Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-18 / 74. szám
UJ KELET II I MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ír 1 1994. június 18.,szombat 3 A végrehajtók váratlanul érkeznek Repült a féltégla Lapunk egyik korábbi számában írtunk az APEH munkájáról, az adóhiányok feltárásáról. Ennek következménye a végrehajtás lehet, amiről Mohácsi László, az APEH megyi igazgatóságának végrehajtási csoportvezetője beszél. — Mivel az ügyfél korábbn a felszólításra nem fizetett, az adókönyvelési és pénzforgalmi osztály kezdeményezi a végrehajtást. Megkapjuk a munkához szükséges okmányokat, ami tartalmazza, hogy a gazdasági egység milyen adónemből, mekkora összeggel, mikori esedékességgel tartozik. A végrehajtók szakmailag és emberileg is felkészülnek a találkozásra. — Hogyan történik ez? — Két végrehajtó megy ki előzetes bejelentés nélkül az adóshoz. Egyrészt biztonsági okokból, másrészt a korrupció, a vesztegetés megelőzése miatt mennek párosával. Nyugodtan jelenhetnek meg váratlanul a kollégáim, hiszen a cég kapott már felhívást, hogy a fizetés elmulasztása milyen következményekkel jár. Munkatársaim a szervezet vezetőjénél igazolják magukat, és átadják a végrehajtás elrendeléséről szóló okmányt. tffr Felajánlhatnak a tartozás fejében vagyontárgyakat. Amennyiben üzemképes és értékesíthetőnek véljük, elfogadjuk. Ellenkező esetben mi választunk. A lefoglalt eszközök forgalmi értékét felbecsüljük, és a foglalás eredményeit jegyzőkönyvezzük. Ezt az okmányt az ügyfél is aláírja, igazolván, hogy az eszközök, gépek valóban tulajdonát képezik. — Utána járnak annak, hogy a lefoglalt tárgyak tényleg az adósok tulajdonában vannak? — Nekünk erről nem kell meggyőződni. Sőt, ha valami nem az övék, azt nekik kell igazolni, bizonyítani. Az eljárás során egyébként a legfontosabb a kulturáltság, a megfelelő emberi hang megtalálása. Volt rá eset, hogy rfpülő tégla fogadott, aztán mégis dűlőre jutottunk. — Mit tesznek, ha mégsem engedik be önöket a helyszínre? — Rendőri segítséget kérünk. Erre több alkalommal került már sor, de tett- legességig soha nem fajult a dolog. A rendőrség biztosítja a végrehajtás zavartalan lebonyolítását. Nekünk ugyanis nincs fegyverünk, nem is lehet. —Dolgozik önöknél női végrehajtó? — Igen, az irodában. Helyszíni végrehajtáson nem vesznek részt. KvZ A lehetetlent is azonnal intézzük Ez a szólás lehetne mottója a TIT Jurányi Lajos Egyesület Fordítóirodájának. Az 1983-ban megalakult iroda működésének első esztendejében mindössze százezer forint bevételt tudhatott magáénak, mára ez meghaladja az évi 15 milliót. Hogy mindezt minek köszönhetik? Erről kérdeztük Drabik Zoltánt, a megyei fordítóiroda vezetőjét: — A tizenöt főállású és közel harminc másodállású fordító segítségével elértük azt, hogy mindent akkor fordítunk, amikor kell. Nálunk a megrendelő által kért határidő szent. Nem volt még olyan eset működésünk alatt, hogy bármilyen ok miatt visszautasítottunk volna munkát, pedig vannak különleges kérések. Volt, amikor kínai nyelvről kellett fordítani, a mi stábunkban — bár 17 nyelvből van fordítónk — nem akadt, aki ismerte volna ezt a nem mindennapi nyelvet. Természetesen ettől függetlenül a munkát elvállaltuk, s kerítettünk kínai fordítót, s az anyagot a kért határidőre szállítottuk. Olyan példát is tudok mondani, hogy egyik napról a másikra kellett egy hatvanoldalas gépkönyvet lefordítani. Nem estünk kétségbe, összeült egy team, s reggelre a megrendelő asztalán volt a lefordított gépkönyv. — Mitfordíttatnak leggyakrabban? — Korábban, a nagy beruházások időszakában, elsősorban a külföldről behozott gépek könyveit fordítottuk, ma inkább jellemző a társasági szerződések, licencek, szabadalmak fordítása iránti igény. Minthogy ezek terjedelme nem nagy, egyre inkább kialakul, éppen a gyorsítás érdekében, a telefaxon oda-vissza történő továbbítása az idegen nyelvű, illetve a magyar nyelvű anyagoknak. — Hogyan boldogulnak a szak- fordítással? — Kialakult ezen a téren egy bizonyos specifikáció. Minden fordítónk a nyelvtudás mellett „civil” diplomával is rendelkezik, így minden szakágnak van „gazdája”. — Gondolom, annak is köszönhető a sok megrendelő, hogy a magánfordítókhoz képest olcsóbban dolgoznak. — Valóban olcsóbbak vagyunk, mint a konkurencia, s ezt úgy tudjuk elérni, hogy egyesületünk annak ellenére, hogy szolgáltató cég, megmaradt nonprofit érdekeltségűnek, így jóformán önköltségi áron számolunk. D.Nagy Katalin Van kapacitás, de kevés a beszállítás A LIBA NYUGATRA MEGY- A Hunniacoop Baromfifeldolgozó csődbe ment, és így vette meg a Hajdú BÉT Rt. ezt a gyárat, ahol most beszélgetünk - kezdi Molnár Gyula igazgató.- Azt tudom, hogy a Hunniacoop mivel foglalkozott, de az új tulajdonos neve és tevékenysége ismeretlen számomra.- Ugyanúgy baromfifeldolgozással foglalkozunk, mint elődünk.- Valami apró változásról hallottam a dolgozóktól.- Ez az apróság nekünk kétszázötvenmillióba került. Beépítettünk egy kombinált pályatestet, amely alkalmas vízi- szárnyasok, vagyis kacsa és liba vágására is, és kielégíti a nyugati higiéniai igényeket. Természetesen továbbra is a fő tevékenységünk a csirke feldolgozása, és a már említett víziszárnyasok mellett időnként házinyulak feldolgozását is végezzük.- Hány dolgozót foglalkoztatnak?- Hatszáz körüli az állandó foglalkoztatottak száma, de a nyári szezonban még plusz kétszáz főt tudunk alkalmazni. Lehetőség lenne arra is, hogy a szezonjellegű foglalkoztatottak is állandó alkalmazottak legyenek.- Akkor miért nem tesznek így?- A legfőbb gond, hogy a megyéből kevés nyersanyagot tudunk beszállítani, így kihasználatlan a gyár teljes kapacitása. — Mit gondol, mi ennek az oka? — Sok családot tudnánk foglalkoztatni, ha felismernék azt, hogy a visszakapott földeket álattartásra is lehet hasznosítani. Szerződéskötéskor megelőlegezzük a napos baromfi árát, és a felneveléshez szükséges takaimányt. A víziszámyasok esetében gondoskodunk a tenyésztés meghitelezése mellett a toll átvételéről is. — A piaci feltételek adottak ehhez?-Termékeink iránt nagy a kereslet, azok ellenére, hogy a nagy baromfi-felhasználó, fogyasztó arab piacokra még nem is törtünk be egészen. Ebben az évben a fel- dolgozási tervünk négyszázezer tonnán felüli, amelyet elsősorban Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában értékesítünkbiztonsággal. Fizetési gondjaink tehát nincsenek, csak az gond, hogy ebbe a megyébe máshonnan kell hozni a vágóbaromfi zömét... Megkérdeztük a nagyhalásziakat, mit jelent számukra városi polgárnak lenni? Zsíros Sándorné: — Mióta város lettünk, rendezettebb a környezet, itt előttünk a teret rendbe tették. A buszmegállóban régen egy csúnya pléh váró volt, most pedig idetettek egy szép, oszlopos, cserepes várót. — És mit tetszik hiányolni? — Több nyugdíj hiányzik!!! Meg az, hogy szépítsük, építsük a várost. Ehhez azonban pénz kell, és úgy gondolom, nekünk polgároknak is hozzá kellene járulnunk az építkezésekhez, erre azonban nincs pénzünk. Az ellátottság is lehetne jobb, kellene egy diszkontüzlet is, hogy olcsóbban jussunk dolgokhoz, és ne kelljen Nyíregyházára bejárni. Petrovánszki Miklósné: — Nagyon szuper városi polgárnak lenni. Igaz, még nem nagyon próbáltam... Vannak problémák. Ruházati és cipőbolt nincs. A Betonip ABC-ben van úgy, hogy 3 napig nem lehet felvágottat kapni, és savanyú a tejszínhab. Járda is kéne, legalább az utcafrontra, mert ha esik az eső, nem lehet az üzleteket megközelíteni. Parkosítás is ráférne a városra. Nagyon örültünk, amikor a városházától kaptunk díszfákat, ki is ültettük, de csak kóró lett belőle. Ami jobb lett, az a pár száz méternyi utca, ami itt van a központban, a többi olyan, mint volt. Az üzletek közül, amit jól ellátnak, az a mellettünk lévő zöldséges. Elférne még egy étterem is. Összességében nem nagyon érezni a városiasodást, nekem ugyanúgy bedobálják a szemetet, mint eddig... Márton Edina: — Milyen a városi élet? — Nem városi, hanem külvárosi, ugyanis én Kecskésen lakom... Szórakozni ide járunk Halászba, de ha lekössük a buszt, gyalogolhatunk néhány kilométert. Amit hiányolok, az a színház, strand, és sok-sok park. Garamvölgyi LICITKÉSEDELEM Megyénkben, a törvényes határidő lejárta ellenére, sok helyen még egyáltalán nem licitálhattak földjük visz- szaszerzése érdekében az egykori tulajdonosok. A földkiadó bizottságok ugyancsak nem teljesítették törvényben előírt feladatukat, bár azt a jogszabályok kötelezővé teszik. Az okokról, összefüggésekről nyilatkozott dr. Budai Gábor kisvárdai ügyvéd, aki egyben mezőgazdasági szakjogász is.- Nagy ellendrükker tábora van a földtulajdonváltásnak, mert a volt téesz- vezetők és mások az igazi tulajdonosától féltik a földet.- Kinek a feladata a földet kiadni?- Megyénkben kettőszázhuszonnyolc településen százharminc földkiadó bizottság van, amelyek többsége ez időre már meghozta a helymegjelölést kérőkre vonatkozó határozatokat.- Mikor tulajdonos tehát a tulajdonos?- Közigazgatási területünkön százhat- vanháromezer-háromszázharminc részarány-tulajdonos van, akiknek tülájÜöiii joga meg sem szűnt. Akiknek viszont földjét elvették, kalapácsütéssel, azaz árverezés útján juthatnák, illetve juthattak földhöz. Problémát az okoz, hogy a telek- könyvi bejegyzés késve követi a tulajdonszerzési határozatot.- Gyakori panasz, hogy tulajdoni lap másolatot kérnek például építkezéshez, gépvásárlási pályázathoz fde azzal nem \ rendelkezik az állampolgár.- Erre az a válaszom, hogy a földhivatalok soronkívül bejegyzik tulajdonjogukat a gyümölcsfa- és szőlőtelepítőknek, az éveiét takarmányt vetőknek.' á hitelt felvenni akaróknak. A kérelmeket a földhivatali bényújtás előtt zára- ;■ déköltatni (igazöltatriíjkell á földkiadó bizottsággal és a falugazdásszal.
