Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-13 / 18. szám

ÚJ KELET m i MEGYÉNK ÉLETÉBŐL n r 1994. április 13., szerda 3 Kevesebb a €sőd A legnépszerűbb a betéti társaság A múlt évben jelentősen lassult a cégek számának növekedése Magyar- országon. Az évente kiadott Cégkatalógus most megjelenő száma szerint 1993. december 31-én 131.801 cég m ködött hazánkban, 24 124-gyel több mint egy évvel korábban — mondta el a kedden tartott sajtótájékoztatón Gadó Gá­bor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, a Cégközlöny főszerkesz­tője. A Cégkatalógust a cégbíróságok hivatalos lapja a Cégközlöny publikálja évente. Az 1994-es kötet szerint a múlt évben 1992-höz képest 22 százalékkal nőtt a cégek száma, míg 1992-ben — amikor 43 800-zal emelkedett ez a szám — a növekedés 68 százalékos volt. Csekély mértékben csökkent tavaly a budapesti bejgyzésű cégek részaránya, de 1993-ban még mindig a főváros­ban működött, a cégek mintegy 39 százaléka. A legnépszerűbb cégforma tavaly a betéti társaság volt: 1993-ban 14 422 bt. alakult. A második legkedveltebb cégfajtából, a kft.-ből ugyanakkor 8535­f öt hoztak létre. A bk-k növekvő népszer ségének oka, hogy a bt-t kisebb tőké­vel lehet megalapítani, és egyszerűbbek a belső szevezet az apport és a vagyon­kivonás szabályai mint a kft.-nél. Egyre kedveltebb a bt és a kft. előnyeit egyesítő, német mintájú, vegyes forma, amikor a bt beltagjai kft.-t hoznak létre — mondta Gadó Gábor. A kötelező öncsőd tavaly történt eltörlése után jelentősen csökkent a csődel­járás alá kerülő új cégek száma. 1993 végén mindössze 864 ilyen cég volt, holott 1992-ben volt olyan hónap, amikor 2259 csődkérelem érkezett a bíróságokhoz. Az előző évhez képst kétszeresére nőtt viszont 1993-ban a felszá- | molási eljárás alatt álló cégek száma, és december végére elérte a 4928-at. Ugyanakkor 2935 cég állt végelszámolás alatt, ami 54 százalékos emelkedést [ jelent 1992-höz képest. Az 1989 elejétől 1993 végéig eltelt időszakban 8281 cég szűnt meg Magyarországon. Rákellenes nap Ér utca huszonhárom. Kulturált kör­nyezet, tisztaság fogadja a nőgyógyászati klinika és rákszűrő állomás látogatóit. Remélhetőleg a hölgyek szombaton sűrűn adják majd egymásnak a kilincset a ren­delőben. hiszen április 16-a nemzetközi rákellenes nap lesz. Nem csak a rákos megbetegedést, de tüdő- és bőrgyó­gyászati valamint urológiai vizsgálatot is végeznek ezen a napon reggel nyolc órától tizennégy óráig. A vizsgálatok ingyene­sek, és beutaló sem kell hozzájuk! Tavaly már volt egy hasonló meg­mozdulás a Víz utcai rendelőben, ahová bár meglepően sokan eljöttek, még sem volt ott mindenki, akinek a bajok mege­lőzése érdekében érdemes lett volna. De jó tudni, az évenkénti ellenőrzés elenged­hetetlenül fontos! Az első látogatás után majd meglátják, a hölgyek, hogy milyen hamar szertefoszlanák a félelmek, szo­rongások. A nőgyógyász nem „ember­evő”, közösen minden női problémára található megoldás. S.T. Ápriiis végéig mindenkinek FIZET A NYÍRFROST (Folytatás az 1. oldalról.) — Először is, megpróbálom megma­gyarázni, mi a felzúdulás oka. Tudni kell, hogy a bankok hitelképtelennek nyilvání­tották a hűtőházat, és így semmiféle hitelt nem kapunk. (Ezzel kapcsolatban csak egy magánvélemény, hogy a bankokban nincs elég pénz.) így a termelőknek az áruért csak akkor tudunk fizetni, ha nekünk már a kiszállított áruért fizettek. így érthető, hogy a kifizetésekkel nagyon le vagyunk maradva. Most is a tartozásunk olyan tíz millió körüli, ugyanakkor a raktáron van még.kb. hetven milliót érő áru. Ez tehát azt jelenti, hogy valamennyi termelőnek reményeim szerint április végéig fizetni fogunk. Nem maradunk tehát adósok. — Milyen üzleti kapcsolataik vannak ? —Csak nyugatra szállítunk, elsősorban málnát, brokkolit, kelbimbót, sárgabarac­kot. Ennek egy részét előkésztítve, pl. koc­kázva, darabolva egy pizzagyámak. Ilyen­kor a csomagolóanyagot is tőlük kapjuk. Más esetben újracsomagolják a mi árun­kat, és úgy adják el. — Mennyire tudnak versenyben marad­ni a tőkés piacon ? — Eddig még komoly minőségi kifogás nem merült fel. Előfordult, hogy nem voltak a vevőink elégedettek, de ezt árkompenzációval mindig sikerült meg­oldani. Biztos megrendelőink vannak, és most már ki tudjuk szűrni a komolytalan jelentkezőket. Nem titok, előfordult hogy bizonytalan céggel kerültünk kapcsolatba, de most már tapasztaltabbak vagyunk. — A bécsi székhelyű többségi tulaj­donosról az hírlik, úgy épített hűtőháza­kat, hogy egymás után kölcsönöket vett fel, és mindig a következő hitelből finanszíroz­ta az előző beruházás befejezését. Ebből adódtak aztán később a problémák. — Ez Schmidt úr problémája. Egy do­log biztos. Ha ő nincs, akkor nem épül hűtőház egy 1300 lelkes kisközségben. Lehet, hogy gondjai, problémái vannak, de a vasmegyeri hűtőház Európa egyik legmodernebb hűtőháza, és ez itt is ma­rad. Lehet hogy tulajdonosváltásra kerül a sor, de az új tulajdonosnak is az lesz a célja, hogy továbbra is hűtőházként funk­cionáljon. Az meg, hogy néhány embernek gondja, problémája van. természetes. De nem egy nagy múltú, ráadásul nagyobb háttérrel rendelkező cég is tartozik a ter­melőinek. Mi mindenképpen fizetni fo­gunk április végéig. Ezt biztosra ígérhe­tem! Elmenőben találkoztunk Pista bácsival, akinek épp most fizetett a hűtőház az ok­tóber végén leadott brokkoliért. — Nem szívesen csinálok reklámot neki. Ketten vállaltunk földet és sz­erződtünk a brokkolira. Ősszel behoztuk, és azóta folyamatosan fizetnek. Még 100 ezer forint van hátra. — Mivel jár a brokkolitermesztés ? — A földet húsz éve bérelem, így már olyan kultúra, amit nem nagyon kell kapálni. Viszont a permetezőszer, stb szóval a költség összesen olyan 250 ezer forint. A fele marad meg tisztán. így az­tán nagyón kellene már a pénz. — Az idén nem is kötött szerződést ? — De igen. — Ne haragudjon, de ezt nem igazán értem... — Hát... ez biztos pénz. __ 9 — Ha megtermelem, akkor előbb vagy utóbb megkapom érte az árát. Na meg tud­ja ezt már kipróbáltam... (Mióta a riport készült, megjelent a tár­sadalombiztosításnak tartozók listája. Ezen a Nyírfrost Kft. a magán- és társas vállalkozások között az előkelő 9. helyen áll. 27 millió 857 ezer forint hátralékkal.) Hámori Fedezőmén fedezet nélkül A törvény szerint szabálysértésnek minősül, és ötezer forinttal büntethető a haszonállattartásban az engedély nélküli pároztatás. A mezőgazdaság átalakulásával gyara­podik az igásló tartók száma. így a pacik genetikai védelmét is szigorúan veszik. Csenger város képviselőtestülete a jánlatot kapott a Mag­yar Lószövetség Tenyésztési Iroda Területi Kirendelt­ségétől, hogy két fedezőmént adnak, ha annak tartásáról gondoskodnak. Úgy gondolta az önkormányzat, ezt a le­hetőséget nem lehet elszalasztani, mert a városnak és környékének szüksége van tenyészállat-tartásra. De ki fe­dezze a költségeket, amely a kalkuláció szerint egy évre százhatvankétezer forint? Kovács Károly munkanélküli vállalkozna a lovak gondozására, de Csenger egyedül nem tudja előteremteni a munkadíjhoz és egyéb költségekhez szükséges összegeket. Kérték a környező településeket, hogy százalékos arányban (a legtöbbet 51%-kal Csenger, a legkevesebbet 3%-kal Ura fizetné) járul janak hozzá a kiadáshoz. A megkeresett települések válasza még várat magára. Addig marad a zugfedeztetés és az azt követő büntetés. Aradi Balogh Attila Ez is SzaboUs-Szatmár-Bereg megye Vendégmunkások és létszámhiány Munkanélküliség ide, vagy oda a nagykállói Konfekcióipari Részvénytár­saságnál munkaerőhiány van. Jelenleg is 75 textilvarrót keresnek felvételre. A ko­rábbi Ruhaipari Szövetkezet termelési tevékenységét átvéve három éve alakult a részvénytársaság. A növekvő konkuren­cia, a piacbővítés és a korábbiak meg­tartása miatt jobb technológiai szintre kellet jutni. Szükség volt profilváltásra is. A női konfekciók bővültek blézerekkel, kosztümökkel, szoknyákkal, nadrágokkal, kabátokkal, melyek főleg német piacra készülnek, de meghatározó az amerikai, francia és az olasz hölgyek igénye is. Az utóbbi időben sikerült nyitniuk a hazai kereskedők felé is, főleg férfiöltönyökkel. Megfelelő kapacitásnagysággal kell rendelkeznie a részvénytársaságnak, hogy a nyugati partnernek megérje idejönni. Ha ez nincs meg, akkor még a meglévő mun­kahelyeket sem tudják megtartani. — Az elmúlt három évben komoly fej­lesztéseket hajtottunk végre — tájékoztatja lapunkat Urbán Lajos a KÁLKONTREX RT. elnök-igazgatója. — A megyében elsőnek indítottuk el a kihelyezett mukanélküli-képzést, melyet a Megyei Munkaügyi Központ finanszíro­zott a 107-es Szakmunkásképző Iskola együttműködésével. Az eltelt három év alatt közel száz embert képeztünk át. En­nek eredményeként a létszámunk megdup­lázódott -— 67 főről 126 főre növekedett —, de az ideális dolgozói létszám 200 fő lenne két műszakban. Mással is próbálko­zunk, például a Korányi Gimnáziummal közösen, irányított képzést végzünk. Az oktatás két éves, a résztvevők textilvarró betanított munkásként vizsgáznak, illetve aki alkalmas, azt továbbképezzük a szak­munkás szintig. Továbbá évfolyamonként 15 iparitanuló gyakorlati oktatását is végezzük. De ez még mindig nem elég. A még így is meglévő munkaerőhiány áthi­dalására — fél éve — ukrán vendég- munkások alkalmazására kényszerülünk. Annak ellenére, hogy a térségben 30 %-ot meghaladó a munkanélküliség! — Mi az oka Ön szerint, hogy nincs helyi illetve magyar munkaerő? — Feltételezett oka szerintem: a min­denki által ismert gazdasági válság és az, hogy ilyen toleráns a munkanélkülisegély- rendszer. Ez szerintem a munkavállalási szándék ellen hat. Nem hanyagolható el az sem, hogy a konfekció iparnak mindig is nyomott volt a bére. De a legnagyobb baj, hogy jelenleg egy törvényesen műkö­dő cég nem tudja felvenni a versenyt az illegális munkavállalással! — Önök végül is mindent megtettek an­nak é liléké ben. hogy hazai dolgozókat al­kalmazzanak. Miért éppen Ukrajnából pótolják a hiányt? — Hiba volt kivonulni a volt Szovjet­unió utódállamainak piacairól. Onnan kerestünk munkaerőt, ahol korábban felvevőpiacként jelen voltunk. Még ebben a hónapban például egy ukrán üzemben próbagyártást indítunk, hogy akik itt meg­állják a helyüket — és a magyar munkaerő munkavállalása miatt nem lesz szükség rájuk— akkor otthon gyártsanak maguk­nak, és nekünk. Jelentős piaci távlatok vannak ezen a területen. Óriási az áru­hiány, érdeklődés van, de előbb gazdasági­lag kell stabilizálódniuk! A vállalkozási szándékkal párhuzamosan a határ átjár­hatóságát is rendezni kellene. Bízom benne, hogy ebben a politikusaink is mielőbb segíteni fognak. Fullajtár András A Nyírségi Gyermekunió — a gyermekekért Ki a szabadba! A közelmúltban mesemondó verse­nyen mérhették össze tehetségüket a megyei kisiskolások. Első-második, il­letve harmadik-negyedik osztályosok versenyeztek a Nyírségi Gyermekunió szervezésében.- I obijában mi ez a Nyírségi Gyer- n/ekimió? - kérdeztük Czomba Györ­gyöt a szervezet vezetőjét, a nyíregy­házi Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatóját.- A történet 1990 május 16-án kezdődött. Ekkor oszlatták föl a Ma­gyar Úttörők Szövetségét. Ettől kezdve senki nem foglalkozott a gyerekek iskolán kívüli tevékenységével, szaba­didős programok szervezésével. Né­hány fanatikus, gyerekbolond pedagó­gus barátommal szövetkezve megalakí­tottuk a Nyírségi Gyermekuniót. 1992 március 4-én bejegyeztettük a cég­bíróságon.- Mennyire hasonló ez a szervezet az úttörőkére vagy a cserkészekére?- Levetettünk minden formaságot, amely az úttörőcsapatokra volt jellem­ző. Nincs egyenruhánk, nincsenek a ka­tonasághoz hasonló ostoba, szemé­lyiségelnyomó, uniformizáló kötöttsé­geink. A belépés csak a szabad akara­ton múlik, a szülők és a gyerek jóvá­hagyó aláírásával, de a felvétel után sincs semmi kötelezettség a gyerek vállán. Hetven gyermekszervezet tar­tozik hozzánk, Nyíregyházán mind a 27 általános iskola és a megye különböző általános iskolái. A taglétszámunk húszezer körüli. A lehető legolcsóbban oldjuk meg a gyerekek táboroztatását, különféle versenyeket szervezünk, kon­certekre járunk. Minden évben megren­dezzük a gyermekkarácsonyt, melyen többezer kisdiák vesz részt.- Hol van a székhelyük?- A Kölyökvárban bériünk egy irodát, viszonylag kedvező áron.- Hány alkalmazottal dolgoznak?- Főállású alkalmazottunk nincs, tár­sadalmi munkában vállaltuk,. Ehhez bi­zonyos mértékig őrültnek kell lenni...- Hogyan teremtik meg az anyagi feltételeket? Mennyi az éves költség- vetésük?- Átlagosan másfélmillió forintra van szükségünk évente. Az Állami Ifjúsági Bizottság nem támogat bennünket, ugyanis nem teszünk eleget annak a kitételnek, hogy legalább három megyét fogjon át a tevékenységünk. Az önkor­mányzatok nem segítenek bennünket, pedig húszezer gyerek támogatása vagy nem támogatása szerintem már közügy. A pénzt mégis elő kell, hogy teremtsük. Sokat segít ebben az azóta újjáalakult, viszonylag kis létszámú és állami tá­mogatásban részesülő Magyar Úttörők Szövetsége, melynek szervezetünk tár­sult tagja.- Van-e hasonló gyermekszervezet a megyében?- A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekszervezetek Társulása. Vezető­je a nyírturai Kovács Csaba. Hetvenöt gyermekszervezetből állnak, 16 ezer kisiskolás programját szervezik hozzánk hasonló módon. Szoros kapcsolatban állunk velük, folyamatosan tájékoztat­juk egymást, rendezvényeket ajánlunk, közös műsorokat csinálunk. Vasas László KÁLLKONTEX — meg mindig van hely! Foto: Bozso Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents