Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)
1994-05-05 / 37. szám
2 1994. május 5., csütörtök ■ BELFÖLD-KÜLFÖLD UJ KELET Ez IS EGY VÉLEMÉNY... Pár szóban a másságról A Start Rehabilitációs Vállalatnál az itt dolgozó ezerhatszáz emberből körülbelül ezerháromszázán komoly fokú egészségkárosodással együtt élve végzik munkájukat. így teljesen szokványos dolog, hogy egy fronthatás jó- néhányukat pihenésre késztet. Szinte előre kiszámítható, mikor milyen típusú betegeket kell majd ellátásban részesíteni. Ezért a vállalat munkáját úgy szervezik, hogy mindig meglegyenek azok a háttéremberek, akik több szakmával rendelkeznek, és a kiesők helyére belépnek. A vállalat a fogyatékos gyerekek továbbképzését is vállalja. A testileg, valamint szellemileg enyhe, és középfokú fogyatékos tanulók természetesen fokozottabb foglalkozást igényelnek. Ezért a normál oktatási intézmények osztálylétszámánál lényegesen szűkebb az iskola befogadóképessége. A vezetők és tanárok nagyszerű érzékkel kezelik a gyerekek problémáit, akik már találkoztak az élet más területén ilyen típusú gondokkal. Tudják mit jelent a mássággal együtt járó megkülönböztetett életmód. Ezeknek a fiataloknak ugyanúgy igényük van a diszkóra, a szabadidő hasznos eltöltésére, a múzeumlátogatásra, kirándulásra, mint a többieknek. Fontos számukra a megmaradt egészségi állapot megőrzése is. Ennek érdekében számos speciális és normál sportág működik. Még ebben az évben elkezdődik egy olyan sportcentrum kivitelezése, amely kimondottan ezeknek a gyerekeknek a mozgásigényét tudja majd kielégíteni. Külön öröm az intézmény számára, hogy a következő tanév szeptemberétől kollégium is rendelkezésükre fog állni a diákoknak. A vállalat hat év alatt több mint másfélezer munkahelyet teremtett, és közel egymilliárd forint árbevételre tesz szert évente - összegzi Balogh Zoltán vezérigazgató. Most egy olyan központ megvalósításáért folyik tárgyalás, amely az eredeti munkájukat még magasabb színvonalra emelheti. Tóth Katalin Képviselő voltom négy évig Mi leszek, ha nem leszek? Megkérdeztünk néhány jelenlegi képviselőt arról, hogy a választások után mit csinálnak majd. ha nem sikerül elegendő' szavazatot szerezniük. Káliay Kristóf: Mivel eredeti szakmám szerint programtervező matematikus vagyok, nem félek attól, hogy állás nélkül maradok. Ajánlatokat már így is kaptam, de természetesen bízom benne, hogy a választók megtisztelnek bizalmukkal. Vékony Miklós: Sem megválasztásom előtt, sem után nem függtem anyagilag a politikától. Mátészalkán sikeres ügyvédnek mondhatom magam, és praxisomat most is fenntartottam. Ha nem leszek a továbbiakban képviselő, ezt folytatom. Kávássy Sándor: Más tisztességes foglalkozásom is van, tanítani fogok a főiskolán. Nem vagyok tehát kétségbeesve. Sok tervem van, ímivaló is összegyűlt már, de hozzá kell tennem, én mint a Független Kisgazdapárt első alelnöke nagy valószínűséggel bekerülök az új parlamentbe. Dr. Nagy István: Az országos politikától visszavonulva szeretnék a helyi politikában aktívan részt venni. Orvosként teljes mellbedobással kívánok dolgozni, magánemberként pedig a kárpótlásként visszakapott nagyapai örökségen gazdálkodom. Takács Péter: Magyar-történelem szakos tanár vagyok. Az oktatástól az elmúlt négy év során sem váltam meg. Ha nem választanak újra, tanítani fogok, és több időm jut kutatásra. Természetesen, amíg nem szilárdul meg Magyarországon a demokrácia, addig szükségesnek tartom azt, hogy ne fordítsak hátat a politikai életnek. Dr. Mezey Károly: A mögöttünk álló négy nehéz esztendő után visszatérek orvosi hivatásomhoz, nem indulok a választásokon. Ez úton köszönöm bizalmukat és támogatásukat. Magyarnak lenni Lembergben Túl a Kárpátokon Egy magyarországinak eléggé furcsának tűnhet, ám a kárpátaljai 200 ezres magyarság sokak számára szintén egyfajta anyanemzetnek számít. A múltban ugyanis ezrek költöztek az egykori birodalom különféle vidékeire. Százak élnek Észtországban, Lettországban, Litvániában, Kazahsztánban, Moszkvában. Kijevben, Lembergben. Hogy milyen erős a magyarokban az együvétartozás érzése — annak ellenére, hogy ezt sokan komolyan kétségbe vonják —, bizonyítja a tény: az ily módon diaszpórává váltak szinte mindenütt megalakították nemzetiségi szervezeteiket. Ilku Marion József festőművész, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke. Ezt a tisztséget immáron ötödik esztendeje tölti be. Azóta az ott élő, mintegy ötszáz (a lembergi főiskolákon, egyetemeken tanuló kárpátaljai magyar diákokkal együtt) honfitársunk tartalmas, nem csupán lokális szempontból fontos munkát végzett. A számos kulturális rendezvény mellett megszervezték a fakultatív magyar nyelvű oktatást. Ez annál is inkább fontos, mivel a jobbára vegyes házasságból származó gyerekek ily módon szorosan kötődnek a magyar kultúrához, anyanyelvükhöz. Tény. hogy a lembergi magyarság is osztódik. A szövetség mellett megalakult egy magyarokat tömörítő klub. melyet Skotnyár József, a LMKSZ korábbi felelős titkára hívott életre. A lembergi magyarok túlnyomó része értelmiségi, főként olyan szakember, művész, aki Kárpátalján nem tudott képzettségének, szakterületének megfelelő állást szerezni. így aztán ezeknek választaniuk kellett hivatásuk és szülőföldjük között. A hivatást választották. Viszont, hogy megmaradtak magyarnak, azt maga a szövetség léte is ékesen bizonyítja. Hori Divat lesz a keleti nyelv ? Az egyetlen ukrán tanszék az országban Nekünk, akiket tanítottak oroszul, csak egy dialektusnak tűnik az ukrán nyelv. Az ukrán anyanyelvűek számára azonban igen sok különbség van a kettő között. Az első, mindenki számára nyilvánvaló tény, hogy a két nyelv beszélői nem értik meg egymás szavait. — Egy ukrán általában megérti az oroszt, mert tanulta az iskolában, de egy orosz egyáltalán nem érti az ukrán nyelvet és nem is akarja megérteni — mondta egy Magyarországon tanuló ukrán származású főiskolás, Kapics Brigitta. Ukrajna függetlenné válásával hazánkban is újjáéledt a több mint ötvenmilliós népességű országgal való kapcsolattartás. Ezzel együtt felmerült az ukrán nyelv tanításának lehetősége is, vagyis az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék létesítése a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Sok gondolkodás és probléma után ez meg is történt. A tanszék vezetőjét Dr. Udvari István kandidátust, főiskolai tanárt a Magyarországi Ukrainisták Egyesületének elnökét kérdeztük a tanszék működéséről. — Magyarországon ukrán szakos filológus gyakorlatilag eddig nem volt. Ezért is vált szükségessé az ukrán nyelvtanárok képzése. Csak a térképre kell nézni, hogy megtudjuk, miért Nyíregyházára esett a választás. — Hány ukrán szakos hallgatójuk van ? — Év elején tizenhármán indultak, de ketten lemorzsolódtak. Közülük négyen ukrán nemzetiségűek. — Hogyan vált be az elképzelésük ? — Egy év után nehéz megmondani, de mint minden nyelv tanítására, erre is szükség van ma hazánkban. Szeretnénk, ha a jövőben a négyéves képzés öt évre bővülne, elsősorban a tananyag miatt. Arday Oti A jó ízlést nem a pénztárca szabja meg Csak a drága... így május elején, a ballagás előtti nagy-nagy izgalom közepette ugyancsak sok fejtörést és bosszúságot okoz, hogy nem tudjuk, mit is vegyünk a szeretett, vagy netalántán kevésbé szeretett nevelőknek. Még a diákoknál is nehezebb helyzetben vannak azonban a szülők és rokonok akkor, amikor a ballagó csemetéket szeretnék meglepni valami igazán elegáns, alkalomhoz illő, de egy kicsit extrém és drága ajándékkal. Igen, drágával. Ugyanis az ajándékboltok tulajdonosai, legnagyobb ámulatomra. kerek perec kijelentették, ilyenkor csakis drága és ízléses tárgyakat vesznek a családtagok. Nem kelendőek például a jócskán borsos árú parfümök, és a kis — máskor aranyos és jópofa — csecsebecsék sem. Hogy mi az, amit megvesznek? A követelmény már-már túlzóan magas. De ha belegondolunk, ballagni csak egyszer ballag a csemete, érthető hát, hogy inkább olyasvalamit választ a szülő, ami egy életen át megmarad. Például táskát, levéltárcát, pénztárcát, a továbbtanulóknak mappát vagy tolltartót. Természetesen mindegyiket valódi bőrből. A tanároknak pedig bőrmappát, névjegytartót, jegyzetfüzetet és fényképtartót — ugyancsak bőrből. A kicsit drágább, de rendkívül ízléses és szemet gyönyörködtető bőrképekkel ugyancsak nagy örömöt szerezhetünk. Ám, ami biztos siker, az aranybevonású Chantal-tál és a szebbnél szebb kristályok. A Tisza védelméért Az év elején Csongrádon alakult Tiszanienti Önkormányzatok Szövetségének képviselői programismertető körúton jártak a folyó mentén lévő településeken. Vásárosnaménytól Szentesig azt tapasztalták, hogy a folyó és környezetének védelméért készek összefogni az érintett települések. A Tisza 600 folyamkilométerével, mintegy 1200 kilométeres, kerékpározásra, lovaglásra, gyalogtúrára-alkalmas töltésvonalával, termálfürdőivel, egyéb természeti adottságaival csábító lehet a külföldiek számára is. Ehhez viszont számos feladat vár egyrészt a szövetségre, másrészt az érintett önkormányzatokra. A Kelső-Tisza vidékén a még jelenleg is kiváló adottságokat - vízminőség, erdők, holtágak - kell megóvni. A holtágak elhanyagoltsága, nem megfelelő használatuk, továbbá az infrastruktúra elmaradottsága szinte az egész térségben nehezíti a terület hasznosítását. A szövetség szakembereinek véleménye szerint az infrastruktúra kiépítésének prioritást kellene kapnia a Tisza mentén. Befektetési társaság kárpótlási jegyekre Ez nem átverés A kárpótlásijegy-befektető társaságok sorát jövő héttől egy újabb, a Quaestor Invest Kft. bővíti. A társaság konstrukciója hasonló a többi piacon lévő rt-hez, a részvényeket — közvetett módon — kárpótlási jegyért lehet megvásárolni, és a cég a jegyeket a privatizációban kívánja felhasználni. A Quaestor Kárpótlási Jegy Befektető Részvénytársaság minimum 50 milliós alaptőkével alakulna meg, melynek lejegyzésére az értékpapíralapjairól (Tallér. Aranytallér) ismert Quaestor, mint alapító vállalt garanciát. A kárpótlási jegyeket 100 százalékos árfolyamon veszi meg a társaság, és a befektetők ezt az összeget fordítják részvényvásárlásra, ily módon lehetővé válik a személyi jövedelemadó kedvezmény igénybevétele. A jegyzési időszak május 9-től június 10-ig tart, melyre egy országos jegyzési hálózatot hoznak létre, több száz jegyzési hellyel. A jegyzésben a Quaestor irodáin kívül a takarékszövetkezetek többsége, és az Agrobank fiókjai vesznek részt. A tavaly alakult Kárpótlási Jegy Társaságokhoz képest újdonságot jelent, hogy a tervek szerint a részvénytársaság 1996-ban megjelenik a Budapesti Értékpapírtőzsdén. A társaság befektetési céljai között (privatizáció keretében) elsősorban idegenforgalmi, élelmiszer-ipari vállalatokban való többségi részesedés megszerzése szerepel.
