Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-23 / 34. szám

T* íz év elteltével Ismét Buda­pesten találkoznak a világ legjobb öttusázói. Augusz­tus 30-án az előzetes nevezések szerint 29 ország pentatlonistál állnak rajthoz, hogy a klasszikus formában lebonyolításra kerülő egyéni és csapatversenyben, Il­letve a kétnapos váltóversenyben eldöntsék ki az Idén a legjobb a világon. Nagy küzdelem várható a budapesti erőfelmérésen, annak ellenére, hogy az olimpia utáni években a múltban bizonyos visz- szaosés, legjobb esetben stagná­rendklvül örvendetes, hogy az összetett győzelmet honfitársa, az ugyancsak sok tapasztalattal ren­delkező, 28 éves Petr Blažek sze­rezte meg. Blažek az idén kirob­banó formában versenyez. Mün­chenben futásban Kadlec mögött második lett, a lovaglásban hibát­lan teljesítményt nyújtott és a többi tusában is kimagaslóan küz­dött. Már a svédországi Umeaban lebonyolított második Európa- -bajnokságon is komoly éremesé­lyesnek számított, sajnos, ott a nyeregben felmondták idegei a hentek az elmúlt hónapok során. Például dr. Török Ferenc olimpiai bajnok legénysége is nagyon ko­molyan vette az idei felkészülést. A Martinék, Mizsér, Fábián arany­érmes, amely tavaly Szöulban két aranyéremmel örvendeztette meg a magyar öttusasport szurkolótá­borát, hazai környezetben meg szeretné ismételni a nagy bravúrt. Martinék és Mizsér felkészülése nyugodt és töretlen volt. Mind­ketten néhány kiváló eredmény­nyel bizonyították, hogy cseppet sem vesztettek olimpiai formájuk­Ismét Budapesten találkoznak a világ legjobb öttusázói Kadlecék célja: a dobogó lás volt észlelhető. Nem úgy az idén. Már az év közben megren­dezett nagy nemzetközi versenyek eredményei is bizonyították, hogy az öttusában sincs már manapság megállás, még az olimpiai bajno­koknak is alig adódott egy szusz- szanásnyi Idejük arra, hogy kipi­henjék az előző, hosszú évad fá­radalmait. A csehszlovák tábor nagyon bi­zakodó az immár 31. vb előtt. A halul sikerült szöuli szereplést követően sem látszik lankadni Mi­lan Kadlec, akit a szakemberek jelenleg a világ legjobbjai között emlegetnek. Kiforrott vezéregyé­nisége a csehszlovák válogatott­nak. A múltban már nem egy vi­lágversenyen bizonyította kiváló képességeit és küzdenitudását. Kadlec tavasszal makacs bokasé­rüléssel bajlódott, sokáig úgy tűnt, kénytelen lesz befejezni amúgy nagyon sikeres és hosszú pályafutását. De végül is a gipsz- csizma segített és a világbajno­ki ezüstérmes a nemrég München­ben megrendezett NSZK-bajnok- ságon már ismét a régi formában száguldott a négykllométeres fu­tópályán. Kadlec ezen a verse­nyen „csak“ második lett, viszont szolgálatot és az utolsó pillanat­ban lecsúszott a dobogóról. így is komolyan jegyzik már a nevét a világban. Kadlec és Blažek te­hát biztos pontjai a vb-csapatnak. A harmadik helyet minden bi­zonnyal Donald Semetka, a bra- tlslavai Slávia SVŠT öttusázója tölti majd be, aki bár a tavalyi olimpiai bajnokságon csak tarta­lék volt, de már van egy értékes érme Európa-bajnokságról. Še- metka a fizikai számokban sokra képe.s, ezt bizonyította a legutób­bi Szlovákla-bajnokságon is, ame­lyen ő állhatott fel a dobogó leg­magasabb fokára. Számításba jö­het még Tomáš Flelssner és Tlfí Prokopius is, de valószínűleg csak a tartalék posztján. Minden jel arra vall, hogy Dušan Poláőek — aki nem egészen egv éve fog­lalta el Pavel Kupka után a fel­nőtt válogatott vezető edzői he­lyét — célratörő tevékenységé­nek máris megvan az eredménye. Remélhetőleg a csapat minden tagja tudásának legjavát fogja majd nyújtani Budapesten, s eb­ben az esetben a csehszlovák vá­logatott akár a dobogót is meg­pályázhatja. Persze, az ellenfelek sem pl­ból. A trió harmadik' tagja viszont szinte az egész idény folyamán kellemetlen sérülésekkel bajló­dott. Fábián tavaszi combhúzódá­sa nemrég ismét kiújult, s a vi­lágbajnoki felkészülés befejező, talán legfontosabb szakaszában kénytelen volt hosszabb ideig ki­hagyni a futó-, vívó- és lovagló­edzéseket. Az idei Európa-bajnoki ezüstérmes öttusázó világbajnoki szerepléséről csak a magyar csa­patbajnokság után dönthetett a szakvezetés. Fábián végérvényes kiesése esetében a tapasztalt Do­bi vagy a fiatal Kálnokl állhat csatasorba. Ám az ellenfelek tu-- datosítják a legjobban, hogy Fá­bián nélkül sokat vesztene a ma­gyar együttes ütőképességéből. A nagy rivális szovjet csapat a harminchónapos eltiltás után vlsz- szatért vezéregyéniséggel, Anato- llj Sztarosztylnnal lép a budapes­ti porondra, jagorasvlli a másik biztos pontja a hármasnak. Hogy ki lesz a harmadik tag, csak az Induláskor dől el. Am az már most biztosra vehető, hogy a szovjet gárda az aranyérem legfőbb vá­rományosai közé sorolható. A szakemberek tehát ismét magyar- -szovjet párharcot várnak az el­Milan Kadlec sőségért. De nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy ma már any- nyira kiegyenlítettek az erőviszo­nyok ebben a sportágban is, hogy senki sem mehet biztosra. A győ­zelem, az érmes helyezések sor­sa csak a pályán fog eldőlni. Hi­szen Martinekék és Sztarosztyi- nék mögött ott vannak az ola­szok, a franciák, az NSZK-beliek, s nem szabad megfeledkezni a svédekről, az angolokról, sőt az Egyesült Államok együtteséről sem. Na és a már említett Kad­lec, Blažek. Semetka triónak is A CSTK felvétele minden bizonnyal lesz beleszólá­sa a nagyok küzdelmébe. Budapesten egy öttusa-világbaj­nokság mindig óriási ünnepnek számít. A szervező bizottság a fel­készülés során mindent megtett a sikerért, tökéletes létesítmények várják a résztvevőket, a verseny helyszínére senkinek sem lehet majd semmi panasza, s minden valószínűség szerint nem csupán a győztesek fognak örömmel vlsz- szaemlékeznl a 31. világbajnok­ságra. Kollár Gábor A ■■ ■■ ■ ■■ Az orokos Petra Felke a nagy előd, Ruth Fuchs nyomdokaiba lépett Á lomhatár. Minden sportnak, minden versenyszámnak megvan a maga bűvös métája. A női gerelyhajításban Ilyen volt a 80 méter, amely tavaly, szinte a szöuli olimpiai játékok előesté­jén dőlt meg. Petra Felke, az NDK ■ 1959. július 30-án született versenyzője 1988. szeptember 9 én Potsdamban hajszálpontosan a 80 métert Jelző vonalra küldte a szert. ]ö Jel? Rossz Jel? — kérdezték sokan. Ugyanis a szőke jénai lány, aki már negyedik világcsúcsát érte el 1985 éta, soha nem tudta formáját igazát! 1ÖI időzíteni. Az 1982-es athéni kon­tinensviadalon 7., az egy évre rá Helsinki­ben rendezett világbajnoki premieren a 9. az 1986 OS stuttgarti Eurőpa-bajnokságon é.s az 19S7-es római világbajnokságon is „csak“ ezüstérmes lett. Pedig a Stadio Olimplco vetélkedője előtt egy hőnappal is rekordot ért el: 1,46 m t toldott az an­gol Whitbread addig érvényes teljesítmé­nyéhez, s 20 cm-re megközelítette a bűvös 80 méteres határt. Rómában mégis más állt a dobogó legmagasabb fokán. Ügy tűnik, a női gerelyeseknél mér ha­gyomány a csűcsrendezvény előtti nagy dobás. Ha fellapozzuk a nagykönyvet, ak­kor rájövünk, a 60 m-es határt a tokiói olimpia előestéjén, 1964 augusztus 27-én döntötte meg Kljevben a szovjet Elvira Ozolina. A 70 métert elsőként ismét szov­jet versenyző, Tatyjána Birjulina szárnyal­ta túl közvetlenül a moszkvai Játékok előtt, 1980. Június 12-én. A sort Petra Felke Szöul előtti emlékezetes 80 méteres ered­ménye zárja. Az érdekesség kedvéért néz­zük a vllágrekorderek olimpiai szereplését: Ozolina, a címvédő, Tokióban csak 5. lett [honfitársnője, Gorcsakova, aki az olimpiai selejtezőben megfosztotta őt világcsúcsától, szintén csak bronzérmet szerzett), Birjulina Moszkvában a 6. helyet szerezte meg. Nem voltak túl jó kilátásai az olimpiai arany­éremre pályázó Petra Felkének tehát. Amikor elmondtuk „kutatásaink“ ered­ményét, kicsit bizalmatlanul, dühösen né­zett ránk, majd higgadtan, magabiztosan helyére rakta a dolgot: — Nem hiszem, hogy bárminemű törvényesség is lenne az egészben. Tény, hogy a gerelyhajítás sze­szélyes mesterség, apró összetevőktől függ a siker, de természetesen a döntő mégis a versenyző formája. Szerintem a torma nem egy-két nap kérdése, huzamosabb ideig le­het tartani, ezért nem féltem az olimpiá­tól. Ellenkezőleg, a nagy dobás önbizal­mat. bátorságot adott, éreztem, beérett munkánk gyümölcse. Edzőmmei. Kari Hell- mannal épp arra törekedtünk a felkészü­lésben. hogy lehetőleg az idényben minél hosszabb ideig állandósítsam tonnámat, s ez sikerült is. A világcsúcsot az évad ti­zennegyedik eseményén dobtam. $ az át­lagos teljesítményem addig is hetvenöt méter körüli volt. Petra Felke nagyon vágyott az olimpiai győzelemre. Bizonyítani akarta, nemcsak nagyot dobni, hanem nyerni is tud, ami egy sportoló számára létkérdés. S még valami miatt fontos volt neki a szöuli siker: le­gendás honfitársa, Ruth Fuchs miatt. Ruth, akinek sikerkorszakát a kezdő Felke is megérte, két-két olimpiai és Európa-bajno­ki címet szerzett, négy évig edzőként dol­gozott Felke mellett. Tanítványának sike­rült az. ami neki nem, a 70 métert Birju­lina szárnyalta túl, Fuchs 4 cm-re az álom­határ mögött horgonyzott le. Védence Pet­ra Felke viszont elérte a tíz méterrel kito­lódott álomhatárt, csak éppen nagyobb ver­senyen nem tudott győzni. Felke gerelyhajltó övét legendás elődjé­től örö'költe. Örökösre kirótt szerepéhez hí­ven halad a nagy előd nyomában. Ruth Fuchs pályafutása során hatszor írta át a világranglistát. Felke eddig négyszer ■ S ami a győzelmeket illeti, e téren is megtette az glső nagy lépést: a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon az ô tiszteletére csendült föl az NDK himnusza. A 172 cm magas jénai lány 1973 őta „él együtt“ a gerellyel. 16 évi munka után megérdemelte a sikert. Igaz, ha visszate­kintünk fejlődési görbéjére, rájövünk, éven­te rendszeresen fejlődtek eredményei, tehát nem véletlenül jutott el a 80 m-es hatá­rig. — Nyugtalan gyerek voltam, így megmen­tés volt számomra a sport, lekötötte fölös energiámat. Előbb a tornával próbálkoz­tam. de hirtelen megnyúltam, s nem fér­tem el a felemás korlát között. Nővérem tői kerékpárt kaptam ajándékba, s innen jött az ötlet, én leszek a női Schur. Aztán kézilabdáztam, s innen már csak kis lépés vezetett a gerelyhajításhnz. De akkor még nem döntöttem, hogy csak az atlétikánál maradok. Az elhatározás tizenöt évesen ért meg bennem, megnyertem az ifjúsági és gyermekspartakiádot, s a Junge Welt cím­ben hozta: Gondoskodtak Ruth Fusch örö­kéről. Nevem vastag betűkkel állt a cím alatt, s amikor másnap hazaérkeztem Saal- feldbe, a pályaudvaron várt édesapám, ke­zében a lappal és egy nagy csokor rózsá­val. Attól fogva nem telt el egyetlen nap sem, hogy ne vettem volna kezembe a ge­relyt. — Nem unalmas, nem fárasztó több mint másfél évtizeden át mindennap ugyanaz? — De igen, ám ezzel nem csupán a sportolók vannak fgy. Az élet nem csak ünnepből áll. hétköznapok, hétköznapi dol­gok váltják egymást, ezt meg kell szokni. Tudom, naponta edzenem kell. kezembe vennem a súlyzót, amit utálok, csiszolnom a technikámat. Csak aztán élhetem meg az ünnepnapokat, a versenyeket, győzel­meket és érmeket. Utóbbiak vannak szén Számmal gyűjteményemben, de a legérté­kesebb mégis a szöuli arany. — Jövőre ■ Splitben találkoznak Európa legjobb atlétái Petra Felkének még nincs kontinensbajnoki aranya . — Ruthot már aligha érem utol, neki ebből is és az olimpiaiból is kettő van. Nekem van egy Szöulból, a másodikat Bar- celónában szeretném nyerni, közben, per­sze ha egészséges leszek. Splitben az Eb-n és a tokiói vb-n is szép lenne győzni. S aztán jöhet a búcsú... Öreg leszek Bar­celona után. legalább is a versenyzéshez. — S vannak már terveid a jövőt ille­tően? — Mindenképpen a sportnál szeretnék lehorgonyozni. Ezt a környezetet jól isme­rem. otthon vagyok benne. Szeretnék ed­zőként dolgozni. A sport sok mindenre meg­tanított. Önállóságra nevelt új meeoldások felkutatására, a kudarc elviselésére Na­gyon érdekel a regeneráció és rehabilitá­ció is, enélkül ma nem lehet élsportot űz­ni. Ezt mint gerelyes mondom. A gerely- hajítás egy kívülálló számára csupa cso- .dának tűnhet, a klasszikus, görög időket idéző mozgás szemet gyönyörködtető, de annak, aki csinálja, borzasztóan kemény,- megerőltető munka Ezért naponta gondos­kodni kell a lazításról. Urbán Klára

Next

/
Thumbnails
Contents