Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-24 / 53. szám

UJ KELET Film készül a nagycserkesziekről Nagycserkeszt, a piciny, Nyíregyházától alig tízegynéhány kilomé­terre lévő falut az itt élő tirpákok alapították az ötvenes években a tanyabokrok betelepült népéből. Valójában ez a nemzetiség él itt és a cigányság, inkább békességben, mint haragban. S ezt legújabban az a hír bizonyítja, amely az itt élő cigányok példamutatása nyomán kelt szárnyra. Nagycserkeszen működik a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének szervezete, melynek elnöke a rokkant, de tekinté­lyes ember, az egykori vasutas Balogh Miklós. Az MCKSZ megyei szervezete közbenjárására kerültek kapcsolatba az Autonómia Alapítvánnyal, személy szerint Bíró András ügyvezető igazga­tóval. A cserkészi cigányszervezet ötletét felkarolva és támogatva juttatott csak­nem egymillió forintot az Autonómia Alapítvány az MCKSZ szervezetének. Ezzel a törzstőkével láttak munkához. Tomasovszki János, a falu polgármes­tere földet biztosított a cigány szer­vezetnek. Ezt adta bérbe Balogh Miklós a cigány családoknak, s megkezdődött a dinnyetermesztés. Ha nem is jártak csodájára a cserkészi cigányok mun­kájának, de sokan megbámulták. Jöt­tek az alapítványtól, fényképezték a dinnyeföldeket, vizsgálták a köny­velésüket, s csodálkoztak a renden, a fegyelmen. Eredményesen zárták a tavalyi évet. Több ezer mázsa dinnyét értékesítettek, s családonként legalább 100-200 ezer forint tiszta nyereséget értek el. S ami a legfontosabb: Balogh Miklós az MCKSZ elnöke, a megszabott határidő előtt tette asztalra az Autonómia Alapít­ványnál a városban a gyutacs-pénz mel­lett hitelre kapott 400 ezer forintot. A támogatott 70 cigányszervezet közül a cserkesziek példamutatók voltak. Idén szintén csaknem egymillió forint támogatást kaptak. Most paprikát, ká­posztát, paradicsomot és egyéb zöldség­félét termelnek. A szövetség megkötötte a családokkal a szerződést, biztosítanak vetőmagot, a műveléshez szükséges gépi munkát és egyebet is. Amint Bíró Andrástól, az alapítvány ügyvezető igazgatójától megtudtam: hamarosan film készül a cserkészi cigányokról. Bizonyítandó, ahol a cigányok szokják a szántást, ott eredmény is van. Farkas Kálmán MEGYÉNK ELETEBOL 1994. május 25., szerda Ahol az üzleti titkok megnyílnak K M * KT *ö!uT1» - DK CENTER Kezdő vállalkozók befektetésük nagy részét áldoznák sokat jövedelmező piaci információkért. Az üzleti élet intim szféráját azonban gyakran homály fedi. Szabadon áramolhatott minden szükséges információ azon az üzleti találkozón, amelyet a közelmúltban a miskolci kereske­delmi központban rendeztek meg. Kiváló lehetőség nyílt a vál­lalkozók, üzletemberek és marketingszakemberek számára üzlet­körük bővítésére. A rendezvény üzletasszonya Vaskó Istvánná, a Piac Marketing Üzletközpont ügyvezetője az üzleti esten úgy tájékoztatott, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel június közepén Nyíregyházán rendeznek hasonló üzletember-találkozót. Bahor József Még az „átkosban"privatizálták Butik a központban Kemecse központjában működik egy kis divatárubolt, melyben minden korosztály és mindkét nem találhat magának való ru­hát. Az üzlet magánkézben van. de nem a rendszerváltozás után. hanem még az „át- kosban” privatizálták. Szakács Józsefné férjével közösen bérli az üzletet az 1POSZ épületében. Az előző rendszerben csak nehezen lehetett vállal­kozásba kezdeni, ha adtak is valamennyi hitelt, uzsorakamatra adták. Elindulni csak elegendő saját tőkéből lehetett. A Szakács családnak sikerült annyit összegyűjteni, hogy elindulhattak. Az árut hetente, kéthe­tente a fővárosból hozzák, áraik általában alacsonyabbak, mint a nyíregyházi üzle­tekben.- A vevőim a környező falvak lakói - mondja Szakácsnő. - Sok törzsvevőmet személyesen ismerem, sőt baráti kapcso­latban vagyok jónéhányukkal. Azt hiszem ez a sikerem titka. Az is sok vásárlót csalogat, hogy kívánságra bármilyen ru­hát beszerzek a kívánt méretben. Ha a vendégeim elégedettek, akkor én is az vagyok. Vasas László Ezer szabolcsi munkanélküliből vállalkozó lelt Több mint ezer munkanélküli vállalkozóvá válását segítette eddig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ. Az állástalanok terveik valóra váltásához összesen mintegy 41 millió forint támogatásban részesültek. Az első igénylő a támogatás bevezetését követően, 1991-ben jelentkezett a nyírségi munkaügyi központnál. Abban az évben harmincnyolcán kértek és kaptak segítséget, mintegy kétmillió forint összegben. Tavalyelőtt 283, a múlt évben pedig már 562 munkanélküli kezdett vállalkozásba, s kapott összesen 32,5 millió forintot. Az idén eddig csaknem kétszázan próbálkoztak meg azzal, hogy önmaguk, sőt mások számára is munkahelyet teremtsenek. Ok 6,5 milliót vehettek fel. A támogatási formák közül a legtöbben a munkanélküli járadék összegének további hat hónapig tartó fizetését kérték, mások pedig a vállalkozáshoz szükséges, szakképesítést nyújtó tanfolyami, szaktanácsadási vagy hitelfedezeti biztosítási költség ötven százalékának átvállalását igényelték. A vállalkozóvá vált nyírségi munkanélküliek elsősorban kereskedelmi tevékenységbe vagy lakossági szolgáltatásba kezdtek. Az utóbbi időben nő azoknak a száma is, akik a mezőgazdaság területén próbálkoznak, növénytermesztéssel vagy állattenyésztéssel. A vendéglátásban és az ipari ágazatban egyelőre kevés a szerencsét próbálók száma. Akinek szeme van, az iát? A FEHÉRBOTOS---------------­-----------­V an itt valaki? Kérem segítse­nek! Vak vagyok. Eltéved­tem.- Nincs itt senki - mondja egy női hang.- Ez aztán az önkritika! - él- celődik a vak, de megjegyzésére már nem jön válasz. Nagy ne­hezen valahogy mégis tájékozódik és a már ismerős járdán hazafelé veszi az irányt. „A fehérbotos.” Csak így nevezik a környéken. Pedig becsületes neve is van. Az egyszerűség kedvéért a továb­biakban nevezzük Béla bácsinak. Béla bácsi az Örökösföldön lakik, hetven­négy éves. Nagyhalászban látta meg a napvilágot. Igen! Látta! Sátoraljaújhe­lyen érettségizett, kiválóan beszél lati­nul és németül. Adóhivatali tiszt volt, amikor 1941-ben behívták munkaszol­gálatra. Kassától Pozsonyig gyalog tet­ték meg a szörnyű utat, embertelen kö­rülmények között. Rossz volt az ellátás. Annyira, hogy megvakult bele. Króni­kus A-vitamin hiány. A szembogár egész­séges és tiszta mint a látóké, de valahol a szemfenéken a sejtek elhaltak és azóta Béla bácsit éjszakai sötétség veszi körül.-Akinek szeme van az lát. Maga csaló! Nem segítek magának- mondta egy férfi- hang, amikor Béla bácsi a zebráról az au­tóktól hemzsegő úttestre tévedt. Négy év munkaszolgálat. Van aki bele­halt vagy összeroppant, de Béla bácsi nem vesztette el jókedélyét és egészséges iró­niáját. Nem panaszkodik, nem sajnáltatja magát. Szereti a magányt. Ha egyszerű lakásába betéved egyetlen közeli hozzátar­tozója, a nővére és nyaggatja, hogy miért nem vesz új bútort, akkor ezt feleli: - Mi­helyst látni fogok, rögtön felújítom a lakást, de addig nekem tökéletes a régi. Béla bácsi reggel fél hatkor ébred. hallgatja egy kicsit a rádiót. Egy nővérke mindennap hoz ennivalót, ekkor megreggelizik, majd elmosogat. Aztán elmegy vásárolni. A boltban már ismerik. Karonfogják:-Jöjjön Béla bácsi! Mit kér? Így ni. Beletesszük szépen a táskába. Min­den jót Béla bácsi! Aztán vigyázzon az úton! Ha rátéved az ismerős járdára, már bot nélkül is el tudna menni. Ismeri a beton minden kis hajlatát, repedését. El tudna menni bot nélkül - ha hagynák. Gyakran előfordul azonban, hogy Béla bácsi a környékbeli cigánygyerekek „tréfál­kozásának” célpontjává válik. Vagyis csak válna, mert Béla bácsi elővigyázatos és körültekintő, sőt, bizalmatlan. Kedves járdájára tettek már elé kukatetőt, vascsö­veket, faágakat, de ő minden alkalommal sikeresen felderítette és elhárította az aka­dályt.- Én vagyok gróf Andrássy Aurél - mondja egy rekedt férfihang.- Igyál velem, öreg!- Én nem tudom, hogy kicsoda maga, idegenekkel nem tegeződöm. Inni soha nem iszom, hagyjon engem békén!- Béla bácsi nem fajgyűlölő, de a cigányok sok borsot törnek az orra alá. Mégis van egy cigánycsalád - Maku- láék - akikben megbízik. A kisfiú az utcán megfogja a karját.- Józsika vagyok. Hová megy Béla bácsi? Segítek. Makuláék rendesek. Rendesen dol­goznak. Nem élnek nagy lábon, becsüle­tesek. Béla bácsi érti a világot, csak azt az egyet nem érti,hogy Makuláékon kívül miért nincs egy becsületes cigány- család a környéken. Mért nem hagyják békén sétálni? Nyílik a lépcsőház ajtaja, kilép Béla bácsi. Fehér botját előretartva tapoga­tózik - szokásos sétájára indul. Fénye­sen csillogó, tökéletesnek tűnő szemét becsukja: minek menjen bele a por? A fehérbotos. Egyedül él, egyedül boldo­gul. Vasas

Next

/
Thumbnails
Contents