Új Kelet, 1994. május (1. évfolyam, 34-58. szám)

1994-05-20 / 50. szám

UJ KELET FIATALOK 1994. május 20., péntek 7 Az ibrányi diákok a középmezőnyben állnak Népszerű az ötödik évfolyam falun ...ne kelljen félni a hónap végétől... * Egy falusi portan mindig akad valami tennivaló (foto: B.K.) Az érettségi még tart, mégis akad olyan szerencsés diák, aki eddigi ered­ményei alapján már felvételt nyert vala­melyik egyetemre, vagy főiskolára. De mi történik akkor, ha a szóban forgó diák valahogyan megbukik az érettsé­gin? Nos, ennek kicsi a valószínűsége, viszont nem árt tudni: érettségi nélkül - felvételi ide, vagy oda - nem lehet tovább tanulni. Török Helga, az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója már bejutott a budapesti Ybl Miklós Műsza­ki Főiskola építőmérnöki szakára, és minden bizonnyal könnyedén leérettsé­gizik. Az ő jövője már biztos, de mi van a többiekkel, mihez kezdenek a gy­erekek az iskolavégzés után? A választ az ibrányi gimnázium ig­azgatója, Fekete Dániel adja.- A legtöbb végzősünk valamilyen formában tovább tanul. Népszerű az ez évben indított ötödik évfolyamunk, melyen középfokú szoftverüzemeltetői képesítést lehet szerezni. Ezzel köny- nyen elhelyezkedhetnek bármilyen, modern technikát alkalmazó cégnél. Ebből is látszik, hogy az életbe kike­rülő gyerekek olyan tanfolyamokat keresnek, melyek elvégzésével köny- nyen munkát találhatnak. Ilyen még a titkárnőképző, a kétéves közgazdasá­gi, kereskedelmi szakközépiskola, elektronikai és számítógép-műszerész képzés, a fodrásztanfolyam, de van olyan is, aki orvosímoknak készül. Volt növendékeink közt sok a jogász, az orvos, a tanár és tanító. Ilyen szakokra az idén k jó páran jelentkeztek, még akkor is, ha az általunk szorgalmazott előfelvételi után néhányan vissza­léptek.-Segíti-e valamilyen módon az isko­la a diákokat a sikeres felvételi érde­kében?- A célirányosan jelentkező kérésére plusz órákat adunk a szükséges tantár­gyakból, mindezt a gimnázium szám­lájára. Gyakori ez a nyelvvizsgára ké­szülőknél, akiknek 24 személyes nyel­vi labor áll rendelkezésre.- Milyen arányban veszik föl az in­nen jelentkezőket?- A felvett diákok aránya alapján a megyei középmezőnybe tartozunk. Ál­talában a jelentkezők fele jut be a vá­lasztott iskolába. Ez egyébként minden évben változik. Volt olyan esztendő, hogy csak harminc százalékot vettek föl, volt, hogy hetvenet.- Mi mindent terveznek a következő évekre? t- Hosszabb távon olyan ötödik év­folyamokat szeretnénk indítani, me- | lyekre igény van. A munkaerőkozponr : segítségével olyan időszerű tanfolya­mok szervezésére gondolunk, melyek elvégzésével munkába állhatnak, vagy ha akarnak, tovább is tanulhatnak a fia- 3 talok. V.L. Mindössze tíz kilométer .Ennyi a távolság Nyírtura és Nyíregyháza között. Busszal nem több, mint húsz perc - s ez kevesebb, mintha Sóstóról bumlizna be az ember a városközpontba. De ha megkér­deznénk néhány családot, hogy elcserél­nék-e összkomfortos lakásukat egy nyír­turai portára, a legtöbben nemmel vála­szolnának. Feladni a városi kényelmet?... Azt azért nem! Kivételek persze mindig akadnak. m Berták Zoltán éppen kerítést festett, mikor rányitottuk háza kapuját Nyírturán. A házaspár azok közé tartozik, akik a város helyett a falusi életet választották.- Jöjjenek beljebb - kínált hellyel a szépen berendezett házban Olga, a feleség. Odabenn rend és tisztaság, láthatóan olyan család portája ez, amerly szereti az ottho­nát.- Nem bánták meg, hogy ideköltöztek?- Nem! Én orosi lány vagyok és nem is akartam Nyíregyházán lakni. Zoli pon­tosan így gondolkodik. Mikor megszüle­tett az első gyermekünk, elkezdtünk keres­gélni a város környékén. Véletlenül akad­tunk rá erre a másfél szobás házra, ami­hez 600 öl telek is tartozik. Némi OTP- kölcsönnel ki is tudtuk fizetni.- Ahogy elnézem, ez már aligha ugyan­az a ház, mint amibe beköltöztek.- Mikor megvettük, még a víz sem volt bekötve. A két kezünk munkájával alakí­tottuk át a saját ízlésünk szerint. Megtanul­tam jó néhány szakipari munkát a csempé- zéstől a tapétázásig - sorolja a férj. - Most három szoba van nappalival, mellékhelyi­ségekkel. Nekünk a három gyermekünk­kel ez épp elég. Nyolc éve építgetjük, de teljesen még most sincs kész. Szeretünk itt élni. A gyerekeknek meg igazi paradi­csom.- Vidékre költözni életmódváltást is je­lent. Mi az, amit hiányolnak?- Az utóbbi négy évben rengeteget ha­ladt Nyírtura. Magánboltok nyíltak, lett patika, fogorvosi rendelő. Minden van, ami kell, csak munka nincs. Én főhivatású anya vagyok, legutóbb hétezer forintot kaptam. Ez jóformán semmire sem elég. Szívesen dolgoznék (azelőtt orvosírnok voltam) de nincs hol. Ez nagyon bánt, mert nem a pelenkamosás az életcélom.-A férje Nyíregyházán dolgozik?- Igen, rendőr törzsőrmester. Ma véletlenül szabadnapos, különben alig lát­juk.- Este 8 körül végzek, de csak 10 óra 40 perckor indul busz hazafelé. Ez bor­zasztó nagy időveszteség. Egyébként a tízéves nagyfiúnk is ingázik, matek tagozatra jár Nyíregyházára. Nagyon jófe­jű srác!- Számomra minden nap kész ideg- feszültség, amíg haza nem ér a fiam. Elsős korától egyedül buszozik. A két kisebb lányunktól egyszerűen nem tudom kísér- getni - panaszolja az édesanya.- Sok városi gondja, hogy a nagy panel­házban jóformán alig ismerik egymást az emberek. Kihez tudnak fordulni, ha segít­ségre van szükségük?- Tősgyökeres nyíregyházi vagyok. Aztán mikor mi Nyírturára költöztünk, jöttek utánam a szüleim - újságolja a férj. - Nem velünk laknak, de a közelben vettek egy házat. Rájuk mindig számíthatunk. Igen jó barátokra találtunk a szomszéda­inkban is. Kölcsönösen segítjük egymást.- Hogyan telik el egy napja? - fordul­tam Olgához. »- Nem mondhatom, hogy sok idő jut pihenésre. Most a kerttel vagyok elfoglal­va. A legkisebb lányunk beteg, itthon van, de alig tudok vele foglalkozni, mert a munka nem várhat. Ha nem gazdálkod­nánk, egyszerűen meg sem tudnánk élni. Nekünk eddig mindenért nagyon meg kellett dolgozni. Nem is ez a baj. Hanem az, hogy ma Magyarországon nincs le­hetőség arra, hogy egy apa becsülettel eltarthassa a családját. Én két dolgot sze­retnék. Nyugodt életet és azt, hogy ne kell­jen félni a hónap végétől. (H.) ngjen a muzsika! A furulyacsoport, Taskovics Orsolya, Juhász Aida, Venter György, Nagy Béla, Garay Bernadett, Hadházy Dániel, Filep Bálint és Szász Melinda ze­nélnek. A Nyíregyházi Zeneiskola, a Pro Archi Egyesület és Alapítvány hét­fői növendékhangversenyéről Harascsák Annamária készített képriportot Koncertturné Burgenlandban A mazsorettek csinos, magyaros viselet­ben lépnek majd föl, a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar pedig könnyed, szórakoz­tató műsorral készül - természetesen a ma­gyar zene népszerűsítése jegyében. Tavaly már bemutatkoztak a szomszédos Auszt­riában, Tarcsafürdőn. Méghozzá olyan sikerrel, hogy felkérték őket, vegyenek részt azon a nemzetközi fesztiválon, me­lyet az idei nyár elején rendeznek Burgen­landban.- Egy kicsit fárasztó lesz a program - tájékoztatott Dede Zoltán, a nyíregyházi városi művelődési központ munkatársa. - Nemcsak azért, mert mindennap más he­lyen mutatkozik be műsorával a zenekar és a mazsorett csoport, hanem azért is, mert a szállásuk itt lesz Magyarországon, egy Győr melletti kempingben. Onnan jár­nak majd át a határ túloldalára.- Mikor tartják a fesztivált?- A turné június 2-től 5-ig tart, s ezalatt burgenlandi fürdőhelyeken lép közönség elé a zenekar és a mazsorett együttes. Német tábor iskolásoknak Németül tanuló, 10-17 éves diákok részére szervez tábort a Nyírségi Gyermekunió. Június 25. és július 7. között 33 gyerek és két kísérő vakáci­ózhat a németországi Grünheide-ben. Eddig 22 jelentkező van, így még további 11, a német nyelvhez vala­micskét értő iskolás jelentkezését várják vagy személyesen a Kölyök- várban, vagy a 310-357-es nyíregy­házi telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents