Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-23 / 78. szám

UJ KELET MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1994. június 23., csütörtök 3 Lakossági és közületi hátralékok MINDENNEK ÁRA VAN! Az teljesen hérköznapi dolog, hogy a boltban a kosarunkba került termékeket a pénztárhoz visszük és kifizetjük. Más a helyzet azonban a szolgáltatások területén. Erről igazán a díjbeszedők tud­nának beszélni. A megye nagyobb településeit ellátó TÁVHŐ üzemeinek illetékeseit a közületi és lakossági kintlévőségek arányáról kérdeztük. Nyíregyháza: Az összes adósság tíz százalékával tartoznak. Ezek között vannak felszámolás, csődeljárás alatt lévők. Itt az adósságok behajtására nem sok esélyünk van. Még nagyobb gond a lakossági tartozások kezelése. Jelen­leg 60 millió forint a lakossági kint­lévőségünk. Ebből éves szinten 25 mil­liónak a behajtása reménytelen. Jogi útra terelt ügyeink is vannak, s ezzel nagy mértékben lekötjük a városi bíróságot is. A jövőben szeretnénk elér­ni, hogy a nehéz körülmények között élők, amennyiben hátralékukat nem tudják kifizetni, önkormányzati segít­séget kapjanak. Kiszűrtük azokat a la­kosokat, akik fegyelmezetlenségük mi­att nem fizetnek. Velük szemben a jövőben erőteljesebben fogunk fellép­ni. így is szeretnénk javítani a fizetési fegyelmet. Kisvárda: A behajtásra kerülő adós­ságok összege ötmillió forint, ez arányo­san oszlik meg a lakosság és a közü- letek között. Körülbelül tíz lakos van, aki állandóan fizetőképtelen. Vannak peres eljárásaink, s arra törekszünk, hogy a nagyobb összeggel tartozók la­kásaira jelzálogot jegyeztessünk be. Mátészalka: Körülbelül 10 millió forintos a kintlévőségünk. Az 1.200.000 forintos közületi hátralékokból 8-900 ezer behajtására nagyon kevés az esé­lyünk. Jelenleg a tartozások nem okoznak komoly gondot a működé­sünkben, de a jövőt illetően szigo­rításokra van szükség. Nyírbátor: Kintlévőségünk csak a la­kosság körében van. Ennek összege 440 ezer forint, melynek többségét bírósági úton próbáljuk behajtani. A nagyobb összeggel tartozó fogyasztók körében tervezzük a szolgáltatásból való ideig­lenes kizárást. Tóth Kát aun Agusztus 20-án lesz az ünnepélyes átadása az újjáalakított nyolctantermes általános iskolának. A vajai gyerekek pedig szeptember 1-jén veszik birtokba. Új iskola Vaján Akit a botrány szele megcsapott AZBESZTCSAPDA Végigsétáltam a telepen. Közben nem éreztem semmi különösebbet, és az udva­ron dolgozó munkások látványa is meg­nyugtatott: nincs itt semmi félnivaló. Idő­vel - gondoltam - meg lehet szokni az ide­gesen tolakodó hatalmas pormennyiséget, amely valóságos kis csatát indított elle­nem, csakhogy körülfonja és elborítsa egész lényem. De nem éreztem semmit. Otthon aztán rám tört a pánik, mi lesz most velem?! Ötpercenként nyúltam a zsebken­dőm után, csak hogy megpróbáljam kifújni a ki nem fújhatót, lévén nem volt mit. És mégis! A finom kis porszemecskék mind ott sorakoztak mélyen legbelül, elzárva az éltető levegő útját. Reggelre azonban elmúlt, és megnyugodva gondoltam: túl­éltem! Hát igen! Megértem a kazincbarcika­iakat, én sem szívesen laknék olyan város­ban, ahol az illetékes szervek felelőtlenül kezelnek egy olyan veszélyes anyagot, mint az azbesztpor. A mára már országos botránnyá nőtt ügyben felelősségre von­tak minden felelősségre vonható személyt, sőt, most kivételesen a fejesek sem kerül­hették el sorsukat, nem bújhattak ki, más­ra hárítva az egészet. A közvélemény feje­ket kíván, s ilyenkor nincs bocsánat. A botrány szele a kisvárdai Caroflex Kft.-t - fent említett sétám színhelyét - érintette legkevésbé. Mert bár innen szár­mazott a mintegy 4700 tonnányi veszélyes hulladék, azon túlmenően abszolút sem­mi közük nincs az ügyhöz. Ugyanis ők szabályosan túladtak a nem kívánatos anyagon, átruházván a felelősséget a Bor­sodi Hulladékfeldolgozó Kft.-re.- Már a szállítást sem mi végeztük - válaszolt lapunknak Poncsák István, a Caroflex főkönyvelője. Beszereztünk min­den szükséges engedélyt, minden igazoló Változott a program A beharangozottól eltérően nem a BUSZACSA teniszpályáján, hanem az Open Doorsban lesz a Have-Rock nyírségi amatőr rock­fesztivál. Délután háromkor az Ifi Centrumban sorsolják ki az együt­tesek fellépési sorrendjét, és négy órakor kezdődik a buli. okiratot, és eladtuk az azbesztet a borso­diaknak. Tudomásunk szerint rendelkez­tek az átvételhez, tároláshoz, valamint a feldolgozáshoz szükséges engedélyekkel. Nem volt okunk kétségbe vonni meg­bízhatóságukat, sőt, még csak gondolni sem gondoltuk volna, hogy valami nincs rendben velük. Mert mint utólag kiderült, súlyosan megsértették a környezetvédelmi előírásokat.- Tulajdonképpen miért kellett a hul­ladékot elszállítani a telepről, vagy úgy is kérdezhetném, miért pont most jutott eszükbe a dolog?- Már egy évtizede, 1983-tól képződik és halmozódik itt az azbeszt. A legújabb környezetvédelmi előírások szerint egy évnél régebbi mennyiséget nem lehet egy ilyen telepen tárolni, gondoskodni kell az eltávolításáról. Másrészt tárolási lehető­ségeink is végesek voltak, már nem fér­tünk a sok hulladéktól. Ami azonban a leg­fontosabb, valóban hatástalanítani akartuk a „szennyest”. Régebben is és most is fo­lyamatosan kísérletezünk újfajta megoldá­sokkal, hogy minél kevesebb egészségká­rosító anyagot tartalmazó terméket fej­lesszünk ki.- Hogy élték meg a botrányt?- Vétlennek tartjuk magunkat az ügy­ben. Ennek ellenére természetesen negatí­van érintett minket. Mondom ezt annak ellenére, hogy mi valóban szabályosan kezeljük a veszélyes hulladékot, betartunk minden előírást. A nyugati előírásoknak is maximálisan megfelelünk, hiszen ter­mékeink 60-70 százalékát kint értékesít­jük. És egyébként is, a világon minden­hol, ahol fékbetétet gyártanak, keletkezik ilyen hulladék.- Hová viszik most a többit?- Úgy tűnik, itt nem lehet többet elhe­lyezni, másfelé kell fordulnunk. Már fel­vettük a kapcsolatot nyugati cégekkel, hogy licencet vásároljunk az azbeszt ártal­matlanítására. Egyébként régebben meg­próbáltunk mi magunk gondoskodni a hulladékról, pályázatot írtunk ki a feldol­gozásra. Készült is terv egy gyulaházi lera­kóra, de egy rosszindulatú sajtócikk után a lakosság ellenünk fordult a községben. Hiába van nekünk kész tervünk, ami telje­sen szabályos és törvényszerű, ezek után nem fogunk építési engedélyt kapni. Pedig így egy csapásra megoldódna a gondunk. Úri Mariann FELHÍVÁS A nyíregyházi polgármesteri hivatal városüzemeltetési irodája felhívja mind­azoknak a figyelmét akik közterületen kitett reklámhordozóval rendelkeznek, hogy azoknak az állapotát vizsgálják felül, és ellenőrizzék, hogy van-e érvényes közterületfoglalási engedé­lyük. Július 11-étől ugyanis az iroda megkezdi a közterületeken lévő olvas­hatatlan. rongált reklámhordozók illetve a reklám nélküli hírdetőfelületek eltávolítását. Az intézkedésre a városkép meg­őrzése. és parkfenntartási szempontok miatt kerül sor. Vasas László KELET KAPUJA, AVAGY A FÖLD NÉLKÜLI TÉESZ Gyönyörű, régi stílusú, de vadonatújnak tűnő ház áll Záhony egyik utcájában. Az ud­varon rózsabokrok. A gyanútlan utas nem is gondolná, hogy a szép épület a Kelet Kapu­ja Szövetkezet irodája.- Négy éve újítottuk fel az irodát, eredeti­leg tomácos parasztház volt. Szükség volt a nyugati színvonalú központra, hogy a külföl­di vendégeket, üzleti partnereket kellemes, jó benyomást keltő helyen fogadhassuk - kezdi a beszélgetést dr. Szabó Ferenc elnök.- Milyen változásokat hozott a tsz életében a rendszerváltozás, a földpriva­tizáció?- A Kelet Kapuja a térség legnagyobb szövetkezete, négy falu tartozik hozzá. A környék összes hasonló téesze tönkrement, egyedül mi maradtunk fenn, gyakorlatilag vagyonvesztés nélkül.- Ez nem kis dolog. Hogyan tudták ezt elérni?- A téeszek általában felélték a vagyo­nukat, így tudták fizetni a tagságot - egy darabig. Mi viszont feltaláltuk magunkat. Vállalkoztunk. Megvettünk egy iparvá­gánnyal rendelkező telephelyet, rész­vényeink vannak az olasz-osztrák-magyar Transfer-R Kft.-ben. Van egy konzerv­gyárunk Tiszaszentmártonon, jó körülmé­nyek között, kiépített infrastruktúrával. Két éven keresztül nyereségesen műkö­dött, 16 ezer tonna a kapacitása. Akkor a banki kamat tíz százalék volt, emellett is elértünk további tíz százalékos nyereséget. Két éve viszont a banki kamat 34 száza­lékra ugrott, és csődbe ment a konzervgyár. Az újraindítás érdekében több céggel tárgyaltunk - sikertelenül. Az alkalmazottak munka nélkül maradtak. Maradt tehát a Transfer-R Kft. Hatvan ta­gunkat tudjuk foglalkoztatni a nemzetközi raktározással és szállítmányozással fogla­lkozó cégnél. A telepre érkező áruk irányítását, adminisztrálását, őrzését vég­zik a dolgozók. Ezenkívül más telepek őrzését is vállaljuk.- Mi a helyzet a vetéssel, aratással? Mennyi földje van a szövetkezetnek?- A szövetkezetnek gyakorlatilag egy négyzetméternyi földje sem maradt. Véleményem szerint rosszul dolgoztak a földkiadó bizottságok. A tagok 3000 hek­tárnyi földjüket mind kivették.- Meg is művelik a földet?- Igen. A közelmúlt kedvezményes traktorvásárlási akciója révén sokan jutot­tak gépekhez, néhány friss farmernek bér­munkában mi műveljük a földjét, de ilyen nagyon kevés van.- Mit termelnek a gazdák?- Szinte mindenki a kevés gondozást és hozzáértést igénylő kukoricára esküszik.- Mi a helyzet a nyugdíjas tagokkal?- Gondoskodunk róluk, megbecsüljük a vagyonukat.- Mennyi az aktív tagok létszáma?- Ez itt a legnagyobb gond. Az aktív tagságunk 100-110 fő körüli, és ebből csak azt a hatvanat tudjuk foglalkoztatni, aki a Transfer-R Kft. telephelyén dolgozik. A többi sajnos munka nélkül van. Itt az iro­dán kilenc alkalmazottunk van, és jóma­gam az elnöki poszton. Én már évek óta lemondok az elnöki fizetésemről. Ezt azért tehetem meg, mert én vagyok a Transfer- R Kft. ügyvezetője is, így fizetést onnan kapok.- Választások után vagyunk. Mit vár az új kormánytól?- Az előző kormány üldözte és tönkre­tette a téeszeket. A MSZP és az SZDSZ nyilatkozatai szerint visszarendeződés nem lehetséges, és szerintem nem is szük­séges. A szocialista típusú szövetkezetek­nek nincs létjogosultságuk. A megoldás: a nyugati típusú szövetkezetek felállítása lenne. Lazább, nagyobb szabadságot, önállóságot, de a kölcsönös segítség- nyújtás biztonságát jelentő egyesüléseket. Hogy mi lesz tovább, az attól függ, hogy az új vezetés milyen mértékben fogja tá­mogatni a termelőszövetkezeteket. Egy biztos: mi nem fogjuk az öt év alatt össze­hozott vagyont felélni. Ha nem változik pozitívan a helyzet, akkor szétosztjuk a va­gyont, és feloszlatjuk a szövetkezetét. Mindezt természetesen csak végső eset­ben. Vasas László

Next

/
Thumbnails
Contents