Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-24 / 79. szám
UJ KELET ■I AZ UJ PARLAMENT 1994. június 24., péntek 7 ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS, HATPÁRTI MEGÁLLAPODÁS A jövő keddeií összeülő új Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről tárgyaló hat frakció vezetője csütörtökön délelőtt aláírta az Országgyűlés tisztségviselőivel, az egyes bizottságok összetételével, valamint a frakciók ülésrendjével, parlamenti és képviselői irodaházi elhelyezésével kapcsolatos megállapodást. A megállapodás aláírása alkalmából Szunyogh Károly, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője méltatta a kéthetes, együttműködésre és kompromisszumra törekvő tárgyalássorozat eredményét. - A dokumentum figyelembe veszi az ország érdekeit és aláírásával létrejön a parlamenti demokrácia minden feltétele - jelentette ki Szunyogh Károly. Soltész István, az Országgyűlés főtitkára közölte: hétfőre készül el az a határozatijavaslat-ter- vezet, amelyben a frakciók felsorolják, mely tagjukat milyen bizottságba jelölték. A megállapodás szerint az Országgyűlés elnökének személyére a legtöbb mandátummal rendelkező frakció, az MSZP képviselőcsoportja tesz javaslatot. A frakciók azt javasolják, hogy az Országgyűlés három alelnököt válasszon, s az ő személyükre az SZDSZ, a MDF és az FKGP tesz majd javaslatot. A parlamentnek nyolc jegyzője lesz, közülük kettőt- kettőt a KDNP és a Fidesz jelölhet, a fennmaradó négy helyre pedig a többi négy frakció tesz javaslatot. A bizottsági helyek elosztásánál a frakciók az Országgyűlésen belüli arányok alapján megállapodtak abban, hogy minden képviselőcsoport valamennyi bizottságban legalább egy, illetve a hat jelentős bizottságban legalább két hely betöltésére tehet javaslatot, valamint abban, hogy minden bizottságban legalább egy tisztségviselői hely betöltésére valamelyik ellenzéki frakció jogosult. Tizenhárom állandó és négy különbizottsága lesz az új parlamentnek. Az Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság 27 tagú lesz, s elnökét az SZDSZ jelölheti. Egy MDF-es alelnöke és két MSZP-s alelnöke lesz. A szintén 27 tagú Külügyi Bizottság elnökét az SZDSZ jelöli ki, alelnökeit pedig az MDF és az MSZP. Az Önkormányzati és Rendészeti Bizottság elnöke FKGP-politikus lesz. egy alelnököt állít az SZDSZ, kettőt pedig az MSZP. A Költség- vetési és Pénzügyi Bizottság elnöki posztját az MDF kapja meg, egy SZDSZ-es és két MSZP-s alelnöke lesz a testületnek. A koalícióra készülő MSZP és SZDSZ legújabb megállapodása szerint a Gazdasági Bizottság elnöki posztját SZDSZ-es képviselő töltheti be. Az alelnöki posztokat a KDNP és az MSZP kapja. A Mező- gazdasági Bizottság elnökét a szocialisták jelölhetik, alelnökeit pedig a kisgazdák és a szocialisták. Az eddig említett bizottságokban 27-27 képviselő kap helyet. A Honvédelmi Bizottság elnöke SZDSZ-es honatya lesz, alelnöki posztjain pedig a Fidesz és az MSZP osztozik. A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöki posztját az MSZP töltheti be, alelnökei a kisgazdák és a szabaddemokraták soraiból kerülnek ki. A Környezetvédelmi Bizottság elnökét az MSZP jelölheti, alelnökeit a KDNP és az MSZP. A Kulturális és Sajtó Bizottság elnöke szintén szocialista képviselő lesz, alelnökei pedig az MDF és az MSZP képivselői közül kerülnek ki. Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöki posztját szocialista képviselő tölti be, az alelnöki tisztet pedig a kisgazda és a szabaddemokrata látja el. Az Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökét az MSZP jelölheti, alelnökeit pedig a Fidesz és az MSZP. Az utóbbi hat bizottságban 19-19 képviselő vesz majd részt. A 15 fős Európai Integrációs Ügyek Bizottságának fideszes elnöke lesz, alelnöki posztjára szocialista képviselőt jelölnek. A megállapodás aláírásakor kiderült, hogy a nemzetközi előírások szerint ez utóbbi bizottságnak is két alelnöke lesz, de a második alelnöki jelölésről majd a megalakuló Házbizottság dönt. Különbizottságként működik a 13 fős Számvevőszéki Bizottság, amelynek MSZP-s elnöke és MDF-es alelnöke lesz, a 13 fős Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság (elnöke KDNP-s, alelnöke MSZP-s képviselő lesz), a 9 tagú Nemzetbiztonsági Bizottság (az elnöki posztra az MDF, az alelnökire az SZDSZ jelölhet képviselőt), valamint a nyolcfős Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottság (MSZP-s elnökkel és KDNP-s alelnökkel). A frakciók egyetértettek abban, hogy az alakuló ülést követően módosítani kell a Házszabályt, s rögzíteni, hogy a bizottsági ülések meghatározott hányadán indokolatlanul hiányzó képviselőkkel szemben a képviselői bizottsági tiszteletdíj megvonása, illetve súlyosabb esetben a bizottsági munkából való időleges kizárás alkalmazható. A megállapodás kitér a frakciók ülésrendjére is. Eszerint az elnöki pulpitusról nézve az ülésterem bal oldaláról kiindulva az MSZP majd az SZDSZ, az MDF, az FKGP, a KDNP és a Fidesz képviselői foglalnak helyet oly módon, hogy az ülésterem jobb oldala szabadon marad. Az Országgyűlés Házszabálya értelmében a parlamenti tisztségek betöltésére a frakciók vezetői tehetnek indítványt, s a személyi javaslatokat az alakuló ülésen az Országgyűlés korelnöke a frakciók egyeztetett javaslataként terjeszti a T. Ház elé. A bizottsági rendszer kialakítására a frakcióvezetők együttesen terjesztenek határozati javaslatot az Országgyűlés elé. A megállapodás utolsó pontja szerint a frakciók kijelentik, hogy megállapodásuk feltétele az MSZP-SZDSZ koalíció létrejötte, valamint az, hogy a megállapodás a koalíció megszűnésével hatályát veszti. Külön megállapodást írt alá a hat frakció vezetője a képviselőcsoportok, a bizottságok és a hivatali szervek elhelyezéséről a Képviselői Irodaházban, valamint az Országház épületében. Eszerint az MSZP összesen 166 helyiséget kap a Képviselői Irodaházban, s két emeletet teljes mértékben birtokba vesz. Az SZDSZ-frakció 63, az MDF 37, az FKGP 26, a KDNP 25, a Fidesz 21 szobát kap, s az egyetlen független képviselő is rendelkezni fog egy irodával. Az Országház épületében a különböző képviselőcsoportok szintén kapnak szobákat. Az Országgyűlés alakuló ülésének előzetes napirendje is elkészült, de ennek részleteit csak egy pénteki sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra. Az MTI információja szerint az alakuló ülést a Himnusz elhangzása után a köztársasági elnök nyitja meg, majd Boross Péter miniszterelnök bejelenti a kormány megbízatásának megszűntét. Mint ismeretes a Boross-kormány az új kabinet megalakulásáig hivatalban marad. ÜLÉSE A PARLAMENT ALAKULÓ AZ ALKOTMÁNY SZERINT AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGBÍZATÁSA ALAKULÓ ÜLÉSÉVEL KEZDŐDIK. EZT A VÁLASZTÁST KÖVETŐ EGY HÓNAPON BELÜL A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HÍVJA ÖSSZE. AZ ÁLLAMFŐ ALKOTMÁNYOS KÖTELEZETTSÉGÉNEK ELEGET TETT: JÚNIUS 28-ÁRA ÖSSZEHÍVTA AZ 1994-1998-AS ORSZÁGGYŰLÉST. Az új ciklus megnyitója a parlamentarizmus nagy fontosságú eseménye Az ünnepélyes keretek között zajló alakuló ülések politikai korszakváltások határkövei A Magyar Országgyűlés 1848 utáni 36 alakuló ülésének jegyzőkönyvéből kirajzolódik a magyar történelem is: számos esetben nemcsak békés kormányváltások, hanem rendszerváltások kezdetei. Ilyen „rendszerváltásod alakuló ülést nyitott meg 1990. május 2-án a Magyar Köztársaság akkor még ideiglenes elnöke; aki köszöntötte Habsburg Ottót és a jogfolytonosság jegyében Varga Bélát. Az 1945-1947-es nemzetgyűlés egykori elnökének ünnepi beszéde azt szimbolizálta, hogy a magyar parlamenti történelem visszatért az eltévesztett úthoz, a parlamenti kormányzás nemzeti hagyományaihoz, az 1946. I. törvénycikk, a köztársasági állameszme szelleméhez c KIK LESZNEK A TISZTSÉGVISELŐK? ■V Az 1994-es májusi parlamenti választásokat követő alakuló ülés a kormányváltás, és a kormányprogramváltás jegyében szerveződik. Ez még akkor is így van, ha a választópolgári akarat - bár megőrizte a hat parlamenti pártot - erőteljesen átrendezte a parlamenti erőviszonyokat. A képviselők 65 százaléka új, ez a fluktuációs arány békés kormányváltás esetén nagynak mondható. Az alakuló ülést a közjogi vákuumot áthidaló-összekötő nemzeti intézményként az államfő nyitja meg. Ezt megelőzően, a megválasztott képviselők a köztársasági elnöknél nyújtják be megbízóleveleiket. A tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést - régi parlamenti szokás szerint a korban legidősebb képviselő - mint korelnök vezeti, a jegyzői teendőket pedig a négy legfiatalabb képviselő körjegyzőként látja el. Az alakuló ülés tisztségviselői a rendelkezésre álló adatok szerint: korelnök Varga László (KDNP), körjegyzők Botka László (MSZP), Deutsch Tamás (FIDESZ), Nahimi Péter (MDF), Rimóczi József (MSZP). c MI AZ ALAKULÓ ULES FELADATA? Az alakuló ülés lényegében három feladatot teljesít: - hitelesíti az országgyűlési képviselők mandátumát, - létrehozza a parlament belső szervezetét, - a parlamentarizmus szabályai szerint kormányt alakít. A mandátumigazolás a parlamenti kormányrendszerek ősi intézménye, ez teszi teljessé, legitimmé a képviselői mandátumokat. A legitimáció valamennyi képviselői megbízólevélre kiterjedő deklaratív parlamenti aktus, amely a parlament egészének közjogi hitelesítését is jelenti. A mandátum vizsgálatot a korelnök és a körjegyzők végzik el a választási jegyzőkönyvek alapján. Az alakuló ülés tisztikarának megbízólevelét az elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg. A mandátumigazolást végző bizottságok jelentése alapján az ország- gyűlés határoz a vizsgálat eredményéről. A mandátumigazolást segíti a választási eljárás két főszereplőjének, az Országos Választási Bizottságnak és a belügyminiszternek a szóbeli és írásbeli beszámolója a választások eredményéről, törvényességéről, tisztaságáról. A végleges választási eredmény ismeretében elmondható, hogy összesen három választókerület választási eredménye ellen emeltek kifogást, az ügyek jogerősen lezárultak, valamennyi képviselői mandátum törvényesen igazolható. A politikai átmenet eddigi legmagasabb választási részvételi aránya (5 485 538 megjelent szavazó, 68,92 százalék) a legitimációt emelő tényként említhető. A mandátumigazolás procedúrája az igazolt képviselők névsorának körjegyzők általi nyilvános ismertetésével, majd a képviselők ünnepélyes esküjével fejeződik be. f ,",w KI, HOVA ÜLHET? Az alakuló ülésen jelentik be a képviselőcsoportok, a frakciók megalakulását, elnevezését, vezetőinek és tagjainak nevét. A frakcióalakítás több szempontból jogon túli folyamat, megalakulásuk megelőzi az alakuló ülést, a bejelentés mégis közjogi kellék, ezáltal válik alkotmányos intézménnyé a frakció. A frakciókat a képviselők szabad társulása hozza létre, a mandátum szabad, nincs frakciós kényszer. A politikai-etikai normák szintjén általában elvárható a képviselőtől, hogy annak a pártnak a frakciójában foglaljon helyet, amelynek jelöltje volt. A parlamenti ülésrend a frakciókat, rajtuk keresztül a társadalom választásokon kialakult politikai tagoltságát jeleníti meg. Az alakuló ülésen az alábbi frakciók bejelentése várható: Magyar Szocialista Párt 209 mandátum Szabad Demokraták Szövetsége 69+1 Magyar Demokrata Fórum 38 Független Kisgazdapárt 26 >» Kereszténydemokrata Néppárt 22 Fiatal Demokraták Szövetsége 20 Független 1 »» A parlament belső szervezetének kialakítása parlamenti pártok közötti politikai megállapodások szerint történik. Az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit a frakcióvezetők javaslatára titkos szavazással választják meg. Az alelnökök és a jegyzők számáról nincs közjogi előírás, arról az Országgyűlés esetenként dönt. Az elmúlt ciklusban az Országgyűlésnek három alelnöke és nyolc jegyzője volt, várhatóan ez a hagyomány folytatódik. A tisztségviselők, megválasztásuk után azonnal megkezdik működésüket, megbízatásuk elvileg a ciklus egészére szól. c MILYEN BIZOTTSÁGOK ALAKULNAK? Az alakuló ülésen jön létre a parlament nagyfontosságú szervezete, a bizottsági rendszer. Az állandó bizottságok tagjait a frakcióvezetők javaslata alapján választja meg az országgyűlés. Összetételüket a választási eredmények és a politikai megállapodások alakítják. A legalább tizenöt tagból álló bizottságok tagjaik sorából elnököt és alelnököket választanak. Kötelező létrehozni a törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, a mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságokat. Az elmúlt parlamenti ciklusban az Országgyűlésnek tizenkét állandó és hat külön bizottsága volt. A politikai megállapodások ismeretében az alakuló ülés alapjaiban minden bizonnyal nem borítja fel a már bejáratott bizottsági szisztémát. Az alakuló ülés kínál ünnepélyes alkalmat az államfőnek arra, hogy az alkotmány 33. paragrafusa, (3) bekezdése szerint eljárva megbízást adjon a kormányalakításra az új miniszterelnöknek. A megbízással együtt felkéri a kijelölt kormányfőt arra, hogy a szükséges tárgyalások után mihamarabb mutatkozzék be az Országgyűlés előtt kormányával és annak programjával. Alkotmányos szokásjogot teremtve 1990. május 3-án az államfő a legnagyobb parlamenti párt vezetőjét kérte fel a kormányalakításra. MIKOR ALAKUL MEG AZ UJ KORMÁNY? A kormányalakítás időben általában elválik az alakuló üléstől. (1990- ben május 23-án, az országgyűlés 6. ülésnapján történt meg.) A miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról, tagjai többségének szavazatával az Országgyűlés egyszerre határoz. A kormány a miniszterek államfői kinevezésével alakul meg. A kormány bemutatása a köztársasági elnök minisztereket kinevező határozatának a parlamenti plénumon történő ismertetésével teljesíthető. Az alakuló ülésnek számos közjogi hatása van: eddig tartott a korábbi Országgyűlés működése, az országgyűlési képviselők megbízatása. Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával a kormány megbízatása megszűnt, ügyvezető kormányként viszi az ügyeket az új kormány belépéséig. Az 1990. május 2-ai alakuló ülésen Petőfi Sándor 1848. július 4-én írt „A Nemzetgyűléshez” című versével köszöntötték a Tisztelt Házba meg- illetődötten és ünnepélyesen belépő rendszerváltó honatyákat. A forradalmár költő szavai ma is időszerűek: „Hazát kell nektek is teremteni!”, „Eredjetek be és munkáljatok...” A leköszönő kormány ülése május 19-én a Parlamentben
