Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-15 / 71. szám

1994. június 15., szerda BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET n v ül Sürgős gazdasági intézkedések A Magyar Nemzeti Bank elkészítette a sürgős gazdasági intézkedésekkel kapcsolatos ajánlásait, de annak tartalmát egyelőre nem hozza nyilvánosságra Ezt Bőd Péter Ákos, a jegybank elnöke közölte sajtótájékoztatóján, ahol viszont elhangzott, hogy a legsürgetőbb lépés a költségvetés, a tb és a különböző alapok hiányának csökkentése Az MNB legutóbbi kamatemelése pedig azt jelenti, hogy a GDP az idén a tervezett 2-3 százalék helyett csak 1 százalékkal fog növekedni Ausztria csatlakozása — Jeszenszky levele Ausztria csatlakozása az Európai Unióhoz új ösztönzést ad az európai egysége­sülés folyamatának Egyebek közt ezt tártál mazza./e.vzí’/t.vz/tv Géza külügyminiszter levele amelyet osztrák kollégájához, Alois Mockhoz címzett A magyar diplomácia leköszönő vezetője kifejti Magyarország számára különleges jelentőségű, hogy szomszédunk a baráti Ausztria belép az Európai Unióba, ami jótékony hatással lesz a magyar integrációs törekvésekre Öregkatonák elítélése A Szegedi Katonai Ügyészségen kedden befejeződött annak a hat nagylaki határőrnek a pere, akiket alárendeltek megsértésével vádoltak A vádirat szerint a leszerelés előtt álló öregkatonák úgynevezett centitemetést rendeztek az újoncok számára, ami többek között sárban menetelést és az öregek hangos búcsúztatását írta elő számukra A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa ítéletében az április 18-a óta letar­tóztatásban lévő vádlottakat bűnösnek találta alárendelt megsértésének bűntettében, illetve szolgálati visszaélés vétségében Ezért a hat határőrt 2-5 hónapi fogházbün­tetéssel sújtotta, melyet a katonai fogdában kell végrehajtani. A bíróság a vádlottak előzetes fogvatartásban töltött idejét a szabadságvesztés tartamába beszámította Általános iskolásoknak szóló angol pályázat díjkiosztó ünnepsége Kiosztották a Tankerületi Oktatásügyi Központok és az Oxford University Press által gyerekeknek meghirdetett országos pályázat díjait kedden Budapesten, a Balassa János Szakközépiskola éa Gimnázium épületében A „My project on Ani­mals,, című felhívásra 6-10 éves gyerekek jelentkezhettek. Állatokat ábrázoló rajzokat, alkotásokat kellett beküldeniük, amelyekhez tudásuknak megfelelő angol szöveget, verset, mondókát vagy történetet kellett kapcsolniuk Magyar-baskír gazdasági kapcsolatok Megtartotta első ülését kedden Budapesten a magyar-baskír kereskedelmi­gazdasági kormányközi bizottság. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától kapott információ szerint a két ország kormánya között kötött egyezmény alapján létrehozott kormányközi bizottság áttekintette a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1993-94-re vonatkozó jegyzőkönyv teljesítését Megállapították hogy a magyar-baskír áruforgalom kiegyenlített Az együttműködés bővítése érdekében vizsgálni fogják közös beruházási projektek megvalósításának lehetőségét és szó van arról hogy egy konszignációs raktárt létesítenek Baskírföldön Szükség van további vegyes vállalatok alapítására, új ipari és energetikai együttműködésekre Nyaralás részletre Új szolgáltatás jelenik meg szerdától a turisztikai piacon az utazni vágyók ezentúl hitelre is vásárolhatnak a Tours Group társasághoz tartozó irodák teljes választé­kából A keddi sajtótájékoztatón elmondták, hogy az új konstrukció pénzügyi hátte­rét a Nagyvázsony és Vidéke Takarékszövetkezet fedezi A hitel 20 százalékos saját rész befizetésével maximálisan 100 ezer forintig vehető igénybe 11 hónapos futamidővel és alacsony 2-13 százalékos kamatozással A kamat mértéke a befizetett saját rész nagyságától függően változik Piacvédelmet sürget a TVK Piacvédelmi intézkedéseket sürget a Tiszai \fegyi Kombinát Rt az ország egyetlen polipropiléngyártója, amely az utóbbi évben polietilénből 6-8 százalékkal polipropilénből pedig 5 százalékkal kevesebbet tudott értékesíteni a magyar piacon a korábbinál A csökkenés oka a nagy mértékű nyugati és keleti import — mondta Kucsma János, a TVK kereskedelmi igazgatója kedden újságírók előtt a TVK legnagyobb felhasználóinak rendezett szimpózium utáa Göncz Árpád fogadta Horn Gyulát A koalíciós tárgyalások helyzetéről tájékoztatta kedden az MSZP elnöke az államfőt A parlamenti képviselethez jutott pártok vezetőit fogadó Göncz Árpád e megbeszélés-sorozat keretében találkozott Horn Gyulával, a választásokon legerő­sebbnek bizonyult szocialisták vezetőjével Az MSZP elnöke a találkozót követően a sajtó képviselőit arról tájékoztatta, hogy az államfő örömmel fogadta a tárgyalások haladásáról hallottakat Horn Gyula megjegyezte a koalícióról tárgyaló két pártnak kiválóak a kapcsolatai a köztársasági elnökkel a konzultációk korábban is rendsze­resek voltak az MSZP elnöke és Göncz Árpád között és kedden megállapodtak abban, hogy közvetlen, protokollmentes viszonyra törekednek a jövőben is. Kivonják a lengyel bankjegyeket Lengyelországban augusztus elsejével kivonják a forgalomból az öt legmagasabb címletű banjegyet az 50 ezer zlotyssal kezdve a kétmilliósig A megadott határidőig a régi bankjegyek minden korlátozás nélkül beválthatók. A már hónapok óta forgalomban levő új bankók rajzolata nem, csak színe különbözik a régiekétől — ebben az öt címletben a rendelkezés értelmében csak a pirossal írt számjegyűek maradhatnak forgalomban. A pénzcsere egyedüli célja a hamisítások megnehezítése bár megfigyelők erősen kérdésesnek tarják, mi értelme van ennek fél évvel a nulláktól megfosztott új bankók jövő év január elsejei bevezetése előtt Ráadásul a piros számos bankjegyek sem sikerültek „bombabiztosra” — alig néhány héttel megjelenésük után a pénzhamisítók már sikerrel vették a beleépített akadályokat. Határozott az Alkotmánybíróság A védett erdők — az Alkotmány- bíróság eredeti határozatát követően — nem adhatók magántulajdonba ak­kor sem, ha arra már jogerősen kije­lölték azokat. Ezzel a rendelkezéssel egészítette ki a természetvédelmi terü­letek magántulajdonba adásáról május 20-án kihirdetett határozatát kedden aláírt döntésében az Alkotmánybíró­ság. Mint ismeretes, a testület visszame­nőleges hatállyal megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek lehetővé tették, hogy bizo­nyos természetvédelmi területeket is kijelölhessenek kárpótlásra. A határo­zat leszögezte, hogy a visszaható hatályú megsemmisítés nem hat ki automatikusan az alkotmányellenes szabály alapján meg­szerzett tulajdonjogra. Más viszont a he­lyzet azokkal a fölflekkel, amelyeket még csak kijelöltek magántulajdonba adásra. Ezeket az eredeti határozat kihirdetése után már nem lehetett magántulajdonba adni, erre a célra földeket csak a nem védett területeken lehet kijelölni. Az Alkotmánybíróság azért egészítette ki korábbi döntését, mert szükségesnek ítélte, hogy a visszaható hatályú megsem­misítésből következő tételt ne csak az in­dokolásban, hanem a határozat rendelkező részében kötelező erővel is kimondja. Az Alkotmánybíróság egy másik határozatá­ban elutasította azt az indítványt, amely alkotmányellenesnek és erkölcsileg is kifogásolhatónak tartotta, hogy a lekö­szönő országgyűlési képviselőket, illet­ve a polgármestereket mandátumuk lejárta után hat havi alapbér illeti meg. Az indokolás szerint nem alkotmányel­lenes, hogy a képviselők, illetve a pol­gármesterek esetében a törvény végki- elégítés-jellegű juttatások tekintetében a határozott idejű munkaviszonynál szokásos szabályozástól eltérő szabá­lyokat állapít meg. A határozat hang­súlyozza, hogy az Alkotmánybíróság a szabályozás erkölcsi megítélésével nem foglalkozhat. Ellenőrzik az orvoskamarai tagságot A Magyar Orvosi Kamaráról (MOK) szóló törvény értelmében június 5. óta csak olyan orvos praktizálhat, aki tagja a kama­rának. Bár pontos adatok még nincsenek arról, hogy a több mint 30 ezer gyakorló orvos közül hányán nem tettek eleget e törvé­nyi kötelezettségnek, az illetékesek meglehetősen tanácstalanok a tekintetben: vajon kinek a dolga ezek figyelmeztetése, vagy akár az orvosi gyakorlattól való eltiltása. Miközben a kötelező kamarai tagság bevezetését megelőzően számtalanszor elhangzott, hogy ez az európai gyakorlat alap­vetően a betegek védelmét szolgálja, Brooser Gábor, a MOK elnöke június elején az MTI-nek úgy nyilatkozott: a kamara sem­milyen intézkedést nem kezdeményez azokkal szemben, akik nem lépnek be a testületbe. Véleménye szerint a jövőben az ál­lami szerveknek, elsősorban is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, illetve az intézményvezetőknek kell gondoskodniuk a törvény maradéktalan végrehajtásáról. A Népjóléti Minisztérium törvényességi feladata nem jelenti azt, hogy az orvostársadalmat is ellenőriznie kell - mondta érdek­lődésünkre Schlammadinger József, a tárca jogi osztályának munkatársa. Úgy vélekedett: centrális utasításra vagy beavat­kozásra semmiképpen nincs szükség. Ilyesmire már csak azért sem lenne lehetősége a tárcának, mert nincsenek naprakész in­formációi a kamarai tagokról. A törvény — mondta — a munkál­tatók felelősségévé teszi, hogy ne foglalkoztassanak olyan gya­korló orvosokat, akik nem tagjai a kamarának. Az állami szféra kontrollja tehát a munkáltatók feladata, míg az egyéni praxisok, illetve az egészségügyi gazdasági vállalkozások felügyelete a tisz­tiorvosi szolgálat kötelessége. A gazdaságpolitikai bizottság ülése KOALÍCIÓS MEGEGYEZÉS Eredményesen ért véget a koalíciós tár­gyalások negyedik, keddi fordulója. Az MSZP és az SZDSZ a tárgyalások első szakaszát lezárta, és megállapodott a közös kormányzás módjával, intézmé­nyes biztosítékaival kapcsolatos tartalmi kérdésekben. A megegyezésben szerepel egyebek között az, hogy koalíciós miniszterelnök­helyettesi posztot hoznak létre a kormány­ban részt vevő kisebbik partner képvi­seletére. A megállapodás kitér arra, hogy a felek a kormányzás során egyetértéssel hozzák meg döntéseiket. Amennyiben bi­zonyos kérdésekben nem értenek egyet, az ügyet döntéshozatalra egy úgynevezett koalíciós egyeztető tanács elé terjesztik. Ennek tagjai: a miniszterelnök, a koalíciós miniszterelnök-helyettes, a pártelnökök, a frakcióvezetők és a pártok által delegált egy-egy tag. Kedden délelőtt folytatta munkáját a koalíciós egyeztető tárgyalások gaz­daságpolitikai bizottsága. A szakmai testület az egész délelőttöt a priva­tizációval kapcsolatos elvi és gyakor­lati kérdések megvitatásának szen­telte. Tardos Márton, az SZDSZ-es tár­gyalódelegáció vezetője az ülést követően az MTI-nek elmondta: a megbeszélések egyelőre nagyrészt technikai jellegűek. Az érdemi mun­ka döntő részét csak abban az eset­ben tudják folytatni, ha a koalíciós tárgyalások „főbizottsága” egy bi­zonyos megállapodási szintet már elér. Tardos Márton szerint a priva­tizáció témakörében nincs lényegbe vágó nézeteltérés a két párt tárgyaló­csoportja között. Az MSZP és az SZDSZ delegációja is azon az állás­ponton van, hogy a privatizációs ügyeket 1,5-2 év alatt lényegében le kell zárni. Mindkét párt lényegesen csökkenteni kíván ja a tartós állami tulajdonban maradó állami va­gyont. A tárgyalódelegációk megíté­lése szerint a nagy közszolgáltató vállalatoknál jelentős vagyon ma­radna állami kézben 1996 után is. Az e vállalatoknál lévő állami portfolió kezelését, felügyeletét azonban — bi­zonyos feltételek mellett — megha­tározó mértékben vállalkozók látják majd el az állam megbízásából. Tardos Márton végezetül leszö­gezte: a kárpótlási törvények érvé­nyesítését mindkét párt biztosítani akarja. KÁRPÓTLÁSI FÖLDÁRVERÉSEK Mindössze 30 kárpótlási földárverést tartottak az elmúlt héten, s ezeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az egész országban csupán hat megyében tar­tottak árveréseket, ugyanis a legtöbb helyen már befejeződött a szövetkezeti területekre kijelölt kárpótlási földalapok árve­rezése — tájékoztatta Sepsey Tamás, az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal vezetője kedden az MTI-t. Az OKKH elnöke elmondta, hogy ezen a héten és a jövő héten rendezik meg azt a néhány árverést, amelyeket a május 31-ei határidőig valamilyen okból nem lehetett megtartani. Az árverések elmaradása általában abból származott, hogy olyan sok árverező jelent meg egy-egy árverésen, hogy azt már nem lehetett nyolc órán belül lebonyolítani, illetve a föld­hivatal nem végzett időre a földek kijelölésével. Néhány he­lyen azért nem fejeződhet be határidőre az árverés, mert a kárpótlási földalap-kijelölést az érintettek a bíróság előtt meg­támadták, s a bírósági eljárások gyakran sokáig húzódnak. I Ennek ellenére összességében elmondható, hogy a kárpótlási földárverések első szakasza határidőre lezárul, és ezek révén mint­egy 35.5 millió aranykorona értékű föld került magántulajdonba. A folytatás az eredeti ígéretek szerint ősszel várható, amikor az állami földalapból kijelölt földekre árverezhetnek majd a kárpótoltak. A tervek szerint augusztus végén kellene meg­kezdődniük ezeknek az árveréseknek. Sepsey Tamás szerint azonban szeptember eleje, illetve október közepe előtt már minden bizonnyal nem számíthatnak a kárpótoltak erre a le­hetőségre. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal még nem kapta meg helyrajzi szám szerinti lebontásban az ezekre az árverésekre kijelölt földek jegyzékét. Ezeknek a földeknek az aranykorona értéke előreláthatólag nem haladja meg a 2 millió aranykoronát, miután az Alkotmánybíróság döntése alapján védett erdők nem kerülhetnek a kárpótlási földalapokba. Az árveréseket még meg kell előznie egy egyez­tetésnek is a helyi földrendező és földkiadó bizottságokkal, amelyeken kijelölik azt az 50 százaléknyi területet, amelyre csak a helyi lakos kárpótlásijegy-tulajdonosok licitálhatnak. Természetesen ezeken az árveréseken is csak a sajátjogú kár­pótlásijeggyel rendelkező kárpótoltak juthatnak majd földhöz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents