Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-02 / 60. szám
7 Az üzleti világ felkészült Ök is a fogászati reformot várják A Magyar Forgorvosok Egyesülete ál tál Debrecenben szervezett tudományos ülésen résztvevők pazar kiállítás szemtanúi lehettek. Egészséges fogaink érdekében kifejlesztett vegyszerek, műszerek, segédeszközök sokasága csábította a fogászokat. Mindent a szemnek, semmit a fognak - csavarodik bennem a jól ismert mondás. Nem véletlenül. Amit látok, az csúcstechnológia, csillagászati árakon. Fogorvos ismerősöm segít eligazodni, elmagyarázza mit, mire nem fog használni. Fogászati kezelőegységeket nézünk először. Kis kezelőpultok, érintésre (tehát, még csak nem is gombnyomásra) a fogorvos mérete szerint emelkedik még maga a kezelőpult is, hogy ezután kényelmesebben lehessen megérinteni a többi érintkezőt. Mert mozog itt minden, előre, hátra, oldalra, le, fel. A teleszkópok, a pneumatikák némán dolgoznak, a sűrített levegő meg se pisszen. Az az érzésem támad, hogy ide már nem is kell fogorvos, csak bele kell ülni a székbe, és a gép azt is megállapítja, hogy melyik fogam fáj, aztán kihúzza, vagy betömi, majd kitessékel az autómig, és jobbulást kíván. Kísérőm egy ideig vágyakozva nézi, aztán már csak nézi és nem vágyakozik. Hatmillió és hatszázezer... Nézzük a legolcsóbbat: egymillió-kétszázezer, de ez csak felesleges dolgokkal tud többet, mint a hagyományos kezelőegységek. Modem formájú, dísze lehetne a rendelőnek, de ilyen „olcsó”: hatszázezerért kínálják. Ceruzányi kamera, hozzá tartozó monitorral, kicsinyítő, nagyító merevítő és egyéb egységekkel egymillió-kétszázezerért. Mikor kerülnek ezek a csúcs-csodák a magyar fogorvosi rendelőkbe? A kulcsszavakat ismerjük: tisztességes privatizáció, megfelelő támogatottság, „fogra” szabott hitelkonstrukció, szerkezetátalakítás... Addig is fogaink egészségéért és szépségéért a hagyományos eszközökkel küszködnek orvosaink. Mindenki tudja, hogy az ép fogakra nem csak nevetéskor van szükség. Fogaink egészsége az egész szervezet egészsége is egyben. Gondoljuk csak végig: hányféle betegségcsoport gyökere nyúlik vissza a szájba. (Sipos) Mit ígér az Ukrán Nemzeti Szövetség? A Nyírteleki Agrogép a IV. Kelet-Nyugat Kiállításon Soros mégis befektet Változtatni készül a kelet-európai tőkebefektetésekkel kapcsolatos álláspontján George Soros, az ismert New York-i pénzember, aki eddig úgy vélte: humanitárius alapítványainak tevékenységével nem összeegyeztethető, ha ugyanazokban az országokban befektetéseket is eszközöl. Mint a The Wall Street Journal Europe a múlt hét végén beszámolt róla. Soros, aki beruházási cégét, a Quantumot eddig eltiltotta a kelet-európai műveletektől, most a tíz éve létező Első Magyar Alapba, valamint az Oroszországban működő New Century Holdingsba fektetett be ismeretlen összeget, s Csehországban is hasonló műveletekbe kezdett. Az amerikai lap szerint az az előérzet van, hogy a térség gazdasága emelkedő szakasz előtt van. A Quantum szóvivője a lengyelországi tőzsde sikeres működését, a magyar tőzsde tevékenységének élénkülését hozta fel példának, s utalt arra, hogy az orosz gazdaság is túljutott a mélyponoton. „A merészebb beruházók rengeteg pénzt csináltak a térségben, s úgy tűnik, Soros úr is ezekhez kíván csatlakozni” — kommentálta Soros elhatározását a Salomon Brothers nevű amerikai befektetési társaság egyik elemzője, emlékeztetve, hogy az a tilalom, mely megakadályozta, hogy a Soros-féle ügynökségek olyan országokban fektessenek be pénzt, amelyekben Soros Alapítványok működnek, „sohasem volt kőbe vésve”, s hogy Soros egyik vállalatának már korábban is volt tőkéje egy nagy magyarországi cégben — a Fotexben. Az Ukrán Nemzeti Szövetség és Ukrán Nemzetvédők (ukrán, általában magyar szövegkörnyezetben is használt rövidítéssel: UNA—UNSZO) az ország politikai skáláján a szélső jobbot képviseli. Legjellemzőbb ismérve a nacionalizmus. Míg az ugyancsak nacionalista színezetű Ukrán Népi Mozgalom (RUH), mely Nyugat-Ukrajnában jelentős tömegekkel rendelkezik, nyilatkozatokban legalább említést tesz arról, hogy Ukrajnában más nemzetiségűek is élnek, programjában egyenlő jogokat biztosít minden állampolgárnak, addig az UNA—UNSZO hallani sem akar kisebbségekről, s főként nem kisebbsé10 000 lejes bankjegy A kelet-európai infláció újabb bizonysága: 10 000 lejes bankjegyek kerültek 1994. május 23-tól forgalomba Romániában. Színét Nicolae lorga történész portréja illusztrálja, hátoldalán pedig Fortuna istennő és a bukaresti Történelmi Múzeum képe látható. (m.á.) Történelmi lecke (haza)fiúknak... T alán nem mondok újat az olvasónak, azzal, hogy 1945- ben véget ért a második világháború. Elgyötört országunk teljes újjászervezés előtt állt. Gyors ütemben kiírják az országos választásokat. Eredménye: az akkori Kisgazdapárt a szavazatok 57 százalékával kormányt alakíthatott. Teltek - múltak az évek és az időközben megerősödött kommunista párt elérkezettnek látta az időt a hatalomátvételre, így kiírták az 1947-es választásokat. Mint akkoriban mindenért, a választások menetéért is az orosz hatóság volt a felelős. A felszabadító csapatok parancsnoka, Vorosilov marsall engedélyezte, hogy több párt induljon az országlásért. Ennek mindössze egy oka volt. Az egyre erősödő kommunista erők úgy féltek a kisgazdáktól, mint ördög a szenteltvíztől. Ezért a marsall egy rendkívül hatékony stratégiát dolgozott ki. (A történészek később ezt szalámi stratégiának nevezték el.) Az úgynevezett nemzeti erőket sok apró forgáccsá darabolták, így ügyesen megszüntették a kisgazda fölényt. Nézzük meg minden kommentár nélkül, hány párt indult ezen a szavazáson. Független Kisgazdapárt (16,5%), Magyar Függetlenségi Párt (13,4%), Keresztény Női Tábor (1,4%), Demokrata Néppárt (16,4%), Független Magyar Demokrata Párt (5,2%). Ezek keresztény szellemiségű erők. Nézzük a velük szembenálló kommunista berendezkedésű pártokat: Magyar Kommunista Párt (22,3%), Szociál Demokrata Párt (14,9%), Nemzeti Paraszt Párt (8,3%), Magyyar Radikális Párt (1,7%), Polgári Demokrata Párt (0,7%). Ezeken kívül a keresztény pártok többségében a kommunisták jelen voltak, embereik beépültek, és létrehozták a párt balszámyát. Még ez sem volt elég a győzelemhez. Aljas eszközökhöz nyúltak. Választási csalások sorával kaparintották meg a hatalmat. Talán az idősebbek még emlékeznek a „kék cédulára”. Ez arra szolgált, hogy ha valaki nem a lakóhelyén akart szavazni egy ilyen kék cédulával igazolta voksának jogosságát. Az MKP emberei izibe teherautóra kaptak, és egy cédulával nyolc-tíz faluban leadták szavazataikat. Mivel még így sem jutottak többséghez, a Magyar Radikális Párt javaslatára (hamis ajánlásokra hivatkoztak) a Magyar Függetlenségi Párt szavazatait megsemmisítették. Mindezek után jött az az „átkos” 40 év, amit minden igaz magyar hazafi úgy vár vissza, mint túlélő a kolerát... Imi gi jogokról. Miközben a szövetség jólétet, igazságosságot, békét hirdet, egyes jelszavai egészen másról beszélnek. íme néhány példa: „A mi Ukrajnánk erős atom és kozmikus nagyhatalom lesz...” „A mi nemzetiségi politikánk—összukrán. Az UNA az ukrán nemzeteszme alapján egyesíti a népet.” Ukrajnában a gazdasági és politikai káosz most tetőzik. Az elnökválasztás és a helyhatósági választások közeledtével mind több szervezet aktivizálódik, s megpróbál a létbizonytalanság csapdájába esett tömegek élére állni. Míg Kelet-Ukraj- nában a neokommunizmus, a Szovjenunió restaurálása dominál, az ország nyugati részén a nacionalizmus diadalmaskodik. Kárpátalja e szembenállás közepette egyelőre sajátos békeszigetet jelent, talán a legkevésbé itt érvényesülnek a szélsőségek, ám hiba lenne arra számítani, hogy a Kárpátok megóvnak minket az ideológiai szennyáradattól. A Karpatszka Ukraina c. magát népinek nevező hetilap előszeretettel ad teret a nacionalista hangoknak. Legutóbbi számának címlapján például az 1100 (!) éves Munkácsról közöl mai fotókat. Hát így van ez. Hej Rákóczi, Bercsényi... Hori Encsencs neves tanára Minden településnek kerül valami nevezetessége: egy régi épület, történelmi esemény vagy éppen egy neves szülött. Encsencsnek, ennek a különösen csengő nevű falunak is van olyan régen élt fia, akire joggal és büszkén emlékezhetnek a község lakói. Az újabb monográfiák és lexikonok mellőzik ugyan Bartók Gábor igazgatótanító úr nevét, de Szinnyei József becses munkája számontartja. Innen tudhatjuk meg, hogy ez a jeles tollforgató igazgató-tanár 1813. április 14-én Encsencs községben született, ahol édesapja akkoriban iskolamester volt. Mint református vallású ifjú és pedagógus ivadék, szinte természetes, hogy Bartók Gábor is a híres-neves pataki kollégiumban sajátította el a jogi, bölcseleti és teológiai tudományokat, és innen indult 1838-ban Máramaros- szigetre, hogy ott a „nemzet napszámosa” legyen. Lassan emelkedett a szakmai ranglétrán! 1841-ben már a mára- marosszigeti gimnáziumban a költészeti és szónoklati osztályok tanára, 1850-ben pedig a bölcselet rendes tanára lesz. Máramarosszigettől 1856-ban válik meg véglegesen, amikor Szatmárra hívják meg gimnáziumi igaz-gatónak. E minőségben 1867-ig, nyugdíjba vonulásáig működik, de nyugdíjas éveinek hátralevő részét is itt tölti el. 1876. augusztus 3-án halt meg, s azóta ott pihen a szatmári temetőben. Irodalmi tevékenységét elbeszélések, táj- és népismertetések, humoros rajzolatok és levelek formájában művelte, írásai szinte sorozatban jelentek meg a Regélő, Pesti Divatlap, Életképek, Vasárnapi Újság, Sárospataki Füzetek és más lapokban. Vannak önálló kötetben megjelent művei is. Eszélytan címen 1855-ben Pesten jelent meg gondosan megformált esztétikai elgondolása, de Székfoglaló beszéd (Szatmár, 1856.) címen kiadta azt a szónoklatát is, amit Szatmáron az igazgatói beiktatásakor mondott el. Egyik legjelentősebb műve tán az a monografikus földolgozás, amelyikben Szatmárnémeti egyházi és világi történetét írja meg „Szatmár-Németi szab. kir. város egyházi és polgári történetei” (Szatmár, 1861.) címen. Hírünk van arról is, hogy több, főként egyháztörténeti írása kéziratban maradt, s annak megőrzését a szatmárnémeti ref. egyház levéltárára bízta. Hogy ezekből valami megmaradt-e mostanáig, azt egy helyi levéltári kutatás dönthetné el. Balogh László
