Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)

1994-04-25 / 28. szám

* 1994. április 25., hétfő- Vagyonmegosztással kezdődött az Ipari Műszergyár Fehérgyarmati Gyáregységének privatizációja - kezdte az átalakulás történetének is­mertetését Aranyosi László igazgató.- Erre miért volt szükség?- Iklad, a törzsgyár csődbe jutott, ezért felszámolás alá került. Hogy veszteségeit csökkentse, minden felszerelést szeretett volna elvinni, ami egyenlő lett volna az üzem meg- szüntetésével, a munkások szélnek eresztésével. Különböző gazdasági terveket, foglalkoztatási programokat készítettünk, és kértük az Állami Vagyonügynökséget, hogy segítsen bennünket a privatizációban.- Az, hogy most itt beszélgetünk, a sikerre utal.- Mivel mellénk állt az ÁVÜ, megmenekült kétszáz munkahely. Megnyugvást jelentett, amikor közöltem a munkásgyűlésen, hogy két budapesti vállalkozó megvette a gyárat. Ezzel egyidőben rendeztük a dolgozók bérét is, ami azt jelenti, hogy kilencven forint alatt órabér ma már nincs nálunk. — Átalakult a gyár profilja is?- Nem kellett termékszerkezet át­alakulást végrehajtani, mert továbbra is villanymotor és villamosberendezés gyártásával foglalkozunk FEVILL Electrik Kft. néven. Különböző vízszi­vattyúkat, vízellátó berendezéseket, vil­lanymotorokat, fűnyírót, kézszárítót gyártunk. Termékeinkkel a Hajdúsági Iparművek beszállítói vagyunk, vala­mint a hazai és nyugati piacot látjuk el késztermékeinkkel. Azt viszont ne­hezményezem, hogy drágább hangza­tos olasz termékeket enged be keres­kedelempolitikánk, ahelyett a minden paraméterében jobb termékeinket vásárolnák. — Ez nemzetközileg elfogadott versenyhelyzet.- Az lenne, ha a mi termékeink minősége nem lenne jobb. így viszont azzal jár, hogy kapacitásunkat nem tud­juk növelni, pedig ez újabb munkahe­lyeket jelentene annak a gyárnak ahol nemcsak létbiztonságot, hanem rangot is jelent dolgozni. Aradi Balogh Attila Létbiztonság és rang Mellénk állt az ÁYÜ Tiszabecsi vendégvárás/ avagy falusi turizmus gondokkal Idáig csak költöttünk rá Vendeghe varva... (A FELVÉTEL nem a helyszínen készült)- Hogy találták meg éppen önt, hisz itt Tiszabecsen sokan foglalkoznak ilyen jel­legű vendégfogadással?- Tavaly is megjelent egy prospektus, amit bemutattak Budapesten, az Utazás 93 kiállításon. Ebben felsorolták a szálláshe­lyeket. Engem itt a polgármesteri hivatal­ban kerestek meg telefonon.- Ebben az esztendőben is fogad majd vendégeket? - kérdeztem, s már mutatta is az idei kiadványt, melyben szerepel a neve, címe.- Júniustól szeptemberig tudok vendégeket fogadni, egy személynek egy éjszaka 400 forint. Jól jönne egy kis kere­setkiegészítés, hisz korábban, míg a fér­jem élt, jószágot neveltünk. Most egyébként a megyei önkormányzathoz le­hetne pályázatot benyújtani - tette elém a pályázati kiírást. - De nagyon rövid a beadási határidő, április 30-a. Ráadásul tervdokumentáció, meg költségjegyzék is kellene. Nem akarok én ilyen nagy dolgokat csinálni. Néhány apróságot kellene beszerezni és fent is kialakítani egy zuhanyzót. Németh István - aki tagja a helyi képviselő-testületnek - és felesége szintén fogad vendégeket.- Egy különbejáratu kiadó szobánk van, itt négyen fémek el. Aztán van zuhanyzó, WC, főzőfülke, stb. A faluban található egy bisztró, ahol ebédelni lehet. - mond­ta. Sajnos tavaly még nem volt vendégünk, ami szerintem a reklám hiányával magyarázható. Az idén viszont már bekerültünk a prospektusba. Egyébként most értünk el oda. hogy fogadóképesek vagyunk. Eddig csak költöttünk rá, de vissza nem jött semmi. Megkaptuk ugyan a 100 ezer forintos tá­mogatást, de még hozzá kellett tenni 200- ezret. Próbálunk egy elfogadható, normá­lis árat kialakítani, hisz jó lenne, ha vala­mennyi visszajönne a pénzünkből.- Ebben az évben jelentkezett már vala­ki?- Nyaranta sokan megfordulnak itt a faluban, de inkább sátorozni jönnek. A Tisza nagyon vonzó és szerencsére eddig megmaradt háborítatlanul. Ebben az esz­tendőben már jelentkeztek diákcsoportok az önkormányzatnál, de azt kérték, hogy az iskolában lakhassanak és étkezést is biz­tosítsunk. A képviselő-testület viszont leg­utóbbi ülésén úgy döntött, hogy az ide lá­togatók inkább a házaknál helyezkedjenek el. Ez javíthatna az itt élők helyzetén, hisz egy kis bevételhez jutnának. F Szilágyi Zsuzsa Sopronból jött a győztes A magyar líra legszebb istenes verseiből válogatott az a 19 egyházi gim­náziumban járó gyerek, akik a hét végén a nyíregyházi Kossuth Evangélikus Gim­náziumban rendezett „Az Úr érkezése” című szavalóversenyen mérték össze tudásukat. A vasárnap délelőtti eredményhirde­tésről Sipos Kund Kötönyné tájékoztatta lapunkat. Eszerint az .S'. Vitai András, Fu- taky László és dr. Kői Balázs összetételű zsűri a soproni evangélikus gimnázium tanulóját, Gergácz Erzsébetet találta a leg­jobbnak, aki D. Tóth Sándor Régi Kará­csony című, tartalmában már az anyák napját idéző versét adta elő. Második helyezést ért el Bianki An­namária Sárospatakról, harmadik lett Jónás Irén Orosházáról. Megyénkből a Kossuth-os Tass Anna szerepelt a legjob­ban, ő a negyedik. A versenyzők, akik a már említetteken kívül Hajdúdorogról, Kisvárdáról, Debrecenből és Budapestről érkeztek, számos különdíjat vehettek át, amit a különböző felekezetek, az ön- kormányzat és a házigazda iskola aján­lott fel. Ugrálnak a katonák „Majd nem ugrálsz, ha bevonulsz katonának!” - szokták gyakorta mondani a katonai szolgálat előtt álló fiatalembereknek. Ez a megállapítás nagy álta­lánosságban igaz is, de vannak olyan „kiskatonák” akiknek nem­hogy elnézik, de kötelezővé is teszik, hogy ugráljanak. Na persze nem a szó pejorativ értelmében, a szó szoros értelmében. Ok ugyanis azok, akik ejtőernyősként teljesítenek sor­katonai szolgálatot. A napokban fejeződött be a so­rozás, amelyen megyénkből harminc fiatalt választottak ki - önkéntes alapon - arra, hogy e bátorságot igénylő területen töltse majd le 12 hó­napos katonaidejét. A kiválasztott fiatalok bevonulás előtt előképzésben vesznek részt, ahol az ejtőernyőzésnek mind az elméleti, mind a gyakorlati alapjait megismerik. Az elméleti oktatás már elkezdődött számukra a nyíregyházi Légisport Egyesületnél, s amikor ebből sikeres vizsgát tesznek, követ­kezik az ejtőernyő hajtogatásának megtanulása, majd pedig az ugrások. A tanfolyam befejezéséig minden sorköteles fiatal tizenegy ugrással rendelkezik majd. Domokos Jánosné Munkára nevelnek a nagydobosi otthonban A gáláns bárónő kikötése A megye településeiről beutalt 6-18 éves korú, állami gondoskodásra szoruló, középfokban súlyos értelmi fogyatékosok ellátása, iskolarendszerű és foglalkoztatá- sos személyiségfejlesztésre. Ez a summája a nagydobosi, március elseje óta Perényi Péter nevét viselő ál­talános iskola és diákotthon újonnan el­fogadott alapító okiratának.- Milyen változások következtek be az intézmény életében az új oktatási törvény nyomán, - kérdeztük Juha Pál igazgatótól.- Korábban a törvény lehetőséget adott arra, hogy kivételes, indokolt esetben leg­feljebb 24 éves korukig itt maradhattak a gyerekek. Most 18 év a korhatár. Újdon­ság még, hogy az általános iskolai képzés tíz osztályosra bővült, de továbbra is meg­maradt az ehhez kapcsolódó, munkára felkészítő tagozat.- Hány gyerekük van most?- Elsősorban a szatmár-beregi és a tiszaházi térségből beutaltak, jelenleg hetvenen. A családi, szociális helyzetükre jellemző, hogy egy panyolai kisfiút bicik­lin hozott be az apja. mert nem volt pén­zük buszjegyre....- Az állattartás és kertészkedés a munkára nevetésen kívül az intézmény gazdálkodását is segíti?- A kérdés első fele a fontos, hiszen az intézmény fenntartása elsősorban és alapvetően állami feladat volt és maradt. Igaz, van egy alapítványunk is, de eddig még csak másfél százezer forint jött össze. Sajnos az embereknek nincs pénze, Szeretet - ebből kell a legtöbb ezeknek a gyerekeknek akiknek meg lenne. K nem ilyen célokra fordítják...-Annálgavallért)- I sabb az intézmény „keresztanyja"!- A kastély egyko­ron a Perényi családé volt. Leszármazott­juk, a Párizsban élő. nyolcvanadik élet­évében járó üzletasz- szony, dr. báró Peré­nyi Katalin a kár­pótlás során elvileg megszerezhette vol­na a családi tulajdont, ő azonban lemondott erről. Megegyezett a mostani tulajdonos megyei önkormány­zat elnökével, s cse­rébe azt kérte: mindig fogyatékos gyere­keknek legyen az ott­hona, és vegyük fel Perényi Péter nevét. Ezt történt meg a múlt hónap elején. A megegyezésben az is benne foglaltatik, hogy az idős hölgy lehetőségei függ­vényében erkölcsi és anyagi támogatást is nyújt iskolánknak. (fa) A nagydobosi pedagógusok eszköztárának egyik legfontosabbika a munkára nevelés (Fotók: Harascsák Annamária)

Next

/
Thumbnails
Contents