Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-20 / 75. szám
ÚJ KELET Ahogyan a hangyák Nyíregyháza, utcák köve. Hangos motorzúgással barnaruhás bácsi tolja gépét, takarít.- Két éve költöztünk ide. Nyíregyháza nem csúnya, de lehetne tisztább. Több virágra lenne szükség. Megkaptam ezt a munkát, megszoktam, kezelem ezt a gépet, örülök neki.- Mekkora a felelőssége?- Az olajszintet mérem, de ha keveset töltök bele, akkor sem romlik el. Természetesen a felelősség az enyém, ha én vagyok a hibás. Ahogy egyre többet dolgozom vele, annál bátrabb vagyok, és egyre többször koccanok a falhoz. Igyekszem alaposan dolgozni, ahogyan a hangyák.- Volt-e már reklamáció, szokott-e kivételezni?- Mindenhol, mindenütt egyformán dolgozom. Akadt egy-két butikos, akinek nem tetszett a munkám, mert túl hangos, ám engem a vállalat fizet, mindig feltakarítok mindenhol.- Mikor a legnagyobb a piszok itt, a belvárosban?- Dél körül. Reggel hatkor kezdünk, aztán a többiek mennek más munkára, én maradok kettőig. Szeretem ezt, csak egy idő után unalmassá válik. Sokat kell gyalogolni utána, és egyedül vagyok, de gyakran ismerkedem, beszélgetek.- Ha magára hagyja a gépet, nem fél, hogy ellopják?- A könyvárusok már ismernek, és ha arrébb megyek, mindig figyelik. De egyébként sem tudnák elvinni, hisz százkilencvenöt kiló, s ha meg van telve szeméttel, akkor van az két és fél mázsa is. Egyszer a munkatársaim eltolták egy sövény mögé, de az csak vicc volt.- Nem szokták gúnyolni?- A megjegyzéseket fel sem veszem. Ha valaki szemetel, rászólok, vagy azt mondom: Kösz, hogy eldobtad! Néhány kisgyerek megijed, de sokszor felültetem őket a kormány mögé, és volt olyan anyuka, aki másfél óra múlva is alig tudta leszedni a kisfiát, csaknem „odaragadt”.- Otthon mennyire igényes a tisztaságra?- Amennyire csak lehet, bár az időm kevés. Olvastam valahol: „A Biblia előre megírt történelem, a történelem pedig utólag lejátszódott Biblia, de a szeretet és a tisztaság’eiindig az első.” Szeretem a tisztaságotJégpen ezért ezt a munkát is addig csinálom, írtig ä sors engedi.- Ha nyerne a lottón, mihez kezdene?- Azt hiszem, mindenekelőtt ny itfiék egy nyugdíjasotthont, mert nagyon sok az elesett, magatehetetlen öreg. Aztáíf rendbe tenném a házamat, és megven-' ném emlékbe ezt a gépet. Talán még a szobába is beállítanám. Nagyon a szívemhez nőtt... 7i T)r>r\T>r\ 1 UL 1\W1 W TÚRÓS CSUSZA Özv. Koncz Istvánnét csak úgy ismerik Tivadaron: Eta néni. Visszajárnak hozzá a vendégek, de nemcsak a magyarok, hanem a holland és német turisták is.- Tizenhét-tizennyolc éve is a Tisza- parton dolgoztam, amikor idegenek jöttek szállást keresni. Mondták nekik, hogy van itt egy nagyon kedves „mama”, az ad majd szállást, s ha falusi kosztot kémének, azt is megcsinálja. így kezdődött. Eljöttek és megnézték a lakást. Akkor még vizünk sem volt, de mégis, attól kezdve egyre többen megismertek engem.- Mindig megnézi, hogy kinek ad szállást?- Igyekszem, de talán a rossz emberek nem is keresik a falusi turizmust. Sokan visszatérnek hozzám. Télen pedig kapom az üdvözlőlapokat és a leveleket, ezekben gyakran emlegetik a halászlevemet és a túrós csuszámat is.- Helyik specialitásokat is csinál?- Igen, de néha megjárjuk. Egyszer a barátnőm leült délelőtt tíz órakor derelyét csinálni, de nem csak szilvalekvárosat, hanem zsemlemorzsásatés diósat is. Gyúr- ta-gyúrta a tésztát, de az általunk ebédeltetett „turnusnak” annyira ízlett, hogy folyamatosan kellett „gyártani”. A lényeg az, hogy délután háromig gyúrta a tésztát. Sütni-főzni az édesanyámtól tanultam, és meglepő, de a fiútestvéremtől is sok titkot ellestem. Egy hete 200 fős lakodalomra főztem Gulácson. Azt mondják, aki a töltött káposztámat és a paprikás csirkémet megkóstolja... de hát erről szólnak a leveleim is. Varga Attila Fotó: Csonka Gyanús a feleség? A TV1 Nap-kelte című műsorában a minap elhangzott riporteri kérdésen igen meglepődtem. Sőt, egyszerre nevettem és bosszankodtam, s mivel én is nő vagyok. fel is háborodtam. Az egyik jelentős ellenzéki párt elnökétől a riporter megkérdezte: nem tart-e attól, hogy a felesége miatt ki fogják kezdeni, merthogy a neje korábban színésznő volt. Előre bocsátom, egyik pártnak sem vagyok tagja, csupán emberi oldalról ütött mellbe a kérdés, melyet a pártelnök méltóságteljesen válaszolt meg, minden személyeskedés nélkül. Gondolom, a riporter tisztában volt azzal, hogy a választópolgárok, és mások is már korábban tudták ezt. Akkor pedig a kérdés - politikai vonatkozásban legalábbis - nem kérdés. A kérdés ilyen vonatkozásban a riportert, mint férfit jellemzi. Az Amerikai Egyesült Államok egyik elnökének nem csak a felesége ■volt egykor színész, hanem maga az elnök is. Az amerikaiak mégis elnöküknek választották, s nem is egyszer! A riporter valószínűleg tudja, hogy a római pápa szerint pap csak férfi lehet, nő nem. Ez aztán - a kérdező nyelvére lefordítva -, a színész, ha férfi, elnök is lehet, ha nő, pártelnökné sem. Furcsa felfogás. Emlékeztetném a hasonló szemléletű férfiakat: egykoron volt nőuralom is. !r! MAGAZIN 1994. június 20., hétfő 5 Kastély az óvodásoknak Beregsurány egyik büszkesége a XVIII. században Bay Lajos által építtetett barokk stílusú kastély, amelyet a későbbiekben eklektikus részletekkel bővítettek. Az épületben hosszú évek óta óvoda működik, ám néhány évvel ezelőtt nagy baj történt. Amint azt kérésünkre Huszti Katalin, beregsurányi jegyző elmesélte, kigyulladt a falakban húzódó elektromos vezetékhálózat, s a tűz nyomán kárt szenvedtek a falak, sőt, a tető is megsérült. Szerencséjükre a Pénzügy- és a Belügyminisztérium segítségükre sietett, és az ún. „vis maior”-keretből ragyogóan rendbe hozták. Korábban a műemléki felügyelőség pénztárcájából csak arra futotta, hogy az időről időre adódó legfontosabb renoválási tennivalókat tűzoltómunkával elvégeztessék. Említést érdemel még a kastéllyal szemközti épület, ahol most az idősek klubja van. Itt valamikor az uradalomhoz kapcsolódó gazdálkodók laktak. TITOK Tudnak valamit. Mi tudjuk, hogy ők tudnak valamit, csak azt nem tudjuk, hogy mi az, amit tudnak. Titok. Ok tudják, hogy mi tudunk a titokról, és azt is tudják, hogy nem tudunk semmit. Homályos mondatok, sejtelmes suttogások, rejtjeles levelek. Érezzük, hogy füstölög a levegőben, tekeredik a lámpa körül, és csipkedi a fülünket. Nem bírjuk elviselni, és akkor eszünkbe jut valami! Háromszor körberohanjuk az asztalt, ugrálunk a padokon örömünkben, hogy végre mi is tudunk valamit. És tudjuk, hogy azt senki sem fogja megtudni, mert nekünk van a legtitkosabb titkunk. Fut a táj a vonat mellett. Kisgyerek kezd el nem messze tőlem — berregni. Kezét kinyújtja, s kezével „lekaszálja” a mellettünk „elfutó” bodzafákat, akácokat. Esteledik. Naményt már bőven elhagytuk, amikor a kis szomszéd sem fűrészel már. Csodálkozva nézi ő is a tájat. Azt a megkésett gyaleszünk figyelmesek. Itt már megoszlanak a vélemények. Az egyik utas szerint ezek kis fácánok, de a többség a foglyok mellett voksol. Aztán a vonat zakatolására egy tapsifüles is fölpattan a vackáról, s eliramodik. — Jó, hogy nem erre jár a róka! — véli egy dundi asszonyság. Igaz, a koma vagy utolsót forduló új farmert. Mert szép a táj. Bevetve szinte mindenütt, s látszik, hogy művelve, gondozva van itt minden talpalatnyi föld. Róka tűnik föl az egyik barázdában. Vékony, szalmasárga színű. „Nem erdei róka”- gondolom, - hiszen Fekete István szerint is az erdei róka inkább vöröses. Ez pedig a kis gép által frissen forgatott földben keresgél. Egerészik. Szóval mezei róka. Később felrebbenő fogolycsapatra szik, így a tapsifülesnek nincs most semmi félnivalója. Az egyik kisebb erdőszegélyben újabb látnivaló bukkan elő. — Őzike! — kiált föl a „fűrészelő” srác, s ujjával mutogatja az erdőszegélyt. Valóban az. Szép, e tájon keveset látott vad. Az őz a vonat felé figyel, majd az erdőbe indul. Valahol itt lehet a kölyke is, talán a bokrok alján várja az anyját... Budaházi István HALBAN BŐ VÍZ Gergelyiugornyáról Tisza- szalka felé haladva a Gerge- lyiugornya határát jelző tábla után pár száz méterre balra fordulunk, elhaladunk egy szivattyútelep mellett, átmegyünk a töltésen, két fasoron, és elérkezünk a csodálatos szépségű vízhez. A Keskeny a vásárosnamé- nyi Postás Horgászegyesület tulajdonában és kezelésében lévő horgásztó. Halban bő víz, a kifogott kopoltyúsokat folyamatosan új telepítésekkel pótolják. A vízterület horgászrendje az országos horgászrenddel megegyezik, kivéve, ha napijeggyel horgászunk. Felnőtt napijeggyel két ponty, egy amúr és három kiló vegyeshal fogható. Az éjszakai horgászat engedélyezett. de csak kivilágított helyen. Etetni csak etetőkosárral szabad, foglalt hely nincs. ÍV. L.)
