Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-03 / 61. szám

Püspöki Palota és Hittudományi Főiskola belső udvara, háttérben a kápolnával A HÁZIFORRÁS KFT. kapta a Nyírségi Expón a nagydíjat A háború után az első görög kato­likus főiskolát Nyíregyházán alapítot­ták 1950-ben. Az azóta is működő intézménynek 44 nappali tagozatos és 130 levelező hallgatója van. Kint hétágra süt a nap, a végzős nö­vendékek a könyvtárban tanulnak, mi pedig Orosz Lászlóval a rektori szobában beszélgetünk.- Mikor lesznek a vizsgák?- Tíz tantárgy hatéves anyagából június közepéig adnak számot a nö­vendékek.- Aztán hogyan tovább?- Augusztus 7-én felszentelik őket, majd ki-ki a saját egyházmegyé­jében teljesíti hivatását. Hat különböző helyről jöttek a diákok, köztük Munkácsról, Nagyváradról, Márama- rosról, és Eperjeskéről is.- Tavaly 12 elsős kezdte a tanévet. Idén hányán indulnak neki?- A határontúliak jelentkezése még nem zárult le, de a jelek szerint többen kezdenek mint tavaly.- Mikor felvételiznek?- A jövendőbeli papnövendékek június 27-én és 28-án a pedagógusokéhoz hason­ló alkalmassági vizsgát tesznek. Emellett persze fontos az érettségi eredménye és az alapvető hittanismeret is.- Elég sokan vannak már most ennyi helyre. Mennyivel lett több a férő­hely a nyíregyházi görög katolikus templom mögötti új épület átadásá­val?- Sajnos nem sokkal. Mindössze négy tanteremben tudunk tanítani, és ez nagyon kevés.- Úgy tudom, nagy lépésre készül a főiskola...- Ez így igaz. Jó lenne az oktatást egyetemi szintűre emelni. Szeretnénk a római katolikus egyetemhez csatla­kozni, a Pápai Keleti Intézet vezetői­vel már tárgyaltunk ezügyben. A vég­ső döntés azonban Róma kezében van. Az egyetemmé válás jelentős változá­sokat hozna az intézmény életében. Nem csak papok, de civil hallgatók képzésével is foglalkoznánk. Ok teoló­giai diplomát kapnának, mellyel középiskolai hitoktatásra lennének hivatottak. Terveink között sok új dolog szerepel, de most még nem tud­juk, mennyit sikerül megvalósítani belőlük. Sikli Tímea Antall József kérte fel ®y6gyszertérak névadója nyugdíjban- Dehogy mondom meg, hogy hívják! Az már reklám lenne! Ifj. Csizmadia Attila Magyarországon első alkalommal a pa­tikákat 1849-ben írták össze. Ebben még nem szerepel a vásárosnaményi officina, mégis százötven éves évfordulóját ünne­pelte a gyógyszertár május 16-án. Erről kérdeztem dr. Menner Ödön gyógy­szertárvezetőt. — A gyógyszerész szakirodalom kiad­ványai szerint már ennél is idősebb pa­tikánk. A pontos évszámot akkor ismer­hetnénk meg, ha a beregszászi levéltár kutatatható lenne. Én 1838-ra datálom az alapítást, tehát indokolt az évfordulós megemlékezés. — Akkor viszont elkéstek a kerek év­forduló megünneplésével. — Eddig hallgatni kellett az orvos­ságokat készítő- forgalmazó üzletek múltjáról, mert azzal a kényszerállam­osítást emlegettük volna. — Mi változott mostanra? — Még 1981-ben dr. Antall József néhai miniszterelnök, akkor mint orvos- tudományi múzeumigazgató, kért fel, hogy gyűjtsem össze a gyógyszertárak régi neveit. Megközelítően ezerhétszáz patika történetének áttanulmányozása során kétszázhetven különböző névre találtam. Akkor azt javasoltam, szűnjön meg a gyógyszerüzletek falanszter szá­mozásirendszere. így lett a 17/65-ös szá­mozásból évek múltán Remény Patika. —Akkor ez önnek, mint történésznek, gyógyszerészdinasztia leszármazottjának, a patikák új névadójának elégtétel. — Tudomásom szerint ez az első ilyen ünneplő visszatekintés, amit mi itt csináltunk Vásárosnaményban. Két gyógyszertár kollektívája és a meghívott vendégek emlékeztek az alapítókra, az azóta itt dolgozókra, az elhunyt kollé­gákra. Schmidt Sándor, városunkban élő fafaragó művész, akinek szülei szintén itt dolgoztak, emléktáblát készített. Ez egy­ben az én búcsúm is, mert június hete­dikétől nyugdíjba vonulok. Ezután kutatá­saimmal azon dolgozom, hogy a patikák történelmi emlékét ne lepje be a por. A NAGYDÍJAS UJ KELET M MEGYÉNK ÉLETÉBŐL If Hl 1994. június 3., péntek A harmadik évezredre tekint a 107-es Úgy látszik, a megye egyik leg­nagyobb oktatási intézményében, a nyíregyházi 107-es Számú Ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézetben mindig történik valami új. Legutóbb rendkívüli tantestületi értekezleten úgy határoztak, csatlakoznak az „Em­beri Erőforrások Fejlesztése” el­nevezésű ifjúsági szakképzési világ­banki programhoz számítástechnika­informatika és elektrotechnika­elektronika szakmacsoportban. Ide kívánkozik, hogy az iskola 1992 óta a világbanki programot követő in­tézményként vesz részt a szak­macsoportok munkájában. A csatlakozás érdekében pályáza­tot nyújtottak be a Munkaügyi Minisztériumhoz, s ebben elfogadták az új modell céljait, vállalták, hogy átveszik a kidolgozott programokat, s az 1995/96-os tanévtől az új osztá­lyok indítását. Mindez természetesen többletköltségekkel jár (pluszórák, a tanárok továbbképzése, helyettesítése, utaztatása), s ezt a fenntartónak, azaz a város önkormányzatának kell előte­remtenie. Mivel a világbanki programhoz való csatlakozáshoz, az elinduláshoz a tárgyi és a személyi feltételek biz­tosítottak, az elkövetkező években az eszközfejlesztést a világbank tá­mogatja. Mindezek figyelembe­vételével a közgyűlés támogatásukról döntött, s vállalta a szükséges pénz­ügyi fedezet előteremtését. Egyetemmé válik a hittudományi főiskola? A végső döntés Róma kezében

Next

/
Thumbnails
Contents