Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-17 / 73. szám

4 m 1994. június 17., péntek MAGAZIN UJ KELET Szent Izidor, a Paraszt ünnepe A corrida ünnepe — amely- lyel a spanyol főváros la­kossága Madrid patrónusát szent Izidort, a Parasztot (San Isidro Labrador) köszönti, a bikaviadalok szezonjának is a nyitánya. Hispánia történelmének és nép­rajzának szakértője a bikaviadalok („toros”), mint spanyol nemzeti ünnepi játékok múltjáról, a követ­kezőket adja hírül: A középkor alkonyatán kap­csolták be a bikaviadalokat mind az egyházi, mind az állami ünnepek sorába. Madrid főterén, a Plaza Mayoron már 1622-ben, szent Izi­dor kanonizációs ünnepén tartottak ilyen játékokat. Abban a korban a „toros”-szal, vagyis a bikával való küzdelem felettébb elit sportágnak számított, csakis nemesi szárma­zásúak látogathatták. A plebszet a harc végén bocsátották be, de akkor is csupán azért, hogy leölhessék a kimerült bikát. A spanyol kékvé- rűek a 18. században vesztették el jelenlétük kizárólagosságát az arénákban. A küzdőtér pedig egy­más után teremtette meg a maga hő­seit, bajnokait. A legkiválóbb tor­reádorokat pénzzel, privilégiu­mokkal halmozták el és még életük­ben bálványozták őket. Ha pedig az arénában érte őket a hősi halál, em­lékművet állítottak nekik. M anapság Madridon kívül másutt, például Sevillá­ban is (már áprilistól!) tar­tanak bikaviadalokat, ám az állat­védők mind gyakrabban kelnek a szenvedő bikák védelmére. Szaporodik tehát a corrida ellen­feleinek tábora. Ennek ellenére a madridi San Izidor-fesztivál a bika­viadalok szenvedélyes szurkolóinak ezreit vonzza, és a Las Ventas aré­na megtelik turistákkal is, akik szá­mára a corrida a spanyolországi lá­togatás egyik „kötelező” program­pontja. Túlélés Az amerikai Közlekedésbiztonsági Tanács tervezőmérnökei olyan repülő-, vonat- és autóülést készítettek, melyek elnyelik a szerencsétlenség során fellépő, ütődésből eredő energiát. A gyártó cégek olyan üléstípusokat hir­detnek, melyek kettő-háromszor erő­sebbek, mint a mai követelmények. Az újítás lényege az, hogy a régi meg­közelítéssel ellentétben nem az üléseket, hanem közvetlenül az utasokat védik. Az új normák bevezetése után az ülések nem törhetnek össze, és a karambol után is a padlóhoz erősítve kell maradniuk, deformálni csak fokozatosan szabad, el­nyelve az ütésből származó energiát. Külföldi befektetők A külföldi befektetők árgus sze­mekkel figyelik a szankcióktól megsza­baduló dél-afrikai piacot. A zavargások és erőszakosságok azonban még mindig nagy akadályt jelentenek a beáramló tőke előtt. A helyzet egyetlen pozitívu­ma: néhány bátrabb befektető máris jelentkezett, hogy a nagyobb kockázat­tal, nagyobb haszonra tehessen szert. Variációk egy témára. Képünkön az. ukrajnai hadsereg férfi, illetve női cipő kollekcióját láthatják. Talán meglepő, de egyre népszerűbb a katonai pálya a hölgyek körében Ukrajnában, mert a civil szektorban egyre ingatagabbak az álláslehetőségek. (MTI-telefotó) Kijelző bordóban A telefonkijelzők forradalmának hulláma már régen a múlté az Egyesült Államokban, a jelen a rádiótelefonoké. A kijelzőket azonban nem fújta el a szél. Még mindig ott láthatók az orvosok nadrágszíján, vagy az orvosnők köpeny­zsebében. És természetesen kijelzőt hord az alvilág is. A kábítószerelosztók is ennek segítségével intézik az üzletet. Az üzleti fellendüléssel akijelző új piacokat keresett, és talált: a családokat. Oda­került az apa és a gyerek zsebébe, a ter­hes kismama ruhájára. Aztán jöttek az olcsó készülékek, de még nincs vége, most jönnek a divatirányzatok. Vagyis szürke öltönyhöz az odavágó szín. A kijelző tehát tovább él... legfeljebb más színben. Fiataloknak ne! Fegyverek és rózsák A floridai törvényhozók végre meg­mozdultak és megszigorították az állam­ban a fegyverviselésre vonatkozó tör­vényeket. Az állam legújabb törvénye értelrftében tehát 18 éven aluliaknak ti­los fegyvert vásárolniuk és fegyvert tar­taniuk. A kivétel csak az, amikor a 18 éven aluli a fegyvert vadászatra, vagy sportra használja. Ez utóbbit persze igen pehéz megítélni, hiszen jó néhány bűnténynél az indítóok nem volt más, mint a sport. Az új törvény hibái ellené­re sokat segít. Hiszen az eddigi törvé­nyek szerint, ha az autóúton egy rendőr megállít egy fiatalkorút és kocsijában egy Űzi géppisztolyt talál, mindössze esetleg gyorshajtásért büntethette meg, a géppisztolyhoz nem nyúlhatott. Ennek tehát vége. Ahogyan törvény elfogadá­sa után Lawton Chiles kormányzó nyi­latkozta: Ezzel lehetővé tesszük, hogy rendőreink kivegyék a fegyvereket a fiatalkorúak kezéből. Az egyszerű ál­lampolgár persze, olvasva a törvény szövegét, egy pillanatra azért meg- hökken. Hiszen mit is kaphat az a fiatal, akinél fegyvert találnak? Nem többet és nem kevesebbet, mint azt, hogy egy esztendőre bevonják gépkocsivezetői jogosítványát és 10Ö órát kell dolgoznia „társadalmi munkában”. Ez utóbbi kife­jezést magyar olvasóink bizonyára is­merik, itt Amerikában viszont most kezd divatba jönni. Fogtisztító és extra „cicilix" Egy szociológiai felmérés szerint Amerika több mint 250 millió lakosa közül, 180 milliónak van saját videó- készüléke, de 140 millió még évek múl­va sem tudja hogyan kell beprogra­moznia. Három millió 200 ezer férfi festi a haját, 18 millió házaspár hotelszobá­ba jár csak azért, hogy végre egyedül lehessen. Fogtisztító fonalat, 96 millió felnőtt használ havonta tíz méternél töb­bet, és 12 millió amerikai nő használ extra méretű melltartót. Didergés nyár Szuper titkárnő, szuper főnök (XV.) METSZETT VAGY CSEREPES VIRÁG? Ez ugyan nem ér fel a ,,to be or not to be” (lenni, vagy nem lenni...) dilem­májával, ám maga a kérdés néha gon­dot okozhat: mikor illik virággal kö­szönteni, és milyen legyen az a virág? A világszerte annyira sokfélék a szo­kások, amennyi virág van a tavaszi ré­ten. Az „Egy nagyvilági hölgy” című folyóirat 1880-ból arra figyelmeztet, hogy minden virágnak különleges je­lentősége, mondanivalója van. Egyes virágokkal például csakis férjes asszo­nyokat szabad megajándékoznunk, de olyanok is akadnak, amelyek a haja- donok számára vannak fönntartva. Az ő viráguk a fehér rózsa — az ártatlan­ság, vagy a gyöngyvirág — a fiatal­ságjelképe. A nefelejcs láttán csak egy gondolat juthat az eszünkbe... Réges-régi és helyes meggyőződése az embereknek, hogy a virág olyan ajándék, amit bármikor illik adni és fo­gadni. Az egyetlen kivétel a részvét­nyilvánítás. Áz alkalomhoz illő virág kiválasztása persze nem könnyű fela­dat. Ha nincs benne kellő gyakorla­tunk, vagy — elnézést — nincs jó ízlé­sünk, a legokosabb, ha a virágüzlet taná­csát, szakértői segítségét kérjük. A virághoz fűződő szabályok a társa­dalmi érintkezésben: Az átadás előtt megszabadítjuk a virá­got a papírtól (de a papírt nem veszítjük el a liftben, folyosón). A celofánra és a műanyag díszdobozkára nem vár ilyen szomorú sors. A csokrot bal kezünkkel adjuk át, mert a jobbal kezet fogunk. Természetesen a csokrot virágokkal felfelé fordítva adjuk át. Ha házastársunkkal együtt megyünk vendégségbe, mindig a férj nyújtja át a virágot a ház asszonyának. Egyes országokban (például Magyar- országon is) hölgyek nem, vagy igen rit­ka alkalommal ajándékoznak virágot férfinek, például akkor, ha az illető éle- medett korú, ágyban fekvő beteg, érett­ségizett vagy diplomát szerzett. Más országokban (például Lengyelország­ban) férfi azonos „virágátvételi jogokat élvez” a hölgyekkel. Ha virágot adunk vagy kapunk, sose mondjunk „beszédet” hozzá. A csokor önmagáért beszél! Miután átvettük, azonnal tegyük vízbe a virágot. Nem feltétlenül szükséges személye­sen átadni a csokrot. Küldhetjük a virágbolt közvetítésével is. Ilyenkor egy kis borítékba helyezzük névjegyünket és azzal együtt juttatjuk el a csokrot vagy a virágkosarat. Erről azonban le kell mondanunk, ha cserepes virágról van szó. A kórházak gyakran megtiltják, hogy a látogatók virágot hozzanak betege­iknek. Ezt nem a jó modor hiánya, ha­nem a higiénia követelménye diktálja. A beteg érdekében tartsuk ezt tisztelet­ben! Semmi esetre se helyettesítsük ilyenkor a virágot konyakkal. Elég, ha kompótot, gyümölcsöt vagy piskótát viszünk. Jó modorra vall, ha pár nappal a láto­gatás után virágot küldünk a házi­asszonynak, megköszönve a meghívást (névjegy p.r.-rel). A hivatalos partykra, koktélokra, fo­gadásokra nem viszünk virágot. Némely illemtan iskolák szerint so­hasem ajándékozhatunk mezei virá­got. Vitába szállók ezzel, mert igen közeli kapcsolat esetében az ízlésesen kötött mezei csokor nagyon kellemes ajándék lehet. Végezetül válaszoljunk a címben feltett kérdésre: metszett vagy csere­pes virág? Nos cserepes virágot csak közeli — baráti, illetve családi — kapcsolatban adunk. Hölgyek (barát­nők) elsősorban ezzel ajándékozzák meg egymást.

Next

/
Thumbnails
Contents