Új Kelet, 1994. március (1. évfolyam, 5-8. szám)
1994-03-08 / 8. szám
ÚJ KELET 1994. március 25. 1. E MAGÁNYOSAN, ELHAGYATOTTAN ÁLLÓ HÁZ ŐRZI MÉG A LETŰNT KOROK EMLÉKEIT. REPKÉNYES FALAI KÖZÖTT A MÚLTBAN ÉREZZÜK MAGUNKAT. 2. A PAPI KERESZTÉIT A BEREGI EMBEREK MÉLY VALLÁSOSSÁGÁRÓL TESZ MEGDÖNTHETETLEN TANÚBIZONYSÁGOT. 3. Az I. Beregi Képzőművészeti Tárlatot március 18.-án nyitották MEG VÁSÁROSNAMÉNYBAN. A TÁRLATON LÁTHATÓ KÉPEKET A SZABOLCSSzatmár-Bereg megyei képzőművészek ALKOTÁSAIBÓL ÁLLÍTOTTÁK ÖSSZE. A TÁRLATON TÖBBEK KÖZÖTT Kerülő Ferenc munkái is láthatók, akit az Interspan különdijával TÜNTETTEK KI. Fotó: Harascsák Annamária Szöveg: Garamvölgyi Imre BEREGI Bereg. E szót kimondva folyóktól felszabdalt, gémeskutakkal tarkított, érintetlen szépségében csodálatos föld ködük fel a szemlélő előtt. Szűz föld, mely évezredek óta őrzi régmúlt korok, régen élt emberek soha ki nem törölhető nyomait, melyek mélyen beleivódtak a beregi emberek életébe. Már honfoglaló eleink meglátták, hogy eföld kövér legelői, ezüstösen csillogó folyamai kimeríthetetlen forrásai az életnek. Lovaik, barmaik, és ők maguk biztos támaszra találtak a puszta „aranybányájában" az „aranyos szegeletben". Vigyázták is, szerették is, hisz tudták, ez maga az élet. A Bereg még ma is őrzi ezredéves hagyományait. Földjét sok helyen még sohasem törte fel ÜNNEPI HETEK az eke vasa, folyói- igaz már szabályozva-, mindig őrzik ősi, buja kanyarulataikat, holtágaikat. Ez az a táj, ami annyi költő, festő, író lelkét megfogta, tollát, ecsetjét vezette a papíron. A természet szépsége a nép egyszerű gyermekeit is önkifejezésre, alkotásra sarkallta. Sorra termelte e szeglet a jobbnál jobb írókat, költőket, képzőművészeket, kik szétvitték a világban a beregi táj sugárzását, eszmeiségét. A legnagyobbak közül, a teljesség igénye nélkül: Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Balázs József, Antal Miklós, Sebestyén Sándor, Kerülő Ferenc. A nagyok mellet sok ezernyi azok száma akik sokat tettek ezért a földért, de nevük nem maradt fenn, mert elsodorták az évszázadok viharai. Ok alkották azokat a dolgokat, melyek ma a beregi táj kiemelkedő fontosságú látnivalói az ide tévedő turisták számára. Ilyen a túristvándi vízimalom, tarpai szárazmalom és a csarodai templom, melynek népi motívumai méltán ragadják meg a látogatókat. Őriznünk kell ezeket az értékeket, védelmük nemes feladat. Fontos az is, hogy a népi művészet hagyományait veszni soha ne engedjük! A népi és a modern művészeteknek, a hagyományok ápolásának szenteli a Bereg ezt a hetet, a már hagyományos Beregi Ünnepi Hét az itt élő, az innen származó emberek alkotásait, gondolatait kívánja a nagyközönség elé tárni. A rendezvények március 18-tól 28-ig láthatók Vásáros- naményban, Aranyosapátiban, Csarodán, Olcs- ván és a többi beregi faluban és városban. Adatbázis vállalkozóknak 1992-ben határozta el Nyíregyháza város közgyűlése, hogy „Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapítványt” hoz létre. 10 millió Ft alaptőkét helyeztek letétbe a befolyt helyi adókból, és egy hét tagú.pártatlan kuratórium irányelvei és a végzett munka elszámoltatása mellett működik a Városházán az Alapítvány Tanácsadó Irodája két dolgozóval. Az iroda felszerelését a PHARE- program pénzügyi lehetősége biztosította. A Primomnak az alapítvánnyal kötött megállapodása alapján az iroda a megyeszékhely körzetének vállalkozói központja is. — Irodánk ellátja a Primom alapfeladatát — mondja Köteles Gyula, az iroda munkatársa. Tehát külön térítés nélkül áll a — leendő — vállalkozók segítségére egyéni és társas vállalkozások alapításához, mikrohitelek felvételéhez, képzések ajánlásához. — Jogi tanácsainkra is számíthatnak ügyfeleink adózási, társadalombiztosítási, cégbejegyzési gondjaik esetén. Mivel ismerjük a vállalkozások buktatóit, a kritikus pontokat, szívesen segítünk ezeket kiszűrni. — Új elképzelések ez évre? —Nyíregyházának több mint tíz külföldi testvérvárossal alakult ki együttműködése, szeretnénk összehozni itthon és külföldön a vállalkozókat. A leendő befektetők, vállalkozók, hogy lehetőségeikhez mihamarabb optimális feltételeket találjanak számítógépes adatbázist hoztunk létre, amely a városi adatbankra is csatlakozik. — Mit tud ez a rendszer? — Tájékoztatást tudunk adni a cégek profiljáról, a szabad gyártáskapacitásról, a jelenlegi és a lehetséges dolgozói létszámról, az órabérről, keresetről, az infrastruktúráról. — Ez évben tervezzük még a minőségbiztosítási és termék felelősség törvény megismertetését, valamint készségfejlesztés keretében vállalkozási és tárgyalási kultúra formálását. — Milyen a forgalmuk naponta? r — Kb. tizen-tizenöten fordulnak hozzánk naponta. Kétharmaduk munkanélküli, vagy nyugdíjas, akik általunk keresnek lehetőséget munkára, vállalkozásra. Ügyfeleink negyed része konkrét elképzeléssel érkezik és véleményünket, tanácsunkat kéri. A többiek a már meglévő vállalkozásukat bővíteni vagy átalakítani szeretnék. — Eredményességi mutatójuk? — Adminisztratív visszajelzés nincs, de többekről tudjuk, hogy már elindultak a vállalkozás nem könnyű útján. Kovácsvölgyi Zoltán Dohányfarmer Zimbabwében Néger munka, fehér irányítással Magyar farmerek (előtérben Gál Mihály) egy zimbabvei ültetvényen. Néhány hete egy Afrikából érkezett angol úr, Godfry H. Finch a Nyíregyházi Dohányfermentáló Rt. vezérigazgatója. Korábban Zimbabwében, Délnyugat-Af- rikában irányított egy hasonló gyárat. S hogy a magyar dohánytermesztők lássák, milyen az ottani termesztés és feldolgozás, a cég amerikai tulajdonosa, az Universal Leaf Tobacco Co. nyolc magyar termelőt vitt ki tapasztalatcserére. Élményeikről kedden számoltak be. A magyar—és főleg szabolcsi — farmerek legnagyobb tapasztalata, hogy a dohány mindenütt nagy figyelmet, pontosságot követel, s akkor meghozza a hasznát is. A magyar termelőket viszont támogatja a Nyidofer Rt. — derült ki a vezérigazgató szavaiból. A kézimunka nálunk talán valamivel kevesebb, de a gépesítéshez támogatás kell. Gál Mihály, Apagyról, találkozhatott a néger munkásokkal, akiket a fehér szakértők irányítanak. Maga viszont családi gazdaságban, 15—20 hektáron termel öntözéssel dohányt. A nyolcvan hektáron gazdálkodó farmer két évvel ezelőtt a dohányfermentáló támogatásával hozta létre az öntözőberendezést, ezzel készül fel a szavai szerint professzionális szintű termelésre. ISKOLÁK, FELVÉTELIK A Zrínyi Ilona Gimnáziumban a „nulladik” évfolyamra 80 fő jelentkezett, ebből csak 40 tanulót tudtak felvenni. Angol, német tagozatos osztályba - 89 nebulóból csak 35-öt vettek föl. Haladó angolra 15, haladó németre 14 diák nyert felvételt. Azért csak ennyi, mert az előző év „nulladikosai” ezekhez az osztályokhoz fognak csatlakozni. Az iskola általános tagozatára 107 jelentkezőből 35 szerencsés jutott be . A felvételi követelmények: nyelvtagozatos osztályokba magyar nyelvtanból; haladó oszályok- ba az aktuális nyelvből kellett felvételizni, általános tagozatra az általános iskolai jegyek alapján lehetett bejutni. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban február 24-én volt a felvételi vizsga francia—humán, illetve angol-német tagozaton. Az általános gimnáziumban két osztályt indítanak. Összesen eddig 220-an jelentkeztek. Egyelőre 165 diák tudhatja magát kölcseysnek, de a második helyen jelentkezők még reménykedhetnek. A felvételt nyertek tanulmányi átlaga 4,25. A Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában február 21-én 183-an írtak felvételit matematikából és fizikából, valamint műszaki alkalmassági vizsgát tettek. A követelményeknek 179 fiatal felelt meg. A Mezőgazdasági Szakközépisklolában első helyen 54 gyerek jutott be. További 14 diákot tudnak még fogadni, azzal a feltétellel, hogy az általános tantárgyakból nem lehet kettes érdemjegyük. Ezen kívül egy elbeszélgetésen vizsgálják a tanulók rátermettségét. A Széchenyi István Közgazdasági Szak- középiskolába 201 jelentkezőből 150 került be magyar és matematika írásbeli vizsga alapján. Vasas Balkány—Perked-puszta öröme Víz, víz tiszta víz A Kelet-Víz Részvénytársaság nyírbátori szakaszmérnöksége jóvoltából Balkány—Perked-pusztán befejeződtek az ivóvízellátással kapcsolatos munkálatok. A műszaki átadási, átvételi eljárást szándékosan időzítették keddre, az ENSZ által a víz világnapjává nyilvánította március 22- ére. Dr. Szilágyi Zsolt jegyző, lapunk érdeklődésére elmondta: a teljes beruházás — a vezetékek, a közkifolyók, tűzcsapok és a vízmű-objektum — 2,3 millió Ft-ba került. Ennek felét az Állami Fejlesztési Intézet adta, másik felét az önkormányzat, saját forrásból. A 470, itt élő lakos közül máris sokan felkeresték a polgár- mesteri hivatalt, hogy bekötési tervüket engedélyeztessék, s várhatóan még ebben az esztendőben elérheti a 40 %-ot azon családok aránya, akik portájukra, illetve lakásukba saját költségükön bevezettetik az egészséges ivóvizet. (fa) Közeledik a húsvét A húsvét a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe, mely a feltámadás és megváltás gondolatát foglalja magába. A keresztény elemek mellett megőrizte a természetvallásokból átvett tojáskultuszt. A tojás kultusza az emberiség történetét az őskortól napjainkig végigkíséri. A tojás az élet újjászületésének és a termékenységnek legősibb jelképe. A húsvét számos népszokást örökített át nemzedékről nemzedékre. Nagypénteken a víz mágikus ereje kap fontos szerepet. Úgy tartották, hogy aki nagypénteken megmosdik a folyó vizében, az egész évben egészséges marad. Húsvétvasámap a katolikusok sonkát, tojást, kalácsot vittek fel a templomba megszentelni, s ebből a megszentelt ételből együtt evett az egész család, hogy az év során együtt maradjanak. Magyarország egyes vidékein a húsvéthétfőt vízbevető hétfőnek is nevezik. Ennek oka a legismertebb népszokás, a locsolkodás. Régen a lányokat kivonszolták a kúthoz, és egy vödö* vízzel öntötték le őket. Ezt a szokást később felváltotta az asszonyok által otthon készített szagosvízzel, manapság pedig a kölnivel, parfümmel való locsolkodás. A locsolókat kaláccsal, itallal kínálták, és tojást kaptak ajándékba. Ezeket a tojásokat nagyszombaton festették. A tojásfestés régi hagyományra tekint vissza. Egyik legegyszerűbb formája az otthon, növényi anyaggal festett tojás. Ezenkívül alkalmazták a viaszolást és karcolást is. Készültek „patkóit” tojások is, melyeket mesteremberek, falusi kovácsok készítettek. A gyári festékanyaggal színezett tojások miatt ma már háttérbe szorul a tojásfestés művészete. Sok háziasszony azonban még ma is hagymalevéllel, rátett levélmintával festi meg a legények szánt 'pirostojást'. B. K.
