Új Kelet, 1994. március (1. évfolyam, 5-8. szám)
1994-03-07 / 7. szám
FELSŐ—TISZA—VIDÉKI HÍRLAP I. évfolyam 7. szám Ára: 12,50 Ft 1994. március 18. Boross Péter miniszterelnök részvételével zajlott több megyénkben ünnepség március idusán. A kormányfő várossá avatta Baktalórántházát, majd beszédet mondott a 14-ei nyíregyházi ünnepségen. Képes beszámolónk a 3. oldalon I Megyei I NAPILAP lesz I április elsejétől (s ez nem áprilisi tréfa...) I az ÚJ KELET! I A legolcsóbb napilap! Ha rendszeresen olvasni akarja, előfizetheti. Előfizetési díja egy hónapra csak 280 forint! Minden héten 28 oldalas színes rádió-tv műsormelléklettel! A 7. oldalon kivágható előfizetési szelvény található. Az Új Keletben április végéig ; ingyenes a lakossági apróhirdetés! Beküldhető hirdetési szelvény ugyancsak a 7. oldalon! Régiófejlesztés egymilliárddal Négy megyéhez tartozó — szabolcsi hajdú-bihari borsodi és szolnoki — 21 település önkormányzata, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt, az Állami Vigyonügynökség, továbbá nyolc; fejlesztéssel foglalkozó társaság köztük az EK által támogatott PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány új kft-t hozott létre Több mint egymilliárd forintos alaptőkével az Észak-Kelet-Magyarorszá- gi Regionális Fejlesztési Kft-t Nyíregyházán szerdán alapították. Legtöbbel — mintegy félmilliárd forinttal — a bank járult hozzá, az ÁVÜ 363 milliót tett be, az önkormányzatok apportja pedig 168 millió. Szándékaik szerint később tőkeemeléssel részvény- társasággá alakulnak. Ügyvezető igazgatóvá Csoknyai Lászlót az MBFB menedzserét választották meg felállították a felügyelő bizottságot és befektető tanácsot hoztak létre Kossuth K evesen épültek be olyan mélyen a magyarság írott és íratlan emlékezetébe, mint a Kossuth Lajos. Legjelesebb történelmi személyiségeink közül csak Szent István, Mátyás király II. Rákóczi Ferenc vetélkedhet vele ebben a nemes versengésben Kossuth még csak élete derekán járt, máris megindult személye körül a szép legendák képződése Nem volt előzmények nélküli az a korán kialakuló kép és képzet, amely Kossuth apánknak nevezte el, még nála idősebbek ajkáról is kiváltva e megtisztelő megnevezést E legendásodás a Megváltó, a számunkra rendeltetett igazi magyar megváltó jelképévé magasztosította az emigrációban szenvedő és küszködő államférfit hiszen az a tény hogy élt őrizte a történelmi realitásokon is átlépő reményt hogy vissza is térhet s ha igen, akkor csakis szabadságot hozó seregek éléa S mivel négy és fél évtizedet élt távol hazájától, halála után már nem módosult a látomás: elődeink visszavárták akkor is. \ün azonban egy olyan vonása is Kossuth életművének és legendájának, ami el is határolja megnevezett elődeitől Még Rákóczi is a régi típusú, feudális eszmekörű és berendezkedésű Európa államférfija volt Kossuth már egyértelműen a felvilágosodás utáni polgári világé. így bármennyi is a legenda körülötte személyisége és igazsága nem ragyoghat minden mást elhomályosítva Két olyan hazai kortársa is van, akivel mind a mai napig rendre összevetjük. Egyiküket ráadásul a „legnagyobb magyar" nevezettel tiszteljük meg Igen, Széchenyi István az egyik államférfi, s Görgey Artúr, a leghatásosabban éppen Kossuth által árulónak nevezett a másik. Kossuth vagy Széchenyi? Másfél évszázada megunhatatlan és megoldhatatlan kérdése ez szellemi életünknek, magunkról való gondolkodásunknak. Akárcsak az: valóban áruló volt-e Görgey1 Kibékíthetetlen ellentét-e a lassú reformok politikája és a forradalmi cselekvésé? 1848 Kossuth-ot igazolta vajon, s 49 ősze Széchenyit? És mi lett volna, ha Görgey nem teszi le a fegyvert? Elképzelhető-e más megoldás? S persze nem a gondolkodói vagy fizikai bátorságról van szó. Széchenyi nem volt gyávább ember Kossuth-nál s Görgey sem magával törődött hanem a rábízottakkaL Mondják, hogy a gördülékenyen működő demokráciákban a leggyakoribb két nagy párt parlamenti-kormányzati váltógazdálkodása. Számunkra is ez a legjárhatóbb út Tévedés volna azonban azt képzelni hogy mondjuk egy Kossuth- és egy Széchenyi-pártra volna szükségünk. Az igazán eredményes, a múltunk tanulságait igazán kamatoztató az volna, ha mindkettejük pályájának eredményeit - és buktatóit - figyelembe venné miriden nemes szándékú politikaiideológiai erő. Kossuth-nak - és társainak - legfontosabb üzenete a kései utókor számára az érdekegyesítésnek a nemzet felemelkedését lehetővé tevő politikája, s ennek a körülményeket okosan figyelembe vevő volta. Vasy Géza LEZÁRULT A PÓTKÁRPÓTLÁS Szerdán volt az utolsó nap amikor még benyújthatták kárpótlás iránti kérelmüket azok a kárpótlásra jogosultak, akik ezt nem tették meg az eredeti kárpótlási törvényekben megjelölt határidőig Az előzetes adatok azt mutatták, hogy a vártnál sokkal nagyobb volt az érdeklődés. Az első napokban hosszú sorokban várakoztak a kijelölt postahivatalok előtt az emberek az igénylőlapokért, és időlegesen helyenként hiány is kialakult Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal azonban gyorsan intézkedett a további igénylőlapok előállításáról, és a postahivatalokhoz való eljuttatásáról A február 15-től március 16-ig tartó beadási időszak alatt mintegy félmillió igénylőlap jutott el a postákhoz, illetve állt a kárpótlást igénylők rendelkezésére Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy ennyi igénylő adta be kárpótlási igényét,- és még kevésbé ad megfelelő képet arról, hogy a megnyújtott időszakban hány új kárpótlási határozat születhet majd Amint azt Sepsey Tamás, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke többször is elmondta: nagy számban érkeznek o- lyan kárpótlási igények a hivatalhoz, amelyeknek nincs jogszabályi indoka. A meghosszabbított beadási határidőre beadott kérelmekre vonatkozó első határozatok májusban, illetve azt követően várhatók. Az OKKH ígéretet tett arra, hogy a kérelmeknek a feldolgozását mindaddig nem kezdik meg amíg nem végeznek azokkal amelyeket az eredeti határidőre adtak be (MTI) Mennyit kerestünk? A tíz főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél havi 27.117 forint volt a bruttó átlagkereset januárban, ami 19.540 forint nettó átlagkeresetet jelent - áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. Az 1993 januári bruttó átlagkereset egy év alatt 24,8 százalékkal a nettó átlagkereset 26,7 százalékkal emelkedett A nettó átlagkereset nagyobb növekedése annak tudható be, hogy a bérből fizetésből élők számára kedvezően változtak az adósávok és csökkent a munkavállalói járulék. Ezenkívül 1994-től a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nem része a személyi jövedelmadó-alapnak - írja a jelentés A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók bruttó átlagkeresete 22,7 százalékkal nettó keresetük pedig 24,7 százalékkal haladta meg az 1993. eleji értéket. A szellemi foglalkozásúak 39.579 forintos bruttó átlagkeresete 25,4, százalékkal emelkedett ez idő alatt, ami nettó értékben 27,8 százalékos emelkedést hozott A növekedési ütem a szállítás; a raktározás, a posta és a távközlés területén nőtt kiugró mértékben A többi ágazatban átlagos vagy annál alacsonyabb volt A keresetek továbbra is a textil-, ruházati- és bőrtermékek gyártásával foglalkozó fizikai dolgozók közt a legalacsonyabbak. Ez a kör átlag havi bruttó 15.700 forintot keresett januárban (A megfigyelés nem terjedt ki a költségvetésből gazdálkodókra a mezőgazdaság a vad- és erdőgazdálkodás és a halászat szervezeteire) A legmagasabb átlagkeresetet - havi bruttó 52.160 forintot - ez év első hónapjában a bányászat szellemi foglalkoztatottjai érték eL (MTI)
