Új Kelet, 1994. március (1. évfolyam, 5-8. szám)
1994-03-05 / 6. szám
MAGAZIN Megrendelő Megrendelem az Új Kelet c. napilapot 1994................................-tői egy hónapra - negyedévre - fél évre - egy évre (megfelelő aláhúzandó) n r Apróhirdetés Kérem, szíveskedjenek az ÚJ KELET legközelebbi számában (márciusban) ingyenesen közölni az alábbi szövegű apróhirdetésemet Név: Lakcím (ahová a kézbesítést kéri): A megrendelőt kivágva elküldheti vagy átadhatja a helyi postahivatalban, illetve a postai kézbesítőnek. Előfizetési díj: egy hónapra: 280 Ft negyedévre 840 Ft fél évre 1680 Ft egy évre 3360 Ft A lapban minden pénteken 28 oldalas színes rádió-tv műsorújság a melléklet! A hirdető neve................................................................................................... Címe............................................................................. ........................... Ezt a szelvényt vágja ki és küldje el a lap címére 4400 Nyíregyháza, Bercsényi a 8. Hirdetése a beérkezés utáni legközelebbi számban megjelenik. Az apróhirdetések márciusban ingyenesek. M egérkeztek és hamarosan munkába állnak a megyében a régen jól bevált, ma is hasznos lovas- rendőr járőrök. A paripák ezekben a hetekben ismerkednek az új gazdákkal, az új környezettel, szemmel láthatóan jól érzik magukat. Két lovas járőr Nyíregyháza környékén, a tanyavilágban, a víkendházas területeken és a Sóstói erdőben rója majd a földutakat, kettő pedig Nyírlugos és Ibrány körzetében. 2., befejező rész- Milyen volt az élet az kúriában hajdanán? \hgy például farsang- időszakbarí?- Nem éltünk mi olyan hatalmas társadalmi életet A homoktanyán lakott Jármi Jánosné, neki volt két unokahuga, Kállay Erzsébet és Mária, a miniszterelnök testvérének a gyerekei Velük például sokat összejöttünk. Időnként csatlakoztak pesti fiatalemberek, vagy elegáns tisztek Nyíregyházáról édesanyám szépen zongorázott s egy tehetséges fiatalember, Fráter Iván hegedült \hgy jöttek a fivérem barátai Dezasse Béla-jelenleg Münchenben él vele a mai napig levelezünk -, Rónay Morvay Gábor és más gavallérok, Bamacsik Győri Emil a Bessenyei fiúk és persze a barátnők. Táncoltunk és boldogok voltunk Alkalmanként piknikre mentünk Nyíregyházára, vagy a Nemzetközi Kaszinóba, a Hubertuszba, esetleg az Agarász Bálba. Én egyébként nagyon sok mulatságból kimaradtam, mert sokáig nevelkedtem a ciszterciták leánynevelő intézeteiben Budapesten a Villányi úton ill a Sas-hegyea Vendégségbe a nyíregyházi barátnőim hívtak, Horthy Nóri - neki közjegyző volt az édesapja - Ónodi Ilona - már meghalt -, Tóth Lili - alezredes volt az édesapja -, intézeti barátnőim: Jankovics Éva Dunántúlra, Béldi Ildi Erdélybe, vagy Tahy Eszter Zemplén megyébe Külföldön jártam Olaszországban, Sorrentóban, Anconában, Rómában, Nápolyban, házasodtunk az urammal még ennél is kevesebb mulatságban vettünk részt Ott volt a gazdaság, az istállónyi ló és tehén, meg aztán a Egy régi udvarház utolsé gazdája Firenzében, Ausztriában a bécsi Operábaa Montreálban már csak nyugdíjas koromban jutottam el Nagy bálokat nagyon keveset tartottunk, talán ha kettőt egy esztendőben A kastély 7 szobája és 2 előszobája közül a nagyszobában - ahol táncoltunk - kh 30-40 fős társaság fért el egy másik szobában volt az asztal terítve, ott volt a büfé, s lehetett beszélgetni is. Minden bálon szinte kötelező volt új ruhában megjelenni Nekünk a nagyon ügyeskezű budapesti Bucher- testvérek készítették a toalettünket, a menyasszonyi ruhámat is náluk rendeltük. Készen is vásároltunk, de a szebbeket varrattuk, s fazonokat a divatlapokból lehetett kiválasztani már akkor is. Emlékszem, a nagymamám még Ungváron is rendelt ruhát, amikor Császlócra mentem nyaralni Aztán amikor összeGyerekek számára rendezett mesemondóversenyt a nyíregyházi Kölyökvárban a Nyírségi Gyermekunió. Csonka Róbert gyerekek is születtek sorbaa A kastély előtt magasodott egy csodálatos vadgesztenyefa Egyszer az alatta lévő pádon etettem a legkisebbik gyermekemel amikor a sógornőm, Jármi Menyhértné sajnálkozva megjegyezte mártír vagyok, hogy nem járok szórakozni De én olyan boldog voltam a négy gyerekkel és a jó urammal hogy más örömökre nem is volt szükségem.- A férjéről kevesett mondott eddig Eszter néni- Férjem, Pillér Zsigmond, sáro- si születésű, itt volt az édesanyjának, Jármi Mártának birtoka Kótajban A jussok elosztásakor a bátyja, György az édesapjuk sárosi birtokát kapta, az uramat meg elküldték az édesanyja birtokára gazdálkodni, így ismerkedtünk meg Amikor udvarolt nekem, éppen bérelt is egy nagyon szép kis kúriát a falu másik végén, egy hatalma^ gyönyörű kerttel eredetileg oda mentem én férjhez Nyolc évig éltünk nagyon boldog házasságban A négy gyerekünk: Berta és Zsigmond - ők vannak külföldön - Mária és Eszter pedig most is itt a körünkben. Férjem cseh állam- polgárságát a birtokra való tekintettel is magyar állampolgárságúra változtatta Ez persze azzal járt, hogy be kellett vonulnia katonának. Mivel sokat betegeskedett többször volt közben itthon, majd 1944-ben újra behívták Sopronba, és onnan már nem tudott hazajönni Állítólag elindult hazafelé, s Budapesten fogták el és onnan hurcolták el az oroszok A sógorom, Jármi Márton csak a testvéremnek merte elmondani hogy Gödöllőn még találkozott vele; s ott olyan rossz állapotban találta, hogy valószínűleg nem is élt már sokáig Mi még utána éveken át vártuk haza, de soha többé nem jött vissza- Azért szeretném, ha a végén hallhatnánk egy olyan történetet is az életéből amire a legszívesebben emlékszik!- A legkedvesebb1 Természetesen az esküvőm. Nagy előkészületek voltak, ott nyüzsgött az egész rokonság a sárosiak és az Ung megyebeliek A ceremóniát a szüleim és a testvérem rendezték nagy igyekezettel és izgalommal 8 koszorúslány vonult velem egyforma rózsaszínű ruhábaa Két kocsit díszítettek fel virággal az elsőben ment a férjem, az utolsóban pedig éa Akkor még nagyon porosak voltak az utak a tűzoltók locsolták fel, amerre elhaladtunk, s úgy vonultunk a templomba Emlékszem Péter-Pál előtti szombat voll a falu végéig mindenütt kinn álltak az emberek az utcán A császlóci plébános adott össze bennünket A ceremónia után a nagynéném fogadót! húzták a cigányok az előszobában, a nagyszobában pedig roskadozott az asztal a Koronából hozott finomságok alatt Hogy meddig tarthatott a mulatság arra már nem emlékszem mert olyan 3 óra tájban faképnél hagytuk a rokonságot s megszöktünk az urammal Matyasovszki József A megújult népfőiskolák Az 1989-ben újraéledő népfőiskolái mozgalom új képzési formát jelent a felnőttek számára Mi is valójában a népfőiskolái Erről kérdeztem Vinnai Győzőt, a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület ügyvezető elnökét- A népfőiskola olyan társadalmi intézmény amely nem kötődik államhatalomhoz, politikai pártokhoz Felnőtt polgárok hozzák létre, hogy szakmai ismereteket és közösségi élményt szerezzenek. Hazánkban a bentlakásos vagy skandináv típusú népfőiskolák anyagi nehézségek miatt nem tudtak elterjedni. Elsősorban a tanfolyam jellegűek honosodtak meg amelyet már 15 fő létrehozhat úgy hogy a legalább tíz foglalkozásból álló tanfolyam tematikáját a hallgatók és a tanár együtt alakítja ki, egy meghatározott célnak megfelelően- Honnan indult el ez a mozgalom és hogyan jutott el hazánkba?- A népfőiskola gondolat Dániában fogant meg először a XIX. század közepén Grundtvig evangélikus püspök az iskolai oktatásból kimaradt paraszt fiatalok számára lehetőséget teremtett a tanulásra Magyarországon a két világháború között terjedt el Kezdetben az egyház karolta fel ezt a mozgalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Túri Sándor paszabi néptanító hozta el e gondolatot 1940- ben Szabolcs Vármegyei Népfőiskolát szervezett Nyíregyházán 1940-44 között a Bessenyei Társaság karolta fel a népfőiskolákat sőt azt hiszem ide kívánkozik a Szatmári Népfőiskola, mely Móricz Zsigmond szellemi segítségével jött létre- Mi volt a célja akkor és mi most?- Akkor a célja a földkérdés, a parasztság kultúrális színvonalának emelése egyáltalán a felnőttképzés megteremtése volt. Ma a népfőiskolának a felnőttképzés egyik fontos területét kell alkotnia, és mellette újra kell építenie a kisközösségeket Mindezek mellett a munkanélküliek átképzésébe és a vállalkozásba is bekapcsolódhat- Milyen anyagi vonzata van és milyen végzettséget ad a résztvevőknek?- A hallgatóknak nem kell különösebben megterhelniük a pénztárcájukat hiszen a népfőiskola nem a tagdíjakból szervezi a tanfolyamokat hanem más úton szerzi meg a szükséges pénzt országos pályázatokon, alapítványi úton, helyi és megyei önkormányzatoktól A népfőiskolák zöme részvételt igazoló emléklapot ad, ami nem jelent felsőfokú sem középfokú végzettséget Vannak azonban már olyan népfőiskolák is, amelyek valamilyen képesítést adnak illetve pályakezdő fiatalokat képeznek át- A megyében milyen népfőiskola működik.- A Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesülethez húsz népfőiskola tartozik. A Segítők Népfőiskolája szociális problémákkal egészség- megőrző programokkal foglalkozik, sőt legújabban a társadalomban meglévő devianciák elleni védekezés fontosságát hangsúlyozzák. A megyében több gazdaképző népfőiskola, gazdakör működik: Mfestsik Vilmos Népfőiskola, mely biogazdálkodással foglalkozik, a kemecsei Farmer népfőiskola, a vásárosnaményi Gazdakör, mely az újgazdákat tanítja arra, hogyan kell megművelni a földet Működnek vallási népfőiskolák is: a nyíregyházi AGAPE népfőiskola és a megye több területén működik a KÁLÓT. A népfőiskolái előadások között vannak színvonalbeli különbségek mégis nagyon jelentősek, hiszen egy-egy kisközösség számára megteremtik a lehetőséget arra, hogy kérdezzenek, beszéljenek, ismeretekhez jussanak. B.K. Aranylakodalom Ötvenedik házassági évfordulóját ünnepelte Gégényben Molnár János és felesége. Dugasz Erzsébet.
