Új Kelet, 1994. március (1. évfolyam, 5-8. szám)

1994-03-07 / 7. szám

7 Nyisd ki a szivedet! Ünnepi élményben volt részük azok­nak, akik március 12-én részt vettek a Nyírbátorban rendezett szavalóverseny döntőjén. Életre hívója dr. Szendrei László államtitkár, a körzet országgyűlé­si képviselője és újra induló képviselő- jelöltje, a rangos esemény zsűrijének elnöke Bánffy György, az egyik leg­szebben beszélő magyar színész volt. A nyírbátori házasságkötő teremben három kategóriában mérték össze tudá­sukat a versenyzők. A lelkűkből felsza­kadó indulatok magukkal ragadták a hallgatóságot. A középiskolások már igazi versszeretetről tettek tanúbi­zonyságot. A szívhez szóló, személyen­kénti szakmai értékelés a megbecsülés jele volt és az előrelépést segítette elő. Bizonyára nem csak a versenyzők, de a hallgatók is sokáig emlékeznek majd Bánffy György intelmeire: „ Úgy beszélj, mintha az édesanyádhoz vagy a testvé­redhez szólnál!... Meggyőződés nélkül pódiumra állni lehetetlen... Igazi, jószívű gyerek lehetsz... Szívedet nyisd ki egy kis ajtóval... Biztos vagyok benne, hogy veled még sokszor találkozom!..." A legjobbak — akik az élménnyel megajándékozták a hallgatóságot, szüleiket, tanáraikat — Hornyák Péter, Alexa Judit és Vadon Szilvia alsós ál­talános iskolások. Miklósi Tímea. Laka­tos Tibor, Szőnyi Nikoletta, Kovács Erzsébet és Nagy Agnes felső tagoza­tosok. A díjazott középiskolások: Pin­tye Zsolt, Gergely Marianna, Antal József és Pellei Bernadett. Minden versenyző jutalmat, a győz­tesek értékes ajándékokat kaptak dr Szendrei Lászlótól. Hornyák Péter en- csencsi, Nagy Agnes máriapócsi és Pel­lei Bernadett, a Bethlen Gábor Gimná­zium tanulói az első helyezettnek járó serleget a város nyilvánossága előtt ve­hették át a március 15-i ünnepségen. Felkérték őket, verseikkel tegyék még szebbé az ünnepet. G. Varga Piroska Krétarajzok Bemutató a Mondatában — Már a Padlás előadása során sok dicséretet kaptunk Presszer Gábortól — mondja Dobos Lászó, a Mandala színház igazgatója a bemutató kapcsán —, a mi fiatalos lendületünk, humorunk nagyon tetszett neki. Mikor tervbe vettük a Kép­zelt riportot, elég sok részletét meg akar­tunk változtatni. Természetesen egyez­köré épül fel a darab, és nagyobb hang­súlyt kapott — nem véletlenül — a kábító- szer-ellenesség. Megmaradt a korábbi ho­locaustra utalás, és természetesen az ’56 -os történelmi vonal is, de már nem akko­ra a szerepük. Éppen ezért változtattunk a címen: s lett Krétarajzok, az American Grafity után. Március 20-án lesz a bemu­tettünk Presszerrel. Mivel tetszett neki az ötletünk, mindenben a segítségünkre volt. Egyik legfontosabb, hogy a korábbi víg­színházi előadásokhoz képest a zenének sokkal nagyobb szerepet szántunk. Az is­mert dalok mellé, hosszas válogatás után beépítettünk hét korábbi LGT-számot is, így most már a zene szervesen beépül a cselekménybe. Kicsit alakítottunk a törté­neten is, a „leporolásra” az elmúlt évek miatt volt szükség. Egy modem szerelem tató, ahol a tervek szerint díszvendégként érkezik Kontár László, és hála Presszer Picinek, országosan is sokan érdeklődnek a megújult darab iránt. A Mandala szín­háznak ez egy óriási lehetőség, és szeret­nénk megmutatni a szakmának mit tu­dunk. Ezért terveztünk -— a tisztelgés mellett — 15-ére előbemutatót, és ha kell, még javítunk a premierig. Várunk tehát mindenkit, aki szereti a színházat, és érdeklik az új megoldások. h. f. Húsvéti tojásfestő pályázat A pályázat elsődleges célja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hagyományos, régi tojásminták felelevenítése és megőrzése az utókor számára. Ezért első­sorban olyan pályamunkák beküldését várják, amelyek hagyományos techni­kával (viaszozással, karcolássa, levélrátéttel), és régi, nemzedékről nemzedékre hagyományozódott színekben és mintákkal készültek. A hintés tojások mellé kérik egy rajzon a minták nevét is megjelölni, amennyiben van hagyományos neve a díszítésnek. A tojásokon kívül be lehet küldeni csak mintarajzokat is, szintén az egyes minták nevének feltüntetésével. Pályázni egyénileg és csoportosan, azaz iskolai, népművészeti szakkörök, nyugdíjasklubok, öregek otthona stb. keretében egyaránt lehet. A legszebb hímes tojásokat és mintarajzokat kiállításon mutatják be a Jósa András Múzeumban és a Sóstói Múzeumfaluban, valamint a legeredetibb, legszebb darabok, rajzok készítőit pénzjutalomban részesítik. A pályamunkákat (biztonságos csomagolásban) 1994. március 31-ig kérik elküldeni a Sóstói Múzeumfalu címére: 4431 Sóstógyógyfürdő, Pf. 1. A cso­magküldés költségeit a Múzeumfalu vállalja, azaz portósan is fel lehet adni a küldeményt. A pályamunkákat személyesen a nyírbátori, mátészalkai, vajai, vásárosnaményi, kisvárdai és tiszavasvári múzeumokban is le lehet adni. A világhírű karmester az EXPO-ra készül Kobcijasi jött, látott és győzött Hihetetlen, hogy húsz éve nyerte meg a budapesti karmesterversenyt. Akkor az egész ország a szívébe zárta a mosolygós japán fiatalembert. Népszerűsége azóta is’ töretlen, rengeteg meghívásnak tesz eleget, annak ellenére, hogy főállásban a Magyar Állami Hangversenyzenekar vezető karmestere. Nemrég a Bujtosi Szabadidő Csarnok­ban lépett fel a pályafutása 20. évfordulóját ünneplő művész. A koncert után be­szélgettünk vele terveiről, munkájáról... — Művészi pályám 1974-ben kezdődött — mondja Kobajasi Kenicsiro. — Meg­nyertem a karmesterversenyt, s ez új le­hetőségeket, távlatokat jelentett számom­ra. — Honnan ered zenei indíttatása? — Még otthonról, a szülői háztól. Amikor szüleim észrevették, hogy van némi tehetségem a zenéhez, mindent megtettek, hogy kibontakozzon. Sokat köszönhetek nekik és bár édesapám 90, édesanyám 80 éves, mindketten jó egész­ségnek örvendenek. — Kedvenc zeneszerzője? — Ludvig van Beethoven. — Milyen tervei vannak a közeljövő­ben? — Munkám elsősorban Magyarország­hoz köt, hiszen hét éve vezető karmester vagyok, azért vállalok máshol is fellépé­seket, pl. nemsokára indulok Német­országba. Sok hangversenyt adunk az ország nagyobb városaiban a 20 éves ju­bileum alkalmából. Ne tűnjék dicsekvés­nek, mindenütt telt házzal, hatalmas siker­rel. Nem érzem azt, hogy ez a húsz év val­amilyen számvetésre, összegzésre kényszerítene, sok tervem van még. A közeljövőben új szerepkörben is bemutat­kozom a fővárosban. Énekelni fogok az egyik koncerten. — Hogyan telik egy munkanapja? — Egy munkanap? Az igen változó. Mindennap próbálunk a zenekarral tíztől kettőig. Utána ebédszünet, majd meg­beszélés, tumétervek, újabb művek betan­ulása. Most Mahler III. szimfóniájára készülünk. Felkértek, hogy a közelgő világkiállításra komponáljak valamit. Ez is sok időt, energiát igényel, szeretnék megfelelni az elvárásoknak. Este fellépés, majd gyakran memorizálok, tanulok. — Mi jelenti Önnek mostanában a leg­nagyobb örömet? — A sikerek mellett családom, gyer­mekeim. Lányom zenei pályára lépett, most már gyakran lépünk fel együtt. Hajdú Gabriella Vibrál a rivalda. Vadul vilióznak a fények, édeskés füst gomolyog, miközben a szemünk előtt, a fölünk hallatára új és új slágerek születnek, látszólag a semmiből. A stroboszkóp színes mozaikokat vág az arcunkba gyors egymásutánban, alaposan próbára téve látványra éhes szemünk rágóizmait. Lábunkkal önkéntelenül is próbáljuk lekóttázni a rockzene zak­latott szívverését, s néha már nem is lehet ezt ülve kibírni. Legszívesebben küzdőtérré változtatnánk a nézőteret, akár a koncerteken, annyira magával ragad ez a lendület, amely a Pippin kulisszái között kavarog. Egy rettenetes színes darab, néhol any- nyi információval és geggel feldúsítva, hogy már szinte fáj. Brilliáns színészi tel­jesítmények hordoznak a vállukon egy zabolázatlan szórakoztató monstrumot. Akár a Broadway-n is érezhetnénk ma­gunkat, ugyanis itt minden a közönség kielégülését szolgálja, a súlyosan monu­mentális díszlettől kezdve, az extatikusan verdeső fényeken át, az amerikai lobogó­ba bujtatott görlökíg. A tánckar már önmagában is garancia lehet a sikerre. Rendkívül csinosak és kellően szexisek a lányok, s bizonyára a fiúk is, csak órájuk az egészséges férfi szemek kevésbé fogé­konyak. Nem számoltam, mennyiszer öltöztek át összesen a két részben, annyi viszont bizonyos, hogy hatásosak a női bájakat hangsúlyozó, különböző lenge neglizsék. Ez aztán már tiszta Amerika! Vagy talán még annál is több. Rockopera az egész világ, belefér akár a szerencse- kerék Dórástól, Emmanuelle nádfoteles- től, no és a Szomszédok aranyköpésekkel együtt. Talán ez a színpadi show még ezt is elbírja, a hatás mindenesetre frenetikus, az a csupa fiatalból álló közönség, amely a jegyzetíróval együtt szájtátva figyelte az eseményeket, a végén hosszan és lelkesen ünnepelte az előadást, s természetesen a színészeket. Arról viszont nincs tu­domásom, hogyan fogadja az éleme- detebb korosztály a darabot. Remél­hetőleg képes összekacsintani vele, hiszen a látszólag fiatalos keretjáték - a hippicsoport áltörténelmi és nyilván unaloműző mítoszteremtése - hat rájuk akkor is, ha már megjelentek az első rán­cok az akkori „ hippiarcokon ”, s attól még változatlanul felvillanyozhatják a lelket a rockmuzsika rezgéshullámai. Már csak egy kérdés marad, ami tisztázásra vár: hogy vajon mennyire esik közel egymáshoz a Lower East Side és Nagy Károly, a Tompkins Park és a mai Magyarország? Matyasovszki József Itt van Amerika... Nyíregyházán most sem lesz fehér zongora... Richard Ciayderman Még mindig szőke, még mindig her­éig és még most is imádják a nők! Először 1991-ben járt Nyíregyházán. Akkor is tavasz volt, március, s ra­jongóinak népes tábora azóta remény­kedik, hogy újra eljön... A „Romantika Hercege” — ezt a címet Nancy Reagan-től kapta a Wal­dorf Astoria-beli koncertje utáni foga­dáson. Leghíresebb lemeze a Ballade Pour Adeline több mint 22 millió példányban kelt el szerte a világon. Lemezeladási statisztikák szerint lemezeiből több mint 80 millió kelt el. Történelmi jelentőségű 1987-es kínai koncertje, amit a Kínai Televízió és az Asia Vision közösen, élőben közvetített kb. 800 millió nézőnek. Nem akart klasszikus zongoraművész lenni - rockegyüttest alakított néhány barátjával együtt. Kevés pénzét felszere­lésekbe fektette, egészségtelenül ét­kezett, 17 évesen ennek gyomorfekély­műtét lett az eredménye. Aztán Session-zenész lett, többek között Johnny Hallidayt kísérte. 1978— ban a jelenlegi menedzsere, Olivier Toussant felfedezte egy meghallgatáson és leszerződtette a Delphine lemez­céghez. C LAYDERMAN A NYÍREGYHÁZI KONCERTEN A szakma nehéz emberként tartja szá­mon. Fontosabb kívánságai: A művész és menedzsere számára autó álljon állandóan rendelkezésére itt tartózkodása alatt. Ami­kor a szállására megérkezik, azonnal tele­fonál családjának, bárhol is legyenek a világon. Legkedvesebb pihenőhelye a francia Riviéra, ahol igazán ki tud kapcsolódni a megfeszített tempójú munka után. Kifejezetten pontos, precíz, színpadra lépés és a próba megkezdése előtt már egy órával kesztyűt visel, hogy ujjainak megfelelő környezeti hőmérsékletet biz­tosítson. A zongorára amelyen játszik, nagyon gondosan ügyel, csak a legkivá­lóbb márkákon játszik: hosszúpáncélos, angol mechanikás Petroff, Steinway, esetleg a Bösendorfer márkaegy-egy tökéletes példánya jöhet számításba. Nyíregyházán, nem kis nehézségek árán, egy kézzel kiképzett Steinway- zongorát kap. Szereti a sportot, reggelente szívesen kocog, illetve teniszezik. A világ azt tartja róla „Ő az az ember, aki Bee­thoven óta a legtöbbet tette a zongora népszerűsítéséért.” S végül egy fontos információ: a művész kényesen vigyáz arra, hogy — legyen a világ bármely pontján — ne várakoztassa meg a közönséget. (Ezt az udvariasságot illik viszonozni!) A bujtosi csarnokot a nagy nap, március 17-e estéjén 7 óra körül nyitják majd ki, a székeket pedig érkezési sorrendben foglalhatja el a közönség. (H.)

Next

/
Thumbnails
Contents