Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-05 / 11. szám
UJ KELET 1994. április 5. 5 A budapesti Felvonulási téren tartotta meg a Fiatal Demokraták Szövetsége 6. SZÜLETÉSNAPJÁNAK KÖZPONTI ÜNNEPSÉGÉT HÉTFŐN DÉLUTÁN. A MEGJELENTEK ELŐTT Orbán Viktor pártelnök szelte fel a születésnapi tor tat, majd avatta fel a FÜLINAPI FANYULAT. EZT MEGELŐZŐEN A HÚS VÉT ÉS SZÜLETÉSNAP ALKALMÁBÓL A FlDESZ KÉPVISELŐJELÖLTJEI LOCSOLÓKOCSIKKAL JÁRTÁK A VÁROST, S MEGLOCSOLTÁK BUDAPEST NŐI NEVŰ UTCÁIT. A FELVONÁSI TÉRI ÜNNEPLÉST ESTE A BESENYŐ BLUES BAND KONCERTJE ZÁRJA. (MTI) Fordított nop a Báthory ban Slrabanyák az árokparton Lehet, hogy jó a kétpártrendszer? Mindenesetre az erőket nem polarizálja oly mértékben mint a mi sokszínű, néha végletes demokráciánk. Két párt van Amerikában és gyakorlatilag Angliában is. S a minap itthon is találkoztam vele. Meg kell mondanom, amit sikerült megtudnom róla elgondolkodtatott. Mire ezek a sorok megjelennek, már el is dőlt melyik párt lett a győztes, melyik került hatalomra. Mi több azóta már vissza is adta a hatalmat. Annak aki előzőleg önként átadta a választáson diadalmaskodónak. Mielőtt arra gondolna a kedves olvasó, hogy a nagy választási csata, a sárdobálósdi, a manipulálósdi, a vissza- élősdi és még sokmindenesdi nyo- monkövetésében belezavarodott zsurnaliszta őrült lázálmait olvassa, megnyugtatom: nem erről van szó. Mindössze csak egy pillantást vethettem arra a választási kampányra, amely a nyírbátori Báthory István Gimnázium „fordított” napját megelőzte. A kampány pedig az egy napra szóló diákigazgatói posztért folyt, két párt, a STRABANYÁK és az ÁROK között. Hely hiányában nem idézem a BIG TIME c. - mellesleg igen szellemes - iskolaújságban megjelent valamennyi megnevezést arról, hogy minek a kezdőbetűiből is áll össze az ÁROK rövidítés, de talán álljon itt, találomra kiragadva, az egyik a nyolcféléből: Átlagosan Rondák Ominózus Közössége. A párt programjának egyik kiemelt pontja, hogy az iskolában kötelező a TESVÍR megszólítás. Ezzel szemben a Strabanyák inkább közérzetjavító intézkedéseket helyeztek kilátásba. Ilyeneket például: „2 Ft-ért lemásoljuk a matek házidat.” „Elkísérünk a WC-re.” „Szerelmet vallunk szíved szottyának.” S bár félő, hogy valaki félremagyarázhatja, hogy a Big Time említett számának címlapján egy egykori kommunista - mint az 1988-as év embere - Gorbacsov szerepel, azt gondolom, hogy ez talán mégsem komoly bűn még a mai világban sem. Mindenesetre a srácok tanulnak egy kis demokráciát, bár az az érzésem, hogy gyakran inkább nekünk felnőtteknek lenne mit tanulni a diákoktól ez ügyben. No és persze jól szórakozik mindenki. Bízom benne, hogy a hatalmuktól egy napra megfosztott tanárok is. Szex és politika Az olaszokat nem érdekli - pontosabban egészen másként érdekli politikusaik magán, vagy még intimebben, szexiális élete. Ehhez nyújt majd újabb muníciót olaszhon egy másik ( mert az egyik a magyar származású pornókirálynőböl lett honanya volt) pornósztár, a 26 éves Ros- sana Doll. A „művésznő” ugyanis azt Ígéri, hogy most megjelelő könyvében igazán kitálal mindent, például azt is, hogy az igen tisztelt honatyákkal hol, mikor és hogyan. Egyszóval a kiadó által „Párttagok” címre hallgató könyv igazi „kasszasik- emek” ígérkezik. Nem csoda tehát, hogy vannak, akiknek minden okuk megvan a kiadás megakadályozására. Ide tartozik Doll kiasasszony választókörzetének két politikusa is - akik egyébként már bejelentették indulásukat a körzetben - és akiknek majdnem sikerült a kiadás ideiglenes leállítása. A „majdnem” azért került a mondatba, mert a könyvből mintegy 30 ezer példány már gazdára, illetve kiváncsi olvasóra talált. Az érintettek - no lám, valamennyien férfiak - azt állítják: a könyvben leírtak egyszerű hazugságok és csak arra szolgálnak, hogy megakadályozzák megválasztásukat. Doll kisasszony könyvében egyébként elmondja: a honatyák azzal csalták ágyukba, hogy állást Ígértek neki, egyikük például megígérte - stewardess-t csinál belőle. A könyv Doll kisasszony szerint egyáltalán nem csupán botránykrónika. Mindössze új szemszögből taglalja az olasz politikai életet, amely tele van megvesztegetéssel, csalással és hamis ígéretekkel. Karambol a tengerfenéken Megsérült az amerikai haditengerészet Jefferson City nevű nukleáris meghajtású tengeralattjárója, amikor egy gyakorlat során a kaliforniai partok közelébe nekiütközött a tengerfenéknek. Az ütközés során megsérült a tengeralattjáró alsó borítása, valamint a hajót egyensúlyban tartó oldallapátok. A haditengerészet jelentése szerint a nukleáris meghajtómű nem szenvedett sérüléseket. A baleset után a hajó azonnal visszatért San Diego-i bázisára. (InfoNet) Szerkesztőségünk postájából Áprilisi tréfa?! Csütörtökön kora délelőtt elhangzott a rádió műsorában egy hír, miszerint minden harmadik sonka vagy romlott, vagy a megengedettnél több tartósítószert használtak fel a készítés során. A hír csupán ennyi volt és nem több. Első eszmélésemben arra gondoltam, rettentően megnyugtattak bennünket, érintetteket, s egyáltalán bárkit is, hiszen mindnyájan lehetünk szenvedő alanyai a fogyasztás során. Később további kérdések merültek fel bennem. Kik tehették? Szándékosan? Miért? Netán ellenséget kell gyanítanunk, s egyáltalán ők magyarok? Figyelembevéve az elkészítési helyek többességét, ilyen sok helyen került volna j kavics a fogaskerekek közzé? Hol maradtak az ellenőrök? Ha komoly a dolog, kell-e hangsúlyoznom ' sokadik alkalommal történő kiszolgáltatottságunkat? Vagy a legfontosabb kérdés, ha már vásároltam, mit tegyek én az állampolgár, hogyan tovább, hogy baj ne történjen? Megannyi kérdés - válaszolatlanul! | Gondoltam egy „RÁDIÓ” ha már Á-t mond, akkor a B-ről sem felejtkezik el. Nem így történt. Marad az utolsó kérdés: áprilisi tréfa volt?! TRÉFA? Kiss Tibor Nyíregyháza Részlet egy levélből Tisztelt. Szerkesztőség! Az 1994. március 18-ai 7. sz. „A félelem nem gyógyít” című ripor- tukra szeretnék észrevételt (saját tapasztalatot) írni, hozzászólni. 1988-ban egy véletlen rákszűrés kihozta, hogy azonnali műtétre van szükség, mert „O” STD. Méhnyakrákom van. Akkor voltam 24!!! éves. A hír legeló'ször halál- félelemmel töltött el. Hetekig sírtam, és nagyon-nagyon féltem. Még a kisfiámmal is alig tudtam foglalkozni, pedig egy egyszerű műtétnek kellett alávetnem magam. Az ismerőseim azt ajánlották, hogy menjek el Debrecenbe, de én megbíztam az itteni (nyíregyházi — a szerk.) orvosokban. Nem hiába. Azóta eltelt hat év, és én híztam 10 kg-ot, egészséges vagyok, és bebizonyosodott, hogy bízni kell az orvosokban, hisz a korai felismerésnél még a betegek 90 %-a a gyógyítható. Csak azt tudom tanácsolni nőtársaimnak, hogy ne hanyagolják el magukat, és ha nincs panaszuk, akkor is menjenek el a rákszűrésre, mert egy évig ismét nyugodtak lehetnek. Ha pedig baj van, a korai felismerés nagyon-nagyon sokat számít. Hisz nálunk azért van annyi méhnyakrákos női beteg, mert egyszerűen fölöslegesnek érzik, hogy elmenjenek rákszűrésre, ha pedig fájdalmat érez, akkor azért nem megy mert fél. Pedig sokkal több fiatal nő, család anya lehetne közöttünk, ha nem elhanyagoljuk azt, ami a legfontosabb az ember számára, az „egészségét”. Köszönöm, hogy elolvasták a levelem, maradok továbbra is hű olvasójuk. Tisztelettel: Szakács Iné Nyíregyháza Tisztelt Szerkesztőség! Egy demokrációban az ország anyagi terheit minden állampolgárnak a jövedelme arányában kellene viselnie. Nos ez ilyen formában most sem az országban, sem pedig az önkormányzaton belül élőkre nem igaz. Vegyük példának a saját falumat. Őseink a fasorokat, erdőket abból a meggondolásból telepítették, hogy megkössék vele a szabolcsi szélhordta homokot, hogy nekik és még az unokáiknak is legyen tüzelőjük, építő fájuk. Ez a fa a nyírség meghatározója lett, amellett a méhészkedés hazája lett a nyírségi erdő. Ezekre a fákra még a 40 éves diktatúra is vigyázott, nem adott szabad kezet egy pár embernek ahhoz, hogy jóvátehetetlen károkat okozzanak vállogatás nélküli kivágásukkal. Most, amikor Európához, csak úgy fogunk tartozni, ha vigyázunk értékeinkre, vigyázunk környezetünkre, hiszen lehet, hogy valamikor egy idegen ország túristáit éppen a nyírsági virágba borult akácerdők vonzanák ide. Ezekkel mit sem törődve elég egy településen belül egy pár ember, aki látva benne a még gazdagabbá válás gyors lehetőségét irgalmatlan irtásba kezdtek, mert félnek attól, hogy esetleg holnap leállítja valaki. Egymás között mint kegyeket osztogatják azt, amihez a TSZ-ek megalakulása, előtt semmi közük nem volt. Azok akik ezt teszik nem a falu szegényei, mert azok vigyáznának arra, hogy jövőre is legyen tüzelőjük. Egymás között hangot adnak nemtetszésüknek a szegények, mert tudják, hogy egy-egy ember esetében, milliókról van szó. Tudják, hogy a 2-300 ezerért megvett területről egyesek több millió forint értékű fát termeltek le azért, hogy a milliót érő autójukat még drágábbra cseréljék, hogy drága ruhákba öltözhessenek, miközben mások a mindennapiért harcolnak. Mi lesz azokkal a létminimum alatt élőkkel, akik az elkövetkezendő években nem fognak tűzifához jutni a gáz bekö- tésére'és a gázszámla megfizetésére soha sem lesz pénzük. Azok akik ebben az indokolatlan fairtásba kezdtek jórészük már most is gázzal fűt. Teheti, hiszen hála Istennek van miből. Ha már nem volt elkerülhető a fairtás, miért nem használta az Önkormányzat az ebből befolyó pénzt közérdekű célokra? Kondás János Apagy PELENKÁT A LOVAKNAK A dél-angliai tengerparti Hastings hatóságai felszólították Mike McKenzie farmert: bujtassa lovait pelenkába, hogy ezáltal meg lehessen kímélni a város utcáit a nem kívánatos lónyomoktól. „Humorosan hangzik,de komoly probléma - nyilatkozott a The Times-ban az egyik hastings-i egészségügyi tisztségviselő - végtére a kutyatulajdonosoktól megköveteljük, hogy takarítsák fel kedvenc ebük piszkát.” McKenzie úr turistákat kocsikáztat a városban, de kilenc lovát terményeinek szállítására is használja. „Nem tudom, hol találok megfelelő méretű pelenkákat - mondta a The Times-ban-, meg azt hiszem, a lovaim kényelmetlenül fogják érezni magukat benne” A városi elöljáróság rendelkezése a helyi kávéháztulajdonosok panasza nyomán született Május ötödikén és hatodikán tartják Lj Mexikó állam Albuquerque városában a történelem első indián-amerikai csúcskonferenciáját. A két napos tanácskozáson az 545 indián törzs képviselőivel az Egyesült Államok nevében a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium képviselői beszélik meg az indián területek rendfenntartási és igazságszolgáltatási kérdéséit. Ugyanakkor szó lesz a területek vizeinek és természeti kinceinek felhasználásáról, valamint a rezervátumok egyre bővülő üzletéről, a szerencsejátékokról es a hagyományos indián vallas gyakorlásáról. Ebédidőben Fotó: Harascsák Annamária
