Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-18 / 74. szám
UJ KELET HÉTVÉGÉ 1994. június 18., szombat 7 IRAGOTT LA Beszélgetés Bologhné Béres Györgyivel, az ország egyetlen női faragéjával Többszöri kísérletezésre sikerül csak időpontot egyeztetnünk. Mint a mátészalkai művelődési központ munkatársa, hol a fazekas szakkör ügyes-bajos dolgait, hol pedig a faragókkal kapcsolatos teendőit intézi. Mint a népmesében: harmadik próbálkozásra sikerült a találkozó. — Ön az ország egyetlen aktív női faragója. Hogyan választotta ezt a hobbit? — A kézügyesség nálunk családi hagyomány. Gyermekkoromban is mindig ügyeskedtem valamivel: gyurmából figurákat, drótból emberkéket készítettem. — Emlékszik, mi volt az első faragása? — Igen. Nagyon vágytam egy medálra, amit a szüleim nem vettek meg. Erre fogtam magam és a nagyapám suszterkésével elkészítettem magamnak. —Gondolom ezt továbbiak követték... — Akkor még nem, hiszen egészen főiskolás koromig nem foglalkoztam a faragással. Már tanárként Zánkán találkoztam egy vásárosnaményi gyerekkel, aki faragott. Végülis általa kerültem 1977-ben a II. Vásárosnaményi Fafaragó Táborba, ahol megtanultam a díszítő faragásokat. Ezután szinte minden ilyen tábor munkájában részt vettem, eddig harminc alkalommal. Rengeteget tanultam. Például Bodrogi Sándor népművésztől ellestem a lószőr- ékszer készítést, amit igen kevesen ismernek az országban. A táborokban sajátítottam el a csont-, az agancs-, és a szarufaragás fortélyait. Ezért javaslom a fafaragó szakköröm tagjainak is, minden lehetőséget használjanak ki, hogy minél több szaktáborozásra eljuthassanak. —Többek véleménye szerint — ideértve férfiakat is — Ön olyan széles skálán dolgozik, amire kevesen képesek az országban. — Addig szeretem a munkát, amíg nekem gondot jelent, hogyan készítsem el. Ha monotonná válik, már nem az igazi. Ezért hat éve készítek vadásztárgyakat is (puskatust és trófea alátéteket), s elárulhatom, hogy ezek közt van a „kedvencem” is: Aquitániai Szent Hubertus, a vadak védőszentje egy nagyméretű dámlapátva faragva. Újabban egyedi bútorokat, komplett kerítéseket, emlékoszlopokat faragok — elsősorban felkérésre, megrendelésre. De készítek juhászbotokat, plaketteket, egyházi kegytárgyakat, s öt éve próbálkozom kopjafákkal is. —Ön nem csak alkot... Tudását, tapasztalatait tovább adja, hiszen a mátészalkai művelődési központ művészeti stúdiójának a vezetője. A pedagógus pályát hagyta ott azért, hogy — másként ugyan — de mégis taníthasson. Érdemes volt? Hat éve kértek fel ennek a művészeti stúdiónak az irányítására. Örömmel jöttem. Örömmel azért, mert itt nem érvényesül az „iskolaszemlélet”. Csak a tudás számít, és a közösségi szellem. Aki nem idevaló, az hamar kiszóródik. A stúdióban igyekszünk olyan kapcsolatot kialakítani a gyermekekkel, amire az iskola nem képes. — Egy kicsit kanyarodjunk vissza a faragói munkásságához. Felteszem az ilyenkor ,.szokásos" kérdést: ha újra kezdhetné, ismét belevágna ebbe a mesterségbe? — Nem valószínű, hogy faragókést fognék a kezembe. Bár sok segítséget kapok a férjemtől, mégis nagyon nehéz összeegyeztetni a családot, házimunkát, munkahelyet és a faragást. Ennek ellenére a faragás életem egy része. Azt hiszem szép és fontos része... — Úgy tudom egy régi, dédelgetett álma kezd valóra válni mostanában... — Nos, igen. A lakásom berendezését — a család férfi tagjainak segítségével — saját magam „faragtam meg” Székely ékrovásos, előszoba, állószekrények, faliszekrények, rengőbölcső és sok magam készített használati és dísztárgy található a házban. Ezt teszem közkinccsé azzal, hogy megnyitom otthonunk ajtaját az érdeklődök előtt. Bárki megnézheti az itt található munkáimat, a műhelyemet, valamint azt, hogyan születik meg egy-egy alkotás. — Hol tlálhatják az érdeklődők a múzeummá faragott" lakást? — Mátészalkán, az Északi lakótelepen, a Szőlőskert út 4. szám alatt áll a lakás, ahol a látnivalók sora a székely ékrovásos kerítéssel és a garázsajtóra felerősített takarópánttal kezdődik, amelyen több mint 50 különböző fajta rozetta látható. Akit mindez érdekel, szívesen látjuk, de kérjük, jelezzék érkezésüket levélben illetve telefonon. Szamosi István Fotó: Zefi i Nyitva tartás: hétfőtői-péntekig 9-1730-ig ! csütörtökön 9-18-ig ' szombaton 830- 13-ig Kivételes kedvezmény egyes ruházati cikkekre O a ffaocíejLL HISZ, S-MODELL SZALONBAN! (l\Jyí re egyháza, Széchenyi cj . 15.) 20-30-40% engedménnyel. Nyári kosztümök, szoknyák, selyem blúzok, selyem rövidnad rágós 2 részesek. Akción kívüli ajánlatunk: Hölgyeknek:- elegáns 1 -2-3 részes női ruhák- selyem és muszlin blúzok, szoknyák- szuper divatos fürdőruhák széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat! Uraknak- rövidujjú férfi ingek, nyakkendők. Mutasd a tenyered, megmondom ki vagy! Szerkesztőségünk grafológusának viszont elegendő néhány kézzel írott sor, hogy nagy vonalakban felvázolja egy ember karakterét, főbb tulajdonságait, jellemvonásait. Miért jó ez? Például azért, mert a legtöbben hiába koptattuk sok-sok évig az iskolapadot, gyakran „csak” a legfontosabbat nem tudjuk, azt, hogy milyenek is vagyunk mi valójában? Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy elfogadjuk: az írás olyan, mint a tükör, rengeteget „Olimpia” jeligére elárul... Ma mái önálló tudománynak számít az íráselemzés, azaz a grafológia. Ezt persze nem fontos elfogadni, de azért - legalább játékból, és legalább egyszer - kipróbálni talán érdemes. Aki szeretne egy kicsit tudni önmagáról küldjön néhány kézírásos sort címünkre. A levelet természetesen nem kell aláírni, de ne felejtsék el közölni jeligéjüket. Grafológusunk elemzéseit - aki követve a „konspiráció szabályait”, szintén jeligésen, Dodó aláírással üzen - ezentúl a Hétvége című összeállításban olvashatják. X Kiforrott, eredeti egyéniség. Gondolataiban és cselekedeteiben meghatározó ' tényező az anyagiasság. Célkitűzései gyakran irreálisak lehetőségeihez képest. Másokkal való kapcsolata kielégítő, azonban sok konfliktushelyzetet teremt önmagának. Erőszakosnak tűnik, pedig csak a dolgokat kompenzálja túl. Titkolózó. Fontosnak tartja, hogy odafigyeljen önmagára, kontrollálja cselekedeteit, gondolatait. Elgondolásait szereti megvalósítani, cselekedeteiben tükröződik szellemi képessége. Soha nincs megelégedve magával. Sokat jelentenek önnek érzelmei. Élete során valahol történt egy dolog, amiről nem szeret másoknak beszélni, de szívében örökre megmaradt egy fekete foltként. Szereti a kényelmet. Kedves és szívélyes tud lenni. (Dodó) „A róz$afüzér királynője vagyok" Vándorútra kelt a fatimai szűz szobra. Európai utazása során rövidesen Magyarországra érkezik a csodatévő szobor. Portugáliában, egy kopár, sziklás fennsíkon, Fatima közelében, a Cova da Iria völgyben három kisgyermek juhnyá- jat legeltetett. Lucia Santos tíz, unokatestvérei, Francisco Mártó kilenc, Jacinta Mártó pedig hétesztendős volt. 1917 május 13-án fény villant az égen, és a következő pillanatban egy hófehérbe öltözött csodaszép nőt láttak egy tölgyfabokor felett, aki „a napnál is fényesebb volt”. Aztán a megdöbbent gyermekek hangot hallottak: „Ne féljetek, nem bántalak benneteket”. Lucia ocsúdott először, s néhány kérdést tett fel, amire szabályos válaszokat kapott. A gyermekekkel közölte a „jelenség”, hogy az égből jött, és arra kérte őket, hogy a következő hat hónapban is jöjjenek erre a helyre, ugyanezen a napon, ugyanebben az órában. Majd feltette nekik a kérdést: „Fel akarjátok magatokat ajánlani Istennek? Elfogadjátok kezéből a szenvedést, jóvátételül minden bűnért, amivel őt megbántják?” A gyermekek önkéntelen igenjére így szólt: „Imádkozzátok minden nap a rózsafüzért, hogy kieszközöljétek a világ számára a békét, és hogy a háború hamarosan befejeződjék.” Ezzel a Szent Szűz — hiszen ő volt az égi jelenés — eltűnt. Október 13-án, a hatodik Mária-je- lenéskor a Szent Szűz így szólt: „Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is naponta a rózsafüzért... Ne bántsátok meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották!” Ezt követően a Boldogasszony kitárta karját, s ekkor kezdődött a tíz percen át tartó ún. napcsoda. A napcsodáról valamennyi portugál újság megemlékezett, többen fényképet is közöltek róla. Legalább hetvenezren voltak tanúi a jelenségnek. A nap forgása, színváltozása, zuhanása mindenkit megdöbbentett. A hatalmas tömeg térdre esett, és hangosan imádkozott... A jelenések helyén 1918-ban elkezdték építeni a kis kápolnát, s 1920-ban került bele a kegyszobor, meglehetősen kalandos körülmények között. Megindultak a zarándoklatok Fatimába, a Rózsafüzér Királynőjéhez, aki számtalan imát hallgatott meg. Az egyházi hatóságoknak állást kellett foglalniuk. XV. Benedek pápa visz- szaállította a régi leriai püspökséget, amelyhez a fatimai plébánia került. 1921-től megengedte, hogy búcsújáró napokon — minden hónap 13-án — a kápolnában csendes szentmisét mondjanak. Ám közben hatalmasan megnőtt a fatimai Szűzanya tisztelete, s zarándokok tízezrei keresték fel a jelenések helyét. E szempontból a legnagyobb gondot a vízhiány okozta. A püspök tehát elrendelte — miután az egész területet megvásárolta —, hogy Cova da Iriában vízgyűjtőt építsenek. 1921. novemberében kezdték meg a munkát. De a munkások alig mozdították meg az első köveket, a földből több vízsugár tört elő... A környéken mindenki úgy tudja, hogy e kopár földből feltörő víz csak csoda műve lehet. Az egyházi vizsgálóbizottság 1929-ben fejezte be munkáját, s a jelenések hiteles voltát a fatimai püspök 1930. október 13- án, százezres tömeg előtt hirdette ki Fatimában. Ekkor már állt a fatimai bazilika, Portugália legnagyobb temploma, amelyet Silva püspök emeltetett. Luciának még többször megjelent a Szűzanya (unokatestvérei korán meghaltak). Az 1925 december 10-i jelenés a Szent Szűz Szeplőtelen Szívének tiszteletével volt kapcsolatban. Az 1929. június 13-i jelenésben a nagyboldogasszony kérte a világ és Ororszország felajánlását Szeplőtelen Szívének. Nekünk, magyaroknak is sokat jelent Fatima. Ez abból is kitűnik, hogy itt áll a Kardos Illés lelkész elgondolásából, Marek László tervei szerint készült Magyar Keresztút, amely összeköti a jelené- si helyeket a kis pásztorok szülőházával. A kersztút végén álló Golgota később a Szent István kápolna nevet kapta. Ablakai Prokop Péter Rómában élő magyar művész alkotásai, tizenegy magyar szent és boldog ábrázolásával. De van itt még egy magyar építmény, a stáció VII. és VIII. állomása közötti kis kápolna a Szűzanya szobrával, talpazatán a felirattal: „Hogy minél előbb diadalmaskodjék Szeplőtelen Szíved, e szoborban Neked szenteli magát Szent István országa. Fatima, 1965. június 23.”
