Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-07-05 / 27. szám

U] „Katonasága alatt barátkoztam egy fiúval, aki most fog leszerelni. Én beleszerettem, de ő csupán barátjá­nak tartott, ezért lemondtam róla. A fiú most szeretné, ha járnánk együtt, de én félek a csalúdástöl. Mi errfil a véleményed, milyen kilátásai van­nak ebben a helyzetben egy tizenhét éves lánynak?“ Biztatlak, fogadd el a fiú barátsá­gát, mert a ]6 barátság alapja lehet a komoly kapcsolatnak, A megismer­kedés után túlságosan beleélted ma­gad ebbe a szerelembe, többet akar­tál a fiútól, mint amit kaptál. Ezért megsértődtél, és Inkább a lemondást választottad. Ez még nem csalódás, hiszen a fiú nem ígért neked semmit, a barátság szabályait tiszteletben tar­totta. Miért beszélsz csalédásról? Ha a történtek csupán egyoldalú a te feltételezésed szerint alakultak miért kéne tartanod a csalódástól? Fogadd el a fiú közeledését, és viszonozd érzelmeit. „Tizenhét éves lány vagyok, és már egy éve szerelmes egy huszon­hét éves nős férfiba. Szakítani akar­tam vele, de ő nem engedte. Most szeretne velem járni az öccse. Mit gondolsz, nem túl hajmeresztő, hogy a volt szerelmem a leends partne­rem bátyja?“ Nagyon gyorsan lebeszéllek a nős barátodról, még akkor Is, ha ezt ô nem akarja. Neki kényelmes ezt a kalandot nyújtani-halasztani, így pró­bál vigasztalódni a házasság unalmas napjai alatt. Csak akkor válaszd az öccsét, ha elég erősnek érzed magad a szakításra, egyébként mond] le ró­la. Nagyon könnyen előfordulhat, hogy utólag kitudódik majd a régi kapcsolat. Szégyenkezned nem kell, ha igazán csak annyi történt, ameny- nylt írtál a leveledben. Mind korban, mind lehetőségként az öccs megfe­lelőbb partner, de talán megérné egy harmadikra várni...“ „Tizenhat éves vagyok, az a fér­fi, akit nagyon szeretek, harmincket­tő, és nős. Tudom, hogy reménytelen ez a vonzalmam, de akkor mit te­gyek?“ Akármilyen megható is a leveled, lebeszéllek erről az Ismeretségről. Akármilyen felelőtlenül vállaltad ezt az ajánlatot, olyan gyerekesen gon­dolkozol a szakításról is. Miért fe­nyegetőzöl, hogy te Inkább meghalsz, mint elhagyod őt? Csak magadat csa­pod be! Te ne azon törd- a fejed, hogy mit < vegyél neki névnapjára, hanem add-» vissza szakítás jeléül neki azt, amit ő vett neked. Jön a szünidő, tehát hosszabb ideig nem látod öt, ez jó alkalom arra, hogy észrevedd a hoz­zád ülő fiúk érdeklődését. „A szüleim ellenzik a fiúmat. 0 azt Ígérte, hogy megvár. Én most tizen­hét éves vagyok, és félek, hogy ez nem így lesz. Mit csináljak?“ Mivel szüleid ellenzik a fiút, elő­ször is velük kell megbeszélned gondodat. Egyszer már elköltöztél a fiúhoz, tehát szüléidét nem lepi meg a döntésed. Próbáld őket felkészíteni arra, hogy szeretnél férjhez menni, de örülnél, ha ebbe beleegyeznének. Ne felejtsd el hozzátenni, hogy a há­zasságkötésre neked nagyobb szük­séged van, mint a fiúnak. Kérd meg a szüléidét, hogy engedélyezzék a Hú látogatását nálatok, így jobban megismerhetik őt. Ha ebbe nem egyeznek bele, határozzatok ti ket­ten a fiúval. Ha úgy érzed, problé­mádat nem tudod megoldani, keres­sétek fel a járási házassági tanács­adót, ahol személyesen fognak veled foglalkozni. „Tizennégy éves lány vagyok, a fiú, aki tetszik nekem, tizenöt, ű azt hiszi, hogy mert tetszik nekem, akarok vele járni, de ez nem igaz. Szóban vagy levélben tudassam vele az igazat?“ Leveled ellentmondásos érzelmek­kel van tele. Gondolkodj el azon, hogy mit Is akarsz, és legalább ön­magaddal szemben légy őszinte! Ha tetszik a fiú, miért nem akarsz ve­le járni? Ha meg nem akarsz vele járni, azt minek megmondani? Tíz­éves gyerekekre jellemző, hogy ami­kor a legjobban ragaszkodnak vala­kihez, akkor képesek a legrosszabbat cselekedni (pl, a kiszemelt lányt el­gáncsolják), A lány arra a fiúra fog legtöbbet panaszkodni, árulkodni, aki tetszik neki. Igaz, hogy te már vala­mivel Idősebb vagy, de rólad Is el­mondható ugyanez. Neked még nem fiú kell. Egyszerű a megoldás. Nem tetszik a fiú? Ne szólj hozzá, és ak­kor magától Is rájön, hogy elutasítot­tad öt„. „Nagy gondom, hogy erősen izza­dok. Félek, hogy nálam ez valami­lyen betegség. Orvoshoz nem szeret­nék fordulni. Mit tudsz tanácsolni ebben a helyzetben egy tizenöt éves lánynak?“ Az orvos hivatott arra, hogy meg­állapítsa Izzadásod okát. Ha egész­ségi oka van, meg tudja választani a gyógyítás módját Is. Ha meg nem, fel kell készülnöd arra, hogy élj majd ezzel a kellemetlen jelenséggel. A fokozott Izzadás összefügghet pél­dául a szervezet elégtelen hormonkl- választásával. Ezért próbáld megfi­gyelni, mikor jelentkezik leggyak­rabban, erősen a leírt tünet, össze­függésbe hozható-e mondjuk a menst­ruációval, bizonyos nehéz ételek el­fogyasztásával ... Ez az önmegfigye­lés segíti a Jobb kórfelismerést. Az izzadás bizonyos mértékig ösz- szefüggésbe hozható az Idegrendszer működésével, de te leveledben már kóros tünetként írtad le. Pl. stressz­helyzetekben némely ember elpirul, dadog, fokozottan pislog vagy éppen Izzad. Ebben az esetben az Izzadás csupán szituációhoz kötött jelenség. Segít a gyakori tisztálkodás, a sem­leges kozmetikai permetek használa­ta. Ruháidat úgy kímélheted meg a gyakori mosástól, hogy izzlapokat varrsz be a ruha hónaljába. A réte­ges öltözködést javaslom, így a kül­ső hőmérséklethez rugalmasan alkal­mazkodni tudsz (legalul újatlan trikó, blúz legyen). Ha továbbra Is aggaszt a helyzeted, le kell győz­nöd szorongásodat, és fordulj prob­lémáddal az iskolaorvoshoz. VERONIKA MUNKABÍRÁS Ha valami munkát el kell végez­ni, akkor egyesek örökké dohognak és kellemetlenkednek, míg mások lát­szólag minden buzdítás nélkül na­gyon keményen nekilátnak, és még élvezik is. Ennek a tesztnek a segít­ségével te is megállapíthatod ma­gadról, hogy képes vagy-e hatékony és kemény munkára. KÉRDÉSEK 1. Ha olyan állást ajánlanának föl neked, ahol valamivel kevesebb len­ne a fizetésed a jelenleginél, de ér­dekesebb a munka, elfogadnád-e? Igen ... Nem ... 2. Gyakran megpróbálod-e leegysze­rűsíteni és ésszerűsíteni a munkádat? Igen ... Nem ... 3. Ha sok a munkád, sajnálod az al­vásra fordított időt? Igen .. .Nem ... 4. Tudod-e mindig biztosan, hogy sze­mélyes használati tárgyaidat hol ke­resd? Igen ... Nem .., 5. Megpröbálod-e megtalálni minden esetben azokat az embereket, akik segíthetnek feladatod végrehajtásá­ban, például mert a munka valame­lyik mozzanatában jóval gyakorlot­tabbak nálad? Igen... Nem... 8. Tudsz-e jókedvvel dolgozni túlórá­ban is? Igen ... Nem ... 7. Szoktál-e szorongani att:l, hogy a munkáddal a főnökeid nem lesznek megelégedve? Igen.. Nem... 8 Kikapcsolódásképpen tarl^sz-e né­ha szünetet, ha valami hosszabb munkát kell elvégezned? Igen... Nem ... 9. Van e megszokott, saját napiren­ded? Igen ... Nem 10 Ahogy múlik az idő, egyre fárasz­tóbbnak találod e az élete? Igen... Nem ... 11 Idegesít-e, ha mások tanácsokat adnak a munkáddal kapcsolatban? Igen ... Nem ... 12. Tíltakozol-e, ha érzésed szerint Indokolatlanul dicsérik meg a mun­kád? Igen... Nem ... pontozás 1. Igen ~ 1 pont (Aki belátja, hogy a jobb közérzete érdekében érdemes lemondania pár száz koronáról, az bizonyára na­gyobb örömet talál a munkájában, mint aki csak a pénzért „hajt“.) 2. Igen = 1 pont (A dolgok leegyszerűsítése nem azo­nos a lustasággal.) 3. Nem <» 1 pont. (Az alvás elengedhetetlen része a normális életnek. ^Az álmatlanság könnyen vezethet hibákhoz és bal­esetekhez.) 4. Igen = 1 pont (Ez igen fontos jele az összefogott­ságnak Illetve — ellenkező esetben — a szétszórtságnak.) 5. Nem =: 1 pont (A kérdés buktatója a „minden esetben“ kifejezés. Sokan vannak olyanok, akik annyi Időt és energiát fordítanak a segítség megkeresésére, hogy azalatt egyedül háromszor any- nyit Is elvégezhettek volna.) 6. Igen =3 1 pont (Ha erre lehetőség van, akkor hosz- szú távon Is nagyon jó, ha valaki a munka nagyjával együtt befejezett­nek tud egy adott munkát Is — még akkor Is, ha ez többletidőt Igényelt.) 7. Nem — 1 poht (Ha Igennel válaszoltál, akkor baj van az önbizalmaddal, ami további hibákhoz vezethet.) 8. Igen » 1 pont (A pszichológusok egyetértenek ab­ban,’ hogy a munkának és a pihe­nésnek megfelelő ritmusban kell vál­taniuk egymást. Nem véletlenül talál­ták ki a cigarettaszünetet.} 9. Igen 1 pont (A rendszeresség nagymértékben elő­segíti a munka hatékonyságát.) 10. Nem = 1 pont (Mint ahogy a 7. válasz esetében Is, a túlterheltség érzését el lehet az­zal kerülni, hogy az ember egy vagy két dolgot nagyon jól megcsinál, s ezt addig folytatja, amíg szokásává nem válik.) 11. Nem X 1 pont (Még a legbölcsebb emberek is nagy­ra értékelik alkalmanként a jó taná­csot, a megalapozott véleményt.) 12. Nem = 1 pont Ha valaki dicséretet „kasszíroz be“ a rosszul elvégzett munkáért, az jel­lembeli hiányosságokról árulkodik.) ÉRTÉKELÉS 9—12 pont: Képes és mindig hajlandó is vagy a kemény munkára. Akkor találod meg önmagad, ha olyan hivatást vá­lasztasz, amely nagyfokú, egyenletes koncentrációt kíván. Az ilyen ember a főnökök öröme. 5—8 pont; Az ebbe a kategóriába tartozó embe­rek inkább azért dolgoznak, hogy él­jenek és nem azért élnek, hogji dol­gozzanak. ^z azonban korántsem je­lenti azt, hogy nem tudnának jól és keményen dolgozni, de alkalmasab­bak az olyan munkára, amely nem egyenletes teljesítményt kíván, ahol egy-0gy „hajtás“ után mindig lehet lazítani. 0—4 pont: Nagyon kevesen érnek el Ilyen ala­csony pontszámot. Az Ilyen ember nem ismeri a jól végzett munka örö­mét, s talán el sem hiszi, hogy mi­lyen jó dologtól esik el egész éle­tében. Családalapítási tényezők SZÉGYENÉRZET A szexuális önnevelés és -fejlesztés folyamatában természetes problémaként jelentkezik a szégyenérzet. E jelenséggel Inkább a moralisták, mintsem a szexo­lógusok szoktak foglalkozni. Nem tartozik ez a kér­dés a viták, előadások, találkozók „divatos“ témái közé. Ügy is fogalmazhatunk, hogy szégyellünk a szé­gyenről gondolkodni. Legáltalánosabb megközelítésben a szégyenérzetnem más, mint érzelmi reakció olyan helyzetekben, ame­lyek személyiségünk megbecsülését, emberi méltósá­gunkat sértik. A szégyen fogalma a köznyelven negatív töltetű, hiszen a köztudat gátlásként, prüdériakánt értelmezi. Azt sem lehet tudni, miért kötődik e fogalom annyira erősen a szexhez, amikor jelentése sokkal szélesebb. A szégyenérzet, ha alaposabban megnézzük, magá­ba foglalja becsületünk megőrzésének, tiszteletének, szeméi yiségünk sérthetetlenségének, védelmének az igényét. A szégyenérzet bizonyos értelemben vótlt is az ÉN határait mások törekvéseivel szemben, akik mag akarják ismerni énünk titkát, nemiségünket, sze.tiisunkat. A szégyenérzet révén érezzük azt is, hogy mások vagyunk, hogy minden egyéniség meg- Ismélelhetetlen. A szégyenérzet nem az emberrel születik, a gyer­mekek például nem ismerik. A szégyenérzet egymásra épülő fejlődési folyamatok következtében alakul ki. E mechanizmusok egyike az öntudat', az én kialaku­lása. Az egyén ráérez arra, miben különbözik a má­siktól: saját lelkivilága van, amely védelmet és biz­tonságot igényel. A másik ilyen mechanizmus a ne­velés, amely korhoz, kultúrához, környezethez kap­csolódik. Az egymást köyető korszakokat elemezve láthatjuk, miként változtak a szégyenérzet kritériu­mai, határai, megnyilvánulási formál. A következő folyamat az ÉN reakciója mások viselkedésére. Má­sok megfigyelése Is elősegítheti erotikus viselkedé­sünk tudatossá tételét. A szégyenérzet a szerelemben Is megnyilvánul. A szerelmi találkozás során (a fogalom Itt a nemi ak­tusnál tágakban értelmezendő) a szégyenérzet foko­zatosan megváltozik. Amikor felajánljuk magunkat a másiknak, ezzel annak Is tanújelét adjuk: készen ál­lunk arra, hogy beavassuk énünk legintimebb szférá­jába, bízunk benne, és biztonságban érezzük magun­kat mellette. Az ÉN határai megnyílnak a partner előtt. Ugyanakkor hasonló elvárásokat támasztunk a másik féllel szemben is, meg kívánjuk ismerni énjét, be akarunk hatolni abba az ismeretlen világba. Az egymással szembeni nyitottság az egység érzetét nyújtja, a szerelem biztonságérzetet és bizalmat szül, a másikkal szembeni nyitottság elősegíti a fejlődést, és mindkét személy javát szolgálja. A mezítelenség a szégyenérzetet keltő elemek egyi­ke, a másik én felé való nyitást szimbolizálja, a kö­zösülés során a megismerés, a csodálat és számos élmény forrásává lesz. A mezítelenséget kísérő szé­gyenérzet tehát tiszteletet ébreszt az egyén Iránt. A partnerek erotikus egymásra találásakor a szégyen- érzet eltűnik, a test különböző megnyilvánulásaiban dominál a nyitottság, a kötetlenség és a természetes­ség. Ez a természetes kötetlenség a szerelem művé­szetének, az „ars amandi“ fontos, értékes eleme, amely annál erősebb élményt nyújt, minél mélyebben átél­ték a partnerek a másik mezítelenségét. A szégyenérzet Ilyen értelmezéséből fakadóan pél­dául a nudista strand bizonyos szabályok elfogadá­sával egyenértékű, sajátos emberek közötti kapcsolat- rendszert jelent. A szégyenérzetnek két szélsőséges eltorzulása van. Az egyik a szégyenérzet teljes hiánya. Ez azoknál az embereknél jelentkezik, akik nem mérik fel kellően saját értéküket, egyéniségüket, és túlzott mértékben Igénylik az elfogadást. Találkozhatunk a nárcisztikus szégyenérzet hiányával Is, amikor valaki túlzott mér­tékben igényli saját személye csodálatát. Ez az egyén Ilyenkor úgy bánik lelki énjével és testével, mintha azok egy állandó kiállításon szerepelnének. A másik szélsőséges megnyilvánulás a túlzott, prűd szégyenérzet. Az ÉN nehezen lépi át korlátalt. A megnyilvánulási tormák különbözők lehetnek, például az egyén nem engedi be partnerét saját belső vilá­gába, mezítelenségét takargatni próbálja még olyan helyzetekben is, amikor ez az erotikus egyesülés for­rása lehetne. A túlzott szégyenérzet mögött gyakran áll félelem, másokkal szembeni bizalmatlanság, komp­lexus, a tett és a szexus vallásos lenézése. Megfi­gyelhető látszólagos szégyenérzet Is, ennek célja a partner meggyőzése saját „titokzatos“ voltunkról, „tisztességünkről“. A szégyenérzet ilyenkor a valódi ént leplező maszk szerepét tölti be. Vannak olyan családok, amelyek gátlás nélkül el­fogadják a mezítelenséget, pozitívan viszonyulnak a testiséghez, természetesen viselkednek. Ha mindez a kölcsönös tisztelet alapján áll. feltétlenül értéket je­lent. Gyakran merülnek fel kérdések a fotókon látható mezítelenséggel kapcsolatban. Van-e szégyenérzete a fotómodellnek? Mezítelensége másokkal szembeni nyi­tást vagy nárcisztikus magatartást jelent-e? Ezekre a fotó alaposabb elemzése során kaphatunk választ. A művészi akt esztétikai élmények forrása (bár van­nak olyanok is közöttünk, akiknek kizárólag a szex jut eszükbe ezekről). A test exponálása Ilyen esetek­ben nem a mások felé nyitás, hanem a nőiesség (fér­fiasság) kifejezési formáját jelenti. Dr. Z. t. -S.

Next

/
Thumbnails
Contents