Új Kelet, 1994. április (1. évfolyam, 9-33. szám)
1994-04-20 / 24. szám
1994. április 20., szerda UJ KELET 3 mmm mmm Átépítik a nyíregyházi állomást? Guruié álmok Régóta téma már, hogy a nyíregyházi MÁV-állomás rekonstrukcióját végre kellene hajtani, hiszen az egész pályaudvar elavult, balesetveszélyes. Idősebbeknek, fiataloknak egyaránt akroibatamutatvány fellépni a szerelvényre a magas peron miatt. A legfrissebb információkat Hurt Attilától, a MÁV Rt. debreceni beruházási főmérnökétől kaptuk: — Március 21 -22-én a Közlekedési Felügyelet a hatósági bejárást megtartotta. Azóta az ott részt nem vett(!) hatóságok is benyújtották álláspontjukat, véleményüket, melynek eredményeként az építési engedély kiadása folyamatban van. A Közlekedési Felügyeletnél a tervek elkészültek. Pillanatnyilag az 1994. évi pénzügyi irányzat 185 millió forint a nyíregyházi MÁV állomás rekonstrukciójára. Ebből az összegből 20 milliót a MÁV, a többit a minisztérium biztosítaná. Az építési engedély viszont csak a vágányokat megközelítő aluljáróra, peronokra és a kapcsolódó létesítményekre vonatkozik. Az állomás épület alatti aluljáró tervezése folyamatban van, de ennek anyagi fedezete ma még nem tisztázott.- A nyíregyházi önkormányzat egyébként sokat segített abban, hogy a minisztériumi előirányzat meglegyen. A tervek rendelkezésre állnak, a kivitelezőktől az árajánlatok érkeznek, már csak a megfelelőt kell kiválasztani... Fullajtár A. Külföld a város határán DOLLÁRBAN SZÁMOLNAK Külföldön jártunk, bár el sem hagytuk Nyíregyháza határát. Igaz, útlevél helyett elegendő volt egy személyi igazolvány, azonban őrök vigyáztak, akik még azt is megnézik, milyen papírokkal érkezik az áru a kerítésen belülre. — Nálunk az elszámolás dollárban történik. A dolgozók fizetését is úgy számoljuk ki, illetve dollárt váltunk át, hogy forintban fizethessünk — fogalmaz Zagyi Sándor, a Szaport Cipőgyártó Rt. elnökigazgatója. A nyíregyházi repülőtér mellett, az egykori cipőgyár január 1-jétől vámszabad ipari területen dolgozik. Ez a magyarázata a bevezetőnek. A vámszabad terület ismérvei ugyanis szigorú feltételeket jelentenek. A cég Magyarországon működik, a magyar törvények érvényesek rá, de úgy kezelik, mintha külföldi lenne. A vámszabad ipari terület haszna a Szaport Rt. tevékenységéből adódik. A társaság évek óta az amerikai középosztálynak szállító Rockport-cég modelljeit gyártja. (Ezek a cipők a tengerentúl 80- 100 dollárért találnak gazdára.) Az alapanyagok 90 százaléka pedig importból származik. Csakhogy nálunk mind az importnál, mind az exportnál különböző illetékek, adóvisszatérítések szerepelnek, melyeknek több hónapos az átfutási idejük. Magyarán ennyivel több tőke kell a cég gazdaságos működtetéséhez. A Sza- portnál most ezt spórolják meg. Az elnök-igazgató szerint már most érződk a vámszabad terület előnye, ugyanis jóval kevesebb forgótőkével tudják megvalósítani a tervezett, évi 235 ezer párás termelést. Az amerikai tapasztalatokat a Szaport Rt-nél eddig a modelleknél, a gépek kiválasztásánál érzékelték. Most viszont a Rockport támogatásával a nagyhírű Har- ward egyetem professzora, Jaikumar úr vállalkozott csapatával arra, hogy átszervezi a termelést. Lényege, hogy minden munkaposzt egyenletes terhelést kap, a gyártás öthetes átfutási ideje lerövidül két hétre. (Ennek haszna abban van, hogy kevesebb készletet kell raktározni.) Ugyanakkor a minőséget is javítják. A Szaport Rt-nél most a vám- és pénzügyőrség szakemberei a legfőbb ellenőrök. Sok segítséget kaptak tőlük, hogy megfeleljenek a különleges vagyonvédelmi előírásoknak. A belső szervezést pedig az jelenti, hogy szinte minden nyilvántartást számítógépre vittek. A cipőgyár az idei termelésből minimális mennyiséget dán és osztrák megrendelőnek szállít. Azonban a tervek között szerepel az orosz piac visszahódítása is, csizmák gyártásával. Az előkészületek most folynak. A cipőgyári dolgozók a szalagnál természetesen nem érzik, hogy külföldön vannak. Az üzemi büfében viszont már tudják, hiszen ahhoz is külön engedély kellett, hogy egy „dolláros” területen napi fogyasztásra alkalmas cikkeket árusítsanak — forintért. Lányi Botond Létszámcsúcs a bölcsődékben Az állam egy fillért sem ad Megígértük, hogy a nyíregyházi bölcsődei helyzetet alaposabban körüljárjuk, méghozzá a legilletékesebbet kérdezzük meg íme hát dr. Komjáthy Györggyel, a bölcsődeigazgató-főorvos- sal készült beszélgetésünk:- Miért növekedett meg a bölcsődei létszám?- Nem lehet csak egy dologgal megmagyarázni. Először is 1989 óta a bölcsődei férőhelyek száma 1025-ről 560 - ra csökkent A rendszerváltás egyik idevágó szemlélete volt, hogy „ruszkik haza, bölcsődéket bezárni’. Olyan volt mint a kétszer kettő. Szocialista találmány úgy ahogy van rossz, és lehetőleg meg kell szüntetni!... Az anyagiakat tekintve meg is tettek mindent ennek érdekébea Lehetetlen helyzet ugyanis, hogy az óvodákra, iskolákra az állam normatív támogatást ad, a legkisebbeket pedig kihagyja mindebbőL Rázúdítja ezzel az önkormányzatokra a megoldás költségeit Időközben persze kiderült, hogy nem olyan egyszerű bezárni a bölcsődéket, és azt mondani az anyáknak, maradjatok otthon, mert a gyereknek ez a legjobh Ha egy családban szükség van a két keresetre, meg kell oldani a gyerek elhelyezését Nehezíti a dolgunkat hogy nem a felvett gyerekeket számoljuk, hanem az egy hónapban valóban bent étkezőket Vagyis előfordulhat olyan nap - ha éppen nincs vírus, nincs a nagyobb gyerekeknél szünet -, hogy nem tudjuk a gyerekeket lefektetni mert 10-20 százalékkal többet vettünk fel mint a tényleges férőhely Sajnos folyamatosan nő az igény Jelzés az is, hogy olyan 20 százalék körüli azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem fizetnek térítési díjat, mert a szüleiknek nincs akkora jövedelmük!- Várható-e valamiféle megoldás ?- Azt mindenképpen le kell szögezni hogy valóban nem igényel Nyíregyháza 1500 férőhelyet a bölcsődékben, mint amennyi a csúcsidőszakban volt Azóta csökkent a születések száma is, és az anyukák egy része valóban otthonmaMint kiderül az alábbi táblázatból, a fejlettebb nyugati országokban is létezik a mi bölcsődénkre hasonlító intézmény, ahol országtól és a kultúrától függ, hogy a gyerekek hány százalékát íratják be. Három éves kortól már általánosan jellemző, hogy intézményre bízzák a gyerekek ellátását. Németország napközbeni 0 - 2 éves korig 3% 3 - 5 Franciaország 60% 0-2 20 - 25 % 3-5 Olaszország 95% 0 - 2 20 - 25 % 3-5 Hollandia 88% 0-2 10% 3-4 Belgium 75% 0 - 2 20 - 25 % 3 - 5 Anglia 95% 0-2 2% 3-4 44 Dánia 0-2 44% 3 - 6 87% Görögország 0 - 2 2 - 3 % 3 - 5 Spanyolország 62% 0-2 5% 3-5 66% s ö rad két- három évig De ahogy romlik a gazdasági helyzet, úgy lesznek a nők egyre inkább családfenntartók, s így a gyerekek száma is növekszik. Végül most három és fél év után jutott el a dolog odáig hogy született egy általános rendelet, ami most számunkra a fényt jelenti az éjszakában „ A bölcsődék a város intézményi szférájának tartós elemeit kell hogy képezzék, biztosítva a gyermeket nevelők választási szabadságát az intézményi ellátás és az otthoni gyermeknevelés között!” Kezdenek tehát bennünket a valós igények alapján megítélni. (Az összes három éven aluli gyerek közül olyan 10 százalék körüli az érintettek száma) Nagyobb leépítés már nem várható, de ezzel a gondok még nem oldódnak meg Az idén márciusban elértük a tavalyi év májusi létszámát, ami újabb létszámcsúcsot jelent! Sajnos az óvodák is telítettek, így azok a gyerekek, akik már betöltötték a három évüket, de késnek egy évet, kénytelenek még egy évet a bölcsődében tölteni Egyrészről jó, ha sok a gyerek, mert látszik, hogy szükség van ránk, de a másik szemünk sír hiszen a szakmai munka megsínyli a zsúfoltságot. Szeretnénk egyszer elérni hogy annyi gyereket vegyünk csak fel, ahány férőhely van! Azonban ha reálisan nézzük, az önkormányzat már most is olyan kevés pénzből gazdálkodik, hogy csoda, hogy a felszínen tud maradni Arra, hogy új bölcsődéket építsea végképp nincsen keret Mé gha pályázat útján el is nyeri a beruházás költségeinek felét a fenntartáshoz az állam egy fillért sem ad, márpedig a bölcsőde nagyon sokba kerül Mindenesetre azt már csak halkan teszem mindehhez hozzá, hogy csak azért van ennyi gyerek most és nem töbh, mert sokaknak nincs lehetősége arra sem, hogy visszamenjenek dolgozni. De ha itt egy kis gazdasági fellendülés lesz, attól tartok, a mostani létszám két-háromszorosát leszünk kénytelenek felvenni. Drágul a strandbelépő Bizonyára sokan várják már, hogy megmártózhassanak a sóstói tóban vagy a parkfürdő medencéiben. Pék Jánost, a Nyíregyházi Fürdők Kft. igazgatóját kerestük meg. — A Parkfürdő és a Tófürdő egyaránt május 29-étől várja a szórakozni, pihenni vágyó vendégekei. —Milyen szolgáltatásokat kínálnak a látogatóknak?' — Az eddigieken kívül lehetőség van strandcikkek kölcsönzésére, teniszezésre, ping-pongozásra. Újra nyit a minigolf-pá- lya és a go-kart, természetesen lehet csónakázni és horgászni is. — Változtak-e az árak a tavalyihoz képest? — Sajnos azt kell mondanom, hogy — mint mindenütt — természetes az áremelés. Bizonyos fokig mi is kénytelenek vagyunk követni az inflációt. Az árak 17 %-kal nőnek, és ez egy nagyon mérsékelt drágulásnak mondható. A felnőtt belépő 90, a kedvezményes jegy 60 forint lesz. Az embereknek meg kell végre érteniük, bogy a strand nem valamiféle gyógy- vagy közintézmény, hanem üzleti vállalkozás. Az üzemeltetés még így is ráfizetéséses, a fenntartáshoz szükséges anyagi hiányt az önkormányzat egyenlíti ki. Mindezek ellenére aki ellátogat a strandra az kristálytiszta vizet, üde zöld pázsitot, esztétikusán felújított berendezéseket és egészében véve kulturált körülményeket talál — ígéri az igazgató. Vasas László Lesz-e híd Komlódtótfalun? Katona Tamás államtitkár kijelentette a csengeri fórumon, hogy már nem sokáig kell várni a helybelieknek és a Szamos túlsó oldalán élő Komlódtótfaluiaknak, hogy ismét híd kösse össze a két települést. Csorvási Gábor polgármester elmondta, hogy a minisztériumhoz fordult: az 1983-ban feleslegesen leszerelt közlekedési átjáró helyett építsenek másikat, mert a százöt lelkes kistelepülést ez menthetné meg a kihalástól. Gazdasági jelentősége is van a szerkezetnek, mert megépülése után nem kell tizenöt kilométert kerülni a mezőgazdaságilag jelentős terület eléréséhez. A tervek szerint ESB-16 típusú vasútiközúti hídprovizórium épül, melynek élettartama a fáradási vizsgálat szerint ötven év. Kedden a Közúti Igazgatóság igazgatója az út- és hídépítés költségkihatását egyeztette az érintett polgármesterekkel, melynek jóváhagyása a szakminisztériumtól a felterjesztés után várható. A. B. A.
