Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-21 / 76. szám
UJ KELET egészségünk ___ 19 94. június 21., kedd 7 Kocsijaink állandó mozgásban vannak Magánmentősök Az elmúlt év novemberében megalakult a Betegszállítók Országos Szövetsége. Kik alkították meg, és milyen céllal? Dr. Takács Zoltán, a MEDIKER Bt. vezetője: — A szövetséget az állami szektoron kívül működő 28 betegszállító szolgálat vezetője alakította meg, érdekvédelmi szervezetként. Célja: egyrészt közös képviselet a hatóságok előtt, másrészt egységes szakmai nívó megteremtése a beteg érdekében. Megfigyelőként résztvesz a munkában az Országos Mentőszolgálat is. A szakmai színvonal adott, hiszen a magánbetegszállítást is mentős szakemberek végzik, mentőszakápolói, mentőtiszti, mentőorvosi végzettséggel. — Hogyan oszlik meg a munka? — Kilenc szolgálat a vesebetegek szállítására szakosodott. Ezeket az egészségbiztosítási pénztár finanszírozza. Négy szolgálat végez mentést alapítványi rendszerben, az OMSZ riasztórendszeréhez kapcsolódva. A többiek egyéb szállításokat végeznek a betegek költségére. Megyénk mind a négy szolgálata vesebetegszállítást végez. Sajnos komoly gond a finanszírozás. Az 1989. évi feltételeken sürgősen változtatni kell! Az egészségbiztosítási pénztártól kapott huszonegy forintos átlag kilométerpénzből kell megoldanunk az eszköz- vásárlásokat, a gépkocsifenntartást és üzemeltetést, az amortizáció kompenzálását és mindent. Ha nem tudunk időben előre lépni, ráfizetésessé válik a vesebetegszállítás. A másik nagy tervünk a bajba jutott emberek érdekeit szolgálná. Jó lenne rákapcsolódni az Országos Mentőszolgálat rádióhálózatára. A mi kocsijaink állandó mozgásban vannak a megye (az ország) útjain, szakemberekkel a fedélzeten. A rohamkocsi megérkezéséig az elsődleges ellátást legalább középfokú szakmai színvonalon el tudnánk végezni. Ehhez azonban országos hatáskörű intézkedés kell! (Sípos) Százból tiz koraszülés — A rossz társadalmi körülmények megakadályozzák azt a jólétet, ami a csecsemő fejlődéséhez szükséges — kezdte a beszélgetést dr. Dicső Ferenc, a gyermekgyógyászat megyei felügyelő szakfőorvosa. — A csecsemőhalálozás szerte a világban probléma. Mi a helyzet nálunk? — Születéstől egyéves korig beszélünk csecsemőhalandóságról. A hetvenes évek elején országos szinten ezer gyerekből 34 nem maradt életben, míg megyénkben ez az arány 40 volt. Lényeges változás a nyolcvanas évektől következett be, amikor az országos átlag 25 ezrelékre, megyénkben hamincra csökkent. — A változás minek köszönhető? — Megszervezték az újszülött intenzív osztályokat, javult a terhesgondozás. De egyértelmű magyarázata az, hogy 1991- ben üzembe állítottunk egy mozgó újszülött intenzív egységet (baby transport). Ennek az a lényege, hogy a megye szülészeti intézményeiből behozott, súlyos állapotú koraszülöttek, már a szállítás alatt is intenzív ellátásban részesülnek. Ennek hatására a múlt évre már 14,7 ezrelékre csökkent megyénkben a csecsemőhalálozás. Az országos átlag 12 ezrelék. Azért rosszabb nálunk a helyzet, mert a születendő gyerekek 22 százaléka cigány. — Mik a csecsemőhalálozás okai?? — Elsősorban a koraszülés. Sokkal több veszély fordul elő, mint a normális szülésnél. Megyénkben száz szülésből tíz koraszülés, és ez magas. A Skandináv országokban például 2-3 százalék. A koraszülést okozhatja az anya betegsége, rossz táplálkozása, káros szenvedélyei — alkohol, dohányzás, sajnos már a drogot is említeni kell. Ezenkívül a nem megfelelő hi- giénai viszonyok a terhesség alatt. Leggyakrabban a nemi szervek és húgy- utak fertőzöttsége idéz elő koraszülést. Ezek mind elkerülhetők lennének a megfelelő higiéniai viszonyok megteremtésével, illetve járni kell a terhesgondozásra, hogy időben kezelni lehessen a problémát. Az egy hónapos kortól 12 hónapos korig bekövetkező elhalálozás kedvezőbb képet mutat az utóbbi években. Ezer szülésből 4-5 esetben fordul elő, ezen gyerekek nagy része már eleve valamilyen fejlődési rendellenességgel születik. Ilyenek például a szívelégtelenség, anyagcsere rendellenességek, vagy más szervi problémák. Fullajtár András Megyei csecsemőhalálozás (ezrelék) 1991 1992 1993 év I ossz l o-6 nap L-....1 7-28 nap Hé, hatvanhét! Ötvenesek társaságában beszélgettünk a minap.............és a Panangin, és tudod az a más ik, az a sárga, abból mennyit szoktál beszedni?" „Neked a hátad? Nekem a lábam... este már alig bírok járni" „Te, az a fürdő, az egy csoda!” Kórházra való panasz, gyógyszertárra való orvosságnév hangzik el. Másról alig beszélnek. Még- inkább megélénkül a társalgás amikor arról indul a szó: ki mivel járja az orvosokat, a szakrendeléseket, s ki miben reménykedik. No nem orvosságban, kezelésben, gyógyító természetben. A reményeket százalékban fejezik ki. Tizenegynéhányan vagyunk, ebből kettőnek már megvan a hatvanhét, négyen versenyben vannak érte. A két „hatvanhetes”— az előbb még a gyógyszerek hatásárólfolytattak élénk eszmecserét — most büszkén mondja: legalább annyit dolgozom, mint azelőtt (mármint a hatvanhét előtt). Sokan, nagyon sokan vannak manapság, akik szeretnék elérni a bűvös hatvanhét százalékos rokkantsági fokot. Hogy aztán ugyanannyit, esetleg többel dolgozzanak, mint azelőtt. Mert jó az a biztonságos kis nyugdíj. Sosem lehet tudni, mikor csúszik ki az a sok munka — s ezzel a pénz is a — kezünk közül. Addig pedig úgy hajtunk, mintha egészségünk százhúsz százalékos lenne. ,,Nincsenek gonosz doktor bácsik" Kórházi vakáció Bár a nyár nem tombol, a szünet megkezdődött. Egyesek nyaralnak, mások pedig éppen a várva várt vakáció idejét töltik a nyíregyházi kórház gyermek- osztályán. Az első emeletet jelenleg festik, a másodikról is megkezdődött már a leköltözés. A folyosón egy kislány sétál: Szilvi, kilenc éves. — Mikor megtudtam, hogy beteg vagyok, nem ijedtem meg, de aznap, amikor behoztak, nagyon féltem. Aztán rájöttem, hogy nincsenek sem gonosz doktor bácsik, sem házisárkány nővérek. Napközben színezek, játszom és anyuék is jönnek mindennap. Mondtam nekik, hogy ne hozzanak semmit, mert nem esne itt jól az otthoni kaja. — És te hoztál valamit magaddal? — Nintendót meg a Barbie babámat. Ezek mellett nem is olyan rossz itt. A folyosón festenek, miközben egy zárt ajtó mögött két lány inhalál, Andi és Enikő. — Pont a nyári szünetben kellett megbetegednünk! Jobb lett volna suliidőben. Az udvarra nem mehetünk a tüdőgyulladásunk miatt, reggel hatkor be kell venni a gyógyszert, de este akármeddig fent maradhatunk. néha együtt játszunk hófehérkéset vagy hamupipőkéset. Szerencsére holnap már mehetünk haza. — Történt-e valami jó is itt veletek? — Igen, az, hogy megismertük egymást. Nagyon jó barátnők lettünk, és levelezni is fogunk. Szinte kár, hogy holnap elmegyünk. A Zay Anna Egészségügyi Szakközép- iskolából egy egész osztály van gyakorlaton, két hétig a gyermekosztályon, két hétig pedig a belgyógyászaton. — Milyen a kapcsolatotok a hivatásos nővérekkel? — Nem éppen a legjobb. Injekciózást még nem bíznak ránk, viszont minket küldenek mindenhová, törölgetjük az éjjeli- szekrényeket. A paplan-összehajtogatá- sunk soha nem felel meg az elvárásaiknak, de vitázni nem szoktunk. Ezt a munkát nagyon szeretjük, csak az a borzalmas, mikor a gyerekeket le kell fognunk! A folyosón összefutok dr. Kodak Istvánnal, aki immár három éve van a gyerek- osztályon: — Nagyon szeretem a gyerekeket, és úgy érzem, sikerült közel kerülnöm hozzájuk, ők is keresik a barátságot. — Hogyan segítik őket, hogy jól érezzék magukat? — Ha ki nem is mozdulhattok, azért gondolom, valamilyen lehetőség adódik, hogy elfoglaljátok magatokat. Mi hiányzik a legjobban? — A tévé, és még egy rádió sincs. De a nővérekkel beszélgetünk, sőt a többiekkel — Ha van elég orvos, beszélgetünk velük, mennek az udvarra sétálni. Van egy óvodánk óvónénivel, ahol annyit játszhatnak, amennyit akarnak. Nálunk operáció nincs, csak előkészítés. A kicsiknek nem mondjuk el, ha műtét vár rájuk, a nagyobbaknak pedig inkább a szüleikkel magyaráztatjuk el. — Rengeteg szülő van itt, szinte minden gyerek mellett ül egy hozzátartozó. Látogatási időn kívül is szabad bejönni? — Ez nyitott osztály, a szülők bent lehetnek reggel hattól egészen elalvásig. (Harascsák Annamária felvételei) Kivételes esetekben, főorvosi engedéllyel megengedett az ittalvás, és van külön kismamaszállónk. A gyógyulás szempontjából mindenképpen jó, hogy bent vannak az anyák. Ők öltöztetik, ők fürdetik és etetik a gyerekeiket, sőt sétálni is lemehetnek velük. Ezért a panaszok is nagyon ritkák. —Elég nagy itt a szabadság, akár köny- nyen ki is sétálhatna valaki az épületből. Nem fordult elő még szökési kísérlet? — Próbáltak már szökni, de nem gyakori az eset. Volt olyan cigánygyerek, aki a behozott ruhában, felöltözve, egyszerűen elindult a nagyvilágba. Teljesen még senki nem tűnt el, legfeljebb a kapuig jutottak, onnan a portás visszahozta a menekülni szándékozót. —A cigányokra alapvetően jellemző az elégedetlenség, a fehérekre a faji megkülönböztetés? — Igen, sajnos a cigányok gyakran panaszkodnak, nekik semmi sem jó. Arra nagyon vigyázunk, hogy semmiféle hátrányban ne részesüljenek, hiszen minden gyerek egyformán aranyos. Koroknai Edit Az alapellátás mindenkinek /ár Négy falu orvosa A törvény szerint június 5-étől csak az dolgozhat orvosként a gyógyításban, aki tagja az orvosi kamarának. A törvény végrehajtásáról, annak szükségességéről beszélgettem csarodai lakásán dr. Veress Endre háziorvossal. — Nagyon megtisztel, hogy háziorvosnak tekint, de én elsősorban körzeti orvos vagyok most is, függetlenül a jogi szabályozástól. Tizenhat éve Csaroda, Tákos, Hete és Fejércse több mint ezerhatszáz lakosát gyógyítom. — Milyen a közérzete ma egy vidéki orvosnak? — Erre mondják mifelénk, hogy a bajokat leszámítva jól vagyunk. De visszatérve az alapkérdéshez, úgy látom, mintha kényszeríteni akarnák a gyógyítókat, hogy vállalkozók, ha úgy tetszik maszekok legyenek. — Sokan örülnek ennek. — Meglehet, de nézzük az én esetemet, ami elég általános. Közel kétezer beteget látok el, augusztus végéig előre programozva a lakáson történő rendszeres ellenőrzést is. Ha magánpraxisban csinálnám mindezt, akkor időm nagy részét adminisztrációval tölteném. Ez, sok egyébbel, ellene hat az alapellátásnak, márpedig ezt kell finanszírozni, mert erre mindenkinek joga van. Aztán itt van ez a kártya- rendszer, ami még sok vitára, alkotmányos vizsgálatra ad okot. Ha belép a beteg, azt kell, hogy kérdezzem tőle, mi a baja, nem azt, hogy milyen színű kártyája van. Hogy megfelelő módon lássuk el a beteget, ne pedig kezeljük. Talán érdekes, ha megemlítem, hogy Svájcban nem képeznek az elkövetkező években fogorvost, mert megelőzéssel elérték, hogy a lakosság foga egészséges. — Mindezen segt az orvosi kamara? — A Magyar Orvosi Kamara elsősorban önszabályozást és önkontrollt megvalósító érdekvédelmi szervezet. Nem teljesen új dolog ez, mert a háború előtt is — Beszélgetésünk idejéig megyénk majdnem minden városkörzetében megválaszolták már az országos küldötteket. Vá- sárosnamény térségét én képviselem. Ezt a kongresszust októberben tartjuk, de előtte augusztusban megyei küldöttgyűlésen egyeztetjük a feladatokat. — A beteg számára van-e ennek jelentősége? — Azt is mondhatom, hogy mi általunk, de értük történik az egész. Ha valamelyik működött már. Tevékenysége törvényileg orvos munkájával baj lesz, akkor elveszt- már felvázolt, de a részleteket majd az első heti kamarai tagságát, ennek következ- országos gyűlésen dolgozzuk ki. tében nem praktizálhat, tehát nő a gyógyító — Szavaiból úgy tűnik, ön is ott lesz. munka hatékonysága. A. B. A
