Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-21 / 76. szám
1994. június 21., kedd n ■ BELFÖLD-KÜLFÖLD ír Folytatódtak a tárgyalások Hétfőn délután ismét tárgyalóasztalhoz ült a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének politikai delegációja a Képviselői Irodaházban, hogy folytassa a második hete zajló koalíciós egyeztetéseket. Elképzelhető, hogy a pártoknak a hétfői fordulóban sikerül megállapodásra jutniuk a garanciákról kötött korábbi egyezség kisebb módosításában, valamint a tárcák elosztásával és a kormányzati struktúrával kapcsolatos függőben maradt kérdésekben. Információk szerint továbbra is a vitatott kérdések közé tartozik az igazságügyi miniszter és a házelnök személye, valamint a tárca nélküli miniszterek és a „tiszta minisztériumok,, ügye. Ismeretes, hogy Horn Gyula a pártelnökök vasárnapi négyszemközti találkozója alkalmával e témakörökben új kompromisszumos javaslatot tett Pető Ivánnak. Pártvezetők Göncz Árpádnál A köztársasági elnök hétfőn reggel fogadta a Parlamentbe jutott hat párt vezetőit. Beszélgetésük témája az új Országgyűlés megalakulásának, június 28- ára tervezett alakuló ülésének előkészítése. Az államfő - mint ismeretes - az elmúlt napokban négyszemközti megbeszéléseket folytatott a pártok vezetőivel. A Parlament Nándorfehérvár termében néhány perce elkezdődött konzultáció ezt a tárgyalás-sorozatot zárja le. A zárt ajtók mögött folyó eszmecserén az MSZP-t Szekeres Imre ügyvezető alelnök, az SZDSZ-t Pető Iván, a KDNP-t Surján László, az FKGP-t Torgyán József pártelnök képviseli, az MDF nevében Salamon László, a Fidesz-ében pedig Kövér László jelent meg. Később Göncz Árpád köztársasági elnök elutazott az Amerikai Egyesült Államokba, hogy június 22-én New Yorkban átvegye - Michal Kovác szlovák államfővel együtt - a Kelet-Nyugati Tanulmányok Intézete (IEWS) díját. A két államfő a nemzetközi megértés és együttműködés érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért részesül a magas elismerésben. A díj indoklása szerint a nemzetközi közvélemény elismerését fejezi ki, azért a személyes bátorságért, amely- lyel a két elnök a tolerancia és a felelős politizálás legnemesebb európai hagyományát képviseli. Mindkét elnök ápolja a kapcsolatot a kisebbségekkel, keresi a választ gondjaikra és igyekeznek a kisebbségi kérdés élét tompítani azzal, hogy a többség és a kisebbség számára egyaránt elfogadható megoldásokat kutatnak és szorgalmaznak. A szlovák külügyminiszter nyilatkozata Eduard Kukán szlovák külügyminiszter - a magyarországi parlamenti választások nyomán - derűlátónak vallja magát a szlovák-magyar viszony kilátásait illetően. Kukán hétfőn Prágában tárgyalt a szlovák-cseh kétoldalú kérdésekről. Josef Zieleniec cseh külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után sajtóértekezletet tartott. Elmondta: pozitív jelei mutatkoznak annak, hogy megköthető lesz a szlovák-magyar alapszerződés. E szerződésnek egyaránt sarkalatos pontja a közös határ ügye, valamint a nemzeti kisebbségi kérdés. - A megállapodás szövegén már dolgozunk, és feltételezem, hogy azonnal megkezdjük a tárgyalásokat, amint feláll az új magyar kormány - mondta a miniszter. Hozzátette azt is: amennyiben bebizonyosodik, hogy megköthető a szerződés, akkor a szlovák kormány azt meg is fogja kötni, s nem vár az őszi szlovákiai parlamenti választások kimenetelére. Az adófizetők elvárásai Az adófizetők elvárásai az új kormánnyal szemben címmel tartott sajtótájékoztatót hétfőn a Magyar Adófizetők Országos Szövetsége. A szervezet az elfogadható és az ésszerű adók pártján áll, nem a szembenállásra, hanem az együttműködésre szerveződött - mondta Pisztray Géza, a szövetség elnöke. A MAOSZ alapvetően fontosnak tartja, hogy világos, áttekinthető, nem költséges, a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeit szolgáló, az állampolgár számára érthető adórendszer legyen. Czakó Csaba, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének tanácsadója úgy vélte, az adózás területén két fontos tennivaló van. Egyrészt az általányadózás bevezetése, mert az kedvez a kisvállalkozóknak, hiszen nem kell szakembereket alkalmazniuk az adóbevallásához, és előnyös az állam számára is, hiszen előre tervezhető az adójövedelem. Másrészt: meg kell változtatni az adóigazgatási rendszert, az állami adók kivetését is önkormányzati hatáskörbe kellene utalni. Hangsúlyozta: a helyben szedett adó hatékonysága és társadalmi kontrollja nagyobb. A Bánó-ügy folytatása A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon dr. Tamóczay Tibor bíró hétfőn első fokon hatályon kívül helyezte Bánó Andrással, az Egyenleg volt főszerkesztőjével szemben hozott fegyelmi elbocsátásról szóló határozatot. A munkaügyi bíróság ítéletével kapcsolatban Bánó András elmondta: a kihirdetett ítéletben a munkaügyi bíróság kötelezte a Magyar Televíziót visszamenőleg járó átlag- keresetének megfizetésére és a perköltségek megtérítésére. Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezni lehet. Étolajáremelós A Gazdasági Versenyhivatal hozzájárult ahhoz, hogy a Cereol Növényolajipari Rt. az étolaj termelői árát megemelje - mondta hétfőn az MTI érdeklődésére Fogéi Veronika, a Versenytanács közgazdásza. Elmondta, hogy a versenytörvény és a vonatkozó kormányrendelet értelmében bizonyos termékeknél, így az étolajnál a termelői áremelés előtt kérni kell a Versenytanács jóváhagyását. A Cereol Rt. az egyliteres étolaj termelői árának 4 forint 40 fillérrel való megemelését azzal indokolta, hogy a korábbi környezetszennyező PVC-flakont környezetbarát műanyagra cserélte, egyben a korábban rosszul záródó, nehezen eltávolítható kupak helyett egy csavaros változatot alakított ki. Újabb fejlemények a Horn-baleset kapcsán A korábbi bejelentéssel ellentétben a rendőrség a Horn-baleset ügyében nemcsak az MSZP elnökének gépkocsi- vezetője Mosolygó István ellen tesz vádindítványi javaslatot közúti baleset gondatlan okozásának alapos gyanúja miatt, hanem Majoros Imre ellen is, aki a kivilágítatlan teherautó vezetője volt. Új fejlemény az ügyben az is, hogy a Mosolygó István által vezetett Saab gépkocsi egy Opel személygépkocsi előzése miatt került át az ellenkező sávba. Egyebek közt ez derül ki az ORFK sajtóirodája által hétfőn közzétett jelentésből, amely arról számol be, hogy a rendőrség befejezte a nyomozást az ügyben. Az alábbiakban a jelentést szó szerint közöljük: „Mosolygó István 1994. május 5-én az esti órákban a DFG-070 forgalmi rendszámú Saab 9000 CD típusú személygépkocsival a 3-as számú főúton közlekedett Budapest irányába. 20.45 órakor Nyékládháza és Ernőd között kellő figyelem és körültekintés nélkül kezdett előzni egy Opel személygépkocsit. A Saab menetiránya szerinti bal oldalon műszaki hiba miatt álló IFA járműszerelvénnyel az ütközést nem tudta elkerülni. A pótkocsis teherautó - melyet Majoros Imre vezetett - nem volt kivilágítva és forgalmi sávját szinte teljes egészében elfoglalta. A baleset következtében: Mosolygó István budapesti lakos, a személygépkocsi vezetője, Horn Gyula budapesti lakos, az MSZP elnöke, Zsidey Jenő budapesti lakos, nyugdíjas nyolc napon túl gyógyuló súlyos, nem életveszélyes sérüléseket szenvedtek. A nyomozó hatóságnak az eljárás során tudomására jutott, hogy az Opel vezetője. Tóth János és utasa Orosz Győző a baleset szemtanúi voltak. Elmondásuk szerint az esemény helyszínéről egy - általuk hatóság tagjának vélt - személy határozott, erélyes felszólítására kellett azonnal eltávozniuk. Személyüknek a későbbiekben sem tulajdonítottak jelentőséget, ezért nem jelentkeztek tanúként. Mosolygó István a KRESZ-nek a sebesség helyes megválasztására és a biztonsági öv használatára, Majoros Imre a műszaki hiba esetére és az álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályait sértette meg. Cselekményük almas a Btk. 187. paragrafus (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétsége alapos gyanúja megállapítására. Az ügy iratait a nyomozó hatóság 1994. június 15-én vádindítványi javaslattal átadta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségnek”. (MTI) Koalíciós egyeztetések Az önkormányzati koalíciós egyeztető szakbizottságban a legtöbb részterületen egyetértés alakult ki a szocialista és a szabaddemokrata szakértők között, egyedül a megyei önkormányzati szinttel összefüggő kérdésekben vallanak továbbra is ellentétes álláspontot a felek. Ez derült ki azon a hétfői sajtótájékoztatón amelyet az önkormányzati szakbizottság vezetői tartottak, röviddel azt megelőzően, hogy írásos formában is rögzítették az önkormányzati területre vonatkozó megállapodás végső szövegtervezetét. Az önkormányzati középszinttel kapcsolatban továbbra is fennálló nézetkülönbségekről szólva Baja Ferenc (MSZP) úgy fogalmazott, hogy mindez nem olyan súlyú probléma, amely esetleg veszélyeztethetné a koalíciós szerződés megkötését. Az SZDSZ részéről Wekler Ferenc súlyos szemléletbeli különbségként értékelte a két párt ellentétes álláspontját, ám reményét fejezte ki, hogy az egyelőre gyökeresen eltérő nézeteket, a kormányzati struktúrát is érintő véleménykülönbségeket közelíteni lehet az úgynevezett fő-delegációk plenáris tárgyalásán. Az MSZP és az SZDSZ tárgyalódelegációját vezető politikusok ugyanakkor beszámoltak arról: egyetértés volt atekintetben, hogy jelenleg nincs napirenden a négy évvel ezelőtt létrehozott önkormányzati rendszer átfogó szerkezeti reformja vagy alapvető megváltoztatása, pusztán a működést segítő korrekciókra van szükség. A két párt képviselői egyetértettek abban is, hogy az önkormányzati választást ez év őszén kell megtartani, ám - mint hangsúlyozták - erre az időpontra az Országgyűlésnek több ponton módosítania kellene az önkormányzati választásra vonatkozó szabályokat. Ennek részeként az MSZP és az SZDSZ javasolja az érvényességi küszöb eltörlését, azaz az egyfordulós önkormányzati választási szisztéma bevezetését. Támogatják azt is, hogy a polgármestereket, beleértve a főpolgármestert is, a polgárok közvetlenül válasszák meg. Mindkét párt úgy véli: a 3 ezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásként is vállalható legyen. Újra terjed a barter Az időjárás ugyan megemberelte magát, s az előrejelzések alapján a tavalyihoz képest 3-4 százalékkal bővül a mezőgazdaság termelése, ám a pénzügyi helyzetben nem következett be számottevő változás. A folyó, napi termelés finanszírozása továbbra is nehéz, mivel a banki hitelek csak magas kamatokra vehetők fel. Az ágazatban pedig köztudottan alacsony a jövedelmezőségi mutató. Az információkat összegyűjtő megyei földművelésügyi hivatalok tapasztalatai szerint a tőkehiány miatt terjed a barterüzleti kapcsolat. Több ipari terméket forgalmazó cég, szervezet mezőgazdasági terméket is elfogad fizetségül, ami egyértelműen korlátozza a gazdákat az értékesítésben. A kényszerhelyzetet kihasználva a termelési eszközöket az átlagosnál magasabb áron adják. Ennek ellenére idén várhatóan megáll a válság további mélyülése, amit az is jelez, hogy több fémzárolt vetőmagot, műtrágyát használnak fel, és valamelyest nőtt a tavalyihoz képest a beruházás volumene is. Az átalakulási folyamat még nem zárult le. A kárpótlási törvény végrehajtásának befejezését év végére prognosztizálják, de a földkiadás és a határozathozatal továbbra is vontatottan halad. Igaz, az önkormányzatok keresik a megoldást a munka befejezésére, de sok helyen újból össze kell hívni a már nem működő földkiadó bizottságokat. További nehézséget jelent az Alkotmánybíróság határozata, amely alkotmányellenesnek minősítette a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé teszik a védett természeti területek magánkézbe adását. (Ide sorolták a védett erdőségeket is.) Az érintett területek új tulajdonosainak többsége erdő részarány-tulajdonos. Az eredeti állapotok visszaállításához rövid a határidő (november 30.), s még ki sincs dolgozva a kártalanítás módja. A rendelkezésre álló csereterületek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, s nincs meg a kisajátítási eljárás pénzügyi fedezete sem. A kárpótlás következtében kialakult törpebirtok-rendszer ma még nem látható. A tulajdonosok kezét köti az öt évre szóló művelési kötelezettség, a tulajdonosi kör és a birtoknagyság sem stabilizálódott. Jő néhány földtulajdonos, különösen a munkanélküliséggel sújtott régiókban kényszergazdálkodást folytat, vagyis nem árutermelő. A mezőgazdasági szövetkezetekben pedig még nem zárult le a szétválás és a vagyonmegosztás folyamata. Az újjáalakult szövetkezeteken belül megjelentek az egyéni és csoportos vállalkozások, de a még működő szövetkezetek földterületei jelentősen összezsugorodtak. A gazdálkodást bérleti területeken folytatják, ami nem jelenti a biztos jövőt. A termelés egyre inkább a magángazdák feladata lesz, de hiányoznak a termelői, forgalmazói integrációk. (MTI-Press) Az új Országgyűlés jövő keddre tervezett alakuló ülésének előkészítéséről tárgyalt a köztársasági elnök és a parlamentbe jutott hat párt vezetője. A megbeszéléseket követően elhangzott, hogy a pártok várhatóan kedden döntenek a parlamenti tisztségek elosztásáról és a bizottságok összetételéről. Göncz Árpád azt emelte ki, hogy az új politizálási stílus meghonosítása mindenkinek érdeke, de ehhez még idő és a választóktól türelem kell.
