Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-29 / 32. szám
ÚJ KELET 1994. április 29., péntek Jó vagy rossz hír? KEVESEBB A PARLAGFÖLD A naményi munkások válságstábot alakítottak FELMEGYÜNK A MINISZTERHEZ! A megyében járva-kelve a kollégák egybehangzó véleménye szerint kevesebbnek tűnik a parlagföld aránya, mint korábban. A jó hírről Szénégető Lászlót, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjét kérdeztük — Induljunk ki abból, hogy a megye területe közel hatszázezer hektár A mezőgazdaságilag művelhető terület ebből 447 ezer hektár Igen ám, de ebből szántóként százezer hektárnyi területet nem érdemes megművelni, mert olyan rossz minőségű, hogy termelni rajta mindenképpen veszteséges. Ha innen nézzük a dolgokat, akkor azt kell mondanom, hogy a tavaly megműveletlenül hagyott hetvenezer hektár nem sok, sőt.. Egyébként az említett százezer hektár e egyik része erdő, másik része gyep de ez utóbbi is hasznosítható erdőként, természetesen hosszabb távon. — Idén mekkora terület marad parlagon? — Becsléseink szerint mintegy 45- 50 ezer hektár —Akkor ez most jó hír, vagy rossz? — Inkább az a rossz, hogy csak ennyi Arról van szó ugyanis, hogy sokan kényszerből gazdálkodnak a rossz földeken, mert nincs tulajdonuk, hiányzik a szakmai hozzáértésük, híján vannak az információknak, s nem számolnak azzal, nyereséges lesz-e a tevékenységük vagy veszteséges. Legfeljebb a saját ki nem fizetett munkabérüket könyvelhetik el „nyereségként”. És akkor az értékesítés biztonságáról (vagy bizonytalanságáról) még nem is beszéltünk... — Mi a helyzet a gyümölcsösökkel? — Az ültetvények 35%-áról egyértelműen kijelenthető, hogy gondozatlanok, gazdátlanok. Az elöregedett fákon legfeljebb csak léalmát lehet termeszteni, az pedig minden ellenkező híresztelés ellenére is veszteséges, vagy legalábbis nincs rajta nyereség — Mi lehet a megoldás? — Kiváló minőségű étkezési almát termelni, tárolni és megfelelő időpontben piacra dobni És persze szükséges a kialakulóban lévő piacvédelem A piacon nyilvánvalóan a fogyasztó az új; ezért a drága zöld alma helyett ilyenkor is októberi zamatú almát kell neki kínálni Idegenrendészeti törvény május 1-jétől SZEMLÉLETVÁLTOZÁS kell A május elsején hatálybalépő idegen- rendészeti törvényről tanácskoztak tegnap a nyírbátori Határőr Igazgatóságon, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye Bíróságának elnöke, a Városi Bíróságok vezetői, a két megye ügyészei, a Rendőrség, a Vám-és Pénzügyőrség, valamint a Határőr igazgatóság szakemberei. Seres József ezredes, a Határőr igazgatóság vezetője tájékoztatójában ismertette az igazgatóság eddigi tevékenységét. Kiemelte, hogy a felkészülés jelentős személetváltást igényel, a törvény sok új jogosítvánnyal és kötelezettséggel ruházza fel a határőrséget. A törvény végrehajtása nagyarányú számítástechnikai fejlesztést tesz szükségessé. A visszaélések és hamisítások miatt jó tudni, hogy csak formanyomtatványon fogadják el a meghívólevelet, amire rendőrségi záradék szükséges. A meghívónak anyagi kötelezettséget kell vállalnia a külföldi eltartására, szállásbiztosítására, egészségügyi ellátására, stb. B. I. (folytatás az I. oldalról)- Feladata egy tönkrement gyár segítése a polgármesternek?- Ilyenkor nem azt nézzük, mi a feladatunk, hanem azt, hogy a családok nagy részének egy elhibázott vállalkozás miatt napi élelmiszerbeszerzési gondjaik vannak. Javaslom kérdezze meg a dolgozókat, éppen itt tárgyalnak.- Miért az önkormányzati hivatalban tárgyalnak az elbocsátott dolgozók? - kérdeztem az épület tárgyalótermében.- Mert válságstábot alakítottunk és itt kaptunk munkánkhoz helyet. Ennek az a lényege, hogy próbáljuk huszonkétmillió forint elmaradt járandóságunkat megszerezni.- Hogyan alakult ki ez a helyzet?- Valamikor a FEFAG gyára voltunk, de bérbe adtak bennünket Apagyi Béla vállalkozónak, aki a vezetést testvérére, Apagyi Ferencre bízta. Nem lett volna erre szükség, ha az előző vezetés a termeléssel foglalkozik, nem pedig azzal, hogy vadászkastélyokat építsenek Lónyán, Ricsikén, Guton és még sorolhatnám - folytatta a beszélgetést Kovács András. Ez a gyár valamikor jól működött, mert keresett ládákat és raklapokat gyártottunk. A dolgozókat félrevezette a bérlő, mert olyan termelési technológiát vezetett be, hosz- szúáru fűrészelésével, amire nincs meg a gépparkunk. Ebből következett, hogy tönkrementünk. Végkielégítés, felmentési idő, és kéthavi elmaradt munkabér kifizetése nélkül az utcára tettek bennünket.- Voltunk mi már mindenütt, - vette át a szót Valóczkiné -, de eddig a polgár- mesterünkön kívül senki nem segített. A válságstáb tizenhat emberrel a Munkaügyi Minisztériumban, az AVÜ-nél kilincselt, de eredményt eddig nem értünk el.- A vállalkozóval nem tudtak megegyezni?- Azt mondta nekünk, hogy két éven belül kifizet - kapcsolódott a gondolatmenethez Szőke Gyula. -De nekünk most is élni kell, az ígérgetésekkel már tele van a „padlásunk”. Amikor elzavartak bennünket, volt a gyárudvaron annyi késztermék, amivel kifizethettek volna bennünket, de az csendben eltűnt. Annyira fogytán a türelmünk, hogy az összes munkás és családtagjaik a parlament és a minisztérium elé megy és addig haza nem jövünk, amíg nem intézkedik valaki. Aradi Balogh A ttila KEVÉS A PÉNZ SOK AZ IGÉNY (folytatás az I, oldalról) A Munkaerőpiaci Bizottság április 15- én határozott a Foglalkoztatási Alap tavalyi pénzmaradványainak felosztásáról. Ennek értelmében majd 1,8 milliárd forintot bontottak le a megyék és a főváros részére, s ezek az összegek decentralizált keretüket növelik. Megyénk ebből 107 millió forintot kapott az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer finanszírozására. Zárójelben megjegyzendő, hogy a jelen volt szakemberek ezt kevesellték (Budapest 600 milliót kapott!), hiszen megyénk helyzete többet kívánt volna... A 107 millió legnagyobb részét (50 milliót) a testület a tartósan munka nélkül lévők foglalkoztatását elősegítő bértámogatásra különítette el. A munkahelyteremtő beruházások támogatására szánt keretet húszmillióval emelték meg, s a munkaerőpiaci képzések lehetőségeinek bővítése érdekében ezt a keretet is megtoldottak tízmillióval. A maradék 27 milliót a sok gondot okozó közhasznú munka finanszírozására hagyták jóvá. Ugyancsak a Munkaerőpiaci Bizottság döntött arról, hogy idén is lehetőséget nyújt rétegprogramok pénzügyi támogatására. A kiemelten támogatandó rétegek: a pályakezdők, a cigányok, alacsony iskolázottságúak s más hátrányos helyzetű. tartósan munka nélkül lévők. A megyék közötti felosztáskor mi a pályakezdők programjára 23, a hátrányos helyzetűek programjára 52 milliót kaptunk. Juhász Gábor, a megyei munkaügyi központ igazgatója a pluszpénzek lebontásáról született döntések után némi rezignációval jegyezte meg: Sajnos úgy néz ki. hogy a pótlólagos forrásokkal együtt 1,2 milliárd forintra növekedett összeg is kevés lesz, annyira megugrott az aktív források iránti igény. Fekete Antal a falu tiltalco: Hozzánk mindig jó volt... (folytatás az I. oldalról) Az orvosirendelőben hosszú a sor, receptet, injekciót várnak a rászorulók. Mikor megmutatjuk neki a sűrűn teleírt íveket, elérzékenyül.- Ez a mostani helyzet. Nem akartam én ebből ekkora ügyet csinálni... Sok vitám volt a polgármesteri hivatallal, és most úgy érzem nem bírom tovább...- Mióta dolgozik a faluban?- 1987-től. Talán ott kell keresni a problémák gyökerét.- Hogyan kezdődött?- Még a tanácsi időkben, amikor elment a község régi orvosa. Aki mellesleg 23 évig dolgozott itt. A helyére egy fiatal orvos házaspár került. Akik ellen sem szakmai sem emberi kifogásom nem volt. Ez a fiatalember azt az ígéretet kapta, hogy ő lesz az ügyvezető körzeti orvos. Nekem még ez ellen sem volt kifogásom, csak azt kértem a tanácselnöktől, rendezze a fizetésemet. Ezek után rendszerint minden kérdésemre, kérésemre nemmel kezdődött a válasz... A lakás amibe költöztem, egy vizes, vertfalú régi épület, én kértem az illetékest, hogy ezt rendezzék. O meg is ígérte. Addig felajánlottak egy 2 kilométerre lévő szolgálati lakást. Ez '89 körül volt, azóta nap mint nap bejárok. Egy ideig türelmes voltam, aztán szóltam a polgár- mesternek, tegyen valamit. Erre elkezdték módszeresen húzni az időt. Nagyon sokára megkezdődött az építkezés, most már állnak a falak. Egész nyugodtan meg lehet nézni, állítólag ez az építkezés 5 millió forintba került... Az ügy a közalkalmazotti besorolásnál tetőzött. Az első menetben besoroltak F kategóriába, majd azzal az indokkal, hogy a szakvizsga nem számít posztgraduális képzésnek, visz- szaminősítettek E kategóriába. Majd amikor én ezt nem írtam alá, ők a minisztériumtól kértek információt. Hosszas huza-vona után újra besoroltak F-be. Nemrégiben elmentem táppénzre (talán egy hétig voltam oda), mikor kaptam a polgármestertől egy levelet, hogy haladéktalanul adjak választ, milyen jogcímen és mennyi ideig szándékozom távolmradni a munkámtól. Én soha életemben nem „lógtam”, soha be nem csaptam senkit, és mégis ezt kérdezik tőlem? Erre válaszként április 13- án beadtam az áthelyezési kérelmemet. A polgármester semmit sem kérdezett, sem azt, hogy miért, sem azt, hogy hova. Illetve azt megkérdezte, hogy mikor szándékozom kiköltözni a lakásból mert a festőket most lehetne... Megkerestük az érintett polgármestert Ratkos Mihályt is.- Mi nem küldtük el a doktornőt. O kérte az áthelyezését. A hivatal minden dolgozóját minden további nélkül elengedi, ha el akar menni. Még felmondási időt sem kérünk. Ha el akartuk volna üldözni, nem építettünk volna a számára 5 millióért házat. Én arra kértem a doktornőt, hogy ha szilárd az elhatározása közölje ezt, hogy idejében tudjunk gondoskodni a helyettesítésről. És végül néhány vélemény: Hargitai Gyula: Nagyon jó orvos. Annak, hogy néhány embernek nem tetszik, ne a lakosság igya meg a levét. Sárosi Miklós: Ettől jobb doktornőt nem fogunk találni. Hozzánk mindig jó volt, mindig kijött, ha valaki beteg lett. IMI Fotó: Harascsák Az ÖTMILLIÓT ERŐ HÁZ... Parolázott a királyfival A díjazott építészt nem a kastély urai, hanem lakói áldhatják. Nem véletlenül, hiszen a ricsikai erdőben egy szeretetotthont alakítottak ki a munkában megfáradt embereknek. Az aranyosapáti református lelkész házaspár akkor úttörő szerepre vállalkozott, hiszen az állami szociális- otthonok helyett egy családias jellegű házban adott gondoskodást és hittel teli szép szól A vadászkastély átalakítója pedig tegnap Franciaországban Károly walesi herceggel is paroláz- hatotL Az Europa Nostra strasbourgi közgyűlésén ekkor adták át a szervezet érdemérmét dr.Vincze Istvánnak, a megyei önkormányzat területfejlesztési osztályvezetőjének, (no meg az angol királyfinak is.) A 48 éves szakember Nyírtéten született Budapesten szerzett építészmérnök oklevelet, s csak 33 évesen tért vissza szűkebb hazánkba Előbb Nyíregyháza főépítésze volt, majd 1985-től megyei főépítész, aki városépítésből és városgazdálkodásból doktorált Az Europa Nostra pályázatán a ricsikai vadászkastély mellett a munkaügyi központ nyírbátori kirendeltségének átalakítása szerepelt dr Vincze István munkái között A szép szecessziós épület most a város egyik dísze
