Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-16 / 72. szám

UJ KELET 1994. június 16., csütörtök 9 Véráldozat nélkül..•• A jövő század háborúja Nincs ember, aki szereti a háborút. Vagy mégis? A kérdés voltaképpen mindegy, a realista számára a háború olyan tény, melyet egy jó ideig még nem lehet kiiktatni. Beszéljünk most a jövő háborújáról. Milyen is lesz? Az Egyesült Államokban Alvin Toff- ler több könyvet is írt háborúkról. Leg­újabb művében, melynek címe: Háború és háborúellenesség. Olyanokat mond, mint azt, hogy a jövő háborúja talán nem is lesz olyan „halálos”. Toffler szerint a laboratóriumokban egy. sereg új technológián kísérleteznek, melyeket öt vagy tíz év múlva rendsze­rekké fejleszthetnek. Például - állítja Toffler - elméletben az is lehetséges, hogy egy tömeggel körülvett túszt úgy szabadítanak majd ki, hogy alacsony frekvenciájú hullámokkal bombázzák a túszszedőket és természetesen az ártat­lanokat is, melyek hatására a „sérült” hányni kezd, elveszti tájékozódó ké­pességét, így a túszok kiszabadíthatok, a tettesek pedig elfoghatók lesznek. Ehhez hasonló módszerek és eszközök ezrein dolgoznak már ma is. Aztán vannak olyan technológiák, melyeket nem embereken alkalmaznak, hanem berendezések, gépek ellen. Vagyis az ellenfél technológiájának, technikai felszerelésének, eszközeinek megsemmisítése a cél. Például olyan anyaggal lehet esetleg lepermetezni a repülőtér kifutópályáját, amely azt sí­kossá, éppen ezért használhatatlanná teszi. Hasonlóképpen lehet „kiiktatni” egy hidat. Más szóval, ezernyi dolgot lehet úgy elvégezni, hogy közben nem rombolunk és főleg nem ölünk em­bereket. Toffler szerint a jövő század technológiájával egy egész ország in­frastruktúráját meg lehet majd bénítani, függetlenül attól, hogy az illető ország nagy vagy kicsi, vagy attól, hogy elma- radott-e, vagy fejlett ipari állam. És természetesen az új haditechnika képes lesz átformálni a stratégiai erővi­szonyokat is. Hiszen ilyen techno­lógiával bármely parányi ország ren­delkezhet. Operaház épül Sanghajban Az ismert francia építőművész, Jean Marie Charpentier nyerte el Kína leg­nagyobb operaházának tervpályázatát. A nyugati stílusú zenés színház Sanghaj központjában épül fel. Megvalósítása 6 millió dolláros beruházást igényel. Az épületnek a kristálypalotára kell emlékeztetnie. Gyilkos szabadlábon Huszonnégy évet töltött börtön- zonyos időszakokban joga van ben az a Russel Obremski, akit két kegyelmet és a büntetés elen- nő meggyilkolásáért küldtek rá- gedését kérni. Az áldozatok hoz- csok mögé. Az áldozatok egyike zátartozói hosszú időn át har- a gyilkosság pillanatában másál- coltak azért, hogy Obremski ne él- lapotban volt. A 48 éves Obrems- hessen ezzel a lehetőségével, de... kit 1969-ben két teljes életfogy- az áldozatok vesztettek. A hoz- tiglani börtönbüntetésre ítélték. zátartozók tiltakozását elutasí- Az amerikai igazságügyi rend- tották, a gyilkos ma szabadlábon szer értelmében az elítéltnek bi- van. Magány ellen - kutya Guruló kedvencek Milyen egyszerű is a meg­oldása egy amerikai matema­tikai példának. Huszonhat- millió a hatvanöt éven felüli amerikaiak szarna. Nyolcmil- lióan közülük egyedül élnek. Évente tízmillió kutyát és macskát visznek az állatvé­dőkhöz, nyolc és fél millió ezek közül senkinek sem kell. A nyolcmilliónyi magányos öreget a nyolc és fél millió árva kisállattal az egyen­lőségjel két oldalára állítva, vajon mit kapunk? Új ötletet az öregek magányosságának feloldására. Régebben azt gondolták, a kisállatok egészségtelen és veszélyes társaságot je­lentenek az idősebbeknek, láb alatt van­nak. Egyre inkább az most a vélemény, hogy ennek az ellenkezője az igaz. Azok az öregek, akiknek van kutyájuk, mindig elmennek sétálni, a magányosok be­zárkóznak, napokig nem kerülnek friss levegőre. A kutyás-macskás ember jó tár­saságot talál a másik hasonló gazdában vagy gazdasszonyban, van miről be­szélgetniük. Amerikában az utóbbi években egy új program, mondhatunk vállalkozást is, in­dult. A Purina nevű, kutya- és macskaele­del-gyártó szupervállalat már négyezer ál­latot helyezett el így. A vállalat a hatvan éven felüliek számára kiválasztja, beoltat- ja, sterilizáltatja a négylábú kis barátot, és az első hetekre még az eledelről is gon­doskodik. Tízezer állatról van szó. Érthető, hogy üzleti szempontok is belejátszanak a jótékony akcióba, de a Purina csak egy cég, másokat pedig aligha lehet önös érde­kekkel vádolni. Önkéntesek foglalkoznak az idős emberek és az árva állatok összepárosításával, kedvencközvetítő szolgálatok születnek, sőt, már olyan szer­vezet is van, amely négylábú betegláto­gatókat visz el a szanatóriumokba, öregott­honokba. Még az AIDS-kórházakba is el­jut a súlyos betegeket is felderítő látogató­szolgálat. A San Franciscó-i állatvédők havonta ezerötszáz embert látogatnak meg. Közben, persze, nagyon sok cica és kutya talál otthont, mert a látogatás közben szorosra fonódik a barátság. Baltimore- ban a Guruló Kedvencek társasága olyan emberekből-áll, akik kutyájukkal vagy macskájukkal együtt látogatják a bete­geket meg a magányos öregeket. Sokszor a Guruló Kedvenc és gazdája az egyetlen, aki emberi kapcsolatot hoz a magányosok életébe. Köztudott ma már az is, hogy műtét vagy betegség után gyorsabban gyógyul az az ember, aki rendszeresen sétáltatja a kutyáját. Kérdés: a séta áldásos-e, vagy a kutya ragaszkodása? Vagy az, hogy nem­csak a betegségére gondol, aki saját magán kívül másért is felelős? Persze, a házban tartott kis kedvenc nemcsak kutya vagy cica lehet: az arany­hörcsög, a madár, a hal, a teknőc, sokszor még a cserepes virág is kapcsolatot jelent az élettel. Azt is megfigyelték, hogy ahol a Purina örökbefogadó programja sikeres, nem csak azok az állatok kerülnek ki a ketrecekből, amelyeket a vállalat program­ja érint. Az új kedvenceikkel sétálgató öregek látványa másokat is arra indít, hogy örökbe fogadjanak egy-egy élőlényt. InhoNet LENGYEL ÖTLET VIETNAMI MÓDRA Embercsempészet az asszony útlevelével Az ázsiaiak becsempészésének ez a módszere még a meg­lehetősen sokat tapasztalt lengyel határőrséget is meglepte. Az illegális emigránsok eddig az éjszaka leple alatt a Bug folyón keltek át csónakokon vagy pontonokon lengyel kísérőik segítségével. Ezúttal minden egészen másképp történt. Stresszmentesen. Lódz váro­sának egyik polgára eredeti ötletet fundált ki. Vietnami felesége volt, aki felvette a lengyel állampolgárságot. De ami a legfontosabb, az asszonyka útlevelében - mi sem természetesebb - a ferdeszemű fényképe volt. Ez az útlevél tehát belépést kínálhatott a viet­nami feleség többi honfitársnője számára is. Stanislaw B, a munkanélküli lódzi lakos elhatározta, hogy a felesége útlevelén fog pénzt keresni. Magával vit­te az iratot moszkvai és belorussziai út­jaira. Ott általában már előkészített találkozó várta őt egy másik vietnami hölggyel, aki többé-kevésbé hasonlított húszegynéhány éves feleségére. A határon azt vallotta, hogy a feleségét viszi be az országba. Az egyik bevándor­lónak pechje volt. A belorussz határőrök hosszasan és alaposan megvizsgálták az útlevelet, és megállapították, hogy a fénykép és az „útlevél tulajdonosa” nem azonos személy. Stanislaw B.-t feltartóz­tatták és átadták a lengyel határőrségnek. — Előbb azt hittük, hogy ez az egyetlen tett, amit Stanislaw B. elkövetett—mond­ja Kazimierz Szkodzinski, a bialo-podlas- kai kerületi ügyészség főnöke —, de később rájöttünk, hogy legkevesebb öt vietnami nőt csempészett be Lengyel- ország területére ezzel az egy útlevéllel. Kiderült, hogy a feleség útlevelében csak a Lengyelországba való belépést igazoló pecsétek voltak beütve. A vizsgálat azt is bizonyította, hogy az egyik dátum, amikor Stanislaw B. a csempészett „feleséggel” úton volt, megegyezett valódi feleségének szülési dátumával, mert épp egy ilyen csempészút idején az egyik lengyel kórházban született a gyermekük... A lódzi „vállalkozó” egy-egy fuvarért 600 dollárt kért és kapott a vietnami hölgyektől. Az persze már nem deríthető ki, hogy mi lett a sorsa a Stanislaw B. ál­tal becsempészett személyeknek. Meg­lehet, hogy még ma is Lengyelország területén vannak, ám az is lehetséges, hogy Nyugatra szöktek. — A közelmúltban a vietnamiak ál­tal bérelt egyik varsói lakásban ház­kutatást rendeltem el — tájékoztatja a sajtót az ügyész. — Munkatársaink egész iratraktárra bukkantak — hami­sított útlevelekre, vietnami autóvezetői engedélyekre, ottani felsőfokú iskolák elvégzését tanúsító oklevelekre, pecsé­tekre, álnévre kiállított egyéb iga­zolványokra. El kell ismerni, hogy határőreinken kívül voltaképpen sen­ki sem tudja, milyenek is a valódi viet­nami okiratok. Holtak a habokban Az orosz főváros körzetében másfél ezer holttestet halász­tak ki a Moszkva folyóból a ta­vaszi olvadás kezdete óta. Annyi bizonyos, hogy a tél folyamán ölték meg őket, a töb­bi találgatás. Talán az orosz lakásmaffia keze van a dolog­ban... Rábeszélik a nagy lakás­sal rendelkező, szorult helyzet­ben lévő gyanútlanokat, hogy cseréljék kisebbre ingatlan­jukat. Amikor a - főleg idős - emberek ráállnák az alkura, a megfelelő időben egyszerűen elteszik őket láb alól. A moszk­vai hatóságok mintegy három­ezer eltűnt lakástulajdonost tar­tanak nyilván.

Next

/
Thumbnails
Contents