Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-30 / 58. szám

10 1994. május 31., kedd SPORT UJ KELET Kinek fontos? Mármint a győzelem a sportban. Ki­nek? A közönségnek? A csapat vezető­inek? A játékosoknak? A válasz csak az lehet — mindenki­nek. Különösen fontos a győzelem a játékosoknak akkor, amikor egyesü­letük szénája anyagilag rosszul áll, mint a Nyíregyházi FC-é. Milliókkal tar­toznak a költségvetésnek, de tudomá­som szerint eddig rendesen fizettek al­kalmazottaiknak, így a csapat focistái­nak is. Ebben a helyzetben mindent meg kellene tenni a játékosoknak a csapa­tért. A keleti csoportban az ötödik hely még elérhető lett volna, s akkor plusz pénzeszközökhöz is juthat a klub. Akkor jön ez a meccs Hajdúnánáson. A pálya szélén majdnem annyi nyíregy­házi, mint nánási szurkol. A nánásiak csapatánál a meccs előtt még azt kere­sik, kit írhatnának be negyedik, vagy ötödik cserejátékosként a jegyző­könyvbe, mert eltiltások, sérülések mi­att a keret jó része nem szerepelhet. Az edzőjük azt nyilatkozta: ..Két játékos­nak — akik szerepeltek — a nevét se tudta eddig". Na, és az eredmény? J:2-re kikap a sokkal jobb focistákból álló csapat. A játékosok nem tudták, hogy akár mun­kahelyük is múlhat ezen? Szólni kellene nekik! Nem akarom én bántani a játéko­sokat, ők a magyar ,,profi sportban” nőttek fel. De nem csak a labdarúgás­ban van ez így. Nemrég a nyíregyházi kosarasok küzdöttek a felsőházba kerülésért, kaptak egy lelkes, mindenre elszánt ellenfelet, akit tudásuk alapján legyőzhettek volna... Az eredmény is­mert. Mintha a játékosok nem tudták volna, hogy milyen lehetőséget jelent nekik (anyagilag is) a felsőház. Szólni kellene nekik (is)! A csapatok vezetői körmüket rágva állnak a pálya szélén, sokszor tehetetlenül bosszankodva egy-egy rossz teljesítmény után. A nézők? Ok azt mondják nem jö­vünk többet... Szombaton persze indul­nak majd a Vasutas-pályára, hogy lássák a fiúkat. Mi a megoldás? Gondolom csak hosszú folyamat eredménye lehet a vál­tozás. Az élet minden területén egyre inkább csak a teljesítmény számít, en­nek meg kell jelennie a hazai ..profi­sportban” , még ha az egyelőre erősen ellenáll is. Révay Zoltán Alaposan fejre állt az olasz Arturo Bernasconi a Forma 1-es motorcsónak­világbajnokság VASÁRNAPI, DUNAÚJVÁROSI FUTAMÁN. SZERENCSÉRE A PILÓTA KISEBB HORZSOLÁSOKUL — SZÓ SZERINT — MEGÚSZTA A LÉGI UTAT (INTERFOTO MTI) Muhammad Ali díszdoktor Újabb kitüntető címmel büszkélkedhet Muhammad Ali, miután a Mount Ida Egye­temen tiszteletbeli jogi doktorrá avatták az egykori profi világbajnok nehézsúlyú ökölvívót. — Korábban királynak, bajnoknak és a legnagyobbnak hívtak. Most már doktornak is nevezhetnek az emberek —jegyezte meg Ali az ünnepségen, ahol egyébként többek között a török miniszterelnök-asszonnyal, Tansu Cillerrel együtt vehette át a kitün­tetést. Hatalmas ováció következett, amikor az egyetem alenöke beszédében megem­lítette, hogy Ali már jóval korábban is megérdemelte volna a díszdoktori címet, hiszen rengeteget tett a békéért és kitartóan harcolt a faji megkülönböztetés ellen. Az OTSH sport főosztály-vezetője Optimista Atlanta előtt Lochmayer György, az OTSH sport­főosztályának vezetője a Challenge Day kapcsán a napokban Nyíregyházára láto­gatott. Ekkor kérdeztük az olimpiai moz­galom jelenéről és jövőjéről.- Ez nagyon összetett dolog. Egysze­rűbb, ha előbb a hazai helyzetről be­szélgetünk. Ha arra irányul a kérdés, hogy miként szerepelünk Atlantában, akkor nagyon bizakodó vagyok. Úgy érzem, sikerül megőriznünk a helyünket a nem­zetek nem hivatalos pontversenyében, azaz az első tízben leszünk. Ez csodálatos teljesítmény lenne. Az úszók biztosan „hozzák magukat”. Sikersportágaink közül a vívóknál nemrégiben lezajlott a fiatalítás, a közelgő athéni világbajnok­ságon, remélem, megerősítenek bennün­ket abban a hitünkben, hogy joggal várunk érmes helyezéseket. Hasonlóan ked­vezőnek ítélhetjük meg a kajak-kenuban a helyzetünket. Nekik egy kicsit arrébb van még a mexikói világbajnokság.- Ide kívánkozik két kérdés is. Egyrészt ott lesznek-e egyáltalán kajakosaink Mexi­kóban, hiszen mint ismeretes, a televízión keresztül kerestek szponzorokat, mert nincs pénzük a: utazásra, másreszt, mi lesz aranycsapatunkkal? Hogy stílszerűek le­gyünk: összeülnek-e a Barcelonában sike­res lányaink újra?- Az OTSH óriási erőfeszítéssel a ka­jak-kenunak juttatta eddig a legnagyobb támogatást. Sajnos, a mi lehetőségeink is végesek. Szponzoroktól, reklámokból össze kell jönni a mexikói világbajnok­ságra a pénznek, nem látom tragikusnak a helyzetet. A másik kérdésre csak azt tu­dom mondani, hogy mi is érdeklődéssel várjuk a hétvégi szegedi versenyt, ahol az 500-as és 1000-es döntőben sok minden kiderül. (A hét végén a lányok nem ültek össze - a szerk.)- Mennyire vannak előtérben az egyéni sportágak a csapatsportággal szemben? Nyilván itt az a kérdés, hogy mennyire veszi figyelembe a MOB a válogatásnál, hogy egy-egy éremnek, helyezésnek, rész­vételnek más a ráfordítási költsége. És ha már itt tartunk: Atlantában is olyan népes létszámmal veszünk részt, mint legutóbb Barcelonában?- Csapatsportágainkkal van egy kis problémánk. Rendkívül szigorú a kvalifi­kációs rendszerük. Nagyon reméljük, hogy mind a női, mind pedig a férfi kézilab­dában a világbajnokságon sikerül kivívni az olimpiai szereplés jogát. Én még a lab­darúgásban is bízom. Igaz, nem a lab­darúgás élvonalának jelenlegi teljesít­ménye tesz bizakodóvá, hanem úgy néz ki, hogy egy tehetséges fiatal gárdát sike­rül összekovácsolni. Gondolok Sándor Tamásra, Lisztesre, ők és társaik alkot­hatják a jövő nagy válogatottját, melynek sikereire a közönség már úgy ki van éhez­ve. Örömteli az is számunkra, hogy a vízi­labdázók pár langyos év után újra hozzák magukat.- Lesz-e létszámstop Atlantában? Erre a kérdésre nem válaszolt.- Atlantában csak azok a sportolók lesznek ott, akik arra a részvételi jogot megszerzik. Erre kellő számú verseny van. Barcelonába a sportági szövetségek javas­latai alapján állítottuk össze csapatunkat.- Lesz-e nyíregyházi résztvevő?- Két év nagy idő, de nagyon bízom benne, hogy lesz Atlantában szabolcsi sportoló is.- Amikor az olimpiai mozgalom je­lenéről és jövőjéről kérdeztem a be­szélgetésünk elején, akkor azért tettem ezt, mert a napokban aggasztó MTI-hírek érkeztek. Kanadában például több sport­ágra is kimondták a halálos ítéletet, egy másik információ szerint Atlanta után vál­tozik az olimpiai sportágak száma, itthon pedig időnként felröppen a hír, hogy az öttusa helyét a triatlon veszi át.- Az olimpiai számok változtatása nem egy gyors folyamat. Bár az bennünket is meglepett, hogy a mountain bike milyen hamar felkerült az olimpiai programba. Valószínűleg a sportágak többsége marad az olimpián, legfeljebb ezeken belül a versenyszámok cserélődnek. Természete­sen az új, feltörekvő sportágaknak is meg­van a lehetőségük arra, hogy helyet kap­janak az olimpiai vetélkedésben. Ameny- nyiben például a triatlon elterjed a világon, megfelelő versenyzői létszámmal ren­delkezik majd, semmi akadálya nem le­het annak, hogy olimpiai sportág legyen. (száraz) JCázifabcfa NB f/B Döntetlen a megyei rangadón Hétvégén a férfi kézilabda NB I/B-ben is véget ért a bajnokság. Az utolsó fordulóban megyénk két csapata megyei rangadón találkozott egymással Nyírbátorban. A tét nélküli találkozón igencsak „egymásnak estek” a csapatok. Kemény, néhol durva mérkőzést láthatott a közönség. Ebben a vasváriak jártak az élen. Végül igazságos döntetlen született. A bajnokság végén az Alkaloida az eddigi legjobb eredményt érte el, az előkelő harmadik helyen végzett. A bátoriak a középmezőny alsó felében zárták a bajnokságot. Nyírbátor KC — Tiszavasvári Alkaloida 21-21 (10-12) Nyírbátor: Kenyeres-Szőke 2. Kiss 3, Molnár 3, Nezezon 9, Veres 2, Weib- li 1,Csere: Vágó l.Kása, Jenes. Edző: Veres István Tiszavasvári: Medggyesy-Dancs 4, Vámosi 2, Berényi 3, Pasmacz 5, Dobi 3, Molnár F. 2, Csere: Török 2, Kovács, Fedor, Pusztai. Edző: Bíró Ferenc Lendületesen kezdtek a hazaiak. különösen Nezezon volt elemében, akit később sem tudtak a vendégek megállítani a góllövésben. A félidő közepére feljött a Tiszavasvári, és a végére a vezetést is átvették. A szünet után a bátoriak kapkodását ki­használta a vendégcsapat, és Pasmacz látványos találataival négy góllal is elhúz­tak. Még a kettős nyírbátori emberelőny­ben is Berényiék lőttek gólt. Ebben az időszakban durván játszottak a vendégek, amit a kiállítási arány is hűen tükröz, 8 perc volt a hazaiaknál és 16 perc a vendégeknél. A mérkőzés végén nagy küzdelemben, 30 másodperccel a befe­jezés előtt egyenlítettek Nezezonék. Ezután már az eredmény tartására töre­kedtek. Jók: Nezezon (a mezőny legjobbja) Kiss, Molnár, illetve Pasmacz, Danes, Medggyesy. Veres István: — Idehaza is azt kellene játszani, mint idegenben. Bíró Ferenc: — Izgalmas mérkőzé­sen, a végén előnyt élveztek a hazaiak. (fullajtár) Akaratos csapat a javából A magyar labdarúgó-válogatott szerda este 20.15 órakor idei hetedik előkészüle­ti mérkőzését vívja Eindhovenben, Hol­landia ellen. Egy olyan legénység lesz a rivális, amely bízvást nevezhető akaratos­nak. Az egyesült államokbeli vb-döntő legjobb 24 válogatottja közé úgy jutott el, hogy „mindent vagy semmit”alapon kellett megküzdenie tavaly október 13-án Rotterdamban Angliával. (Addigra ugya­nis bizonyossá vált: Norvégia utazó, a má­sodik helyért pedig Hollandia és Anglia futott versenyt.) Az idegek harcát — némi bírói segédlet­tel — Hollandia nyerte (2:0), majd már jóval felszabadultabban futballozva no­vember 17-én a lengyeleket is megtörte (3:1) idegenben. Pedig hát az igazán nagy téttől valósággal oroszlánná váló holland csapat az 1992-es Eb-döntő után hirtelen­jében a senki földjére tévedt, miután Ri­ms Michels jelezte, lemond. A korábban, 1988-ban Eb-aranyérmet kiharcolt, „Tá­bornok” becenévre hallgató szövetségi kapitány közölte, elég a nehézségekből, elfáradt, inkább a szövetség kebelén belül, tanácsadóként kíván dolgozni. Noha előtte is jelezte már többször távozási szándékát Michels, 1992 júniusában mindenki érezte, most komolyan is gondolja. Szokás, a leköszönő mesternek egyfajta „előjoga” a javaslattétel, annak jelzése, kiben látja alkalmas utódát. Legalábbis ez a szokás Hollandiában. Michels nem sokat habozott. Dick Ad- vocaatot tolta előtérbe. Azt a ma 49 éves szakvezetőt, aki sohasem volt világhírű futballista, de még csak különösebben is­mert edző sem. Segített a válogatottnál Michelsnek — ez minden. — Advocaattal egészen jó viszonyban voltam, bölcs, képzett és taktikailag iga­zán felkészült vezető, aki e jó tulajdonsá­gai mellett ráadásként csendes, szerény ember is —jellemezte annak idején utódát Michels. Mert bizony a tábornok utódául Advocaatot nevezték ki. Az új mester meghirdette, mindenképpen megtartja a nagy csillagokat csapatában, egyszers­mind keresi a fiatal reménységeket is. Tavaly januárban az új kapitány hirtelen számos vitába keveredett szövetségével. A válasz nem maradt el: a tisztikar közölte, Advocaat csak a vb-selejtezők végéig ül­het a kispadon. Utána majd az FC Barce­lona vezetőedzője, Johan Cruyff kerül a nyeregbe. Advocaat bólintott. „Ha így döntöttek, így is kell lennie. A feladatom az, vigyem el a csapatot a vb-döntőbe, utána meglát­juk, mi lesz” — mindössze ennyit szöge­zett le. Pedig akkor még nem is tudta, hogy jön a baj esőstől! 1993 májusában hirtelen elveszítette a szuperklasszis Marco van Bastent, aki sorozatos sérülései, operációi nyomán az amerikai döntőbe sem utazhat. Másik ásza, Ruud Gullit is fejtörést oko­zott. A Milánból a Sampdoriához, majd most Genovából újra Milánóba költöző csillag családi élete szétesett, elvált, kicsú­szott a lába alól a talaj, lemondott a váloga­tottságról. Advocaat nem esett kétségbe. Ha nincs Van Basten, van Bergkamp, Overmars, Van Vossen; ha nincs Gullit, hát elővette a kapitány Tanmentet. Vissza­vonult a mágneskezű kapus, Van Breu- kelen, az Ajax kapussal. Menzával renge­teg gond volt. Advocaat ekkor is megőrizte hidegvérét, megtalálta De Goey-1, aki azó­ta is megbízható „portása”. — Mit te­hettem volna? A sérülés az, ami ellen kép­telen védekezni az edző — magyarázta Advocaat. Azután kiharcolta a vb-döntőt Holland­iával. És akkor jött a következő különös megméretés. Lejárt a szerződése. Tavaly decemberben egy szövetségi kommüniké adta közzé, Johan Cruyff jelentős és per­sze anyagi természetű követelésekkel állt elő, amellett saját útját kívánta járni a hol­landokat szponzoráló felszerelésgyártó cégek termékeinek „harcában” — emiatt azután maradjon inkább Advocaat a kapitány. Cruyff vesztett, Advocaat ma­radt, ő vezeti Amerikában harcba Hollan­diát. És szerda este ezt az akaratos csapa­tot is a magyarok ellen, Eindhovenben. Fischer—Karpov sakkmérkőzés Szenzációs hírt jelentett be Dimitri- je Bjelica szerb sakkmenedzser Belg- rádban. Ezek szerint az egykori világ­bajnok amerikai sakkzseni, Bobby Fi­scher hajlandó megmérkőzni a FIDE világbajnokával, Anatolij Karpovval. A két versenyzőnek az 1975-ös döntőben kellett volna találkoznia egymással, de az amerikai nagymester nem fogadta el a FIDE feltételeit és ezért Fischert meg­fosztották világbajnoki címétől, aki azóta sem ült asztalhoz Karpov ellen. A mérkőzésre november végén egy Belgrád—Athén viadalon kerülhet sor, ahol mindkét várost hatfős csapat képviseli majd. Fischer lenne a belgrá­diak, Karpov pedig az athéniak első­táblás játékosa. A görög főváros együt­tesében még olyan nagyságok tologat­nák a bábukat, mint az angol Nigel Short, az amerikai Gata Kamsky, a görög Vasilios Kotronias, a grúz Csiburdanidze és Polgár Judit. A jugoszláv szextettben pedig a holland ián Timman, a jugoszláv Ljubomir Ljubojevic, Alisa Marie, az ifjúsági világbajnok Igor Miladinovic és a kínai világbajnoknő, Xie Jun.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents