Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-17 / 73. szám
UJ KELET Hordós sörhöz személyi igazolvány Az ember azt hinné, hogy idővel csak alábbhagy az amerikai jogalkotási őrület, hiszen a „szabadság hazájában” lassan az állampolgárok minden mozdulatát szabályok irányítják. Ilyen új/régi törvények alapján határozzák meg, hogy az egyébként „szabad, mint a madár” háztulajdonos milyen színűre festheti a házát, milyen magasra nőhet a fű az udvarán. És most újabban a söröshordók kerültek terítékre. Óriási vita folyik Maryland állam fővárosában, Annapolisban arról, hogy kinek és hogyan lehet eladni hordós sört. Casper R. Taylor Jr. marylandi képviselő szerint az a törvéhy, amely megköveteli a személyazonosság igazolását mindazoktól, akik hordós sört akarnak vásárolni, ha mást nem, de a rendőröket a betartatásánál őrületbe kergeti. No nem, Maryland nem akar itt valami újat alkotni, hiszen az „őrült” törvény már igencsak érvényben van a fővárosban, Washingtonban és Virginia államban. A törvényhozók így akarják, jobban mondva akarták elérni, hogy kiskorúak ne juthassanak sörhöz. Mondom, akarták, mert a fiatalkorúak ivászata valahogyan csak nem akar szűnni. Természetesen a legjobban a kocsmárosok tiltakoznak az új törvény ellen, mondván, nem igazán az ő dolguk, hogy megrendszabályozzák a kiskorúakat. Talán - javasolják szerényen - a szülőket kellene felkérni arra, hogy neveljenek is néha. Csakhogy a szülők erre aligha érnek rá, jobbára azzal vannak elfoglalva, hogy a kocsmárosokat hibáztassák, s ha megtörténik a baj, akkor a kocs- márosoktól követeljenek a bíróságokon kártérítést. M íg Nyíregyházán már hagyományos játszótérrel is alig lehet találkozni - mert vagy a suhancok vandaliz musának esnek áldozatul, vagy pedig lebontják őket, mert egyszerűen nem illenek bele az összképbe — addig az ország más városaiban ötletesebbnél ötletesebb játszótereket építenek a csöppségeknek. Pápán például egy teljesen újfajta, kreatív parkot létesítettek, ahol többek között a falmászás rejtelmeibe és szépségeibe is belekóstolhatnak a vállalkozó kedvű gyerekek. Talán nálunk is elkelne egv-két újítás, s akkor az ifjoncok ott tombolnák ki fölös energiájukat, és nem a randalírozáson járna az eszük Lift- hangra? Ma, amikor loronyházunk vagy bankunk sokadik emeletére szádunk a lifttel, gondolunk-e arra, hogy ismerték már az ókorban, és használni fogjuk a jövő évezredben is ezt a személy száll ító alkalmatosságot? Már az ókori rómaiak használtak felvonót. Ismereteink szerint a legrégebbi liftet időszámításunk után 64- ben Néró császárnak készítették. Fakabinja 40 m magasra emelkedett, no persze a rabszolgák erejével. A római Colosseumba tizenkét személyfelvonót építettek be. A modern Európa másfél évezreddel később ismerte meg ezt a találmányt. Egy német 1672-ben készített házában kézi hajtású felvonót, később saját liftje volt Bonaparte Napóleonnak is. Napjainkban, négy-öt emeletesnél magasabb épületekben már majdnem természetesnek vesszük a lift jelenlétét. A jövő ezen a téren is több meglepetést tartogat. Több technológiai laboratóriumban a finisnél tartanak a legújabb technológia szülőatyjai. Úgy hírlik, a jövő liftjét emberi hanggal hívjuk le, a szerkezet pedig minden valószínűség szerint mágneses párnán emelkedik fel. A biztonságot kompu- terizált irányítórendszernek kell garantálnia. Az is tény, hogy az elektronikus liftnek máris megjelent a komoly konkurense, a hidraulikus felvonó, amely halkabb és még biztonságosabb. No persze ellenzői tüstént közük, hogy lényegesen lassúbb, és technológiai okok miatt 4-5 emeletnél magasabbra nemigen emelkedhet fel. Az emberi gének feltérképezése Bőrünk, hajunk és szemünk színét, magasságunkat, egyéni tulajdonságainkat - mind génjeink alakítják. A testünkre jellemző genetikai térképen megtalálható 300 ezer gén GENOME (ejtsd: dzsinom) néven ismert. A tudósok mindeddig közel 500 emberi gént analizáltak. A biológusok az emberi szervezet génjeinek feltérképezését az Apolló Holdprogram teljesítményéhez hasonlítják. A génjeinket alkotó DNS hozzávetőlegesen hárommilliárd alegységének, illetve mutációs pontjának ilyen jellegű feldolgozása közel két évtizedei venne igénybe, hárommilliárd dollárba kerülne, és életre szóló munkát követelne a kutatók százaitól. A tudósok azonban azt állítják, hogy megéri a fáradságot és az anyagi ráfordítást az emberi genetikai kód pontos ismerete, mert ezáltal felgyorsíthatnánk a kutatást az olyan - mintegy négyezer - öröklődő betegség gyógyításában, mint például az epefibrózis, vagy a Huntington kór. Egy részletes genetikai térkép emellett lehetővé tenné a gyógyszervegyészek számára, hogy újfajta gyógyszereket hozzanak létre. A genetikusok a hihetetlenül komplex GENOME feltérképezését egy Beethoven szimfónia analizálásához hasonlítják - anélkül, hogy akár egy hangjegyet is ismernénk a zenében. A genetikai kód - mint egy zenekari partitúra - instrukciók összessége, amely meghatározza a végső produktumot. A kód a genetikai anyag jelrendszere, amellyel a szervezet fehérjeképzésén keresztül az öröklődő tulajdonságok kialakításának lehetőségét programozza. A feltérképezéshez szükséges herkulesi erőfeszítések igénye két táborra osztja a biológusokat: az egyik csoport azonnali és nagy volumenű program végrehajtása mellett száll síkra, amely rendkívül nagy összegeket igényelne. A másik inkább lassúbb metódust javasol. A jelenlegi technika mellett néhány ezer bázis sorrendbe állítása hónapokat vesz igénybe. Néhány kutató azt állítja, hogy az automatikus berendezések segítségével az elrendeződés megállapítása órákra csökkenhetne. A GENOME tanulmányozásának kizárólagos célja az emberi genetikai kód teljes értékű tudományos vizsgálata, és a rendszer feltérképezése. A szekvenciába állítást egyszer s mindekorra el kell végezni, hogy amikor valaki egy adott génnel kíván kutatásokat folytatni, egyszerűen csak át kell néznie az összeállított információs anyagot. Az amerikai tudósoknak azonban szembe kell nézniük a tengerentúli versenytársakkal. Az amerikai szakértők azt állítják, hogy a japánok öt évvel vannak előttük a GENOME feltérképezése terén. A tudósok szerint az emberi GENOME kutatása új tudományágat teremt, amely meg fogja változtatni az életről kialakult ismereteinket. A főcenzor erotikus magániskolája Átéltem az orosz szexboomot A varsói napilap szerzője. Marifi Wronkowska interjút készített Andrzej Fidyk lengyel rendezővel, aki a BBC számára „Orosz sztriptíz” címmel egyórás dokumentumfilmet forgatott. A film Angliában sokkolta a nézőket, és pár napja a Lengyel TV bemutatóját is nagy érdeklődés kísérte.- A szovjet irodalomügyi főhivatal egykori cenzora olyan ember, aki éveken át kasztrált mindenből mindent, ami csak a szexhez volt társítható, most saját magániskolát, az Erotikus Művészet Iskoláját vezeti. Munkás- és kolhozista lányokat képez át sztriptíztáncosnővé... — A rendszer bukása után Oroszországban hihetetlen erejű szexrobbanás következett be - mondja Fidyk. - Az erotika inváziója egyetlen posztkommunista országban sem ment végbe ilyen méretekben. A korábbi cenzor a BBC számára forgatott filmem egyik hőse.- Mi volt Önnek a legmeg- hökkentőbb?- Elgondolkoztató mindenekelőtt az a nyitottság, ahogyan ezek az emberek a szexről, ennek a szexboomnak az okairól és érzéseikről beszélnek. Mindössze abban akartak biztosak lenni, hogy országukban ezt a dokumentumfilmet nem vetítik le.- Felidézi Ön a „nemi parancsolatok” 1924-ben közzétett gyűjteményét. Ezek normává váltak. Kérem, idézzen egyet közülük.- Tetszik nekem az az állítás, miszerint az osztályellenség képviselője iránti nemi vonzalom ugyanolyan perverzió, mint... az ember vonzalma a krokodilhoz.-Filmjében megrázó vallomások is vannak. Melyik találkozás indította meg Ónt a legerősebben?- Egy fiatal nő azt mondja magáról, hogy ő „ajándék”. Lágerben jött a világra, mégpedig olyan ondóból, amelyet gumi óvszerben csempésztek be. Lehet, hogy anyja ennek a terhességnek köszönheti, hogy sikerült a lágert túlélnie... Ez már egy másik film története lehetne.- Megjelenik a filmben a Kreml egyik volt dolgozója is. Az 1973-82 közötti években - mondja - Brezs- nyevnek szolgált fel. Zavaros elbeszéléséből megtudjuk, hogy nem csak tányérokat tett Brezsnyev elé. Határozottan látszik, hogy ittas, tehát itallal oldották meg a nyelvét?- Ez az ő enyhe spicces állapota, folyton iszik, és talán ezen nincs is mit csodálkozni. Nem itattuk őt megrendelésre. Vérfürdő a Madison Avenue-n Két fegyveres férfi vérfürdőt rendezett New York legelegánsabb vásárlónegyedében, a Madison Avenue-n. Az áldozat Gerald Schaeffer50 éves üzletember és 49 éves felesége, Edith. A házaspár két lányával, Alisával és Jenniferrel utazott a metropoliszba, hogy a 22 esztendős idősebb lánynak megvásárolják a menyasszonyi ruhát. A helyszín a Vera Wang Bridal House volt, a Madison Avenue egyik legfelkapottabb, esküvői ruhákat árusító üzlete. „Majd egy pár év múlva tessék engem lefényképezni, amikor már délceg legény leszek, és nem az anyukám ölében fogok ülni, hanem az én ölemben ülnek majd a szebbnél szebb lányok. Most ugyanis még szégyenlős vagyok egy kicsit. De tessék majd megnézni tíz-húsz év múlva!” A Vera Wang üzlet nem mindennapos bevásárlóhely, ahová csak úgy be lehet térni. Aki itt vásárolni akar, annak előzetesen be kell jelentenie magát. A két fegyveres férfi ennek ellenére könnyűszerrel túljutott a portán azt hazudva, hogy egyikük leányának néznek menyasszonyi ruhát. Amikor az üzletvezető megjelent, azonnal fegyvert fogtak rá, és követelték, hogy vezesse őket az emeleti próbaszobákhoz. Az egyik próbaszobában így lepték meg a Schaeffer házaspárt. Az egyik rabló azonnal megpillantotta Edith Schaeffer 60 ezer dolláros gyémántgyűrűjét, melyet azonnal le akart húzni az asszony ujjáról. Edith Schaeffer azonban nem adta meg magát, dulakodni kezdett a rablóval, aki közvetlen közelről többször mellbe lőtte. A lövéseket hallva Gerald Schaeffer felesége segítségére sietett, de ő is több lövéssel a testében rogyott össze. A rablók ez után elmenekültek. A két lány ezután rohant az utcára, ahol kétségbeesetten segítséget kértek. A Schaeffer házaspárt életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. John Hill, Manhattan körzet nyomozója szerint a Vera Wang üzletben elkövetett rablás több tavalyi eset ismétlése, amikor is két jói öltözött úr több előkelő üzletet rabolt ki New Yorkban.
