Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-14 / 19. szám
ÚJ KELET 1994. április 14., csütörtök Telkek a Tisza partján ZATMÁRCSEKE ÉS A VÁROSSÁ VÁLÁS SZIRÉNA ÉS RÁDIÓ Varga Béla őrnagy a Nagykállói Polgári Védelmi Körzet megbízott parancsnoka Németországban — a volt szocialista országok polgári védelmis szakembereivel közösen — tanulmányúton vett részt. Az ott tapasztaltakról számolt be lapunknak: — Az első' állomásunk az egykori NDK, az új tartományok tűz- és katasztrófavédelmi kiképző' bázisa volt. A német katasztrófa-elhárítás a tűzoltóságon alapul és ezt nagy számú önkéntes egészíti ki. A személyi és technikai ellátottság lehetővé teszi bármely civilizációs katasztrófa következményeinek felszámolását. Nálunk a megyében az év elején mintegy 12500 állampolgárt osztottak be határozat útján a polgári védelem különböző szervezeteibe, önkéntes segítőink száma viszont sajnos elenyésző. A katasztrófa felszámolásához szükséges műszereket, eszközöket, gépeket Németországban az állam vásárolja, és ezek 70 %-a raktárakban, garázsokban várja kezelőit, akik rendszeresen ki is próbálják azokat. Szombatonként a tanár, az orvos, az autószerelő — az alegységek tagjai — közösen gyakorolják a szükséges mesterfogásokat. A műszaki-mentő szervezetük szerződést kötött az ENSZ- szel, amely alapján az önkéntes csapat hat órán belül elindul(hat) a világ bármely pontjára hidat építeni, vagy romot eltakarítani. Ha megszólal a sziréna az országban mindenki mindehol tudja, hogy a rádió melyik állomásán tájékoztatják a történtekről és a teendőkről. Tudják és ismerik a magatartási szabályokat! Érdekes még, hogy tartományonként több ezer rádioaktivitást mérő szondát helyeztek el, amelyekből telefonvonalon fut be bizonyos időközönként a mérési eredmény minden tartományban egy számítógépbe. Ha az ottani diszpécser kirívó eredményt észlel, máris indul a laborkocsi a szakemberrel ellenőrző mérésre. Kovácsvölgyi Zoltán Megyénkben ebben az évben is jó néhány település kapott városi rangot. Ha azonban körülnézünk Fehérgyarmat környékén, nem nagyon találunk olyan helységet, amelyik ezt a címet viselné. Ennek ellenére több olyan község van a térségben, amelyik központi szerepet tölt be. Említhetnénk például Kölesét vagy éppen Szatmárcsekét. Ez utóbbi település polgármesterét, Sarkady Pált arról kérdeztük, megpályázzák-e a közeljövőben a városi címet. — Nagyon szeretnénk város lenni, de sajnos nem tudjuk megteremteni az ehhez szükséges feltételeket. A termelőszövetkezet 1992-ben befulladt. Sok a faluban a munkanélküli, s ezek jó része már csak jövedelempótló támogatást kap. Sok a cigány és ez az iskola és az óvoda fenntartására is rányomja bélyegét. Ha a cigánygyerekek nem kapnak ingyen étkezést, hanem az erre szánt összeget odaadjuk a szülőknek, akkor nem eszik a gyerek. Nyugdíjasaink — 490-en vannak — jó része egyedülálló, őket is segítjük. A fiatal férfiak általában nem jönnek visz- sza a faluba, és ez már így van több évtizede. Van gondunk elég, ezt mutatja a tíz és félmillió forintos költségvetési hiány is ebben az esztendőben.- Mindennek ellenére hozzákezdenek a gázheruházáshoz. — Hozzákezdünk, mert az itt élő 400 család kétharmada vállalta a 60 ezer forintos hozzájárulás befizetését. Ebből látszik, hogy igenis, van igény a gázra. A probléma az, hogy a költségvetési hiány miatt nem kapunk hitelt. Mindezek mellett azonban tervezzük, hogy a Tisza-parton üdülőövezetet alakítunk ki. Most folyik egy 26 hektáros területen a földrendezés, elkészültek a közműtervek és szeretnénk ebben az évben elkezdeni a parcellázást. A kezdetekben azonban kellene egy kis induló tőke. Pályázatot viszont hiába nyújtunk be. mert az önerőt nem tudjuk biztosítani. Úgy gondoltuk, hogy a kimérés után befolyó pénzeket forgatnánk vissza közműfejlesztésre. Visszatérve a várossá váláshoz, el kell mondani, hogy a történelmi hagyományaink megvannak, ápoljuk azokat és jó a térségi helyzetünk is. Az önkormányzat igyekszik segíteni a gazdálkodókon. Gépparkkal rendelkeznünk, gépeinket minimális díj ellenében bocsájtjuk a termelők rendelkezésére. Önkormányzati földet adunk ki megművelésre. Sajnos bosszantó az, hogy a legtöbb ember, akinek nincs munkája, egy idő után passzívvá válik. Ha az említett problémákkal sikerül megbirkózni, akkor már elégedett leszek. F.SZ.ZS. Vége a fűtési szezonnak A tavasz közeledtének jele, hogy holnap vége a fűtési szezonnak. A közmondásosan szeszélyes áprilisi időjárás azonban megtréfálhat minket, lehet, hogy nagykabátban kell átvészelnünk még néhány hetet. —Kell-e fáznunk otthon is, ha az igazi tavasz még várat magára? —Joó László, a Nyírtávhő Kft. üzemirányítója megnyugtató választ adott kérdésünkre. — Április 15:én, pénteken, ha húsz fok körüli lesz a hőmérséklet, hivatalosan vége a fűtési szezonnak. Hűvösebb időjárás esetén az általánydíjas fogyasztóknak hétfőig díjmentesen fűtünk. Ha lesznek, akik még ezután is fáznak, akkor megrendelésre minden további nélkül gondoskodunk a lakások megfelelő hőmérsékletéről. A megrendelést a lakóközösség választott képviselőjének írásban kell eljuttatnia a Nyírtávhő Kft.-hez. A fűtési díj megegyezik a szezonban fizetett díjjal. Vams László Műemfék-n ézcge tő A tiszadobi Tubus-magtár T iszadob főutcáján járva, a figyelmes szemlélő felfedezhet egy furcsa építményt. A Táncsics út 2. szám alatt vagy inkább fölött magasodik egy népi műemlék: a Tubus- magtár vagy Tubus-torony. A toronyszerű magtár a XVIII. század második felében létesült, Andrássy Sándor egykori, fallal körülzárt majorjából maradt meg. A négyzet alaprajzú, téglából emelt épület falain szabályos sorokban, háromszög alakú szellőzőnyílások sorakoznak. A főpárkány alatti nyíláson fentről öntötték be a gabonát, az emelőcsigát tartó gerendának a helye még látható. Az önkormányzat tavaly újította föl az épületet, s hogy továbbra is megfelelő kézben legyen, birtokába szeretné venni. — Kértük a torony tulajdonjogi bejegyzését. Csak a formaságokat kell elintézni, az eljárás folyamatban van. — mondta Huszti Jánosné Tiszadob jegyzője. — Amint látható, nagyon jó állapotban van a magtár, még a festés is friss.- Igen, tavaly hoztuk rendbe a műemlékvédelmi felügyelőség háromszázezer forintos támogatásával. A munkát az önkormányzat szakemberei végezték. V ______________- H asználják-e valamire a Tubus-to- ronyt?- Korábban a helytörténeti gyűjtemény anyagát tároltuk itt, de egy idő után szűknek bizonyult a 36 négyzetméter. A helyiség szellőzése sem megfelelő, ezért a tárgyaknak kerestünk egy megfelelőbb helyet. A torony most idegenforgalmi látványosság. A látogatók kedvük szerint Csonka Robert felvétele fölmehetnek és gyönyörködhetnek a falu panorámájában.- Mitől tubus a Tubus-magtár?- A benne tárolt gabona miatt mindig sok galamb tanyázott itt. A falubeli állatbarátok úgy becézték őket, hogy tubi- tubi, ám egy torony mégiscsak komolyabb nevet érdemel, így lett „Tubus”. V t.S/t.s László ____________________________/ „M imindig a sor végén álltunk..." FALU SZÜLETETT Korábban Dombrád belterületének számított Újdombrád. mígnem öt évvel ezelőtt megkezdték az „elszakadó hadműveleteket”. A helyhatósági választáskor felállt az önkormányzat, élén a tanácstagból elöljáróvá, majd polgármesterré lett Harsányi Menyhért-le\ és a héttagú képviselőtestülettel. Ezt követően 1992. január elsejétől váltak teljesen önállóvá. Egy évig a dombrádi körjegyzőséghez tartoztak, azóta Harcsa Bertalan — két előadó segítségével — látja el másodállású jegyzőként a helyi közigazgatás tennivalóit. Mi mindig a sor végén álltunk—mondja a polgármester —, de mióta önállósultunk, sok minden megvalósult. Utak Az ÚJDOMBRÁDIAK BÜSZKESÉGE, A HÁBORÚS EMLÉKMŰ. (Bozsó Kati felvétele) épültek 11 millió forintért, felújították az intézményeket és bevezették a központi fűtést, napirendre került a gázhálózat kiépítése, emlékművet emeltek a második világháború helyi áldozatainak emlékére. A gyarapodás mellett persze gondjaik is vannak, elég, ha csak a munkanélküliek nagy számára gondolunk. Fájdalmasan érintette őket az is, hogy „kisorsolták” őket a hátrányos helyzetű települések közül. Ez ugyanis kétmillió forintot vett ki az önkormányzat zsebéből. Fekete Antal Megszűnik a taxis limit „/j/ is kevés a pénz.*." (Folytatás az 1. oldalról.) Felhermann Endre alpolgármester: — Én is a sajtóból értesültem erről, még hivatalos közleményt nem kaptunk. Ha ez a rendelet hatályba lép, nekünk is módosítanunk kell a rendelkezéseinket. Jelenleg egyébként a városban 250 taxis működik. Harangi András taxis: — Úgy gondolom, hogy mindenki csinálja azt amihez kedve van. Ne határozza meg senki sem azt, hogy mennyien, se azt hogy mit csináljunk. — Nem fél a konkurenciától ? — Dehogy félek. Nyílván az új kollégáknak is le kell vizsgázniuk mint nekünk. — Ön szerint várható, hogy nagyon megnövekszik a taxisok száma ? — Szerintem nem, mert aki taxizni akart, az már taxizik is. Nagy István taxis: — Nagyon nem örülök ennek a döntésnek. így is túl sokat állunk, kevés az emberek pénze. Ha többen leszünk még kevesebb lesz. Pók Gyula taxis: — Minimum hivatásos jogosítványhoz és legalább öt éves gyakorlathoz kötném az engedélyeket! Nagyon keveset keresünk, de ennek is a legnagyobb részét elviszi a társadalom- biztosítás és az adóhivatal. Most sem jó üzlet taxizni... Egy fiatalember egy fehér Fiatból: — Le kéne hozni ide egy-két fejest föntről! Kapnának egy pár ruszkit, arabot meg cigányt, aztán mindjárt másként látnák a világot... Már megint a mi zsebünkben turkálnak, pedig turkáljon mindenki csak a sajátjában!... Garamvűlgyi ff PÉCS EXPO" ep. es et*fn/ 15. Pécsi Nemzetközi Vásár 1994. június 23-29. Pécs, Nevelési Központ A Pécsi Nemzetközi Vásárt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma támogatja Jelentkezés: 1994 április 30-ig a PIV Kft-nél: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. telefon : (36) (72) 315-653, 442-757 tel/fax: (36) (72) 310-465 „ AUSZTRIA-MAGYARORSZÁGON” kiállítás a „ PÉCS EXPO”-n
