Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-25 / 80. szám
NYÁRI NAPFÜRDÖZÉS VESZÉLYEKKEL UJ KELET _______ ME GYEI MAGAZIN 1994. június 25.. szombat 9 Beköszöntött a jó idő, kinyitották kapuikat a strandok. A nyári szüneten, szabadságon lévők ezrei fekszenek a hűs fűben vagy a parti homokon. Fiatalok, vagy kicsit korosabbak, mind egyre vágynak, mielőbb „csokira" bámulni. Talán nem is tudják, hogy a túlzásba vitt napozásnak mennyi káros hatása van. Legismertebb a heveny napégés, amit gondolom sokan a saját bőrükön is tapasztaltak már. Az éjszakai álmatlanság, láz, bőrégés és későbbi hámlás elég kellemetlen tud lenni. A nap csalogató sugaraival főként a világos bőrű szőkeségek és a kisgyermekek szülei vigyázzanak. A picik akár másodfokú égést is szenvedhetnek, ha nem ügyelünk eléggé. Tudnunk kell, hogy egyes gyógyszerek is fényérzékenyítő hatásúak, ezek közül legfontosabbak az altatók, nyugtatok és az antibiotikumok-egy csoportja. Ha valaki napozás előtt ilyeneket szed, annak a röid napozás is bőrégést, bőrkárosodást okozhat. Az sem mindegy, milyen helyet választunk a bámuláshoz. A tengerparton és hegyekben hiányoznak a levegőből a por és párarészecskék, melyek az ibolyántúli sugarak egy részét elnyelik. Ugyanakkor a tengerparton a víz, hegyekben a hó visszaveri a sugarakat, növelve ezzel az erősségüket. Ne rémüljön meg azonban senki, a napozásnak nem csak káros hatásai van- i nak. Közismert és évszázadok óta használt gyógyító eljárás a bőrbetegségek enyhítésére, kezelésére a napfürdőzés. Napozni helyes, túlzásba vinni azonban nem szabad. A kora tavaszi, rövid ideig tartó napozással fokozhatjuk bőrünk pigmen- termelését, így később sokkal jobban elviselhetjük az erős fény ártalmait, mivel pigment védi majd bőrünket az ibolyántúli sugárzástól. Hasznos, ha a i bőrünk, és nehezen megszerzett barnaságunk érdekében fényvédő krémeket kenünk magunkra. (A cikk elkészültéhez segítséget kértünk dr. Szabó Péter osztályvezető főorvostól, aki az orvostudomány kandidátusa és az amerikai bőrgyógyászati akadémia tagja.) Szuper titkárnő, szuper főnök (XXII.) Öltözékek, rongyok, cuccok! Kezdjük ezúttal egy alapvető szabály- lyal: mindig az alkalomhoz illő öltözet. Egy vállalati menedzser, egy vállalkozás főnökének munkája természetéből következik, hogy a 20. századi üzletembernek állandóan elegánsnak, az alkalomhoz illően öltözöttnek kell lennie. Tőle mégsem várja el senki, hogy mondjuk egy diplomata egész ruházati skáláját tartsa a szekrényében. Az elegancia és a jó ízlés alapvető norma az öltözködésnél. Ez természetesen nemcsak a főnökére, hanem Önre is vonatkozik Kisasszony. A divatlapok legfrissebb számai nem feltétlenül a leghitelesebb tanácsadók. A „Tüzes Párduc” Kft. 52 éves, zömök, pocakos elnöke nem hallgathat a divat- diktátorok „bölcs” tanácsaira, akik épp almazöld zakót ajánlanak. Számára — nem számít, mi a szezonirányzat — a hosszanti csíkos anyag az előnyös, tehát óvatosan a divattal! Ha azt kívánjuk, hogy főnökünk ízléses, elegáns ruhákban képviselje cégünk érdekeit, ajánljuk neki sokféle nyakkendő, sál, kalap, cipő megvásárlását. Ugyanaz az ember, ha ízléssel válogatja meg kiegészítő „rongyait” ezeket variálva mindig másképpen fog mutatkozni. Most amikor arra bíztatok, hogy öltözködjünk mindig alkalomhoz illően- még ma is hideg fut végig a hátamon- ha felidézem egy meglehetősen kellemetlen élményemet. Kezdő üzletember koromban még; Varsóban meghívást kaptam a lengyel származású amerikai üzletasszony, Barbara Piasecka — Johnson (a Johnson és Johnson cég tulajdonosa) fogadására egy előkelő szállodába. A meghívás 19! órára szólt. A protokoll szabályai szerint ebben a napszakban estélyi ruha kötelező, tehát fekete szmokingban, fekete csokomyakkendőben jelentem meg. A fogadáson aztán a körülbelül 300 vendég között egyedül én voltam így öltözve. Talán ez volt az oka annak, is, a fekete reverendás papok asztalához ültettek. Egész este azon morfondíroz-; tam, vajon a protokoll melyik leckéjén szundítottam el. Most már tudom: a meghívott sze-, mély, vagy a titkárnője — Ön, kedves Kisasszony — figyelmesen olvassa el a meghívót! Az én meghívómon ugyanis nem volt ott a megjegyzés angolul: „black tie”, így hát megjelenhettem volna a fogadáson egyszerű fekete vagy sötétszürke öltönyben is. így bizony feszélyezetten éreztem magam, mert kellemetlen érzés túlöltözöttnek lenni. Távol áll tőlem az álművész stílusának népszerűsítése is Arról az emberről van szó, aki extravaganciájával tűntetve még az operába is farmerbe megy, mert azt hiszi, hogy ő így eredeti. Javaslom tehát, hogy meccsre, kirándulásra, hétvégi kikapcsolódásra öltözzünk sportosan, de ízléssel, hangversenyre, ünnepélyesen nagyon elegánsan, a munkába pedig elegánsan, de szerényen. A házastársak öltözéke, ha együttes meghívást kapnak legyen összhangban, alkossanak harmóniát egymással. Napjaink menedzsere leginkább az utcai úgynevezett látogatóruhákat hordja. Ezek lehetnek sötétszürke, sötétkék, vagy a barna árnyalatai. Minél későbbi az időpont annál sötétebb a ruha is. Ez az összeállítás mindenféle hivatalos, vagy magánjellegű alkalomhoz illik. Napjaink színeszakó divatja mintha tüntetés lenne „nézzétek emberek én üzletember vagyok”. Manapság egy üzleti tárgyalás úgy fest, hogy az asztal körül a szivárvány minden színében készült zakók láthatóak. Egy kívülállónak megdöbbentő élményben lehet része ha ránéz erre a színkavalkádra. Itt is igaz az a mondás: „nem feltűnően, ízlésesen”! Térjünk vissza egy nagy férfi dilemmához: csokomyakkendő, vagy nyakkendő? Volt amikor a „propeller” eltűnt a férfidivatból, hogy aztán napjainkban szinte válogatás nélkül mindenhol megjelenjen. Legnehezebb persze a nyakkendő színének és mintájának kiválasztása. Helen Broderick amerikai színésznő nagy mondását idézzük befejezésül: „Az egyetlen dolog, amiben a férfiak különböznek egymástól, az a nyakkendőjük színe”. Nyaralás oksón Zsebpénzt hozni tilos Vége az iskolának, a gyerekek szabadok, a szülőknek viszont nyáron is dolgozniuk kell. De vannak, akik erre is gondoltak. Dr. Szathmáryné Sipos Ildikó:- A KPVDSZ Művelődési Ház az 1994-es Család-év kapcsán a nagycsaládosok megsegítésére napközis táborokat szervez. Általános iskolásoknak hird^entkezhe’t,b egy Kőrengeteg helyett táborba várják a nagycsaládosokat családból többen is jöhetnek.- Milyen időre szól ez a tábor?-Az első június 27-étől júliusl-jéig tart, a második és harmadik augusztus első két hetében lesz. A turnusok tematikusak. Június végén junior sporttáborunkban a gyerekek a sóstói tomapályán mozoghatnak, a művelődési ház mögött tollaslabdázhatnak, egyik délután pedig a strandra is elmegyünk. Augusztus első heti tábora honismereti játszóház néven indul. Itt megelevenedik Mátyás király udvara korabeli ruhákban, a Sóstói Múzeumfaluban pedig a néprajzzal ismerkedhetnek a résztvevők. A buszon Ismerősöm meséli, hogy a minap elszédült egy néni a buszon. Az utasok nagyobb része mind idősebb volt, s állt. A helyeken pedig az ifjúság színe-java múlatta az időt, az ablakokon ki- kibámulva a nagyvilágba. Végül, amikor már a nénit karolni kellett, egy idősebb úr követelésére állt fel kényelmesen, kicsit sértődötten rágózva az egyik fiatal srác. Boldogult ifjúkoromban mi még pattantunk, hogy átadhassuk ülőhelyünket. Időseket segítettük a le és fölszállásnál. Hiába, így neveltek minket. Elnézem, amint az anyuka fölszáll a felső tagozatos gyerekével. A kilány a világ legtermészetesebb módján foglal helyet, s mellette az anyuka áll. Együtt utaznak. Egyikük iskolába, másikuk munkába, így megy ez mindennap, és sajnos nem ez az egyedüli eset. Kicsi koruktól így nevelték őket. Már nem is csodálkozom, hogy az egyik alkalommal a felszálló tanárnőnek is „elfelejtenek” ülőhelyet átadni a tanítványok. Igaz, szombat lévén a srácok valami versenyre mennek, a tanárnő pedig „csak” bevásárolni. A harmadik tábor kényes témával foglalkozik, neve: Családjáték, szerepjáték. Kötetlen beszélgetések lesznek a család szerepéről, kapcsolatáról, és „Én ilyen családot akarok” címmel leírhatják a gyerekek elképzeléseiket. Minden péntekre kirándulást terveztünk.- Milyen lesz a gyerekek egy napja?- Gyülekező a művelődési házban lesz fél nyolc és nyolc között. Reggeli kilenckor, ebéd fél egy körül, uzsonna négykor. Délelőtt és délután helyszíni csoportos foglalkozások lesznek, például: játék, tánctanulás, illemtanóra, filmvetítés, A kicsit szégyenlősen mosolygó Jónás Zsolt nemrég múlt 18 éves, ám a nyár végén gyökeresen megváltozik az élete. A berkeszi nevelőotthon „védőszárnyai” alól kirepülve belekerül a város forgatagába. Ősztől a nyíregyházi 110-es sz. Ipari Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulója lesz.- Milyen szakmára jelentkeztél? - kérdeztem Zsolttól.- Kőművesnek. Már kiskorom óta az vetélkedők. Az egész Művelődési Ház a rendelkezésünkre áll, szakemberek és főiskolai hallgatók felügyeletével.- A programok, úgy tűnik, eléggé pénzigényesek. Mennyibe kerül mindez a szülőnek?- Mivel nagycsaládosok részére terveztük, egy turnusért csupán ötszáz forintot kell fizetni.- Hogyan tudják ennyi pénzből megvalósítani?- A szervezés április óta folyik. Sok helyen részesültünk meghallgatás nélküli elutasításban, de szerencsére rengeteg a szponzor. Első ízben kapunk támogatást a polgármesteri hivataltól, segítenek magánvállalkozók és kft-k a termékeikkel. Minden napra biztosított az ivóié, dzsem, tejtermékek, zöldség és gyümölcs friss szállítással. Zsebpénzt és pótuzsonnát hozni éppen ezért szigorúan tilos. A táborokban hely még van, további jelentkezőket szeretettel várunk a Szarvas utcai Művelődési Házban. Koroknai Edit Egyedül akarok élni akarok lenni... meg elég jól lehet keresni vele.- Mióta élsz nevelőotthonban?- Egész régen. Illetve kétszer voltam kint nevelőszülőknél. Az anyám megszült, nevelt pár hónapig, aztán belökött az intézetbe...- Hogy képzeled a saját jövőbeli családodat?- Nekem nem lesz feleségem. Egyedül akarok élni. A legjobb lenne az erdőben, ahol tartanék egy pár tyúkot, nyulat és lovakat. Azokat szeretem a legjobban - dacosan leszegi a fejét, érzem, régi sebekbe kaptam bele.- Mi az amit először megtanulsz majd főzni?- Krumplit. Azt szeretem a legjobban. Krumplit krumplival - mosolyodik el végre.- Van-e igazi nagy álmod?- Kiszabadulni innen.- Olyan borzasztó itt?- Dehogyis. Nem úgy értettem. Világot akarok járni.- Hová szeretnél utazni?- Eddig olyan keveset láttam... mindent meg akarok nézni. Sikli Tímea A legkisebb falu Győröcske — már a neve is jelzi — a megye legkisebb települése. Az alig több mint kétezer négyzetméternyi területen 147-en élik mindennapjaikat. A községben 63 nyugdíjas, 29 iskolás. 19 személygépkocsi és két telefon van. Mindezek ellenére 1990. óta önálló közigazgatási egység. — Ebben az évben 6 millió 134 ezer forintból gazdálkodhatunk — mondta ifjabb Révész Béla polgármester. Eddig még mindig .kijöttünk a pénzből, sőt, tavaly még maradt is. — Más községek kölcsönt kénytelenek felvenni, önöknél megmarad is. Hogyan csinálják? — Nagy előnynek számít, hogy nem kell bajlódnunk a víz bevezetésével, ez ugyanis már 1983-ban megtörtént. Ugyancsak könnyebbséget jelent, hogy a faluházat 1988-ban építettük, és sem átalakítani, sem pedig felújítani nem kell. Az utakat is folyamatosan hoztuk rendbe, mára már csak egyetlen földút van a faluban, de az idén azt is leaszfaltozzuk. Tavaly szinte csak egy nagy beruházásunk volt, a ravatalozó építése. —Ha már a víz bevezetéséről szó esett, beszéljünk a gázról is! — Most folytatunk tárgyalásokat 11 másik településsel ez ügyben. Szeretnénk még az idén bevezettettni a községbe, méghozzá úgy, hogy minél kevesebb terhet jelentsen a lakóknak. — Vagyis a pénz nagy részét átvállalják? — Végül is így is mondhatjuk. Azért senkinek nem kell fizetnie, hogy a faluban végigmegy a gázvezeték, csak a saját portára való beköttetés kerül pénzbe. — Körülbelül mennyibe ? —Pontos összeget még nem tudok mondani, de várhatóan 40 ezer forint körül lesz. — Győröcske köztudottan a fogyó települések táborába tartozik. Mennyire rossz a helyzet? — Nagyon. Rengeteg idős ember él itt. A fiatalok elmennek innen, évente egy esküvő sincs. De hát nem lehet ezen csodálkozni. Nincs munkahely, nincs szórakozási lehetőség, bevásárolni is Záhonyba kell bemenni, nincs óvodánk és iskolánk. — Hol dolgoznak az emberek? — Korábban a záhonyi MÁV-nál adódott munkalehetőség, de ott állandó leépítések vannak. Próbálkoznak itt a mezőgazdasággal is, aki csak tudta, kivette a földjét, és kukoricát ültetett. Attól félek, nagyon sok bajuk lesz vele, nem tudják majd hová leadni. Csak beleölik a sok pénzt, aztán itt marad a nyakukon. Azoknak lesz csak valami kis hasznuk, akik napraforgót vetettek. — Munkanélküliek? — Van egy pár: heten munkanélkülisegélyt, heten pedig jövedelempótló támogatást kapnak. Amennyire tudjuk, segítjük őket, meg egyáltalán mindenkit. Az óvodásokra például 1000 forintot, az általános iskolásokra 2000 forintot, a középiskolásokra pedig 3000 forintot adunk a családoknak. Nem sok, de a semminél ez is több. Úri Mariann
