szeszé­lyével a Krímet is Ukrajnának ajándé­kozta.

Next

/
Thumbnails
Contents