Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-10 / 67. szám

UJ KELET m MEGYÉNK ELETEBOL ■ 1994. június 10., péntek 5 BOMBALÁZ NYÍRKÁTÁN Mondhatja az olvasó: felfújtuk a bombát. Hiszen - ahogy munkatársaink elmondták - még a fülüket sem kellett befogni amikor eldurrant. Ám a történet mint olvashatják majd - nem is igazán a durranásról szól, hanem sokkal inkább arról: hogyan is vagyunk manapság (is) „államigazgatásilag” „szabályzatiig”, „bürokráciáiig.” Bombabiztos csőszkunyhó M ég Szergej sem gondolta volna, hogy a II. világ­háborúban ágyúból kilőtt repeszgránátja mekkora gondot fog okoz­ni 50 évvel később egy békés életű nyírsé­gi falu, Nyírkáta lakosságának. Vi­lágtendencia, hogy felkészültünk a bom­bariadóra, ám amikor bombára lel egy Nem szökőkút, nem bokor, ez maga a DURRANÁS gondos gazda, megáll a tudomány Nyár elején meg kell kapálni a kukoricát, ám a ló húzta ekekapa valamihez fémesen koppant Péter Mihály egy bombasze­rűségre bukkant Tudta, ezt jelentenie kelL Jeney Sándor polgármester mosolyra görbíti a száját, sejti, hogy miért jöttünk. Immáron öt napja őrzik a lelt bombát, s még egy hetük van hátra Dologidő van s ők a bombán csücsülnek. Az egész nem nagy ügy de a lassú megoldás, mit mond­jak, tragikomikumot sejtet — Péter Mihály pénteken jelentette, hogy bombát talált a földjében. Most mitévő legyek? Szokatlan ügyben kell el­járnom Azt tudtam, hogy nagyon gyor­san kell cselekednem, hiszen óriási a felelősség Felhívtam a tűzoltóságot és a rendőrséget is, akik egyöntetűen azt mondták, hogy nem az ő illetékességük­be tartozik a hatástalanítás. A rendőrsé­gen megkérdezték, hogy „mit csináljunk veié’? Mire visszakérdeztem, hogy: mi mit csináljunk vele ? Hálás dolog , hogy ránk hagyják, de mi azért szívesen meg­szabadulnánk tőle A nem várt gyermek senkinek sem kelL — A Mátészalkai Városi Rendőrka­pitányság rendőrei az Onkérésére mégis sportszerűen, hamar kijöttek. Mi történt ezután? — Semmi Csak annyi hogy kijöttek Olyan messziről csodálták a bombái mint én, majd délután fél háromkor a jegy­zőkönyvet felvéve azt mondták hogy „innentől az Önöké a felelősség , mind­addig , amíg a honvédség tűzszerészei ki nem jönnek” A Magyar Honvédség il­letékeseitől azt a választ kaptuk, hogy leghamarab másfél hét múlva jönnek hatástalanítani Pénteken tehát minden ér­demi dolgot megtettünk és én akkurátu­sán felírtam, hogy hol kivel hány óra hány perckor beszéltem, és iktattuk is az ügyet Tudja, sosem lehet tudni.. —Másfél hét enyhe bombalázban. Ho­gyan szervezte meg az őrzést? — Az nem volt egyszerű dolog Akár­ki nem őrizheti „Államigazgatásügyilejf kioktattak hogy csak a polgármesteri hi­vatal alkalmazottja őrizheti a fémtárgyat Nekünk még éjjeliőrünk sincsen, ezért meg is kérdeztem a rendőrtől na mégis, kire gondol? Az iskolaigazgatónak vagy a jegyzőnek szóljak? Péntek estétől elin­dult a riadólánc Nappal a helyi szövet­kezet mezőőrei éjszaka pedig a polgár- mesteri hivatal közhasznú munkásai strá- zsáltak tizenkét óránként váltva egymást — A faluban nem mondták azt az em­berek, hogy „na nézd már, milyen polgár- mesterünk van, egy bomba hatástala­nítását sem tudja elintézni” ? — Biztosan ezt is mondták így varr a nagy többség csak mosolygott a törté- netea Falusi kuriózum ez Államigaz­gatási eljárás keretében 30 nap az általá­nos ügyintézés a bombánk esetében, mi­vel a forgalomtól messze eső területen találtuk Na jó, de addig őrizzük! Mi lesz a gazdával akinek minden pénze és ere­je ebben a három holdban vari? Ma meg­sürgettem őket mondja nyomatékül. — Nicsak - ugrik fel a polgármesteri székből -, nem hiszek a szememnek! Megjöttek a tűzszerészek! Valóban Ponyvás katonai teherautó áll meg a ház előtt. A plató hátsó falán nagy­betűkkel: „TŰZSZERÉSZET” A konvoj három autóból áll A falu ha­tárától úttalan erdei utakon halad a pol­gármesteri Trabant a két újságíróval tömött kispolszki és a katonai jármű. A hadfiak négykerék - meghajtásúja jobban bírja Az őr már messziről integet. Major László reggel 6 óta ügyel Első alkalommal van itt s övé lesz a legrövidebb idejű szolgálat is -. Mégis unatkozom - mondja Az erdő mellett az egyik kiskatona egy másfél-két méter mély gödör ásásához kezd Abba rakják a bombát így is 30-40 méter magasra csap fel a homok. Húsz­huszonöt centiről leejtve fel- robban- hat! A képeket Harascsák Annamá­ria készí­tette — Reméljük, nem gombásznak az er­dőben. - mondom „el­mésen” .-— Szigorú előírá­sok szerint semmisít­jük meg a bombát Az egyik katona az erdőt biztosítja majd, a má­sik pedig már tekeri is a zsinórt. Elektromo­san robbantunk. Leg­alább ötszáz méterre kell elmennünk. - Vi­gyék oda a túloldalra az autóikat - mutat a szántás végére A két közhasznú munkás is előkerül. Biciklivel jöttek. A hír hozta őket Mielőtt robbantanának, be­vallják: — Ilyen jó munkánk még nem volt. Csak szalonnát sütöttünk és beszél­gettünk. 1.2.3...Bumm Eny- nyi volt a bombaláz Nyírkátán Nagy va­dászat volt a „cser­készéi viszont talán túl soká tartott Varga Attila Mennyibe került ? Sokba, de ahhoz, hogy ez így legyen, előbb találni keli egy — feltételezhetően — veszélyes aknát. Amikor megvan — sze­rencse, ha nem robban fel — nem szabad hozzányúlni, szólni kell a legközelebbi hatóságnak. Intéz­kednek, lezárják a területet, és egy vagy több személyt meg­bíznak az őrzésével, ami egy­folytában szükséges éjjel-nappal. Miért kell enynyit őrizni? Erre is megvan a magyarázat. Az esetet jelenteni kell Az Első Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zász­lóaljnak, akik Budapesten van­nak, és az országban csak ők in­tézkedhetnek ilyen esetekben. Figyelembe veszik a körülmé­nyeket — hol van az akna, hogy néz ki, milyen típusú lehet — (ezeket telefonon tudják meg!), amik fontosak. Ugyanis, ha köz­területen, játszótéren, ház alatt van, akkor azonnal jönnek és megsem­misítik. Tegyük fel, hogy a mi aknánk egy kukoricaföldön van, több kilométe­res körzetben a madarakon kívül nem veszélyeztet semmit. Ebben az esetben a fontossági sorrendet veszik figyelembe... Majd jönnek. Nem tudni mikor, ezt ők sem tudják. A költségek innen felpörögnek. A helyi önkormányzat kötelessége biztosítani az őrzést, akár több napig vagy hétig is... Krisztus ko­porsóját sem őrizték ingyen — mondja a közmondás —, itt is ko­moly kiadások jelentkeznek. A nap 24 órájában minimum három embert fizetni kell az őrzésért. Nem lehet csak ott állni mellette, építeni kell egy ideiglenes lakóalkalmatos­ságot is. Az igazi költségek még ezután halmozódhatnak fel. A föld tulaj­donosa, de a környező gazdák sem tudják végezni a dolgukat. Ki tudja meddig nem lehet kapálni, most meg nő a dudva mint a kender, jó rá az időjárás. Az is lehet, hogy a terület hosz- szabb lezárása miatt oda az idei termés! Apróbb járulékos költsé­gek még jelentkezhetnek, telefon, fax... Nos, ritkán készül akna őrzé­sére költségvetés, de ha mégis előfordulna, akkor a nyírkátaiak szívesen segítenek. Ők közel egy hétig csinálták. Fullajtár A a órás — Ma nem járt itt a madár sem, csak a tulajdonos. Savanyú arccal nézegette a kukorica közül feltörő vadhajtásokat. László uzsonnacsomagot tartogat a ke­zében Ebédelni készült - Azért csak e- gyen, mi meg robbantani fogunk - mond­ják a katonák. A körbekarózott bombánál Barabás József zászlós megállapította, hogy a „bomba” egy II. világháborús, 150-es orosz repeszromboló. Nem szállítható, te­hát robbantani kell A zászlós kiássa, és magyarázza: 20-25 centiméterről leejtve valószínű, hogy működésbe lépne a gyújtómű. — Két halottja is volt az akkori har­coknak - szól közbe a polgármester (Ez már történelem..) Majd a gazda betakarja

Next

/
Thumbnails
Contents