Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-06 / 12. szám

UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. április 6., szerda 3 A Szabolcs Vendéglátó Vállalat privatizációja Feldarabolva értékesebb? A NYÍR-REP KFT. katasztrofális helyzetben SZÁNTÓFÖLD LESZ A REPÜLŐTÉRBŐL? A Szabolcs Vendéglátó Vállalatnál a már korábban elkezdett privatizáció befe­jezés előtt áll. Ezzel a megye egyik na­gyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató vállalata szűnik meg véglegesen. Gál Ferencet kérdeztük, aki az Állami Vagyonügynökség megbízása alapján felelős a végelszámolás pontos végre­hajtásáért, valamint addig míg ez be nem fejeződik, irányítja a vállalatot.- Gyakorlatilag már csak a Tölgyes Csárda és a pazonyi úti cukrász termelő üzem van hátra. Mindkét esetben tulajdon- jogi rendezés van folyamatban. A gyér mekétkeztetést biztosító iskolai kony­háknál, csak az eszközök képeznek válla­lati tulajdont. Ezek további zavartalan üze­meltetését az Önkormányzatok döntik el. A privatizációs folyamat sikeres volt, az Állami Vagyonügynökség és a dolgozók szempontjából is. Közel négyszáz milliós privatizációs bevétel keletkezett. Nemcsak megszűntek az egységek, a vagyont értékesítik és az így bejövő pénz fedezi az adósságokat és még marad is az ÁVÜ- nél. A dolgozók közül kevesen vesztették el az állásukat. Az 1600 fős csúcslétszám­ból még 250 dolgozónk van jelenleg. A Míg jónéhány helyen bezárják az óvodákat, addig a kislétai képviselők ar­ról tárgyaltak, hogyan oldható meg a meg­levő épület bővítése. A faluban ugyanis egyre több szülő szeretné, hogy gyermeke óvodába járjon. Végül arra az el­határozásra jutottak, hogy egy 47 négyzetméteres helyiséggel toldják meg az épületet. A képviselők döntöttek arról is, hogy többiek 95 százaléka az új tulajdonosoknál dolgozik tovább, de arra is'van példa, hogy a dolgozók is beszálltak a privatizációba. Ez főleg a kissebb egységekre jellemző. Ilyenek például a Nyíri Fészek, vagy az Eperjes. Nagyobb egységeknél - mint a Korona - a dolgozók nincsenek benne tu­lajdonosként, de szinte mindenki itt ma­radt dolgozni. Év végéig a Szabolcs Vendéglátó meg­szűnik mint vállalat. A még meglévő dolgozók egy része maradhat, míg a töb­biek időben tudnak megfelelő munkát találni. A Vállalatnak vannak még olyan üzletei, ingatlanjai, amik saját hatáskör­ben kerülnek értékesítésre. Az ezekből származó összegekbőől fedezzük a vég­leges megszűnés költségeit. Tehát végül is nem arról van szó a vég- elszámolás értelmezésénél, hogy a Válla­lat rosszul gazdálkodott és tönkre ment. Az Állami Vagyonügynökség állásfogla­lása az volt, hogy az üzletek egyenként kerüljenek értékesítésre, privatizálásra. Ezt hajtjuk most végre. Mondhatnánk úgy is, hogy a privatizáció befejező aktusa a végelszámolás. Gál Ferenc ebben az esztendőben 25 ezer forint hozzájárulást kell fizetnie annak, aki be szeretné vezettetni a gázt. Természetesen a belső szerelési munkák költsége a laká­sok tulajdonosát terheli. Nem emelkedik a vízdíj 1994-ben a településen. Az önkormányzati tulajdon­ba került vízmüvet ezentúl a Keletvíz Rt. üzemelteti. F.SZ.ZS. „Tájékoztatom, hogy a Nyíregyházi Repülőtér a belügyminiszter döntése al­apján nemzetközi repülést nem folytathat. Erre a célra más hazai repülőterek kerültek kijelölésre.” Ez a néhány soros „üzenet” tavaly de­cemberben érkezett az ORFK Repülőtéri Biztonsági Fő- igazgatóság Szak- irányítási és El­lenőrzési Osztályának vezetőjétől, Szita János rendőralezre­destől. A belügy­miniszter határozata a nyíregyházi NYIR- REP" Kft-t, a repülőtér üzemel­tetőjét meglehetősen nehéz helyzetbe hoz­ta. A leginkább bábe­li zűrzavarhoz hason­lítható helyzetről Sas­vári Ottó a Kft. ügyvezető igazgatója és Fejes Kálmán műszaki igazgató szá­molt be lapunknak.- Semmiféle indoklást nem kaptunk, tel­jesen váratlanul ért bennünket a határozat és mi december 3-tól egyszerűen meg­bénultunk. Érthetetlen számunkra a belügyminiszter, döntése, miután most fe­jeződött be egy 40 milliós leszállópálya bővítése. Bizton állíthatjuk, hogy az országban működő vidéki repülőterek közül a nyíregyházi magasan a legszebb és technikailag is a legfejlettebb. Budaörs, Debrecen, Sármellék, Szeged, Szombat­hely és Pécs-Pogány de lényegesen ked­vezőtlenebb feltételrendszer ellenére mégis megkapta a jogot a nemzetközi repülésre.-A miniszteri döntés miként befolyásol­ta az önök mindennapjait?- Ha korábban külföldiek érkeztek me­gyénkbe. akkor mi szóltunk a Vá­mosoknak, akik eljöttek ide, elvégezték a szükséges munkálatokat, azután minden­ki mehetett a dolgára. De most, hogy köz­vetlenül nem fogadhatjuk a nemzetközi gépeket, előbb átirányítjuk őket valame­lyik fogadóképes reptérre, ahol természe­tesen leszállási illetéket kötelesek fizetni. Ezt követően elvégzik az ellenőrzéseket és ha mindent rendben találnak a szakemberek, akkor repülhetnek át a vendégek Nyíregyházára, ahol természe­tesen ismét leszállási illetéket kell fizet­niük.- Hogyan fogadták a külföldi kuncsaftok ezt a meglehetősen rossz döntést?- Természetesen bosszankodva, hiszen ők mindenképpen rosszabbul járnak, mert költségeik jelentősen emelkednek és az uticél eléréséhez is lényegesen több időre van szük­ségük. Ez a helyzet számunkra pedig egyenesen katasztrófá- lis, mivel többnyire külföldi partnereink és megbízóink vannak. Rendkívül jó kapcsola­tot alakítottunk ki az ukránokkal, horvá- tokkal, németekkel. De ha nem következik be lényeges változás a je­lenlegi helyzetben, akkor félő, hogy külföldi partnereinket éppen a meg­növekedett költségek miatt elveszítjük. Sürgős segítségre lenne szükségünk.- Kitől várnak segítséget?- Egyszerűen csak le kellene ülnünk megtárgyalni a dolgot a városi és megyei politikusokkal, prominens személyi­ségekkel. Sajnos ezt még nem sikerült elérnünk, mert minduntalan rávágják az orrunkra az ajtót, bárhol kopogtatunk. De a mi türelmünk is véges, ideje lenne lépni valamerre, mert különben...- Mert különben?- Különben felszántatjuk a repülőteret.- Ez most csak egy szójáték, vagy ko­moly elhatározás?- Halálosan komoly... Siteri Éva Fotó: Bozsó Katalin ÓVODA ÉS GÁZFEKTETÉS Szükség van a falugondnokra Munkaeszközük: Toyota, Opel Astra Pedig olyan jól ki van találva ez az egész. Mármint a falugondnoki rendszer. Az átképző központ kész arra, hogy felkészítse őket, a megyei munkaügyi köz­pont vállalja (részbeni) finanszírozásukat, a munkanélküliek kenyérkeresethez juthatnak, a rászorulók segítséget kaphat­nak. És mégis, illetve mégsem... Dr. Marosi Lajos, az átképző központ igazgatója: — Két évvel ezelőtt húsz résztvevővel szerveztünk egy falugondnok képző tan­folyamot Mátészalka és Fehérgyarmat környékieknek. A végzettek - például a penyigei Babus Katalin, Tóth Ildikó, Almási Judit, a mátészalkai Fábián Imre, a nyírmadai Midler György - aztán vagy elhelyezkedtek vagy nem... Pedig képzésük költségeit mi álltuk, s közhasznú munkásként az önkormányzatokat csak bérük és tb-jük 30 százaléka terhelte vol­na. Mi szívesen folytatnánk a képzést, sőt azt kértük a polgármesterektől, mondjá­tok meg ti, mire van szükségetek. Többféle koncepció létezik, ugyanis a falugondnok lehet vállalkozásszervező, szociális- gon­dozó vagy „mindenes”. Hiába a mi rugal­mas programajánlatunk, ha ez az egész elképzelés kiforratlan. Mondhatni, a falugondnokság nem járt be diadalutat... Puskás Menyhértné, a munkaügyi köz­pont főelőadója:- Kevés, a klasszikus értelemben vett falugondnok, akinek közhasznú munkásként való foglalkoztatását tá­mogatjuk. Pedig a bér és a közterhek 70 százalékát mi fedeznénk. Tudok arról, hogy Túrricse most nyújtotta be pályáza­tát ezügyben a Népjóléti Minisztériumhoz. Szabó Ferenc Mánd polgármestere:- Nálunk tavaly szeptember óta van falugondnok. Toyota kisbuszunkkal Szabó Zsolt, aki korábban a téesz IFÁ-jával fu­varozott, hozza-viszi a penyigei iskolába járó gyerekeket, házhoz szállítja a gáz­palackokat, tucatnyi idős embernek ebé­det hoz a penyigei iskolából. Ha valaki beteg, elviszi a kórházba, de ha kérik, utaz­tatja az embereket szalagavatóra, ballagás­ra, temetésre. Csak a benzinköltséget kell megfizetni, sőt olykor még azt sem. Főállásban végzi munkáját, nagy szükség van rá és szeretik ezt a fiút. Szabó Zsolt, falugondnok:- Szívesen csinálom, látom, igény van rá. Már két alkalommal voltam tovább­képzésen, vagy inkább úgy mondanám, tapasztalatcserén. Országos találkozónk a nyáron lesz Tivadarban. Mivel sok ember­rel vagyok kapcsolatban, előírták nekem, hogy öt éven belül érettségizzek le. Ebbe még egy évismétlés is belefér... Nagy Elemér, Garbók polgármestere:- Nálunk a testület hat jelentkező közül titkos szavazással választotta ki a falugondnokot. Reggel az óvodásokat és a kisiskolásokat visz át Méhtelekre, dél­ben ebédet hoz Nagyhódosról, délután a recepteket, a gázpalackok cseréjét intézi, majd hazahozza a gyerekeket. Főállásban, közhasznú munkásként foglalkoztatjuk, munkaeszköze pedig egy Opel Astra Car­avan. Fekete Antal Utazási vásár 94 Terjed a falusi turizmus Itt a tavasz, közeledik a nyár. Deb­recenben már hagyománnyá vált a tavaszi fesztivál keretében, megren­dezett utazási vásár. A kiállításon két nyíregyházi vállalkozás is megjelent, a Nyir-Karta Bt. térképboltja, kis- és nagykereskedése, valamint a Riviera Tours Kft.- Milyen tapasztalatokat szereztek?- 1992 decemberben jelent meg részletes megyetérkép az ország tizen­kilenc megyéjéről, így az érdek­lődőknek tudtunk adni a megyénkről térképet. Nyíregyházáról és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéről még nem készült útikönyv, így írásos, képekkel ellátott tájékoztatóval nem tudunk szolgálni. Egy utazási irodával és Nyír­egyháza polgármesteri hivatalával együttműködve tervezzük egy ilyen, alapvető kiadvány megjelentetését. Varga Attila Újból terjed a tébécé Oltással megelőzhető Az elmúlt évben 25 százalékkal emelkedett a tébécében szenvedők szá­ma Oroszországban, és nőtt a diftériás megbetegedések aránya is. Ennek veszé­lyéről kérdeztük Dr. Hangyái Zsuzsan­nát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat (ÁNTSZ) Járványügyi és Egészségvédelmi Osztályának vezetőjét:- Várható-e a betegségek járványos terjedése?- Diftériás megbetegedés Szabolcs megyében nem fordult elő. Köszönhető ez a 90-95 százalékos oltottságnak. Az ellenanyagszínt viszont 10 év alatt an­nyira lecsökken, hogy a külföldre utazóknak, vagy a volt Szovjetúnió területén munkát vállalóknak ajánljuk a diftéria elleni újraoltást.- Mi a helyzet a tébécével?- Sajnos a tébécés megbetegedések szaporodását illetően előkelő helyet foglalunk el az országban. De ez nem függ szorosan össze a határok meg­nyitásával.- Mivel magyarázható akkor a meg­növekedett betegszám?- Vannak, akik nem kapják meg a védőoltásokat. A másik ok, hogy az utób­bi időben a tüdőszűrésen rendszeresen megjelenők száma ijesztően csökken, pedig (a daganatos és más meg­betegedések vizsgálatán kívül!) az V _________________________________ idő ben kiszűrt tébécés esetek még jó eredménnyel gyógyíthatók. Harmadszor, az életszínvonal romlása hozzájárul a növekvő betegszámhoz. A tüdőgyógyá­szok elmondása alapján, gyakran előfor­dul, hogy a kezeltek egy-két nap után kiszöknek a kórházból. így olyanok is megbetegedhetnek, akik egyébként nem tartoznak a veszélyeztetett csoportba.- Hogyan előzhetjük meg a fertőzést?- A legbiztosabb és leghatékonyabb mód a védő oltás. Tudni kell, hogy az eddig gyermekintézményekben kapott kötelező védőoltást most már a család választott orvosa adja be. A figyelemfel­hívást a védőnők végzik, akik tartják a kapcsolatot a családdal a gyermek 14 éves koráig. Betegség miatt esetleg halaszthatók ezek az oltások, de figyel­jünk arra, ne maradjanak el!-A tisztiorvosi szolgálatra milyen fela­datok várnak?- A felelősség tudatosításával el kell érnie, hogy tartósan 95 %-os legyen az oltottság Magyarországon. Ha korán ki tudjuk szűrni a veszélyes kórokozókat is, akkor minimálisra csökkentjük a járványok kialakulásának eséjét. Ez a megelőzés legbiztosabb módja. Ter­mészetesen az ÁNTSZ megkapja a rendszeres egészségügyi jelentéseket, és ha a helyzet úgy kívánja, azonnal meg tudjuk tenni a szükséges lépéseket. __________________1_______________

Next

/
Thumbnails
Contents