Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)
1994-06-17 / 73. szám
ÚJ KELET A CSALÁD ÉVE 1994. június 17., péntek I Jólesik a pihenés a fa hűs árnyékában, főleg ha a piknikkosár is előkerül j Hopp, most biztos elkapom! Szom- jat enyhítő pecázás a zöldben A felnőttek megnyitó szavai után ez a kis páros mondott csilingelő hangján gyerekverseket A fák árnyékából kilépve tűz a nap, a vidám nyári szerda délelőttön több száz gyerek és szülő zsibongott a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola és Diákotthon udvarán. Tíz óra után pár perccel Együd József, a nyíregyházi, és Sum Ferenc, a nyírbátori otthon igazgatója megnyitották a Családok évének apropóján a nevelőszülők, gyerekek, vér szerinti szülők találkozóját, mely egy új hagyomány első lépése volt. A délután négyig tartó összejövetel célja a szülők és gyerekek kapcsolatának kiépítése, harmonikusabbá tétele. A szervezést vállaló szo- ciálpedagógusoknak 1000 embert sikerült összetoborozniuk erre a napra. Az ismerkedéseket, beszélgetéseket színes programok tarkították. A bábelőadásokat, verseket, táncokat finom ebéd követte, majd a délután hátralévő részében gyöngyöt fűztek, lovagoltak, kutyás határőr-bemutatót néztek. A nézők felől nyakigláb, csupa háj és málészáj, a színfalak mögött a bábokat mozgató gyerekek Nyírbátori találkozó Vakáció Hollandiában A diákok többsége már az utolsó csengő hangját is elfelejtette, s nyáron legfeljebb egy-egy kirándulás köti őket az iskolához. A legnagyobb felelősség, és az ezzel járó munka nagy része most is a nevelőké. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetekben ennek megszervezése különösen összetett. Az átmeneti otthonban, a gyermekotthonban és a nevelőszülőknél élő gyerekek nyaraltatása mind-mind az intézetek feladata.- Az elmúlt évben indítottunk el egy honismereti tábort - mondja Holdas János, a nyíregyházi átmeneti otthon nevelője. - A program keretében hazánk nevezetes várait, történelmi emlékhelyeit szeretnénk felkutatni. Az idén Egerbe látogatunk, s a környező településekkel is megismertetjük a gyerekeket.- Hányán vesznek részt?- Összesen 36 általános és középiskolás állami gondozott diáknak tudtunk szállást biztosítani. A gyerekek rövid történelmi beszámolókkal készülnek, melyeket a táborozás során megosztanak társaikkal.- Terveznek más programot is?- Horgásztábort szervezünk Császár- szálláson, a fiúk nagy örömére. Ezenkívül az iskolákban is lesznek kirándulások. Ide a jobb tanulók mehetnek, anyagilag pedig mi álljuk.- Mi a helyzet a gyermekotthonban?- Legnagyobb programunk a hollandiai út, ahol a gyerekeket családoknál szállásolják el - tájékoztat Iklódi Imréné, a szo- ciálpedagógusok csoportvezetője. Ez a megye majdnem minden otthonára kiterjed. A költségeket a hollandok állják, nekünk úgyszólván csak az útlevélről és megfelelő ruházatról kell gondoskodnunk. Elsősorban olyan gyerekek mennek, akiknek nincsenek családi kapcsolataik.-Ez elég kedvezően hangzik.- Igen, ez a lehetőségünk már évek óta fennáll, és van olyan fiatal, aki tartósabb kintlétre is számíthat. Tóth Katalin Milyen hh nevelőanyán Négy hónapos babával a karjában mosolyogva ül le mellém beszélgetni Bigai Béláné Jutka. Csillogó szemén, nyugodt vonásain nem látszik, hogy öt gyereket nevel. Ebből csak a két legnagyobb, a 15 és 17 éves fiú a sajátjuk, a többi állami gondozott.- Honnan és miért jött az ötlet, hogy hivatásos nevelőszülő legyen?- A férjemmel együtt nagy családban nőttünk fel, megszoktuk és szeretjük a gyerekzsivajt. Úgy négy évvel ezelőtt jött a gondolat, hogy a nagyfiúk mellé kihozzunk két kisebbet is. A formaságok elintézése után másfél évvel érkezett hozzánk a négy éves Bé- cike, majd egy fél évvel később az öt esztendős Józsika. Akkor meghánytuk- vetettük a dolgot az urammal, azután én otthagytam a munkahelyemet és jelentkeztem hivatásos nevelőszülőnek.- Úgy tudom, egy ilyen csöppségre rengeteget kell várni. A pici lány hogy került a családhoz?- Ez így igaz. Ám Krisztike élete nálunk egy másik kislány történetével kezdődött. Mónika egy éves gyönyörű szőke, kékszemű lányka volt. Már teljesen hozzánk nőtt, amikor kiderült róla, hogy örökbe adható és már van is „jelentkező” a babára. Amikor húsvét előtt elvitték tőlünk, nagyon összetörtünk. Arra kértem a gyerekotthon vezetőjét, segítsen pótolni a kislány utáni ürességet... így kaptuk Krisztinát.- Létezik, hogy egy ilyen gyönyörűség nem kell senkinek?- Tudja, én úgy gondolom, nem az az anya aki megszüli és eldobja, hanem aki felneveli a gyereket. Ezt a kis árvát a kis- várdai kórházban hagyta az anyja. Hát volt annak az asszonynak szíve?- Egészséges volt a baba?- Eleinte igen. Aztán kiderült, hogy bronchitise van, kapott egy tüdőgyulladást is. Egész nap bent voltam mellette, a férjem és a fiaim gondozták otthon a másik két kicsit. Koraszülött volt, rengeteget sírtam, imádkoztam. Könyörögtem az orvosoknak, mentsék meg az életét... hála istennek, úgy tűnik, renbe jött.- A család, barátok, szomszédok hogy fogadták a kis „jövevényeket" ?- Örömmel mondhatom, sikeres volt a beilleszkedés. A rokonok, ismerősök mind nagyon szeretik őket. A fiaim és a férjem pedig rajonganak értük.- Hol fér el ennyi gyerek?- Záhonyban szép, tágas társasházunk van, jut hely bőven mindenkinek.- Ha nem titok, mennyiből él egy héttagú család?- Családi pótlékkal és a gyerekek után járó ruha- és kosztpénzzel együtt 80-85 ezer forint jön össze havonta. Eny- nyi pénzből egy fillért sem tudok félretenni, de elmondhatom, hogy a gyerekeim mindent megkapnak.- Hogy szólítja önöket a két kisfiú?- Anyának és apának. Még csak a nagyobbik fiúcska tudja, hogy nem mi vagyunk az édes szülei. Bár senki nem látogatja őket, Józsika öt éves kis fantáziájával megálmodott magának egy anyukát. Fekete, hosszú hajú gyönyörű néni... de ő azt mondja, mégiscsak velünk akar élni... A képről hiányzik a nagyfiú Itthon nyaralunk — Hová tegyem nyáron a gyereket? — sóhajt fel kétségbeesetten sok szülő az iskolaév végén. Szerencsés az, aki el tudja küldeni csemetéjét egy nyári táborba, ezzel is megoldva egy időre az elhelyezés gondját. A mai viszonyok között azonban nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, hogy befizessen gyerekének akár egy kedvezményes üdülésre is. Ajak egyik szűk mellékutcáján lakik a 32 éves Csépke Tibor feleségével és három gyermekével. A nagy vaskapun belépve egy homokkal borított udvarra jutunk. A ház szép nagy, de látni, még nincs teljesen befejezve. Tibor udvariasan bevezet egy hátsó bejáraton a konyhába, melyet a jelek szerint általában nappalinak is használnak. —Nekünk nem probléma a gyerekek elhelyezése, ugyanis én munkanélküli vagyok, az asszony is itthon van, az önkormányzattól kap gyermeknevelési támogatást. Arról, hogy nyaralni küldjük a gyerekeket, álmodni sem merünk. Az asszony hatezer forintot kap a három gyerek után, nekem a munkanélküli segély jár. Kisvárdán a Vulkánban dolgoztam, de a gerincferdülésem és a hasnyálmirigy-gyulladásom miatt nem tudtam tovább dolgozni. A leszázalékolás nem sikerült, mert ilyen fiatalon nem sűrűn osztogatják az ötven százalékot. Nehéz fizikai munkát nem tudok végezni. Szakmám nincs. Villanyszerelőnek tanultam, de otthagytam az iskolát, mert nem szerettem a szakmát. Eredetileg burkoló szerettem volna lenni, csak anyám erőltette a villanyszerelést. Vagyon kevés pénzből kell gazdálkodnunk. Négy éve kezdtük el építeni a házat. Nagy ház, az alapterülete 150 négyzetméter. Az ezredfordulón jár le az OTP, most havi háromezer forintot fizetünk, de ez jövő évtől megugrik 9700-ra. A gyerekeket ruházni, élelmezni, iskoláztatni kell. A legidősebb — Gabriella — kilenc éves. Róbert nyolc, Erzsébet négy éves. Akárhogy is, de ők a legfontosabbak, mindent elkövetek, hogy kenyeret adjak a szájukba. A munkanélküli segély nagyon kevés, mindenki tudja, hogy abból nem lehet megélni. Anyámnak van két és fél hold földje. Azon krumplit és kukoricát termelünk közösen. A haszonból természetesen én is részesülök. Az itthoni portán is termelünk egy kevés krumplit. Mást nem nagyon lehet, mert nagyon homokos a föld. Gyakran járok ki Ukrajnába benzinért. Kint olcsó, itthon haszonnal el tudom adni, a hazainál még így is alacsonyabb áron. A szomszédom egy hatgyerekes fiatalember hasonló helyzetben van, mint én. Ő használt autókat — főleg Ladákat — vásárol meg, megbütyköli, rendberakja őket és eladja az ukránoknak, vagy az oroszoknak. Azoknak így is jól megéri, mert náluk nagyon magasak az autóárak. Fura helyzet nem ? A gyártó ország eladja nekünk olcsón, majd drágábban visszavásárolja. Náluk is vannak problémák bőven. Muszály próbálkozni valamivel, mert a gyerekeknek enni kell. Eddig nem volt problémám a törvénnyel, és ne is legyen. Szeretek nyugodtan aludni. Ám ha odáig fajul a helyzet, akkor a gyerekeimért bármire képes vagyok. A saját bőrömön érzem, hogy súlyos gondok vannak az országban. Szavazni nem szavaztam, mert nem bízom senkiben. Szerintem aki a bársonyszékbe kerül, az először a saját érdekeivel törődik. Félek tőle, hogy sorsunk az eddiginél is rosszabbra fog fordulni. A gyerekeim még soha nem voltak nagyobb kiránduláson, vagy nyaraláson és ez idén sem lesz másként. Gabriella elmehet néhány hétre a keresztanyjához Gyulaházára, esetleg valamelyik vasárnap elmegyünk a dombrádi strandra. Egyébként semmi. Vasas László