Új Kelet, 1994. március (1. évfolyam, 5-8. szám)
1994-03-04 / 5. szám
7 ÚJ KELET 1994. március 4. Mentőautók, tűzoltók, teherautók, helikopterek dübörgése verte fel február 27-én vasárnap Hajdúszoboszló városát A Polgári Védelem alakulatai tartottak gyakorlatot a szoboszlói kiképzőbázisoa ...Kutyás alakulatok kutatják az esetleges sebesülteket, a Vöröskereszt gyors lábú kommandósai hordják a sérülteket, helikopterek próbálják a romok közül kiszabadítani a bent- rekedteket. A parádés bemutató után az érdeklődők védelmi eszközök arzenálját tekinthetik meg a bemutatóteremben, ahol készségesen adnak felvilágosítást, hogy milyen eszköz mire való. Izgatott gyereksereg próbálgatja a vegyvédelmi felszerelés darabjait. Délben a harci zaj kissé elül, a nehéz teherautók helyett a gulyáságyúk kezdenek „dübörögni’... Délután azonban újra beindulnak a motorok, a PV gyerekszervezetei mérik össze tudásukat a polgárvédelmi nap alkalmából rendezett csapatversenyen ...Végül a „győztes sereg’ katonái egy hosszú, de szép és mozgalmas napot hagytak rriaguk után. Hazatérve sokan közülük levetik a szürkéskék egyenruhát és a megszokott öltözékükbe bújva mindennapi dolgaik után néznek. Garamvölgyi-Harascsák 1. kép: Helikopter köröz a rombadőlt épület fölött, figyelve az esetleges életjeleket. 2. kép: A különlegesen kiképzett mentő- kutyák bevetésre várnak. 3. kép: Munkában a gulyáságyúk a mesterséges romok árnyékában. Földön, vizen, levegőben a Polgári Védelem fjönne^novqsrendőrök Csökken a bűnözés, de kegyetlenebbek a gyilkosságok Folytatás az 1. oldalról Tényleg rejtélyről kell beszélni mivel hiába a kiterjedt nyomozás, hiába az Interpol - a meggyilkolt asszonyról még azt sem tudják, kicsoda Sehol sem hiányzik. Minden bizonnyal külföldi és a piacon seftelt, de ennél többet nem tudni egyelőre Az emberölés után a rablás az, ami leginkább felháborítja a lakosságot, hiszen ha a rablások elszaporodnak, s az utcán sem érzi magát biztonságban a polgár akkor nagyon ideges tud lenni A megyében a rablások száma nem nőtt, de nem is csökkent: csaknem kétszáz volt tavaly Rendőreink nyugodt szívvel dicsekedhetnek e téren: tíz rablóból kilencet elfogtak, s ezzel országos elsők! Ván persze; rnás is, ami idegesíti az embereket ha őket csípik fülön valamiért Nem kell súlyos bűnre gondolni, elég, ha megbüntet a rendőr szabálysértésért Tavaly 75 ezer ilyen ügy volt és 61 ezer helyszíni bírságot fizettünk ki A bírságok összege nem csekély: 21 millióra rúg .(Ez persze, nem a rendőrség bevétele - az államkasszába kerüL..) Mivel 1993 a közlekedésbiztonság éve volt a rendőrök igen sűrűn ellenőriztek, meg is volt az eredménye hiszen részben nyilván ennek köszönhető, hogy jóval kevesebb ember halt meg az utakon - míg 92-ben 108, tavaly „csak” 85. Nőtt viszont a kisebb balesetek száma valamelyest A megyei rendőrségnek komoly fejlesztési tervei vannak: 1994-ben öt új rendőrőrsöt létesítenek meg két vizirendőrségi őrsöt. így az év végére összesen 21 őrs lesz a me- gyébea Ha a rendőrt tisztességesen megfizetik, jobban dolgozik, s nem hajlik ferde utakra - ez tény Az év elején fizetésemelés volt, 10 és 20 százalék közötti Ez kell is, hiszen emlékezetes, hogy rendőrségi berkekben meglehetős zúgolódás volt tavaly Ami a technikát illett ott is elkél a fejlesztés. Hogy mást ne mondjunk az egyetlen árva traffipaxos kocsi van vagy húszéves. De most ifjú és modem társat kapott végre, úgyhogy immár két helyen állnak majd „lesben” a radarral, jaj a gyorshajtóknak Fejlődik idén a számítógépes rendszer, ami létfontosságú a mai viszonyok közt, javul a híradástechnika a rendőrségnél és elhasznált járműveik jelentős részét is kicserélik Sőt: régi-új közlekedési eszközök is munkába állnak Például a rendőrlovak meg a biciklik vagy kismotorok A lovasrendőrség terve nem újkeletű, de most meg is valósul. Nyolc kiképzett lovat kapnak egyelőre, már megvannak a gazdák is. Négy lovas járőr Nyíregyháza tanyavilágában, víkendházas részein, a Sóstói erdőben teljesít majd szolgálatot, négy pedig Ibrány illetve Nyírlugos körzetébea K ótaj szélén áll egy csodálatos műemlék jellegű épület, a Ta- , vagy ahogyan még többen ismerik a Pillér-kastély Nemrég újították fel szinte eredeti szépségében pompázik múlt idők tanújaként, gyéren berendezett termei csöndjében őrizve évtizedek titkait. A ház ma teljesen kihalt egy lélek sem jár benne Pedig egykori gazdája a 82 éves Pillér Zsigmondné, Tahy Észtet mindenki Eszter nénije ma is itt él gondtalan ifjúságának valamikori szinterén, észrevétlenül meghúzódik a kastély volt cselédházának megvénült falai között, üldözött földönfutóként rejtegeti emlékeit, megannyi örömét és bánatát S lassanként kibontakoznak az “Észter-könyv” legfontosabb fejezetei- A szüleim eredetileg Ung megyéből származtak, csak ha jól emlékszem, az 1920-as években kerültek ide Ungváron édesapám egy határszéli lapnál volt újságíró, s amikor a csehek megszállták a területet kiutasítottak bennünket a városból. A Monarchia széthullásával Magyarország önállóvá válásával létesültek az első magyar független minisztériumok, s édesapám, Tahy Endre a Felvidéki ilL a Közélelmezési Minisztériumban dolgozott (A Nagy Országos Névmutatóban is megtalálható a neve, mint magyar királyi kormányfőtanácsosnak.) Édesanyámnak Fráter Zoltánná ajándékozta a kúriát egyébként pedig nagyon sok gazdája volt az épületnek Bizonyos ibrányi gazdái egyszer még el is mulattak a borpincékben. Bár itt éltük le gyerekkorunkat, szüleim pedig fiatal éveiket a Tahy-kúriából mégis ismét Fráter-kúria lett egy időre Az államosítások, a könyörtelen kitelepítések időszakában ugyanis nem lehetett dicsekedni az egykori ingóságokkal Örültünk, hogy meghúzódhattunk a cselédlakásban Mi több még ennek is elvették a felét más családoknak adták ki csak az 50-es évek végén kaptuk vissza. Egyébként az 1971-es telekkönyvi bejegyzés szerint a mai napig az én nevemen ill. elhunyt testvérem nevén van a kastély Bár a kárpótlási igényünket jeleztük, de szinte nem is vesznek komolyan bennünket a nyíregyházi hivatal is csak kézzel írott (!) hivatalos levelet volt képes küldeni- Hogyan alakult az idők során a kastély sorsai?- 1936-ban volt teljesen felújítva. Amikor férjhez mentem, édesapámék felköltöztek Budapestre a belügyminisztériumi munkája egyébként is oda kötötte s nekünk hagyták a kúriát Férjem révén ekkor lett Pillér-kastély a neve A háború végén - akkor maradtam egyedül a gyerekekkel - ki kellett költöznünk innen a cselédházba Rengetek zaklatásnak voltunk kitéve éjszakákon át zörgettek az ablakon, hogy nagyságos asszony tessék menekülni mert elviszik magukat A gyerekek - négyéves volt a legkisebb - riadtan bújtak hozzám az ágyban, nem is bírtuk sokáig 1949-ben a nagybátyámnál húzódtunk meg csak tavasszal jöttünk haza, mert egy kótaji asszony megírta, ha nem jövünk haza március 15-ig akkor mint svájci disz- szidensektől elvesznek tőlünk mindent Ekkor - még 47-ben - a két legnagyobbik gyerekemet sikerült kimenekíteni Svájcba a testvéremhez a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével egy hadiárvákat segélyező akció keretében Szerettem volna én is utánuk menni a két gyerekkel de nem volt rá pénzem, no meg édesanyám is hazajött Ungvárról Tőle kellett volna megszöknöm, annál viszont sokkal jobban szerettem Maradtunk, pedig sok ember csak a kizsákmányolót látta bennünk, holott ez hazugság A kastély soha nem volt elzárva a falu közösségétől ide az egyszerű emberek ki-be járhattak. A férjem is közéleti ember volt 1942-43-ban a kisgazdapárt megalapításában is sokat fáradozott Szóval hogy megéljünk dolgozni mentem Pestre Egy bölcsődébe kerültek, egy fizetésből egyedül neveltem fel az ittmaradt két gyereket A kastélyt az oroszok csaknem elkótyavetyélték. Kinyitották az ajtókat és hagyták, hogy az emberek széthordjanak mindent Nem is maradt semmi csak ez az egy kép a falon még az esküvőnkre készíttette az édesapám, Ilyász Gyula festőművésszel Most olyan antik berendezések állnak itt amik abszolút kirínak a környezetből. Az eredeti tárgyakból Vencsellőre és Nagyhalászba is került egy-egy darah Névtelen levelekben meg is írták, hogy néhány dolgot hol találhatok meg de nem mertem utánajárni mert féltem, meg is ölhetnek miattuk, s akkor mi lesz a gyerekekkel Emlékszem, volt egy gyönyörű szekreter a nagyszobában, amit még nászajándékul kaptam, ki lehetett nyitni íróasztalnak, s egy titkos leveles fiókot is rejtett magában Azon állt egy csodálatos rézóra két réz gyertyatartóval A falakat fehérre meszelték, de olyan értékes képek vannak alatta, hogy nincs is több ilyen az országban A nagyszobai legalábbis ilyen a múzsákat ábrázolja görög istennők koszorújában a szabolcsi műemlékesek nem tudták rendbehoznl Sokáig raktárnak, magtárnak meg mindenfélének használták az épületet Az 50-es évekre tönkre is ment 1962-ben aztán jött egy miniszter, megnézte, gyönyörűnek találta és intézkedett a rendbehozataláról A műemlékesek kh 5 évig dolgoztak rajta. (Ebben az időben halt meg édesanyám) Kitették rá a műemlék épület táblát amit aztán leloptak róla A tettest egyáltalán nem érdekelte, hogy még a magyar nábob története is ehhez az épülethez fűződik. Birkaólakat telepítettek körülötte, szisztematikusan hogy tönkremenjen A kastélyt körülölelő parknak hírmondója sem maradt pedig mindennel együtt 16 hold és 600 öl tartozott ide, rajta egy teniszpályával Magas téglafallal volt körülvéve a parkban galagonyafák, orgona, hatalmas fenyők és más csodálatos növények díszelegtek. A kerítés tégláit széthordták, a parkból legelőt csináltak. Ma legalább a kastély szép megint Matyasovszki József Egy régi udvarház utolsó gazdája Illetékes az illetékekről Sorozatunkban a megváltozott illetékekről nyújtunk áttekintést. Ma a lakáscserével kapcsolatban kérdeztük dr. Ráczné dr. Kassy Erzsébetet, a megyei illetékhivatal vezetőjét. Lakáscsere esetén továbbra is változatlanul a két ingatlan forgalmi értékének a különbözete után kell illetéket fizetni Ha azonban a 4 millió Ft-ot meghaladja a két ingatlan értékének a különbözete a 4 millió Ft feletti rész után már 6% az illeték, egyébként 2%. Ugyanez a szabály érvényesül az úgynevezett cserét pótló adás-vételeknél vagyis olyan lakástulajdon vásárlása esetén amikor a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja. Változott a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke A korábbi 5%-ról 8%-ra emelkedett Vagyis, ha valaki olyan ingatlan tulajdont szerez amely nem minősül lakásnak, a forgalmi érték 8%-át fizeti illetékként. Nem minősül lakásnak pld.: műhely garázs, üzlet gazdasági épület még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült Szintén 8% illetéket kell fizetni telek, hétvégi ház megszerzése esetén is
