Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-27 / 30. szám

MAGAZIN ÚJ KELET 1994. április 27., szerda 5 kiírnig Amerikai tanya Jelenetek egy amerikai farm életéből: talán így lehet legjobban összefoglalni a KASZAKŐ(?) című amerikai filmet. Művészileg mindenképpen bukás u- gyan, de van egy elévülhetetlen érdeme: közelebb hozza a magyar nézőkhöz az amerikai átlagpolgár életét. Megismer­hetjük konzervatív, kispolgári menta­litását. A film középpontjában lévő család szintén ebből a miliőből érkezett. Elküldik lányukat a kaliforniai egye­temre, de nem számolnak a követ­kezményekkel, ott ugyanis a fiatal hamar átveszi a divatot és a nagyvárosi felfogást. Egy fiatalemberrel érkezik haza, akit SONÓ-nak hívnak (Pauly Shore). A két fiatal hamar - néhány döc- cenővel ugyan átformálja a vidéki polgárok gondolkodását. A filmnek van még egy másik ér­deme: nevezetesen a humora. Ez a hu­mor eleven és helyzetkomikumra épül. A többi? Nos azt könnyen elhanyagol­hatjuk. A film nem tudott túllépni ön­nön korlátain. Egy kissé erőltetett. A közepétől már egyenesen unalmas. Szétszórt lehetett a forgatókönyvíró is. Egyedül a kameramunka említésre méltó. A főszereplő Pauly Shore re­mekül beilleszkedik a film világába. Ez mondható el Carla Lugino munkájáról is. Ezek az alakítások sajnos a film rossz szerkesztése miatt elhalványulnak. A rendező nem állt helyzete magaslatán. Az alkotás szokványos happy enddel zárul. A zárásnak is rossz az előkészít­ése. A szerelmesek egymásra találnak, a család is megbékél Sonóval... Én csak azoknak tudom ajánlani a filmet, akik kíváncsiak egy amerikai tanya életére. Egyébként meg üsse kő, a kaszakő! Gombás Sándor Ferenc Verseny leendő óvónéniknek Országos szakmai tanulmányi ver­seny házigazdája lesz csütörtökön és pénteken a nagykállói Budai Nagy Antal Óvónői és Pedagógiai Szak- középiskola. A két — óvónői és pedagó­giai — tagozat versengése, az írásbeli feladatok megoldásával kezdődik, s másnap délelőtt a komplex szóbeli vetélkedéssel folytatódik. Az ünnepé­lyes eredményhirdetés és díjkiosztás péntek délután két órakor lesz. A gyerekek — harminc óvónőjelölt és ugyanennyi pedagógiai szakközepes — Zalától Borsodig és Győr-Soprontól Csongrádig az egész országból ér­keznek. Természetesen ott lesznek közöttük a kállói és a csengeti kislányok is. A versenyek helyszíne a Budai lesz, az ünnpélyes aktusoknak pedig a művelődési központ kamaraterme ad otthont. A szigorú, ámde igazságos zsűriben a szakma legkiválóbb szak­emberei ülnek majd. A támogatók között a szakmai szervezeteken, in­tézményeken kívül szép számmal van­nak egyéni és társas vállalkozók. Nemcsak játszik, zenét is szerez! A TUBA MESTERE A tuba fiatal hangszer, alig százesz­tendős. A múlt század közepén egy Adolf Sax nevű úriember fejlesztett ki, aki egyébként a szaxofont is megalkotta. Nagy szüksége volt a zenészvilágnak a tubára, mert kifejlesztéséig nem volt a rézfúvós hangszerek között kimondottan basszus hangszer. Erren a hangszerre szóló műveket csupán a XX. század elejétől ír­nak. Craft és Pendereczki után egy nyír­egyházi ifjú, Szentpáli Roland is tuba­művek írására adta a fejét.- Általános iskolás koromban, 12 éve­sen kezdtem foglalkozni a zenével. Amikor az énektanárom javaslatára zene­iskolába mentem, nem volt konkrét elkép­zelésem arról, milyen hangszert vennék szívesen a kezembe. A hegedűre gondol­tam, de a tanárok azt mondták, én abból már kiöregedtem. így tehát véletlenül kerültem közelebbi kapcsolatba a tubával.- Most hol tanulsz?- Budapesten a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolában, ahol Ad- amik Gábor tanítványa vagyok.- Téged egyfajta csodagyerekként, őste­hetségként tartanak számon. Tanárod azt nyilatkozta, hogy hozzád hasonló tanítvá­nya nincs még egy. Elmondanád milyen eredményeket értél el?- Több kamarazenei versenyen vettem részt, és mindig az élvonalban végeztünk. A legfontosabb talán az, hogy részt vettem a miskolci Országos Rézfúvós és Ütős- versenyen, ahol az én korcsoportomban megszereztem az első helyezést, és az ab­szolút versenyen - ahol mind az ütősök, mind a rézfúvosok szerepeltek - is én kaptam a legtöbb pontot. 220-ból 202 pontot.- Minek köszönheted ezt a sikert?- Nagyon jó alapot kaptam a zeneiskolában, és nagyon sokat tanultam Adamik Gábortól is.- Úgy tudom, nemrégi­ben külföldön voltál.- Igen. Német-, Olasz­országban és Hollandiában jártam, itt mesterkurzuso­kon vettem részt, ahol a világ legjobb tubásai előtt adhattam számot a tudá­somról. A „vendégszere­plések” után ösztöndíjat kaptam Lyonba vagy Am­szterdamba az érettségi utánra, és Roger Bobo segít­ségével egy új hangszerhez is jutottam, amit a Pro Har­monia Mundi nevű svájci alapítvány bo­csátott rendelkezésemre.- Itthon hol léptél fel?- A múlt hét szombatján volt egy nagyszabású koncert a Zeneakadémia nagytermében. Ezen a koncerten játszot­tam először nagyközönség előtt a saját tubaversenyemet. A versenygyőztesek fesztiválján 18-án vettem részt, itt a saját darabom mellett 3 másik darabot is előadtam. A jövőben tervezzük az Állami Hangverseny Zenekarral, hogy a Tavaszi Fesztiválon lekísémek egy tubaversenyt, amit kimondottan nekem írt Gulya Róbert.- Mikor láthat élőben a nyíregyházi közönség?- Mihelyst hívnak, én nagyon szívesen jövök... Garamvölgyi Imre f Open doors, avagy nyitott ajtóin Néphány hónapja nyílt Nyíregyházán az OPEN DOORS, mely azóta már hírnévre is szert tett. A kezdetekről kérdeztük Vörös Sándort:- Budapesten az egyetemen ismertem meg Jeles Józsefet - aki nyíregyházi -, és tőle tudtam meg, hogy Kelet-Magyarországon nagyon nagy szükség lenne egy nívós szórakozóhelyre. Együtt kezdtük el, később csatlakozott hozzánk Som Attila is. A vezető pedig Huczmann Tamás. Barátságunk az egyetem után sem sza­kadt meg, így kerültem ebbe a városba. Egy belsőépítész bará­tunk, Csikós Mihály álmodta meg magát a helyet, és ő is kivi­telezte. Ebben a személyzet is jelentős szerepet játszott. A név kezdetben csak annyi lett volna, hogy Doors. Aki ismeri az épüle­tet belülről, az értheti ennek az okát. Később úgy gondoltuk, le­gyen „nyitott ajtók” a név. Nem kifejezetten diszkóról van szó, ahogyan a név is mutatja: OPEN DOORS MUSIC CLUB. Nem vagyunk elkötelezve egy műfajnál, de a rockot mindig előtérbe helyezzük. Koncerteken egyrészt országos szinten is ismert zenekarok lépnek fel, más­részt pedig környékbeli amatőrök. Természetesen a play back kizárt, csak előzene jöhet számításba. Ez nálunk igen lényeges elv, akárcsak az alacsony árfekvés. A hétvégi bulikon meg­próbálunk minél több rockszámot lejátszani - ez persze nagyon széles skálát mutat, így pl: Omega LGT-számokat - de töreked­nünk kell arra is, hogy a lejátszott zene táncolható legyen. Ál­talános tapasztalat, hogy a rockkoncerteken sokkal kevesebb inzultus fordul elő, mint a diszkókban, mert ezek olyanok, mint egy házibuli, ahol mindenki ismer mindenkit. Budapesten már elfogadott tény, hogy aki bőrdzsekit visel, az nem törvényszerűen csöves vagy huligán. Kényszerből is viselhet valaki kopott bőrdzsekit. Itt még nem ez a vélemény ezekről a fiatalokról. Ági Már csak pár nap van hátra... ANYAK NAPJÁRA Május első vasárnapja anyák napja. A parkokban illatozó tulipánok, a szirmaikat bontogató orgonák mintha csak nekik nyíl­nának. Jó lenne, ha nem csak ezen a vasárnapon gondolnánk a puha kézre, a mosolygó sze­mekre vagy éppen a már ezüstösen csil­logó hajra. De mivel is hálálhatnád meg a sok törődést és gondoskodást, amit tőle kaptál? Nem kell vagyonokat érő aján­dékot venned. Elég egy szál virág vagy egy magad rajzolta kicsi kép. Mamád boldog lesz, hogy gondoltál rá. Nézzünk egy-két egyszerűen megvalósítható és kedves ötletet: 1. Mini ikebana Kell hozzá üres bébiételes üveg, egy marék kavics, pár szál száraz virág, tenyér­nyi vászondarab és tíz centinyi szalag vagy fonal. A kavicsot beletesszük az üvegbe, és óvatosan közészúrkáljuk a rövid szárú virágokat. A tetőt rápattintjuk az üvegre. A fedőt letakarjuk az anyaggal, és a ny­akánál átkötjük a masnival. Gyorsan elkészíthető és nagyon mutatós. 2. ablakos szívet csinálni A kisebb testvéreteknek segítsetek Szerezzetek be arcképet, két rajzlap nagyságú piros kartont, ollót, ragasztót és színes filctollakat. Mind a két kartonra ra­jzoljatok rá egy-egy egyforma nagyságú szívet, és vágjátok körbe. (A legegysze­rűbb, ha rajzlapból csinálsz egy sablont, amit már csak körbe kell rajzolni) Az Pákolitz István: Anyámnak Hogyha virág lennék, ölelnélek jó illattal, hogyha madár lennék, dicsérnélek zengő dallal, hogyha mennybolt lennék, aranynappal, ezüstholddal, beragyognám életed csillagokkal. Virág vagyok: ékes piros szirmú, gyönge rózsaág, madár vagyok: fényes dalt fütyülő csöpp rigócskád, eged is: szépséges aranynappal, ezüstholddal beragyogom életed csillagokkal. elsőre ragasszátok rá középre a fényké­pet, a másikon vágjatok ki egy ablakocs­kát. Ragasszátok össze a szíveket, és a felsőre rajzoljatok színes virágokat. 3. Esetleg tortát is készíthettek. Szinte minden boltban kapható kész tortalap, amit már csak be kell tölteni, és egy kis kézügyességgel feldíszíteni. Mi is kell egy csokitorta elkészítéséhez? Kettévágott tor­talap, málna-vagy baracklekvár, tíz deka porcukor, másfél evőkanál kakaó, két evő­kanál tej, öt deka vaj. A piskótalapokat megkened lekvárral, és egymásra borítod. Lábasban összekevered a porcukrot és a kakaót, majd vigyázva, hogy meg ne égesd magad, a tejet hozzáöntve, fakanállal ke- vergetve felforralod. Leveszed a tűzről és belekevered a vajat. Vízbe mártott késsel felkened a csokimázat a tortára. Ha ezzel kész vagy, a tetejét körberakhatod fran­ciadrazséval, esetleg más apró cukorkával. Egy kivágott csücskű zacskó segítségével feliratot is varázsolhatsz a „költeményed­re”. Kavarj ki porcukorral egy kis vajat, töltsd bele a tasakba, és a krém tetejénél összefogva a zacskót, vezesd úgy a kezed a torán, mintha csak ceruzával imái. Ugye, milyen szép lett? S ha esetleg nem tudsz mit mondani, segítségül hívhatsz egy költőt! Ha nincs még versed, itt találsz egyet, amit vasár­napig még biztosan meg tudsz tanulni. Síkú Tímea Balettcipő és matematika Ismét eltelt egy ok­tatási év. Nagyon sok középiskolás diák szá­mára véget érnek a gondtalan diák évek. A negyedikesek nagy része tovább tanul val­amelyik egyetemen, főiskolán. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóinak nem kell félni a „lemaradástól”. Orszá­gos szinten is a legjob­bak között vannak. Da­rái Zsuzsa a speciális né­met tagozat végzőse. Pontszámai és „egyéb” pluszok alapján már egye­temistának vallhatja magát. Először or­vosnak készült, de aztán az egyetem matematika-német szakát választotta.- Miért döntöttél a KLTE szakpárja mellett?- Az általánosból nagyon jó alapokat hoztam - mondja Zsuzsa. Egyenes út vezetett a Zrínyibe. Az itt eltelt évek alatt a matematika és a nyelvek külön­leges varázsa egyre erősebb lett. Har­madikban rájöttem, bár lenne esélyem az orvosin is, egy nőnek nagyon nehéz a családi élettel összeegyeztetni az or­vosi pályát.- Nemsokára itt az érettségi. Hogyan ké­szülsz a nagy eseményre?- A felvételi szem­pontjából nincs nagy je­lentősége, de természete­sen a kitűnő eredmény a végső cél. Megkönnyíti a helyzetem, hogy csak három tantárgyból kell vizsgáznom, mivel három középfokú nyelvvizsgám van. így sokkal jobban koncentrálhatok a felvé­telire.- Mivel töltőd legszívesebben a sza­badidődet?- Szeretek olvasni, moziba, színház­ba járni, túrázni. Legkedvesebb hobbim a balett. Két éve az amatőr balettiskolák országos versenyén szólókategóriában első helyezést értem el. Sajnos ez az utolsó évem. Döntenem kellett, mi a legfontosabb az életemben. Az igazi cél: az egyetem.- Zsuzsa, mi lesz ha nem sikerül?- Számolni kell ezzel is. Akkor jövőre újra jelentkezem. Addig is meg­próbálok valamilyen nyelvvel kapcso­latos munkát keresni. Hajdú Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents