Új Kelet, 1994. március (1. évfolyam, 5-8. szám)
1994-03-07 / 7. szám
4 1994. március 18. MEGYÉNK ELETEBOL . * * í 5 ’ ' , ......................................... UJ KELET MODERN GÉPEKKEL A RÁK ELLEN A félelem nem gyógyít Kezeléshez forgatják a berendezést Csonka Nemrég városunkban jártak a Magyar Rákellenes Alapítvány képviselői. Az alapítvány elnöke, Göncz Árpád felesége is látogatást tett a megyei kórházban. Sokan, sok helyen beszéltek már az egyre terjedő betegségről, ám azokról a technikai újdonságokról, és a szükséges szemléletváltásról keveset hallottunk. Alig több, mint egy éve helyeztek üzembe a kórház onkológiai osztályán egy olyan gépet, ami országos viszonylatban is a legkorszerűbb. A vidéki centrumok közül csak Szegeden működik (az is csak ’94 januárjától) lineáris elektrongyorsító. Minderről dr Erfán Józsefet kérdeztük, az onkoradioló- giai osztály osztályvezető főorvosát: — Mi az oka annak, hogy míg a rákos megbetegedések száma Magyarországon az európai statisztikákhoz viszonyítva középesnek mondható, addig a rák okozta halálozás már jóval az átlag fölötti? — Míg az egyes stádiumú emlőrák 5 éves túlélési esélye 80 % körül mozog, a kettesé 60 %, a hármasé már csak 40 %. Európa nyugati felében zömmel 1—2-es stádiumban szűrik ki a megbetegedéseket, nálunk pedig nagyrészt 3—4-es fokozatban, vagyis eleve rosszabbak az esélyek, arról nem is beszélve, hogy drágább és bonyolultabb a kezelés. Sajnos nálunk még mindig sokan csak a félelemig jutnak el, ahelyett, hogy időben átgondolnák a lehetőségeket. — Mivel indokolható ez? ■— Egyrészt tényleg meg kell magyarázni a betegnek, hogy milyen állapotban van. Hál’ istennek ma már törvény is van erre. Mert nézzünk egy fájdalom nélküli, panaszmentesen kezdődő egyes stádiumú méhnyakrákot. Szűrés során derül ki a betegség. Mit lát a beteg? Először is borzalmas trauma a műtét. Fájdalmai vannak utána, rosszul érzi magát, és jön a következő fázis: a besugárzás, aminek lehetnek kisebb mellékhatásai is. Az eredmény: lefogy esetleg húsz kilót, és lelkileg is mélypontra kerül. De mit nyer vele? Ha ezt mind végigcsinálja, 93 % az esélye arra, hogy meggyógyul, míg ha akkor keresi fel az orvost, amikor fáj, vagy a mentő hozza be, mert esetleg már összeesett, minimálisra csökken az életbenma- radás esélye! De ezt a betegnek el kell magyarázni, hogy tudja miért kell a műtéttel, kezeléssel járó kínokat végigcsinálni. —Mi a szerepe ebben a korszerű gépeknek? — Bizonyos esetekben meg tudjuk akadályozni a daganat kiirtásával az áttéteket. Méghozzá úgy, hogy közben az egészséges szövetek kevésbé károsodnak. Mert nem mindegy, hogy valakinek a sugárkezelés mellékhatásaként például csökken a látása, vagy kihullik a haja. De kisebb sugáradagot sem kaphat a szükségesnél, mert akkor nem irtjuk ki teljesen a rákos daganatot, vagyis olyan mintha nem csináltunk volna semmit. Ezért jár nagyon sok előkészítéssel egy-egy kezelés. Igyekszünk megkeresni a legoptimálisabb helyzetet, de ez nem megy gyorsan, hiszen minden beteg más. Ebben segít egy modern besugárzástervező rendszer, a gyorsító, és a szimulátorunk, ahol megnézzük hogy hová fog menni a sugárnyaláb. De nemcsak erről a csoportról kell beszélni. Sajnos sokszor nem tudjuk meggyógyítani a beteget, viszont meg tudjuk változtatni az élet minőségét. Begyógyítjuk a kifakadt fekélyeket, vagy a fájdalmat csökkentjük. Elviselhetővé tudjuk tenni a hátralevő időt. — Hány beteget kezelnek naponta? — Nem elsősorban a betegek számát szoktuk nézni, hanem a mezőszámokat. (Egy beteg több oldalról is kaphat besugárzást, ez adja a mezőszámot.) Jelenleg 4—5 hetes előjegyzéssel dolgozunk. Kétségtelen tény, hogy még így is kénytelenek vagyunk szelektálni. Felvetődik például, kit kezeljünk: egy 26 éves családanyát, egyes stádiumú emlőrákban, vagy egy elhanyagolt, előírásokat be nem tartó, alkoholista, kifejlett daganatos beteget, aki a kezeléssel sem gyógyulhat meg. Kénytelen vagyok tehát differenciálni, már csak azzal is, hogy az előbbire hamarabb sor kerül. Sőt vannak sürgősségi esetek is. Szeretnénk venni egy after loadingot is, amivel teljesebbé tehetnénk a kezeléseket, mert jelenleg a nőgyógyászati betegeket kénytelenek vagyunk máshová irányítani. Helyünk lenne, szakembert is tudunk hozzá szerezni, csak az anyagi fedezetet kellene valahonnan előteremteni. Felszólaltam már a nyíregyházi közgyűlésen is, hogy támogassa a város az elképzelést, és most abban reménykedem, hogy felismerik ennek jelentőségét, és mielőbb visszhangra, — és pénzre — találok. (F) Ifiipillási ARl vallottak Mint emlékezetes, több sajtóorgánum is foglalkozott már azzal az üggyel, mely komoly indulatokat szabadított el, és vélhetően még többet fog. Egy eddig ismeretlen nevű kft. nagy hírveréssel kárpótlásijegy-felvásár- lást hirdetett, mégpedig magas áron: 120 százalékot ígérve a jegyekért, amelyek mai forgalmi értéke alig 60-70 százalékon mozog. Természetesen tolongtak az emberek, hozták a jegyeket, hiszen soványak a pénztárcák... De aztán baj történt: kiderült, hogy az előlegként kifizetett 20 százalékon felüli részt, azaz a 100 százalékot a kft nem fizeti — többszöri hitegetés után sem kapták meg a pénzüket az érintettek (akik ma már kárvallottaknak is nevezhetők). Rendőrségi feljelentés érkezett tucatjával, a nyomozás folyik. Információink szerint nem is milliókról, hanem százmilliókról van szó, egyesek szerint milliárdokról — ennyit forgatott meg ezidáig a kft. kárpótlási jegyek formájában. De mi is van (lehet) a háttérben? Úgy tűnik,-egy jó trükk — pénzcsináló trükk. Alakul egy kft. Igazgatója, a kubikus brigádvezetőből lett ügyvezető járja az országot, meghirdeti a felvásárlási akciót, táska pénzekkel jön-megy, fizetget. Papírokat írnak alá a jegyek gazdái — a papír neve „hitelfedezeti megbízás”, melyben megbízzák a kft.-t kárpótlási jegyeik értékesítésével. A kft. pedig értékesít. A jelek szerint forgatja a pénzt. Eladja valamennyiért, minden bizonnyal nem 120 vagy több százalékért, a pénzből vagy a jegy fejében ezt-azt vásárol, majd elad — gazdálkodik. Csakhogy egyáltalán nem úgy, ahogyan azt józanul el lehet képzelni. Mert, ugye, az ember azt gondolná, hogy ha valamiből üzletet akarok csinálni, akkor annak az a lényege, hogy valamit megveszek, s azt drágábban adom el, hogy hasznom legyen rajta. De itt nem ilyennek látszik a bolt. Inkább úgy vélhető, hogy amolyan láncjáték indult be — amíg futja a felvásárolt majd eladott jegyek árából, amíg tud fizetni a kft., addig újabbakat tud venni, amikor elfogy a pénz, akkor beüt a krach. Felmerül a jól ismert pilótajátékok szisztémájának árnyképe... A kárvallottak nagy része megtévesztett ember, ám néhányuk azonban szintén ügyeskedő honfitársunk, mert sokan nemcsak az őket megillető kárpótlási jegyeket akarták pénzre váltani — az ötlet ötletet szült! Nem kevesen — a nagy haszon reményében — hatvan-hetven százalékért vásároltak, azután vitték a busás haszonnal kecsegtető akcióra. A fáma nyolc-kilencmilliós tételekről is tud... De vegyük sorjában a tényeket! A kft. vagyona, ismereteink szerint mindössze egy milliócska, van ugyan itt—ott néhány ingatlanuk, de azok értéke elenyésző... vagy köny- nyen kimenthető. Legnagyobb kincsük, amire az egész vállalkozás (és a trükk) épült egy termálkút, erre építenék a jövő század energiahordozóját; ám a szakemberek véleménye szerint az „ötlet” megvalósítása gyakorlatilag lehetetlen! Haszna azért mégis van: energia helyett rengeteg pénzt termelt, mert erre mindent rá lehet fogni: „Én jót akartam, csak hát....” A bürokráciához igencsak hozzászoktatott magyarok elképesztő felületességgel bízták vagyonuk értékesítését a kft igazgatójára. Egy fénymásolt papíron (olvashatatlan aláírással és fénymásolt bélyegzővel!!!), a legalapvetőbb pénzügyi előírásoknak fittyet hányva adtak hitelfedezeti megbízást és kárpótlási jegyet! A ,,csalinak”(?) használt Társadalmi Igazságtételi Bizottság (TIB) mossa kezeit... bár jól jött nekik az ötszáz forint (pártoló tagsági díj — ehhez volt kötve ajegyek megvétele). A kft. igazgatója folyamatosan nyilatkozik: „Természetesen fizetni fogok!” Ám a miből?...mennyit?... mikor?... a kérdések válasz nélkül maradtak! Legutóbb egy levelet kaptak az érintettek, amelyben a „rosszindulatú sajtójelentésekkel” ellentétben azt állítja a kft.-igazgató: ha rendbe jönnek a pénzügyei, fizet...HÉT. (így áll benne.). Ha mégis fizetne (add Isten ezt a csodát!) akkor ez az ember nagy kincs, olyan „pénzcsináló” akire ennek az országnak régóta szüksége van! Ám csodák, sajnos, manapság nem nagyon vannak... Gy. L. Gy. Tél után a közutakon A falusi portákon megkezdődött a veteményezés és a városi kiskertekben is nyílnak az első tavaszi virágok. Az autósok lemossák a tél nyomait autójukról, lecserélik az olajat és könnyebb szívvel indulnak útnak; már nem csúszik az aszfalt. — A tavasz eljövetele jelent-e valamifontos változást a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság számára? - kérdezzük Szamos István igazgatóhelyettes főmérnököt. — Megyénkben összesen 2100 km hosszú az aszfaltút. Ennek karbantartása nem kis feladat. Március 16-án a téli üzemeltetésről nyárira állunk át. Télen karbantartó munkát nem végzünk. Feladatunk a hóeltakarítás, só- és homokszórás. Március 16-án leszereljük a hóekéket, begyűjtjük a hórácsokat, eltakarítjuk a tél folyamán összegyűlt UK/50. Német cég svájci kapcsolatokkal, nagymennyiségű exportot bonyolít le a FÁK piacain s ehhez Magyarországról száraztészta-termékeket vásárolna, ajánlatokat kér. UK/51. Fatermékeket gyártó holland vállalat vásárolna fumérlemezt, rétegelt falemez gyártásához, ez utóbbit különböző vastagságban állítják elő a vevők specifikációja szerint. szemetet. Előkészítjük a tiszadobi és a dombrádi pontonhidat. Megtisztítjuk az út menti műtárgyakat, táblákat, oszlopokat. Ezekkel a munkákkal áprilisra készen leszünk. Ekkor megkezdjük a kátyúzást, az aszfaltegyenetlenségek kijavítását. Idén komolyabb beavatkozás a 4-es, 36-os, 471-es, 49-es és a 491-es főúton várható, valamint a 4127-es mellékúton Fehér- gyarmat térségében. Befejeződik a kisari Tisza-híd, a kocsordi Kraszna-híd felújítása és a Dombrád—-Cigánd Tisza-híd építése. Beindul a csengeri Szamos-híd felújítása. A befejezés éve: 1995. Felújítjuk az útirányjelző-rendszert. Kicseréljük a táblákat, és ezentúl a bokortelepülések felé igyekvőket is táblák igazítják útba. Nagy hangsúlyt fektetünk a növényzet gondozására. A főútak mellett tisztítjuk a fasort, gallyazzuk a fákat. Újdombrádnál hófogó cserjesort ültetünk. KörnyezetUK/52. Román cég érdeklődik havi 200 tonna, szappangyártáshoz való marhafagygyú iránt. UK/53. Francia cég vásárolna nagy mennyiségben elektromos termékeket, izzólámpák, fluoreszkáló csöveket, szabadidő-cikkeket. Jelentkezés angol vagy francia nyelven. védelmi téren előrelépés, hogy már minden telephelyünkön fedett sótároló van. Nagy gond, hogy a gázépítések után maradó árkokat a kivitelezők rosszul, vagy egyáltalán nem temetik be. A helyreállítást a legrövidebb időn belül nekünk kell elvégeznünk. Nincs se időnk, se apparátusunk a hanyag gázépítők előkerítésére. A Közúti Igazgatóság feladata egyébként csak a téli-nyári üzemeltetés és a kárelhárítás. A nagyobb beavatkozásokra, munkálatokra versenytárgyalást írunk ki vállalkozóknak. Gépjármű-rekonstrukciós programunk keretében a régi szocialista típusú járműveinket fokozatosan korszerű nyugati autókra cseréljük, narancs- sárga színük megegyezik az ország bármely más közúti igazgatóságának járműszínével. Már működik az útellenőri szolgálatunk. Embereink havonta bejárják az UK/54. Francia szövetkezeti jellegű mezőgazdasági vállalat kalibrált és nemkalibrált tojást kínál. UK/55. Román cég hétvégi faházakat és bútorokat kínál. UK/56. Pakisztáni ajánlat: különböző nyers szövetek, 100%-os pamuttól a viszkózáig, valamint az ezekből készített késztermékek. UK/57. Olasz cégek ajánlatai/érdeklődése: 1./ Az élelmiszeriparban alkalmazott, hőformázott műanyag (főként joghurthoz és jégkrémhez való) tartó edényeket, illetve kanalakat gyártó olasz cég keres úthálózatot. Feladatuk, hogy észleljék a hiányosságokat, kapcsolatot tartsanak a képviselőt termékei magyarországi forgalmazásához. Feltétel: jártasság a csomagolóipar és kereskedelem és/vagy az élelmiszeripar területén. 2./ Olasz cég magyarországi értékesítéshez kereskedelmi partnert keres. Termék: monitorszűrők és számítógép-kellékek. UK/58. Belga tanácsadó iroda egy ügyfele számára magyar partnereket keres. A belga vállalat profdja: gépészeti munkálatok, csőgyártás, petrokémiai vegyigyárak és üzemek, atomerőművek és más ipari létesítmények felépítése, előregyártott elemek, csőállványok gyártása. Ez a belga cég különböző típusú kivitelezőkkel és szükség esetén intézkedjenek. Vasas L.—Csonka R. kereskedelmi együttműködésre törekszik olyan magyar vállalatokkal, amelyek szakmája a gépészeti vállalkozás, csőgyártás, üzemek felállítása és alkalmasak lennének közepes nagyságú 100-200 alkalmazottal dolgozó üzemek felépítésére. UK/59. Német cég kínál 1985-nél nem régebbi gyártású mentőautót, valamint új- és használt személygépkocsi-alkatrészeket. UK/60. Osztrák cég az alábbi termékeihez keres forgalmazót: pénzvizsgáló készülékek, riasztó-lámpák, gépkocsikba való melegítő-masszírozó hátpámák, távirányítással. Primom Info Kft. Nyíregyháza, Váci Mihály u. 41. Tel.: (42) 314-651
