Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-13 / 18. szám
MAGAZIN Bar még jele sincs, lesz az idén is nyár... Romák Mátészalkán A gyerekekkel foglalkozunk A vidéki cigányság érdekeit képviseli a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Cigányok Érdekvédelmi Szervezete. Balázs Mihály és Farkas Lajos mátészalkai romák alapították néhány lelkes társukkal. A cégbíróság 1991-ben bejegyezte az érdek- védelmi szervezetet. Eddigi munkájukról kérdeztem az alapítókat.- Mi nem a cigánytelepen élünk, ahogy látja. Ez azért fontos, mert testvéreink azt gondolják, hogy politizálniuk kell. Nekünk az a véleményünk, - kezdte a beszélgetést Balázs Mihály - hogy be kell illeszkednünk munkánkkal és magatartásunkkal a társadalomba. A cigányság még tapasztalatlan a politizálásra, helyette a munkára és a tanulásra kell helyezni a hangsúlyt. Feleségem matematika-rajz szakos tanár, Farkas Lajos megbecsült MÁV jegykezelő, jómagam a családsegítő központban dolgozom, hogy csak párónkat említsem.- Milyen céllal alakították szervezetüket?- Amit az előbb mondtam, hozzátéve azt, hogy a cigányok egy része nem bírja elfogadni, ha mádnak is igaza van. Sokan csak hivatkoznak származásukra ahelyett, hogy életmódjukon változtatnának.- Kapnak ehhez segítséget?- Döntse el maga, ha felsorolom kik a támogtóink.- Hallgatom.- A mátészalkai önkormányzat beiskolázáshoz, óvodai- és napközis elhelyezéshez, gyógyszervásárláshoz ad támogatást. A családsegítő központ éves költségvetésének nagy részét is a roma családok kapják. A Máltai Szeretetszolgálat huszonöt köbméter ruhát osztott szét a közreműködésünkkel. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal ötszázhúszezer forintot adott, amit szabadon használhattunk fel.Ebből rendeztünk cigány sportnapokat, kirándulást a gyerekeknek.- Úgy tűnik, minden nagyon szép.- Vannak azért gondok is. Például nehéz volt megértetni a szülőkkel, hogy a gyerekeknek szerveztük a kirándulást, nem az ő dáridóztatásukra, ezért viszünk helyettük szakképzett pedagógusokat. Most térképezzük fel a cigánytelepeket, a továbbtanulás lehetőségét, amit sokan zaklatásnak vesznek.- A szülők már megrögződtek, nehéz őket átformálni, ezért a gyerekekkel kell foglalkozni- vette át a szót a feleség, Lukács Eleonóra. A cigány gyerekek kézügyessége nagyon fejlett, ezt kell felhasználni a továbbiakban.- De addig nem számíthatunk áttörésre, - folytatta Balázs Mihály - amíg a tisztálkodási szokásokkal, viselkedéskultúrával probléma van. Ezért én is azt mondom, a gyerekekkel kell sokat foglalkozni, még akkor is, ha csak húsz év múlva lesz eredménye, mert ez az egyetlen elfogadható jövő. Bennünk bíznak, övék a jövő Nyárra várva Nyíregyházán a Malom utcai Júlia- fürdő 1990-ben nagy rekonstrukción ment keresztül, azóta megújult külső és belső arculattal fogadja látogatóit. Népszerűsége nőttön nő, egyre többen veszik igénybe szolgáltatásait. Pék Jánost a nyíregyházi Fürdő Kft. ügyvezető igazgatóját a fürdő történetéről kérdeztük.- A Júlia-fürdő 1964-ben létesült - akkoriban Városi Fürdő néven - köztisztasági céllal. Abban az időben még nem volt minden lakásban fürdőszoba és lehetőséget kellett nyújtani az embereknek, hogy kultúrált körülmények között tisztálkodhassanak. A 32 kádfürdő mellett volt két váltófürdő és egy 64 köbméteres termál medence. Később a lakóházak korszerűsödésével szűkült a tisztasági funkció. A 70-es években alakították ki a szaunát, a szoláriumot és a kondicionáló termét, az évtized végén pedig megépült a várva-várt 25 méteres uszoda. Ma már megtalálható benne minden, ami egy városi fürdőtől elvárható. Egy uszoda, két termál medence, gőzkamra, hőlégkamra, szauna, masszázs, szolárium, konditerem. Hétfőn, szerdán és pénteken már fél héttől nyitva vagyunk, így munkába állás vagy iskolakezdés előtt bárki felfrissülhet. Évente 600 óvodás, 2000 általános- és 500 középiskolás látogatónk van. 1992 június elsejétől a fürdő az önkormányzat tulajdonába került. Az üzemeltető az a nyíregyházi Fürdő Kft., mely a Sóstófürdőt és a Parkfürdőt is működteti. Nagy örömünkre a Júlia-fürdő népszerűsége egyre fokozódik. Míg' 91-ben 149 ezer látogatónk volt, '93-ban már 238 ezren próbálták ki szolgáltatásainkat, üdülhettek nálunk. Úgy gondolom, hogy a 90 forintos belépő elfogadható, a nyugdíjasok és diákok kedvezményesen - 60 forintos jeggyel - lubickolhatnak ebben a ..kis földi paradicsomban". V i s i s /. i szid A magyarok keményen dolgoznak Amerikából jöttem Mintha Gerald Durrel sétálgatna a nyíregyházi utcákon. Időről-időre feltűnik egy fehér szakállú testesebb úr. Nem a híres természetbúvár az, bár legalább annyira világjáró ember. A nevelirian Carney és nem is az erdők, síkságok élővilágában, hanem a kamatlábak, hitelek dzsungelében van az otthona. A TAU- RUS-t támogató pénzügyi csoport szakértőjeként havonta látogatja városunkat. — Honnan jött, hány éves? — Amerikából jöttem, de Írországban születtem, 53 éves vagyok. 16 vagy 17 országban jártam eddigi életemben. 30 éve utazgatok Európában. — Mióta van magyarországi kapcsolata? —- 12 éve ismerem ezt az országot. Tetszik nekem. Az utóbbi időkben jó irányba mozdultak el a dolgok. Ennek oka nyilván az elmúlt évek politikai változása. De a magyar vállálatok nem állnak olyan fejlettségi szinten, mint a nyugat-európaiak. Termékeik még nincsenek olyan magas színvonalon, de dinamikusan fejlődnek. A munkaerő ehhez adott. — Mennyire használható a felkészültségünk, szorgalmunk? — A magyarok nagyon keményen dolgoznak, de ez még nem annyira igényes, nem olyan hatékony, mint a nyuI gat-eruópai teljesítmény. Nincs meg az ott természetes belső igény a maga sabb j szint eléréséhez. Ez nem az egyén I problémája, hanem egy nemzeti sajá- j tosság. Nincsenek az emberek rá- I kényszerítve a magasabb teljesít- I ményre. — Vajon érdemes magasabb szintet fi elérni? Megéri? — Az emberek többel dolgoznának, ha jobb lenne a fizetés. Ha a vezetés nem inspirálja a dolgozóit, akkor nem dolgoznak többet. A magyarok nagyon keményen dolgoznak a kertjükben, az autójuk szerelésén, a lakás festésén, de a munkhelyen nem. A rendszerben van a gond. Túl sok az ember a gyárakban, nincs elég a szolgáltatásban. Az anyag ugyanolyan , mint Ausztriában, a gép szintén, csak a képződő hasznot kell túlságosan sok részre osztani. — Képzetlenség lehet akadály? Lojalitással hogy állunk? — Nyugat - európában az a szokás, hogy egy ember pályfutása során sokat mozog, ez elvárás. A végleges helyét úgy 40 évesen találja meg. A magyarok túlságosan lojálisak, de nem úgy mint a japánok. Egy szűk körben nem lehet rálátást nyerni a problémákra. Ez egy idő után*káros. A felkészültséggel nincs probléma. A képzés európai szintű már ma is. — Mit gondol Magyarország jelenlegi állapotáról? — Előnyök a mezőgazdaság, turizmus és néhány versenyképes vállalat. Európa keleti felében talán csak a csehek és a szlovének állnak jobban. — Ha Amerikában valaki tanácsot kér Öntől, hogy fektessen-e be Magyar- országon, mit tanácsolna neik? — Igent mondanék, és ehhez nem kéne a haragosomnak lennie. Megéri itt beruházni. 1965-ben voltam itt először, ahhoz képest óriási a változás. A magyarok hajlamosak azt hinni, hogy Amerika és Nyugat azonos a paradicsommal! Minden országnak megvan a saját problémája, a munkanélküliség, a rasz- szizmus, kábítószer. Itt ezek a gondok még csupán most jelentkeznek. Pusztai R ecseg a csomagolópapír a kezei között. Becsomagolja a vaníliás mignont. — Na Andika, nem lesz ez kevés? — Inkább jövőbe látó kijelentés ez, mint kérdés. így indítja útjára a kockás szoknyás leánykát a boltvezető, aki kiszolgáló és mindenes. — Itt mindenki ismeri a másikat, — mondja, miközben a szegre akasztott sózott szalonnákat igazgatja. — Sok a nyugdíjas, sok a szegény. Régiek és elhanyagoltak a házak. Kevés a pénz, nem fogy a kolbász. Amit visznek, azt is csak a környékbeli, belvárosi vállalkozó réteg. Éppen ezért, itt mindent meg lehet kapni. — Az mindennapos, hogy bejön a vevő és megmondja, hogy ő x összegből szeretne vásárolni? — Nyolc-tíz évvel ezelőtt akinek kevés volt a pénze, az bizony szé- gyellte. Ma már nem. Sőt! Azt mondja: „Két forint híja van a pénzemnek, adja már ide Béla bácsi!...” Hát mit csinálhat az ember? Odaadja. Főleg a gyerekekkel van sok baj. Azoknál minden másodiknak kevés a pénze. Kellene a sütemény, kellene az édesség! — Biztos van egy adóslista, ahová felírja— Van adóslistám s csak azoknak adok hitelt, akikről tudom, hogy meg fogják adni. " . Az utóbbiakat nem állja szó nélkül a pultnál nézelődő középkorú asszony sem:— Ugye mi megadtuk azt a múltkorit? — Megkönnyebbül az eladó barátságos fejbólintása után. Vérbeli kereskedő — Nekem az életem része ez a kis bolt, bizony nem mindegy, hogy milyen. Tegyük hangulatossá! Van televízióm is. Aki vasárnap, vagy hétköznap 16 óra után a hosszú sorban kénytelen állni, az nézi a műsort és akkor már nem is unatkozik. Ott van az étkező sarok is. Egy kis olvasnivaló képekkel,... tájképekkel és amolyan giccsszerűségekkel. Az a lényeg, hogy hangulatot áraszt. — Megsajnálja a pénzteleneket? — Tudja, hogy milyenek az emberek? Télen nekem oda ki van rakva az asztalra egy kis zsíroskenyér. Hallottam. egy szállító ügynök mondta, hogy ő evett már harmincöt forintos zsíroskenyeret is a vendéglőben. Nálam ki volt téve az asztalra s oda volt írva, hogy „Ingyen van.” Volt aki elvitt 3-4 szeletet is. Emlékszem egyszer egy néni bejött hozzám és kéremszépen - szinte átdől a pulton, úgy mutatja — kettő forintért kér kenyeret. Hát mit mondjak! Látszott is rajta,mert aki kettő forintért kér kenyeret,uram, az nagyon éhes!Annak már kevés 20 forint árú kenyér is, mert annyira éhes. A két forintját persze nem vettem el, hanem volt főtt szalonnám s még egy negyed kenyeret is adtam neki. Szóval megsajnáltam. Amikor evett és ahogyan evett ott a kirakatban. Azt a szalonnát, azt hiszem mindenféle őrlés nélkül nyelte Varga Attila Pályázat Immár 10. alkalommal hirdeti meg az idei tanévben a „Mi városunk”, a „Mi utcánk” alcímű rajzpályázatot a nyíregyházi Báthory István Általános Iskola és az önkormányzat humánirodája. A munkákon feltétlenül érvényesülni kell az épületeknek, utcáknak, járműveknek, embereknek, növényeknek. A pályamunkák szabadon választott technikával készülhetnek, és április 22-ig lehet beküldeni az alkotók nevével, osztályuknak, iskolájuknak pontos címével, a felkészítő tanárok nevével. Cím: Városi Ön- kormányzat Nyíregyháza, Losonczi László Humán Iroda vezető, Kossuth tér 1. vagy Báthory István Általános Iskola Nyíregyháza Báthory u. 30. földi Gyula igazgató. Kiállítás A tegnapi naptól tekinthető meg a fehérgyarmati Városi Kórház előadótermében Makai Imre festőművész kiállítása. A festmények - a helyszínen megvásárolhatók. A tárlat május 2-ig várja a látogatókat. Népszerű a Júlia - fürdő UJ KELET 1994. április 12., kedd
