Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-29 / 83. szám

UJ HUI Kedvező hitelek

MEGYÉNK ELETEBOL

1994. június 29., szerda

3

Kiiktatódik egy közvetítőlánc

A Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány és a Takarékszövetkezeti Bank Rt. közös szervezésében kedvező hitelekkel segíti a kezdő vállalkozásokat. Ezek közé tartozik a Mikro- és Phare-hitel. Mindkét hitelformánál a bankári feladatokat — pénzfolyósítást, beszedést, jogi kötelezettségek megkötését — a Takarék- bank Rt. nyíregyházi területi igazgatósága végzi.

— Mennyiben más ez a két hitel, mint a többi? Dr. Fazekas Sándor ügyvezető igazgatót kérdeztük.

— A hiteligényeket a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány bírálja el, mi :sak azután folyósítjuk a meghatározott összeget. A Mikrohitel-program célje, hogy pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, főleg olyan speciális területeken segítsen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. Az igénylő vállalkozó tiszta kölcsönfelvevői múlttal kell, hogy rendelkezzen, más bank felé nem lehet tartozása. A befektetés legalább tíz százalékával rendelkeznie kell. A vállalkozás nem lehet két évesnél idősebb és a foglalkoztatottak száma nem haladhatja meg a tíz főt.

— Mire használható fel a Mikro- hitel?

— Gépek, berendezések és egyéb állóeszközök vásárlására. Forgótőkeként legfeljebb csak a hitelösszeg 30 százaléka használható fel. Nem fordítható például, bérekre, bérleti díjakra vagy energiaköltségekre.

— Mekkora lehet a hitel összege, és mennyi időre kapják a vállalkozók?

— Nem haladhatja meg az ötszázezer forintot, és a futamideje hat hónaptól három évig terjedhet. A türelmi idő hat hónap. Egy vállalkozás legfeljebb háromszor kaphat mikrohitelt, de csak akkor, ha az előzőt teljes mértékben visszafizette.

Egyébként ez a hitelprogram ebben az évben a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól 40 millió forintot kap hitelezésre, illetve a már kihelyezett hitelekből közel 30 millió forint tőketörlesztés várható, ami ezt az összeget ennyivel növeli.

—A Phare-hitelről mit kell tudni a vállalkozóknak?

— Ez a hitel a kis- és középvállalkozások beruházásainak finanszírozását segíti elő, középlejáratú futamidővel. Különös tekintettel támogatja a munkahelyteremtő tevékenységet. Ennek ebben a megyében kell megvalósulnia. A tervezett beruházás részfinanszírozását szolgálja. Termelőtevékenység beindítása esetén maximum 10 millió forint, beruházás esetén 5 millió forint lehet a kölcsön összege. A tervezett összköltség 15 százalékát a pályázónak készpénzben kell biztosítania.

Fullajtár András

Tíz százalék a mezőgazdaságnak

— Mennyi hitelt vettek fel megyénk mezőgazdászai? — kérdeztem Szénégető Lászlót, a Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetőjét.

— Ezt szinte lehetetlen megmondani. Pénzügyi segítséget igénylő kis és nagy mezőgazdasági egységeink ugyanis fővárosi, sőt dunántúli bankoktól is kaptak pénzt. Egyébként szükség is van a fejlesztésekhez, beruházásokhoz a pénzre. Amíg Nyugat-Európában az összes állami támogatás felét kapja a mezőgazdaság, addig hazánkban mind- ősszé 8-10 százalék ez az arány, de ez évente 70 milliárd forintot jelent.

— Milyen feltételek mellett kapnak hitelt a föld művelői?

— Ahhoz, hogy hitelt vehessenek fel, a pénzintézetet kell meggyőzni üzleti tervvel, előzetes számításokkal, hogy igenis érdemes kölcsönt adni. A gyakorlatban e célra a Magyar Nemzeti Bank folyósít a kisebb bánoknak — jelenleg 25 százalékos kamattal — hitelt. Azok pedig ezt a pénzt adják tovább rátéve persze a saját hasznukat. A mezőgazdász így már a hitelhez 30-36 százalékos kamatterhek mellett jut. Ennek egy részét az állam magára vállalja és a törlesztőnek már csak körülbelül 8-10 százaléknyi kamatot kell visszafizetnie. A törlesztés időtartamáról a két félnek kell megállapodnia. Általában kölcsönre fedezetül ingatlant is kémek.

— Mennyire hatékony ön szerint a mezőgazdasági hitelezés rendszere?

— A banki rendszer e szolgáltatása még gyerekcipőben jár. Kevés a fiókpénztár, ahol hitelt lehet felvenni és sokat utánajárni, amíg pénzhez juthatunk. Nincs elég mezőgazdasági végzettségű banki szakember, aki vállalná az üzelti tervek szakszerű átvizsgálását. Véleményem szerint az egyik megoldást a takarékszövetkezetek jelenthetnek. Sok helyén — falvakban is — megtalálhatók az országban. Az lenne az ideális, hogy aki a mezőgazdaságból nyereséget termel ki ezekben az intézetekben kamatoztatná a pénzét és a takarékszövetkezetek — forgatván a pénzt — ebből hiteleznének a rászorulóknak.

KvZ

Helyi adók nélkül

Nyírkáta évtizedeken út közigazgatásilag Hodászhoz, gazdaságilag pedig Nyírmeggyeshez tartozott. A tarthatatlan helyzetet egyértelműen megsínylette most 1763 lakosú község, de 1989-ben a választásokat megelőzően volt egy helyi népszavazás, így 1990. január 1.-től önálló tanáccsal rendelkező település lett belőle.

— Gyakorlatilag nem volt infrastruktúrának — mondja Jeney Sándor polgár- mester — így terveket készítettünk arról, hogy a meglévő létesítményeinket menynyi idő alatt újítjuk fel. Százéves épületroncsokat örököltünk: orvosi rendelőt, szolgálati lakásokat és az iskolát,

ahol még hagyományos „kapaszkodós’ WC volt. Efféle felújításra még pályázatot sem adhattunk be. A most épülő új iskolát művelődési centrum jelleggel kívánjuk majd működtetni. A 26 millió forintos, augusztus 20-án átadandó beruházás 50 százalékát az államtól kaptuk céltámogatásként.

— Az útjaik jó állapotban vannak.

— Pár éve még gyakorlatilag az egész faluban földút volt, az idén pedig elérjük azt, hogy valamennyi belterületi utunk szilárd burkolatot kap. Crossbar telefon- hálózatot építettünk ki, így nálunk vonalanként 12.800 forintért bekötve, minden harmadik lakásban telefon van.

A gázberuházást még ebben az évben, szintén augusztus 20-ra szeretnénk befejezni, s így 350 lakásban, a falu házainak 70 százalékában lesz úgy gáz, hogy az önerős rész csupán 30 ezer forint volt.

— Sokat fejlesztettek. Mennyi pénzébe került ez a lakosságnak?

— Semmilyen helyi adót nem vetettünk ki, és ha rajtam múlik, nem is fogunk, mert az embereknek nincs pénzük. Divat ezt mondani, de nálunk 40 százalékon felüli a munkanélküliség aránya, így legtöbben a háztáji gazdaságból próbálnak megélni, úgyahogy.

Varga Attila Fotó: Harascsák

A VEVŐ A KIRÁLY

A diszkontban így vásárolnak

A tiszaszalkai ÁFÉSZ a sok módosított szövetkezeti törvény ellenére talpon maradt, sőt gazdálkodása nem veszélyezteti a harminchárom dolgozója egzisztenciáját. Ez nemcsak a munkavállalónak, hanem a lakosságnak is megnyugtató, mert a beregi térségben ez az egyedüli kereskedelmi szolgáltató cég. A jelenről és a várható jövőről nyilatkozott Sólymos László kereskedelmi osztályvezető.

— Lónyától Gelénesig mi látjuk el hagyományos értelemben a szövetkezeti kereskedelmi szolgáltatást. Vegyesboltjainkat a lehetőségekhez mérten korszerűsítettük, italboltjainkat szerződéses üzemeltetésre bérbe adtuk. Sőt, azt is elmondhatom, hogy „terjeszkedtünk”, mert Vásárosnaményban az egykori bank épületében iparcikkboltot nyitottunk, ahonnan megrendelésre házhoz szállítjuk az árut.

— Eleinte gondot okozott, hogy a megszüntetett felvásárlási tevékenységünk miattt megmaradt tárolófészerünket hogyan hasznosítsuk. Egy kis átalakítással a

több mint háromszáz négyzetméteres területen saját diszkont raktárházat hoztunk létre. Itt a vevők, akik egyben viszonteladók nagykereskedelmi áron vásárolhatnak élelmiszer-ipari cikkeket.

így kiiktatódik egy közvetítőlánc, amit a fogyasztó pénztárcájára is kedvezően hat A vevő válogathat, és a fizetőképes, akármilyen nagy tételben azonnal, viheti az árut ABA

A szép, régi csarodai porta kerítése sem mindennapi. Kánikulában pedig igazi kellemes élmény lehet a hűs falak közt pihenni

Fotó: Harascsák

VEZETNEK AZ UKRÁNOK

Az elmúlt fél évet értékelték és ismertették a további terveket is azon a sajtótájékoztatón, amelyet a nyírbátori Határőrigazgatóságon tartottak. Tanyik József őrnagyot, az igazgatóság sajtóreferensét kérdeztük:

— Az elmúlt időszakban hányán követtek el határsértést?

— Nyolcszázhúszan követtek el jogellenes cselekményt, amely az elmúlt évhez képest 27 százalékos csökkenést mutat. Ezen belül is meghatározó a külföldiek szabálysértése. Tiltott határátlépést kilencvennégyen követtek el, köztük nyolcvanötén hazánkba, kilencen hazánkból akartak tiltott helyen átlépni a határon.

—Hány határsértőt sikerült elfogniuk?

— A határőrizeti kirendeltségek működési területén az első fél évben 68- ból 63-at fogtunk el, míg öt személyt más igazgatóság vett őrizetbe. így az úgynevezett „zöldhatáron” 97 százalékos eredményt sikerült elérnünk.

— Többségében mely országok állampolgárai követtek el határsértést?

— Területünkön 30 ország állampolgárai sértették meg az államhatárt, közülük is kiemelkednek az ukránok 380 fővel, őket követik az oroszok 151 -gyei, majd a románok 135-tel, végül a magyarok 40 fővel.

— Volt-e embercsempészet?

— Igen, embercsempészés miatt négy személy ellen indítottunk eljárást.

— Az említetteken kívül milyen szabálysértések a leggyakoribbak?

— Meghatározó a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés (512), a közokirathamisítás bűncselekménye (64) és a lopott gépkocsik külföldre vitele (44 fő). Záhonyban és Tiszabe- csen 46 lopott gépkocsit — 230 millió forint értékben — tartóztattak fel útlevélkezelőink.

— Milyen volt a határforgalom?

— Tizenkét határátkelőhelyen közel 5 millió utas és mintegy 2 millió jármű lépte át a határt, vagyis az utasok 9,4, a személykocsik 21 és fél százalékkal többen, mint az előző év hasonló időszakában. Az ukrán oldalon — Lónya

kivételével — átkelőhelyenként összességében is ettől sokkal többen. Vagyis összesen 3 és fél millió utas és másfél millió gépjármű lépte át a határt. Kedvezően hatott a szakmai munka színvonalára, hogy Tiszabecsen és Bereg- surányban honi területen történik vámellenőrzés. Ennek következtében nőtt a személyi állomány biztonságérzete. A román határszakaszon valamennyi átkelőhely forgalma számottevően csökkent. Csengersimán csupán 830 ezren, Ny írábránynál 61, Ágerdőmajomál mindössze 8700-an, gépkocsivei pedig összesen 156 ezren lépték át a határt. Záhonyban az elmúlt félévben négy alkalommal lépték át a határt az ENSZ békefenttartó erői.

— Jelent-e többletmunkát a határőröknek az idegenrendészeti törvény hatálybalépése?

Kölyök Band néven megalakult a megye, de talán az országban is legfiatalabb tagokból álló beatzenekara. Szeptemberben jótékonysági koncertet adnak a mátészalkai moziban, melynek bevételét a tehetséges gyerekek boldogulását elősegítő Kocsis- Hauser Alapítvány számlájára fizetik be.

— Igen, a törvény hatálybelépésével jelentősen nőtt a hatósági ügyintézői tevékenységünk. 82 személyt utasítottunk ki az országból, és 15 fő részére jelöltünk ki kötelező tartózkodási helyet. Beutazási és tartózkodási tilalmat 69 fővel szemben kellett elrendelni, 5 személytől vettük el az útlevelét.

—Mielyn terveik vannak a közeljövőre?

— Tiszabecsen megszervezzük, illet e már megszerveztük a július- augusztusban megrendezésre kerülő Tisza-túrák résztvevőinek vízen történő belépését.

Új közösségi szállást létesítettünk, Záhonyban és Csengerben határvadász századkörletet alakítottunk ki és folytatódik az igazgatóság épületeinek felújítása.

Az idei év eddig eltelt időszakában 17- tel nőtt az igazgatóság személyi állománya és a továbbiakban a záhonyi határállomásra még 18 tiszthelyettest veszünk fel.

A zenekar legfiatalabb sztárja Kovács Balázs (dob, ének) a maga 6 évével. Pénzes Máté (orgona, ének) 9 éves. Pák Attila (szólógitár) és Balogh Ferenc (basszus- gitár), szintén 9 évesek. Remélhetőleg hamarosan sokan együtt éneklik a refrént az új együttessel: Kép-szöveg: ZEFI

Minden lánynak a szíve