Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-23 / 34. szám
üj ifjúság 9 „Nem bűn, ha az éhező lop!“ „Az Or jóváhagyja azokat a lopásokat, amelyeket a szegények követnek el.“ Ezt a szokatlan megállapí- last, amely nagy vitát kavart Brazíliában, Ivó Stroniolo katolikus pap fogalmazta és jelentette meg a Domingo című tekintélyes hetilapban. Storniolo atya írásában azt magyarázta. hogy a lopás engedélyezett egy olyan retidszftrben, amelyben kizárólag a prolit, a szabad rablás a legfontosabb. Clancio Virgitio, ugyancsak katolikus pap. társát Storniolo atyát védelmezve kijelentette, hogy ugyanezt a véleményt képviseli. Hivatalos adatok szerint Brazíliában a 140 millió lakos közül legalább 50 millió nagy nyomorban él. Ezek az emberek írástudatlanok, alultápláltak és kirekesztődtek mind a politikai, mind a társadalmi életből. Storniolo atya, aki az ország déli részében látja el teendőit, az úgynevezett felszabadulás teológiájának szószólója. Ez az irányzat Latin-Ame- rikában keletkezett a 70-es években és szorgalmazza a katolikus egyház szorosabb kapcsolatának kialakítását a szegény népréteggel és azok problémáinak megértésével. A Vatikánban azonban mindig is rossz szemmel nézték a felszabadulás teológiájára, sőt az irányvonal legálhatatosabb képképviselőjét, az ugyancsak brazil Leonardo Boff ferencesrendi egyházi személyt többször is megbüntették, mert állítólag kommunista elveket hirdetett. ' SZOKIK A TŰKÉ Clarice Pechman pénzügyi szakértő véleménye szerint BrazíliáMl az Idén illegális úton 12 milliárd dollár áramlik majd külföldre. Tavaly ez az ősz- szeg elérte a 7,5 milliárd dollárt. A kormány egyelőre képtelen bármilyen módon is megakadályozni ezt a folyamatot, mert neki sincs elég pénze arra, hogy olyan szakembereket alkalmazzon, akik ellenőriznék a hazai és a külföldi cégek pénzgazdálkodását. A központi barik képviselői úgy nyilatkoztak, hogy a kormány szemet huny a jelenség felett, mert tudatában van annak, hogy a feketepiac a gazdaság egyfajta biztonsági szelep. Mindinkább növekszik a külföldre irányított nyereségek összege Is. A külföldi multinacionális társaságok mind gyakrabban döntenek úgy, hogy a profit nagy részét az anyaországba irányítsák mintsem hogy Brazíliában fektessék be. Annak érdekében, hogy ez a folyamat valamelyest lecsillapodjon, a brazil kormány elrendelte, hogy a központi bankon keresztül lehet lebonyolítani a deviza-tranzakciókat. Egyes előrejelzések szerint a multinacionális társaságok Brazíliából az idén 2,3 milliárd dollárt utalnak át otthoni bankjaikba. Egy másik esetről is hallottunk, ami viszont Svédországban játszódott le. Nem először történt meg, hogy egy jő film adott ötletet egy bűntényhez. Néha viszont megtörténik, hogy a rendőr is elmegy a moziba ... Tulajdonképpen így lehetne összefoglalni azt az eseményt, amely a napokban játszódott le egy svédországi kisváros, Avesta egyik ékszerüzletében. Bengt és Maud Johnson ékszerüzletében két fiatalember kívánt megvásárolni egy értékes nyakláncot. A „régi recept“ szerint, míg az egyik válogatott és igyekezett lekötni az eladó figyelmét, a másik ügyesen eltolta az aranyárul védő üveglapot és kiemelt egy súlyos láncot. Az „operáció“ azonban nem volt elég gyors, a tulaj észrevette, elállta az ajtót, közben a felesége telefonon riasztotta a rendőrséget. Miközben a törvény őreire vártak, az enyveskezű fiatalember erősen köhögött, és kezével eltakarta az arcát, majd hirtelen megnyugodott, és társával együtt vigyorogva várták a bűnüldözőket. Johnson ismertette a történteket, a két fiú szabadkozott, tiltakozott a gyanúsítás ellen. A rendőrök felforgatták az üzletet, de nem találták a bűnjelet, és a testi motozás sem vezetett eredményre. A hiányzó aranytárgy nem került elő. A nyomozók és a tulaj már-már fel adták a reményt, hogy felderítsék a rejtélyt, amikor az egyik rendőrnek eszébe jutott a napokban látott amerikai film, amelyben a tolvaj lenyelte a bűnjelet. A két fiút beszállították a közeli kórház röntgenosztályára, s ott rövidesen kiderült, hogy csakugyan, az Hgyik 22 éves gyanúsított gyomrában rejtőzködik az ékszer. Ötjük így egyenesen a rendőrségi fogdába vezetett, s ott másnap „természetes úton“ viszontlátták a 42 centi hosszú, 11 milliméter széles és 30 grammos nyakláncot. Szerencsés módon még a lánc egyes kiálló részel sem okoztak belső sérülést az „éhes“ fiatalembernek, aki egy vendéglőben bizonyára olcsóbban tudott volna — valami könnyebben emészthetöt — fogyasztani. A. P. Sítalpakon az Északi-sarkon át Az Arktlsz — a teljes Északi-sark vidéke — hatalmas kiterjedésű terület, de mivel ritkán látjuk térképen, legtöbben pontatlan képet alkottunk róla. Ha most azt mondjuk, hogy az, ami az Arktlszljoz tartozik, magánál a Szovjetuniónál is nagyoTjb, azzal természetesen, hogy a Szovjetuniónak a hatalmas Szibéria is része, csodálkozva nézünk magunk elé. — Lehetséges ez? — hitetlenkedünk. A kételyeket a pontos adatok oszlatják szét: az Arktlsz területe 24,6 km*, a Szovjetunió területe (Szibériával együtt) pedig „csak“ 22,4 millió km*. Mindezt azért bocsátottuk előre, hogy felfoghassuk: milyen csodálatosan nagy fába vágta fejszéjét az a szovjet-kanadai síelőkből álló csoport, amely elhatározta, hogy sítalpakon halad át az Északi-sarkon. A kiindulást pont a Szovjetunióhoz tartozó Szevernaja Zemlya szigetvilág legészakibb része, a Komszomolsz- kája-sziget volt, onnan kellett eljutni a célig, a Kanadához tartozó Erzsébet királynő-szigetek legmesszebbre eső részéig, a World Hunt-szigetig. Nem akármilyen vállalkozás volt ez, mert maga az akció, a mindennapi síelés teljes 91 napig tartott szörnyű körülmények között. Említsük meg csupán azt, hogy az akció során, a 91 nap nagyobb részében a hőmérséklet mínusz 40—45 fok volt, A történelemben ez az első kísérlet, hogy az ember Ilyen kalandba bocsátkozott, hogy a végtelen hóme- zőknek nekivágjon, azzal, hogy valahol a „túlsó“ oldalon ismét szárazföldre jusson. Légi úton ezt jóval előbb tette meg az ember. Az első három, akinek ez sikerült, a norvég Amundsen, az olasz Nobile és az angol Ellsworth volt. Ennek a sarkkutató expedíciónak a vezetője Roald Amundsen volt, ô már a század elején (1903 és 1906 között) bejárta azt az északnyugati irányban általa létesített tengeri utat, amely azóta is járható, és összeköti a Csendes-óceánt az Atlanti-óceánnal. Később Amundsen kezdett együttműködni Umberto Nobile olasz tábornokkal és léghajó-konstruktőrrel, és ez megépítette a Norge-nak elnevezett léghajót, amelyet azután 1926- ban sikeresen átvezetett az Északl- -sark felett — Európából Amerikába. Két év múlva Amundsen egy hasonló felfedezőúton nyomtalanul eltűnt. Nos, ezzel az 1926-ban végrehajtott vállalkozással hasonlítják ma össze azt, amit a 13 tagú szovjet-kanadai csoport sítalpakon végrehajtott. A 13 síelő közül kilencen a Szovjetunióból, négyen pedig Kanadából valók. Mondtuk, a körülmények a 91 nap alatt, amilyen sokáig az út tartott, igen mostohák voltak. Az egyik szovjet síelőt válságos álTapotban akarta egy helikopter megmenteni, de ő bízott az expedíció tagjaiban, s bár súlyos fagyási sérülésekben szenvedett, kitartott végig, ő is befejezte ezt a nagy utat. De ez csak úgy volt lehetséges, hogy az expedíció valóban egységes volt, hogy mindenki egyformán vállalta a veszélyt, és egyformán is segített a megsérült társnak. Ezt a bajtárslasságot, segí- tökészséget figyelembe vette a Párizsban székelő Nemzetközi Fair Play Bizottság is, és mind a 13 síelőnek odaítélte az idei Pierre Coubertln nevet viselő Fair Play Díjat. Említsük meg még azt Is, hogy induláskor a kilenc szovjet síelő nem beszélt angolul, a négy kanadai sem értett egy szót sem oroszul. De mire célba értek, mindannyian angolul és oroszul Is csevegtek, elfogadható szinten. A 91 nap szüneteiben még erre is találtak időt és módot. Két szovjet síelő szerződést kötött a kanadaiakkal, és edzőnek csapott fel Kanadában, a vállalkozás öt legjobb szovjet síelőjét pedig Moszkvában a Sport Kiváló Mestere címmel tüntették ki. Békés csénakázás Velencében és néhány kilométerre innét pedig gyermekrablás BOTRÁNYOS GYERP^EKRABiÄS A Velence környéki Treviso helység ügyésze közölte annak az emberrablási ügynek a részleteit, amelyre nemrég derült fény. Az olasz újságíróknak adott nyilatkozatában Vitalianl Fortunát! ügyész elmondta, hogy egy négy éves kislányt. Mólra Pasqult rabolták el a közelmúltban. Váratlan és kellemetlen hír volt ezzel kapcsolatban az, hogy a kis Moira elrablói egy olasz rohamosztag kötelékében szolgálatot teljesítő katonai személyek voltak. A letartóztatottak nevét azonban az ügyész nem árulta el. Az ügy közelebbi részletei a következők. Egy szerdai napon Motta di Livenza Treviso melletti helységben, a helyi gépkocsijaví- tó-műhely és egyben egy gépkocsi-elárusító üzlet tulajdonosának, Antonio Pasqualnak a lakásába két álarcos személy rontott be. A lakáéban abban a pillanatban csak a négyéves ki.slány és édesanyja, Terese dal Molin tartózkodott. A két álarcos .erőszakkal, elszakította Molrát édesanyjától, megfenyegette az asszonyt, hogy ha feljelenti őket, megölik a gyermekét. Mielőtt elmentek volna, azt is közölték, hogy a kislányért 200 millió líra váltságdíjat követelnek. Ezek után nyomtalanul eltűntek, magukkal hurcolva a négyéves Moirát. A kislány édesanyja a fenyegetés ellenére azonnal feljelentést tett, és riadóztatta a rendőrséget, amely hamarosan minden helyi utat lezárt. Az Intézkedések ellenére nem találtak rá az emberrablókra. A rendőrség számára érthetetlen volt az eset, mivel Moira szülei nem tartoznak a gazdag családok közé. A kislány édesapja csupán két éve nyitott — pénzkölcsönt vett fel — gépjárműveket javító műhelye mejié gépkocsiüzletet is, de mivel kis helységben élnek, forgalma nem túl jelentős. Egy szerencsés körülmény folytán Mólra szülei csupán egy éjszakát töltötték bizonytalanságban, ugyanis a llvenzóí helyőrség egyik kaszárnyájában a közkatonák gyermeksírásra lettek figyelmesek. A sírás egy aktív szolgálatban levő altiszt szobájából hallatszott. A katonák, akik felfigyeltek a sírásra, a katonai rendőrség segítségével behatoltak a helyiségbe. így találtak rá, 15 órával elrablása után a kislányra. A nyomozó szervek egyértelműen megállapították, hogy Mólra elrablói katonai személyek, s még aznap este le is tartóztatták a gyanús altisztet. A rendőrség a letartóztatás után már a letartóztatott nevét Is közölte; Roberto Casarloni 25 éves „sergente mag- giore“-ról, vagyis szakaszvezető- ről van szó. Casaroni csak reggel ismerte be tettét kijelentve, hogy pénzügyi nehézségei miatt szánta rá magát az emberrablásra. Állítása szerint többek között az elrabolt kislány édesapjának is tartozik egy bizonyos összeggel, egy tőle vásárolt gépkocsiért. A két emberrabló a kaszárnyáig lopott gépkocsival jutott el, s a kislányt egy nagyobb fajta útitáskában vitték az altiszt lakhelyére. • A hallatlan emberrablási kísérlet Olaszország-szerte felkavarta a kedélyeket, mivel ez az első olyan eset, hogy az emberrablók aktív katonai személyek. A kormány számára igen kellemetlen az ügy, s ezért volt a trevisoi ügyész közlése annyira óvatos. Roberto Casarlonit a rendőrségről egy katonai börtönbe szállították és a nyomozást katonai vizsgálószervek vették át. A közvélemény Casarloni bfintárs.lnak' a nevére kíváncsi. Az üggyel k v- csolatban az olasz lapok korábbi katonai" körökben megesett botrányokról is megemlékeztek. Sz. B. MILYENEK A FIATALOK? Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a brit fiatalok érdeklődése: egy amerikai közvéleménykutató cég felmérése szerint, amelyet az Európai Közösség 10 tagállamában végzett, a brit fiatalokat mindenekelőtt a pénz érdekli, a barátok csak ezután következnek. A többi kilenc országban 15—25 év közötti fiatalok a kérdésekre adott válaszaikban nem említették az első öt legfontosabb dolog között a pénzt. 'Az amerikai elemzés az okokra nem tért ki. A felmérés szerint a megkérdezett brit fiatalok leginkább a londoni Cityben vagy a marketing területén vállalnának jól fizető állást, míg az orvosi vagy az ápolónői szakma ma elég alacsony megbecsülésnek örvend körükben. Kevés érdeklődést mütatnaff továbbá a környezetvédelem és a politika iránt Is. A népszerűségi listán Margaret Thatcherrel szemben Mihail Gorbacsov áll az első helyen, őt Bob Geídolf követi, aki popénekesként is sokat tett a harmadik világ szegényeinek megsegítésére. „fiLO HALOTT“ Egy 42 éves brüsszeli üzletember útlevelét akarta meghosszabbítani. Az illetékes tisztségviselő meghökkenve közölte az ügyféllel, hogy e köznapi kívánságát nem tudja teljesíteni, mert az illető, a személyi nyilvántartás szerint egy éve halott. — A hír sajnos, előbb- -utóbb bizonyára igaz lesz, de jelenleg még korai a temetésről beszélni — válaszolta humoránál maradva a tévedésből halott, vagy tévedésből élő középkorú ember. A félreértésből eredő bajt csak tetézi, hogy az „élő halott“, amíg ügyét a bürokrácia nem tisztázza (s ki tudja meddig tart ez) hivatalosan semmilyen tevékenységet nem folytathat, nem vehet fel postai küldeményt, gépkocsit nem vezethet, szerencséjére azonban fizethet lakbért, gáz- és villanyszámlát. Ez is valami: ez esetben az élet jele ... PERELIK AZ ORVOSOKAT Brit doktorok a szükségesnél jóval több vizsgálatot végeznek el betegeiken azért, hogy elkerüljék pácienseik részéről a bírósági pereket. A liverpooli egyetem szerint a megkérdezett orvosok több mint 50 százaléka ismerte el, hogy e felesleges vizsgálatokat csupán azért végzik el, nehogy pácienseik amerikai módra bepereljék őket hanyagság, vagy kötelességmulasztás címén. így aztán számos kórházban vé- igeznek el olyan röntgen-, kardlográfiai és egyéb vizsgálatokat, amelyekre egyszerűen nincs szükség. (Az utóbbi 2—• 3 évben egyébként 50 százalékkal nőtt az a pótdíj. amelyet az orvosok a szakmájukkal összefüggő biztosítás címén fizetnek — annyira megszaporodott a „műhiba-perek“ száma). gyalograblok Brüsszel közelében, egy kis farm tulajdonosa, családjával együtt moziba ment. A film nemigen tetszett, a tervezettnél korábban mentek haza. A gazda Idegen gépkocsit pillantott meg a háza előtt, s bentről időnként zseblámpa fénye villant fel. A helyzet is világos lett: a betörők nyilván tudták, hogy a ház lakói távol vannak, autóval érkeztek, még az önindító kulcsát is rajta hagyták, hogy dolguk végeztével gyorsan távozhassanak. A családfő nem vette fel a harcot a betörőkkel, hanem feleségét és gyerekeit biztonságba helyezte, majd a hívatlan látogatók gépkocsiján a legközelebbi csendőrségre hajtott. A gyalograblókat a hatóságok gyorsan fülön csípték.
