Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-06 / 12. szám
UJ KELET MEGYÉNK ELETEBOL 1994. április 6., szerda 3 A Szabolcs Vendéglátó Vállalat privatizációja Feldarabolva értékesebb? A NYÍR-REP KFT. katasztrofális helyzetben SZÁNTÓFÖLD LESZ A REPÜLŐTÉRBŐL? A Szabolcs Vendéglátó Vállalatnál a már korábban elkezdett privatizáció befejezés előtt áll. Ezzel a megye egyik nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató vállalata szűnik meg véglegesen. Gál Ferencet kérdeztük, aki az Állami Vagyonügynökség megbízása alapján felelős a végelszámolás pontos végrehajtásáért, valamint addig míg ez be nem fejeződik, irányítja a vállalatot.- Gyakorlatilag már csak a Tölgyes Csárda és a pazonyi úti cukrász termelő üzem van hátra. Mindkét esetben tulajdon- jogi rendezés van folyamatban. A gyér mekétkeztetést biztosító iskolai konyháknál, csak az eszközök képeznek vállalati tulajdont. Ezek további zavartalan üzemeltetését az Önkormányzatok döntik el. A privatizációs folyamat sikeres volt, az Állami Vagyonügynökség és a dolgozók szempontjából is. Közel négyszáz milliós privatizációs bevétel keletkezett. Nemcsak megszűntek az egységek, a vagyont értékesítik és az így bejövő pénz fedezi az adósságokat és még marad is az ÁVÜ- nél. A dolgozók közül kevesen vesztették el az állásukat. Az 1600 fős csúcslétszámból még 250 dolgozónk van jelenleg. A Míg jónéhány helyen bezárják az óvodákat, addig a kislétai képviselők arról tárgyaltak, hogyan oldható meg a meglevő épület bővítése. A faluban ugyanis egyre több szülő szeretné, hogy gyermeke óvodába járjon. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy egy 47 négyzetméteres helyiséggel toldják meg az épületet. A képviselők döntöttek arról is, hogy többiek 95 százaléka az új tulajdonosoknál dolgozik tovább, de arra is'van példa, hogy a dolgozók is beszálltak a privatizációba. Ez főleg a kissebb egységekre jellemző. Ilyenek például a Nyíri Fészek, vagy az Eperjes. Nagyobb egységeknél - mint a Korona - a dolgozók nincsenek benne tulajdonosként, de szinte mindenki itt maradt dolgozni. Év végéig a Szabolcs Vendéglátó megszűnik mint vállalat. A még meglévő dolgozók egy része maradhat, míg a többiek időben tudnak megfelelő munkát találni. A Vállalatnak vannak még olyan üzletei, ingatlanjai, amik saját hatáskörben kerülnek értékesítésre. Az ezekből származó összegekbőől fedezzük a végleges megszűnés költségeit. Tehát végül is nem arról van szó a vég- elszámolás értelmezésénél, hogy a Vállalat rosszul gazdálkodott és tönkre ment. Az Állami Vagyonügynökség állásfoglalása az volt, hogy az üzletek egyenként kerüljenek értékesítésre, privatizálásra. Ezt hajtjuk most végre. Mondhatnánk úgy is, hogy a privatizáció befejező aktusa a végelszámolás. Gál Ferenc ebben az esztendőben 25 ezer forint hozzájárulást kell fizetnie annak, aki be szeretné vezettetni a gázt. Természetesen a belső szerelési munkák költsége a lakások tulajdonosát terheli. Nem emelkedik a vízdíj 1994-ben a településen. Az önkormányzati tulajdonba került vízmüvet ezentúl a Keletvíz Rt. üzemelteti. F.SZ.ZS. „Tájékoztatom, hogy a Nyíregyházi Repülőtér a belügyminiszter döntése alapján nemzetközi repülést nem folytathat. Erre a célra más hazai repülőterek kerültek kijelölésre.” Ez a néhány soros „üzenet” tavaly decemberben érkezett az ORFK Repülőtéri Biztonsági Fő- igazgatóság Szak- irányítási és Ellenőrzési Osztályának vezetőjétől, Szita János rendőralezredestől. A belügyminiszter határozata a nyíregyházi NYIR- REP" Kft-t, a repülőtér üzemeltetőjét meglehetősen nehéz helyzetbe hozta. A leginkább bábeli zűrzavarhoz hasonlítható helyzetről Sasvári Ottó a Kft. ügyvezető igazgatója és Fejes Kálmán műszaki igazgató számolt be lapunknak.- Semmiféle indoklást nem kaptunk, teljesen váratlanul ért bennünket a határozat és mi december 3-tól egyszerűen megbénultunk. Érthetetlen számunkra a belügyminiszter, döntése, miután most fejeződött be egy 40 milliós leszállópálya bővítése. Bizton állíthatjuk, hogy az országban működő vidéki repülőterek közül a nyíregyházi magasan a legszebb és technikailag is a legfejlettebb. Budaörs, Debrecen, Sármellék, Szeged, Szombathely és Pécs-Pogány de lényegesen kedvezőtlenebb feltételrendszer ellenére mégis megkapta a jogot a nemzetközi repülésre.-A miniszteri döntés miként befolyásolta az önök mindennapjait?- Ha korábban külföldiek érkeztek megyénkbe. akkor mi szóltunk a Vámosoknak, akik eljöttek ide, elvégezték a szükséges munkálatokat, azután mindenki mehetett a dolgára. De most, hogy közvetlenül nem fogadhatjuk a nemzetközi gépeket, előbb átirányítjuk őket valamelyik fogadóképes reptérre, ahol természetesen leszállási illetéket kötelesek fizetni. Ezt követően elvégzik az ellenőrzéseket és ha mindent rendben találnak a szakemberek, akkor repülhetnek át a vendégek Nyíregyházára, ahol természetesen ismét leszállási illetéket kell fizetniük.- Hogyan fogadták a külföldi kuncsaftok ezt a meglehetősen rossz döntést?- Természetesen bosszankodva, hiszen ők mindenképpen rosszabbul járnak, mert költségeik jelentősen emelkednek és az uticél eléréséhez is lényegesen több időre van szükségük. Ez a helyzet számunkra pedig egyenesen katasztrófá- lis, mivel többnyire külföldi partnereink és megbízóink vannak. Rendkívül jó kapcsolatot alakítottunk ki az ukránokkal, horvá- tokkal, németekkel. De ha nem következik be lényeges változás a jelenlegi helyzetben, akkor félő, hogy külföldi partnereinket éppen a megnövekedett költségek miatt elveszítjük. Sürgős segítségre lenne szükségünk.- Kitől várnak segítséget?- Egyszerűen csak le kellene ülnünk megtárgyalni a dolgot a városi és megyei politikusokkal, prominens személyiségekkel. Sajnos ezt még nem sikerült elérnünk, mert minduntalan rávágják az orrunkra az ajtót, bárhol kopogtatunk. De a mi türelmünk is véges, ideje lenne lépni valamerre, mert különben...- Mert különben?- Különben felszántatjuk a repülőteret.- Ez most csak egy szójáték, vagy komoly elhatározás?- Halálosan komoly... Siteri Éva Fotó: Bozsó Katalin ÓVODA ÉS GÁZFEKTETÉS Szükség van a falugondnokra Munkaeszközük: Toyota, Opel Astra Pedig olyan jól ki van találva ez az egész. Mármint a falugondnoki rendszer. Az átképző központ kész arra, hogy felkészítse őket, a megyei munkaügyi központ vállalja (részbeni) finanszírozásukat, a munkanélküliek kenyérkeresethez juthatnak, a rászorulók segítséget kaphatnak. És mégis, illetve mégsem... Dr. Marosi Lajos, az átképző központ igazgatója: — Két évvel ezelőtt húsz résztvevővel szerveztünk egy falugondnok képző tanfolyamot Mátészalka és Fehérgyarmat környékieknek. A végzettek - például a penyigei Babus Katalin, Tóth Ildikó, Almási Judit, a mátészalkai Fábián Imre, a nyírmadai Midler György - aztán vagy elhelyezkedtek vagy nem... Pedig képzésük költségeit mi álltuk, s közhasznú munkásként az önkormányzatokat csak bérük és tb-jük 30 százaléka terhelte volna. Mi szívesen folytatnánk a képzést, sőt azt kértük a polgármesterektől, mondjátok meg ti, mire van szükségetek. Többféle koncepció létezik, ugyanis a falugondnok lehet vállalkozásszervező, szociális- gondozó vagy „mindenes”. Hiába a mi rugalmas programajánlatunk, ha ez az egész elképzelés kiforratlan. Mondhatni, a falugondnokság nem járt be diadalutat... Puskás Menyhértné, a munkaügyi központ főelőadója:- Kevés, a klasszikus értelemben vett falugondnok, akinek közhasznú munkásként való foglalkoztatását támogatjuk. Pedig a bér és a közterhek 70 százalékát mi fedeznénk. Tudok arról, hogy Túrricse most nyújtotta be pályázatát ezügyben a Népjóléti Minisztériumhoz. Szabó Ferenc Mánd polgármestere:- Nálunk tavaly szeptember óta van falugondnok. Toyota kisbuszunkkal Szabó Zsolt, aki korábban a téesz IFÁ-jával fuvarozott, hozza-viszi a penyigei iskolába járó gyerekeket, házhoz szállítja a gázpalackokat, tucatnyi idős embernek ebédet hoz a penyigei iskolából. Ha valaki beteg, elviszi a kórházba, de ha kérik, utaztatja az embereket szalagavatóra, ballagásra, temetésre. Csak a benzinköltséget kell megfizetni, sőt olykor még azt sem. Főállásban végzi munkáját, nagy szükség van rá és szeretik ezt a fiút. Szabó Zsolt, falugondnok:- Szívesen csinálom, látom, igény van rá. Már két alkalommal voltam továbbképzésen, vagy inkább úgy mondanám, tapasztalatcserén. Országos találkozónk a nyáron lesz Tivadarban. Mivel sok emberrel vagyok kapcsolatban, előírták nekem, hogy öt éven belül érettségizzek le. Ebbe még egy évismétlés is belefér... Nagy Elemér, Garbók polgármestere:- Nálunk a testület hat jelentkező közül titkos szavazással választotta ki a falugondnokot. Reggel az óvodásokat és a kisiskolásokat visz át Méhtelekre, délben ebédet hoz Nagyhódosról, délután a recepteket, a gázpalackok cseréjét intézi, majd hazahozza a gyerekeket. Főállásban, közhasznú munkásként foglalkoztatjuk, munkaeszköze pedig egy Opel Astra Caravan. Fekete Antal Utazási vásár 94 Terjed a falusi turizmus Itt a tavasz, közeledik a nyár. Debrecenben már hagyománnyá vált a tavaszi fesztivál keretében, megrendezett utazási vásár. A kiállításon két nyíregyházi vállalkozás is megjelent, a Nyir-Karta Bt. térképboltja, kis- és nagykereskedése, valamint a Riviera Tours Kft.- Milyen tapasztalatokat szereztek?- 1992 decemberben jelent meg részletes megyetérkép az ország tizenkilenc megyéjéről, így az érdeklődőknek tudtunk adni a megyénkről térképet. Nyíregyházáról és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéről még nem készült útikönyv, így írásos, képekkel ellátott tájékoztatóval nem tudunk szolgálni. Egy utazási irodával és Nyíregyháza polgármesteri hivatalával együttműködve tervezzük egy ilyen, alapvető kiadvány megjelentetését. Varga Attila Újból terjed a tébécé Oltással megelőzhető Az elmúlt évben 25 százalékkal emelkedett a tébécében szenvedők száma Oroszországban, és nőtt a diftériás megbetegedések aránya is. Ennek veszélyéről kérdeztük Dr. Hangyái Zsuzsannát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Járványügyi és Egészségvédelmi Osztályának vezetőjét:- Várható-e a betegségek járványos terjedése?- Diftériás megbetegedés Szabolcs megyében nem fordult elő. Köszönhető ez a 90-95 százalékos oltottságnak. Az ellenanyagszínt viszont 10 év alatt annyira lecsökken, hogy a külföldre utazóknak, vagy a volt Szovjetúnió területén munkát vállalóknak ajánljuk a diftéria elleni újraoltást.- Mi a helyzet a tébécével?- Sajnos a tébécés megbetegedések szaporodását illetően előkelő helyet foglalunk el az országban. De ez nem függ szorosan össze a határok megnyitásával.- Mivel magyarázható akkor a megnövekedett betegszám?- Vannak, akik nem kapják meg a védőoltásokat. A másik ok, hogy az utóbbi időben a tüdőszűrésen rendszeresen megjelenők száma ijesztően csökken, pedig (a daganatos és más megbetegedések vizsgálatán kívül!) az V _________________________________ idő ben kiszűrt tébécés esetek még jó eredménnyel gyógyíthatók. Harmadszor, az életszínvonal romlása hozzájárul a növekvő betegszámhoz. A tüdőgyógyászok elmondása alapján, gyakran előfordul, hogy a kezeltek egy-két nap után kiszöknek a kórházból. így olyanok is megbetegedhetnek, akik egyébként nem tartoznak a veszélyeztetett csoportba.- Hogyan előzhetjük meg a fertőzést?- A legbiztosabb és leghatékonyabb mód a védő oltás. Tudni kell, hogy az eddig gyermekintézményekben kapott kötelező védőoltást most már a család választott orvosa adja be. A figyelemfelhívást a védőnők végzik, akik tartják a kapcsolatot a családdal a gyermek 14 éves koráig. Betegség miatt esetleg halaszthatók ezek az oltások, de figyeljünk arra, ne maradjanak el!-A tisztiorvosi szolgálatra milyen feladatok várnak?- A felelősség tudatosításával el kell érnie, hogy tartósan 95 %-os legyen az oltottság Magyarországon. Ha korán ki tudjuk szűrni a veszélyes kórokozókat is, akkor minimálisra csökkentjük a járványok kialakulásának eséjét. Ez a megelőzés legbiztosabb módja. Természetesen az ÁNTSZ megkapja a rendszeres egészségügyi jelentéseket, és ha a helyzet úgy kívánja, azonnal meg tudjuk tenni a szükséges lépéseket. __________________1_______________