Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-09 / 32. szám

új ifjüság 9 IP: ŕ A izilöt emeletes szillnda már a f5v6 áv- ben zárja zendégeit. pr, te miért nem táncolsz? — kér- e deztem beszélgetőpartneremet, a hu- szonöt éves koreai Hűt, aki két esztendővel ezelőtt fejezte be tanulmá­nyait a budapesti Eötvös Lőránd Tudo­mányegyetemen. Miközben Petőfit Idézte, bizonyítva, hogy mennyire szereti a ver­seket, elmondta azt is. hogy ő szívesen járná e modern táncokat, de a kollégái, il­letve kolléganői megszólnák, mivel náluk nem divat ilyen táncokat járni. Hiába. Más táj, más szokás, más erkölcs. Ekkor kezd­tem megérteni, hogy az egész ott-tartózKo dásom alatt miért nem lát'am kézen fog­va járni koreai párokat, miért nem talál koztam á parkokban csőkolódző f tata'ok­kal, miért figyelmeztették a forrónadrágot és a miniszoknyát viselő lányokat a veze­tőink, és a tengerparton miért is vetettek olyan szemérmes pillantást a szinte sem­mit sem takaró fürdőruhás lányainkra. Meggyőződésem, hogy vendéglátóink e viselkedésünket nem provokálásként fog­ták fel. Hanem normális megnyilatkozás­ként azok részéről, akik más országokból más erkölcsi normákkal, más szokásokkal \ érkeztek. Kiváló alkalmazkodóképességü­ket bizohyitja az' Is, hogy ' két náp múlva , már a vendéglő bejáratánál álló két fiatal' csao, szia, ahoj köszönéssel fogadott ben­nünket. Sorolhatnám még tovább azokat a szá­munkra néha érthetetlen szokásokat, ame­lyekkel ott találkoztam. Más lelkivilág, más érzések. Kultúrájuk, szokásaik, múlt­juk gyökerei más talajból táplálkoznak, mint a mieink. Ne csodálkozzunk hát raj­tuk, mint ahogy ők sem csadálkoztak raj­tunk. Egy bizonyos, hogy a koreai nép minden igyekezete arra irányult, hogy a legkellemesebb légkört teremtse meg a XIII. Világitjúságl Találkozó résztvevői szá­mára. Annak ellenére, hogy az élmények még elevenen élnek nemcsak azoknak az emlékezetében, akik ott voltak a XIII. VIT- en, a phenjani fesztivál már a múlté. Ha­zaérkezésem óta számtalan ember rákér­dezett arra, hogy valóban minden úgy volt-e, ahogy azt a tévében látták, nem voltak-e semmilyen negatív Jelenségek vagy provokáló megnyilatkozások. Nos, szinte elképzelhetetlen az, hogy ahol 176 ország közel húszezer képviselője van jelen, hogy mindenki egyszerre „lépjen“, egyformán gondolkodjon, és mindennek egyformán tap­soljon Vélemény- és nézetkülönbségek mindig voltak és lesznek is az Ifjúsági mozgalmak között. Nem volt ez másképpen a KNDK fővárosában sem. így például a megnyitóünnepségen a norvég küldöttség olyan transzparensét bontott, amelyen a következő jelszó állt: Szolidaritás a kínai diákokkal! A dápokén pedig ez állt: Hol Milyen is volt a tizenharmadik? m. van az amnesztia? Az olaszok félárbocon vitték a zászlót, így jelezve azt, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a pekingi diák- zavargásokba a katonaság beavatkozott. Persze megnyilatkozásaik nem váltottak ki olyan visszhangot, hogy ezzel lényegbevá- gőan megzavarták volna a VIT menetrend­jét. Nem csupán a fesztivál ideje alatt, ha­nem már a VIT megnyitása előtt is voltak olyan hangok, hogy az Ifjúsági találkozó jelmondatának első része nem felel meg a kor követelményeinek. Ismeretes a fesz­tivál jelszava, mely már negyvenkét éve hirdeti a világ Ifjúságának összefogását: „Az antiimperialista szolidaritásért, a bé­kéért és a barátságért!“ Ellenvetések főleg a nyugat-európai Ifjúsági szervezetek ré­széről voltak, ezek képviselőt arra hivat­koztak, hogy az utóbbi években Európá­ban új légkör alakult ki. Felhozták többek között a nyíltság és a peresztrojka hatá­sát, a Szovjetunió és az USA közti viszony kedvező alakulását, a rakéták felszámolá­sát stb E vélemény támogatói megfeled­keztek azonban arról, hogy Európa nem az egész világ, és az afrikai országok, Ázsiá­nak egy része és lényegében egész Latln- -Amerlka Ifjúsága másként látja a feszti­vál jelmondatának első részét, és Igenis szükségét érzik az antiimperialista szoli­daritásnak. Még egy kitérő, és abbahagyom a prob- lématlkus dolgok felsorolását. Többször ta­lálkoztam a távolról sem egységes nézete­ket valló és Igencsak szárnyaszegett ma­gyar küldöttség tagjaival és a szovjet kol­légákkal Is. Magyarországi barátaim, akik tudták, hogy négy évvel ezelőtt ott voltam Moszkvában a XII- VIT-en, a két találko­zó összehasonlítását kérték tőlem számon, de mielőtt választ adtam volna, ők jegyez­ték meg, hogy a kettőt nem lehet összeha­sonlítani. Más országban, más városban és főleg más világpolitikai helyzetben zajlott ez a találkozó, mint amilyen volt 1985-ben, az akkori VIT alkalmából. Mind a Szovjet­unióban, mind Magyarországon sokat vál­tozott azóta a helyzet. És a világon? Talán egy karnyújtásnyival közelebb kerültünk a békéhez, talán többször nyújtanak baráti jobbot egymásnak az emberek, de minden új nap új problémákat is szül. Ezért kell Ismerkedni, javító szándékú vitákat folytat­ni mindnyájunk, ha úgy tetszik az egész emberiség érdekében. Keressük azt, ami összeköt. Beszámolóim során két híres ember ne­vét említettem már. Ismeretes, hogy kül­döttségünk tagjai között ott volt Jozef Pri- bllinec tavalyi olimpiai bajnokunk és Iva­na Chrlstová, az Idei szépségklrálynő. Csak­nem megfeledkeztem megemlíteni, hogy ott lözhetetlen eszköze a nyelvismeret. Kvan- bokban, a fesztiválvárosban ma már zaj­lik a hétköznapi élet, de nem is olyan ré­gen 176 ország fiai és lányai éltek Itt együtt nyolc napon keresztül, keresve a megoldást a világ gondjaira, bajaira. Tö­rekvésük nem volt hiábavaló. Vladimír Johanes, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség képviselője, a VIT nem­zetközi előkészítő állandó bizottságának tagja a Csehszlovák Sajtóirodának nyilat­kozott a fesztiválok távlatairól. A phenja­ni találkozót értékelve annak hagyományos jellegét emelte ki, hozzáfűzve, hogy az előző, a moszkvai VIT-hez képest kevesebb volt a vítaközpont. Ez azonban nem vált a tartalom kárára, pozitívan értékelhető to­vábbá, hogy előtérbe kerültek a béke és a biztonság, a környezetvédelem kérdései és más globális problémák. A program le­hetővé tette a közvetlen párbeszéd legkü­lönbözőbb formáinak az érvényesítését. Az, hogy milyen lesz a következő fesztivál, bi­zonyos mértékben-függ a helyszíntől is — mondotta Johanes. A VIT jövőjéről már fél éve élénk vita folyik, a cél, hogy a rendezvény nagyobb mértékben alkalmazkodjék a nemzetközi helyzet változásaihoz — folytatta. A fesz­tivál tartalmáról és politikai programjáról van elsősorban szó, ami a nemzetközi elő­készítő bizottság ülésein alakul ki. Az ed­Kéz a kézben — a fesztiválra oly jellemzá pillanatfelvéteL Viszontlátásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban! volt Pavel Pavel mérnök is, az auröpal hí­rű kutató, aki a régmúlt eddig meg nem fejtett építkezéseinek rejtélyeire keresi a választ. És többre már meg Is találta. Ko­reát járva arról győződött meg, hogy a régmúlt idők folyamán is megvolt a kon­taktusteremtés lehetősége a civilizált em­berek között. Az egymásrautaltság felisme­rése és szükségszerűsége létkérdés volt és az Is marad mindig az emberiség számára. Ott Is, a fesztivál Ideje alatt és otthon Is, a hazai tájakon. Többször említettem már küldöttségünk részvételét a xlll. VIT munkájában. Gondo­san felkészültek a vitára azok, akik erre megbízatást kaptak. A kulturális küldött­ségünk tagjai Is sikert sikerre halmoztak. Sportolóink minden sportágban helytáll­tak, de ... Nem a kákán Is csomót kereső, bogaras újságíró állítja (hiszen magamat Is ostorozom], hogy nyelvtudás szempont­jából nem remekeltünk. Pedig kis népek és nemzetek fial világnyelvek Ismerete nélkül nem Indulhatnak el a nagyvilágba. Tud­tuk, hogy az orosz nem hivatalos nyelve a VIT-nek. (Még ezt sem értették sokan a küldöttek közül!). Azok, akik angolul tudtak, nyitva állt előttük az ajtó. Minde­nütt barátokra találtak, vitatkozhattak. De meg lehetett „élni“'a francia és a spa­nyol nyelv ismeretéből Is. Tudom, hogy so­kan éppen ott, Koreában határozták el, hogy elsajátítják valamelyik világnyelvet még akkor is, ha soha többet nem jutnak ki külföldre. At emberi közeledés nélkü­digl tárgyalásokon túlsúlyba került a* a vélemény, hogy az ilyen találkozókat nem hagyományos módon kell a jövőben meg­rendezni. Mindenekelőtt a nyugati képvi­selők igyekeztek leegyszerűsíteni a VIT po­litikai tartalmát. A következő találkozóról elmondta: Algéria jelentkezését az előké­szítő bizottság megkapta, a döntést azon­ban csak azután hozzák meg, hogy az al­gériai fél figyelembe veszi a fesztivál tar­talmára és formájára vonatkozó módosító javaslatokat. Néhányan Indítványozták, hogy Dánia legyen a következő helyszín, de konkrét ajánlat még nem érkezett az előkészítő bizottsághoz — mondotta Vladi­mír Johanes. Tudom, hogy csupán a töredékét mond­tam el annak, ami a XIII. Vlláglfjúsági Ta­lálkozó előtt, alatt és utána történt. Egy Ilyen világraszóló eseménynek úgy lehet­ne az ember hú krónikása, ha minden ren­dezvényen ott lett volna. Ez pedig fizikai lehetetlenség. A történelem majd továhb- írja a VlT-ek történetét. Prágától Phenja- nlg bosszú volt az út. És negyvenkét esz­tendő telt el az első prágai VIT óta. Az­óta sokat változott a világ, és e jó irányú változásokhoz a találkozók is hozzájárul­tak. Ezért hangzott a vendéglátó ország nyelvén a küldöttek ajkáról, oly őszintén a búcsúszó: taszi mannapszlda — a mi­előbbi viszontlátásra. CSIKMÁK IMRE A szerző felvételei INKÁBB AZ ERDŐ, MINT AZ ÁRVAHÁZ. — Egyheti bolyongás után egy 11 éves kis­fiúra egy Hnnországi erdőben talált rá a rendőrség. A Hú az árvaházből. szökött meg. A gyerek élénken tiltakozott, semmiképpen nem akart visszakerülni az otthonba, azt kiáltozta, hogy ha fizetnének, akkor sem menne vissza. Kijelentette, hogy Inkább az erdőben élne, mert az árvaházban nagyon sanyarú a sorsa. A rendőröknek azt mond­ta, hogy másfél évig, míg az otthonban tar­tózkodott, állandóan megverték. A kisfiú beszámolója nagy visszhangra talált Flnn- ország-szerte. Sokan tiltakoztak az árvahá­zi nevelők magatartása miatt. Finnország­ban ugyanis törvény tiltja a gyermekek tes­ti fenyítését. NIXON KÖNYVET ÍR. — Az egykori ame­rikai elnök, Richard Nixon nyilvánosan be­jelentette, hogy Jövő tavaszra megjelenik önéletrajza, amely a legszemélyesebb tit­kait tárja fel. Többek között azt Is elmond­ja, hogyan élte át azt az Időszakot, amikor lemondani kényszerült az elnöki tisztség­ről. A Simon and Shuster kiadóház nem hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Nlxonnak mekkora tiszteletdíjat fizetnek, csak azt tették közzé, hogy az első kiadás 200 000 példányszámban jelenik meg. Nixon kijelentette, hogy a könyv tartalmazza élet­tapasztalatait, filozófiai és politikai elveit. MIBE KERÜLT A HETEK CSOCSTALÁL- KOZÖJA? — A hetek csúcstalálkozójáról Párizsból tudósító 7000 újságíró és a hoz­zájuk tartozó műszaki személyzet a talál­kozó Ideje alatt elfogyasztott több mint 20 tonna élelmet és megivott 10 000 üveg már­kás francia bort, tette közzé a párizsi új- ságfróközpont. összesen 6 tonna húst, 2 tonna halat és 1 tonna sajtot ettek meg. Az újságtrófaluban a vendéglátók 21 000 In­gyenes ebéddel és vacsorával, valamint 5400 reggelivel kedveskedtek nekik. A négy napig tartó ülés Idején a francia kormány mintegy 6 millió frankot (900 000) dollár) fizetett az újságírók ellátásáért, tehát sze­mélyenként 850 frankot (130 dollárt). SINATRA-SZÖSZ. — Az amerikaiak ked­vence, Frank Sinatra a csöpögős szerelmi dalok előadásával gazdagodott meg. öreg­ségére úgy döntött, hogy új üzletbe kezd. A 74 éves énekes már nemigen lép fel, e- helyett újabban saját specialitását, a Sl- natra-szőszt dobja piacra. A terméket Ar- tanlsnak nevezte el (Sinatra neve visszafe­lé olvasva), spagettire kell önteni, és íz­letes ételként fogyasztható. VÁROSATYÁK KÁBÍTÓSZER-ELLENES ÁDÁZ HARCA. — Hamburg városatyái úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik a kábító­szer elleni harc irányítását. Azért határoz­tak így, mert az utóbbi időben egyre több heroin és kokain kerül illegális csatorná­kon keresztül Hamburgba, a viszonteladók kedvűkre tevékenykednek, és mind több a kábít6,szer-túladagolás következtében be­állt halál. Az Idén az év első felében har­mincnégyen haltak meg kábítószer-mérge­zésben. A Der Spiegelnek Interjút adott a városelnök egyik helyettese: a kábltószer- -ellenes harc legújabb tervét taglalta,- és azt is elmondta, hogy eddigi próbálkozá­saik mind kudarcba fulladtak. Nemzetközi hálózat működik, s a hamburgi viszontel­adók külföldről kapják az árut. Az egyet­len kiutat abban látja, hogy a kábltőszer- -élvezőket orvosi felügyelet alá kell he­lyezni, és csakis a szakember véleménye alapján fo"'’aszthatnak kábítószert. GYERMEKKERESKEDELEM BRAZÍLIÁ­BAN. — Az argentin Puerto Iquazban az ar­gentin rendőrség letartóztatott három brazil házaspárt, majd értesítették a brazil rendőrséget, mivel alapos a gyanú, hogy a hat őrizetbe vett égvén gvermekkereske- delemmel foglalkozott. A nyomravezető az NSZK-bell házaspár volt, akik együttmű­ködtek a rendőrséggel, s a kereskedők Ar­gentínában 15 ezer dollár ellenében átad­tak nekik egy csecsemőt. Még hat gyermek eladásáról van tudomása a brazil rendőr­ségnek. A nyomozás folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents