Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-26 / 30. szám
ri. r • Uj A víz színtelen, szagtalan, átlátszó folyadék — tanultuk hajdan az iskolában. Mi, akik fa lun nőttünk fel, a világ legtermészetesebb dolgának vettük, hogy bátran ihattunk egy-egy forrás kristálvtiszta vizéből, nem beszélve az udvarokban lévő kerekes kát frissen felházott vizéről. A városokban lakók, lépten- -nyomon felháborodnak, mert sokszor hiába nyitják meg a csapot, vagy nem folyik a víz, vagy csak csöpög, mert kicsi a nyomás, máskor meg rozsdás vagy éppen tejfehér klóros folyadék jön. Milyen hát a ”íz? Hogyan viszonyulunk hozzá, s mit teszünk azért, hogy a definíció ma is érvényes legyen? Az ivóvíz Királyiban (Králik) gyermekeim már nem Isszák meg a kúti vizet, mondván „ez nem jó vízi“ Csöppet sem csodálkozom ezen, mert gyermekkorom óta elnltrátosodott itt a talaj, szennyeződtek a kutak, š az Itt élő, főleg Idősebb polgárok is csak azért Isszák, mert nem ismerik az összetételét. A Tornaijához (Šafárikovo) tartozó egyik kistelepülés Beje (Behynce) egyik fiatal lakosa a minap arra panaszkodott, hogy náluk végleg megromlott, elszíneződött a kutak vize. Tartálykocsikkal hordják ide hetente kétszer az ivóvizet, ami édeskevés, s bizony az öreg né-, nik még borravalót is adnak a „jótevőknek“, ha az udvarukba szállítják az egészséges vizet. Hasonló a helyzet a városhoz csatolt másik községben is, Sajószárnyában (Stár- fta), ahová ráadásul nem Is szállítanak vizet. A lakosok hát isszák a rosszat. Dr. Laurenőík Pál, a vnb elnöke: — Való igaz, nem kedvező a helyzet a külterületeken. Míg a város mag- vának vízellátása zavartalan és kifogástalan, Beje és Oldalfala (Sträň- ska) határában lefűrt kutak jóvoltából addig a hozzánk csatolt kis faivak lakosai Ivóvízhiányban szenvednek. Különösen Bejében katasztrofális a helyzet, s a heti kétszeri vízszállítás nem megoldás. Ráadásul nincs gázolajfedezetünk sem a vízszállításra. Míg Szárnyában a mezőgazdasági területek közelsége okozta a helyzetet, addig Bejében a község mellett hajdan kanyarodó Túróc folyó szabályozása miatt lett egészségtelen a kutak vize. Nem akarok bűnbakokat keresni, de a múltban ezt a kérdést mostohán kezelték, a problémákat bagatellizálták. Ezt akár egyetlen adattal is érzékeltetni tudom. jó ivóvizünk van, még az ezredforduló után sem merül ki a kutak kapacitása. A város ellátását más gátolja napjainkban. A nyolcezer lakosból alig ezerötszáznak a háza van a vezetékes ivóvízhálózatra rákapcsolva. A másik régi mulasztás a szennyvízcsatorna építésének elhanyagolása. Nanjalnkhan e téren is van munka bőven, ami nem csekély anyagi eszközüket kívánna. — Ezt tehát úgy kell értelmezni, hogy egyszerre több mindenbe Is be- lekezdtek, csak a pénz kevés hozzá? Dr. Laurenőík Pál Svarc Svarc Árpád Benyiczky József mérnök megsegítéséről, fejlesztéséről szól. Közben a knb dolgozói is egyre gyakrabban emlegették az ún. geo- termálls programot, melynek idővel nálunk kell majd kibontakoznia a kerületben. Beleegyezésüket és egy kétmilliós keretet adtak a további kutatáshoz, amelyet az északi furaton folytattunk. Egyre mélyebbre hatoltunk a mészköves rétegekben, de vizet mind a mai napig nem találtunk. Kllencszáz méternél vagyunk, és egy műszaki hiba állította le a rozsnyól (Rožňava) geológusok fúrótornyát. A tervdokumentációnk 1200 méterig szól, nem tudjuk, addigra lesz-e vizünk, mindenesetre anyagi forrásaink kimorülőben vannak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy szakemberek - egybehangzó véleménye szerint íiost már csak termálvizet várhatunk és várunk is. Kőzettani szempontból viszont olyan érdekes területen dolgozunk, amely felkeltette a Bratislava! Dionýz Štúr Geológiai Intézet szakembereinek a figyelmét Is. Épp a minap tárgyaltunk velük, s úgy ígérkezik ők is részt vállalnak a további kutatásokban, amihez anyagiakkal is hozzájárulnak. Közben járásunk illetékesei kérték a Szlovák Geológiai Intézet véleményét. Azt a kedvező választ kaptuk, hogy a geotermikus program nem utópia, és nálunk az elkövetkező ötéves tervidőszakban kell megvalósulnia. Ml lényegében ennek mentünk elébe, csak hát ml tagadás, jöhetne már az a termálvíz! A víz, amely évezredek éta sok örömre és bosszúságra adott okot az embereknek, ma kincsnek számit, ezért napjainkban már nemcsak ásványi kincsről beszélbetünk, annak számit a víz is. Sajnos, a vízről szólva sok esetben már nem beszélhetünk sem szagtalan, sem átlátszó folyadékról, de sajnos, erről mi. emberek tehetünk. Belegázoltunk a természet rendjébe, megbontottuk annak évezredes egyensúlyát. Tornaiján sem más a helyzet, egy azonban biztos, a város további sorsa nagyban függ a víztől Hogy a fejlődés malmát hajtja-e majdan, vagy elfecsérelt milliók süllyesztőjévé válik, a jövő válaszolja meg ezt a kérdést. polgári LÁSZLÓ — Mivel Bejében már a kutak mélyítése, tisztítása sem segített, hozzáláttunk a vízvezeték-hálózat kiépítéséhez. A tervek szerint az év végére elkészül, és kétmillió koronába fog kerülni. Szárnyában a régi kassai út mellett van egy víztározónk, ahová már eljut a vezetékes ivóvíz. Eddig csak a tyúkfarm kapta onnan a vizet, most azonban újabb vezetéket építünk, — visszafelé, a faluba. Ez sem volt a választási programban, de meg kell tennünk. Az emberek türelme fogytán vanl A fő szennyelvezető csatornák építését most fejeztük be a belvárosban 19 millió korona ráfordítással, de míg nem készül el a tisztítóállomás, addig a kormány csöndes beleegyezésével továbbra is szennyezzük a Sajót. Ez az állomás 1993-ban készül el. A külterületek közművesítésével szintén fogunk foglalkozni, de hogy a gyakorlatban mikor történik valami érdemleges, nem tudom. Ásványvízből pocsolya Tornaiján tehát felszámolják a múlt hibáit. De milyeneketi A városnak van ugyanis egy egyedi gazdagsága is, egy természetadta kincse. Az ötvenes években [nem tévedés!) Rozália napján — innen a megnevezése — felszínre tört egy ásványvízforrás. Idestova harminc éve létezik a két erős forrás, amely azóta ontja a 18 fokos, gyomorbántalmakra Is javallott ásványvizet, de a 30 év alatt csak amolyan hasztalan kis pocsolya tudott lenni, legfeljebb a Csinosa patakot gazdagította. A lakosok számtalanszor emeltek szót a nádas, lá- pos, rendezetlen környék miatt, de szívfájdalmukra senki nem figyelt oda. A két éve hivatalba lépett új városi vezetőség aszfaltozta az ide vezető utat, így legalább a kirándulók, az autóbusszal átutazók megállhatnak felfrissülni, szomjukat oltani a forrásnál. Ügy hírlik, három évtized gondatlansága után végre itt is történik valami. Hogy ml, arról a vnb titkára, Svarc Árpád beszél: Színtelen, szagtalan, átlátszó...? év alatt azonban vajmi keveset változott a strandfürdő arculata, jóllehet évről évre nőtt a látogatottsága, meg hogy közben egymást követték a további fejlesztést és bővítést célzó tervek. A legutolsó 1985-ben, melyből az 50 méteres úszómedence már megvalósult. Ezen kívül újabb gyermekmedencékkel és egy 25 méteres fedett résszel növelnék a fürdést szolgáló vízterületet, de csak akkor, ha a források 57 liter vizet adnak másodpercenként. A termálvízkutatás és kihasználás rapszódíkus történetéről a vnb vízügyekben illetékes alelnöke, Benicz- ky József mérnök beszél: — A 76/82-es kormányhatározat értelmében városunk II. kategóriájú üdülőtérséggé lett nyilvánítva. A tanulmány kidolgozása után ez adta az okot és az alapot újabb források feltárásához. Az első furattal a pto- nírtábor tőszomszédságában 170 méternél ért véget, a másik a strand északi részén 176 méternél, mivel csak két decilitert adott másodpercenként. Az előirányzott pénzkeret viszont kimerült. Akkor egy másik kormányrendeletbe, a 214/87-es számúba kapaszkodtunk, mely Szlovákia három gyengén fejlett járásának — Nem sokkal azután, hogy ml hivatalba léptünk. Jött az aratás. Az igényelt üdítőitalok mennyiségének csak alig ötven százalékát igazolták vissza. Ekkor kezdtünk foglalkozni azzal a gondolattal, hogy palackozni lehetne a csevicét, ahogy a források vizét hívják. Újra fúrattunk, s asan- tovkal vállalattal tüzetesen kivizsgáltattuk a vizet. Mind a vegyi összetételt, mind a forrás erősségét Ideálisnak találták egy nagy kapacitású palackozóüzem létrehozásához. A hatvanas évek elején, úgy tudopi, volt már egy hasonló elképzelés, de a járási székhely elköltöztetésével a kezdeményezés kudarcba fulladt. Mi a kiépülőben lévő ipari zónában javasoljuk felépíteni az üzem leendő 45 hektáros területét. Közben volt még egy fejlemény: egy osztrák cég saját tartálykocsijaival akarta tőlünk elszállítani a vizet az arab országokba. Kecsegtető ajánlat volt, hiszen minden literért valutában fizettek volna, de az előzmények és a szántól céggel történt tárgyalásaink értelmében egyértelműen visszautasítottuk az üzletkötést. Ha minden a jelenlegi tervek szerint zajlik majd, akkor 1994-ben átadják a 150 milliós beruházással épülő palackozó- üzemet, amely évente 800 ezer hektoliter ásványvizet szállít majd a kereskedelemnek. A termálvíz is gond A helybeli lakosok sokáig feneketlennek vélték, mára kiderült, hogy 35 méter mély volt régen is, most is Melegvízl-tónak Ismert különleges természeti képződmény. A hajdani Királyiban, tehát a mai városszélen jegyezték be a térképekre. A hatvanas évek elején, alig kőhajításnyira tőle, próbafúrást végeztek, s 150 méteres mélységből feltört a városban már addigra Ismert csevlce. A két forrás másodpercenként 48 liter, 18 fokos vizet szolgáltat napjainkig, így dicsérendő a hatvanas évek városatyáinak az a kezdeményezése, hogy itt strandfürdőt létesítettek. A húsz A strandfürdőnek ma másfél hektár a vízterülete (A szerző felvételei) Nyár, nyár, nyár... Minden diák már nagyon várta a nyári szünidőt, (Bizony jól is jön ez a kis kikapcsolódási) Ilyenkor a nebulótól kezdve a középiskolás diákig mindenki örül, Az utolsó hónapban reggel iskolábamenet mindennap hallottam az egyik másik kisdiáktól, hogy: „Mennyit kell még aludni, nem tudod?“, vagy „De jó lenne már nyaralni az anyukékkall“ S most a szünidőben, mint mindig, úgy gondolom, most is a városi gyerekek falura mennek a szünidejüket eltölteni, a falusiak meg a városba De ml van azokkal a gyerekekkel, akiket a „kulcsos gyerekeknek“ hívnak?... Gyakran — szinte mindig — a két hónapban látok ilyen kulcsos gyereketi Sőt, nemcsak a nyári szünidőben, hanem év közben is. S hogy miért ragadt rájuk ez a név? A szülök sokat dolgoznak, s néha nem sikerül nekik a nyári kikapcsolódás a gyerekekkel De mit csináljanak ezek a gyerekek? Hiszen nem lehetnek egész nap lent a játszótéren, a lakótelepen, de a négy fal között sem. jó lenne, ha szerveznének számukra fél-, esetleg egész napos foglalkozást, vagy az iskolában, vagy a pionírházakban, vagy bárhol. Tudom, a legkézenfekvőbb az lenne, ha a nyarat felhőtlenül tölthetnék szüleikkel, de tudom erre a társadalom nincs felkészülve, ennélfogva a szülők sem engedhetnek meg maguknak — főleg anyagi okokból — egyetlen nap fize- tetlen szabadságot sem Ugyanilyen okoknál fogva képtelenek egész nyáron üdül- tetnl gyermekeiket. De az is képtelen állapot, hogy hetekre vannak magukra hagyatva, utcára kizárva vagy négy fal közé csukva a gyerekek, miközben szüleik sme végzik munkájukat rendesen, hiszen gondolatban gyermekükért aggódnak, jó lenne már valamit kitalálni, hiszen a jövőben — a háztartásbeli nagymamák ..elfogyása“ kö- VBlkeztéhen — a helyzet csak rosszabbodni fog A stresszeket pedig jó lenne megelőzni. Jónás Kornélia Szálkák, fricskák, cikornyák Miért nem sportolunk? A nyár kellős közepén vagyunk. A fiatalok, a felnőttek többsége ráér, pihen, erőt gyűjt a szabadság utáni hajszára, rohanásra. De vajon okosan használjuk-e ki szabadidőnket ezekben a napokban? Erre a kérdésre kerestem, illetve próbáltam megtalálni a (megfelelő) választ. S az eredmény? Sajnos, olyan, amire vártam. Az elmúlt évekhez képest nem sokat, sőt semmit sem javultunk. Kereken kimondva: kényelmesek vagyunk. Ez jellemző ránk ösz- szel, télen, tavasszal, de még nyáron is. Most pedig lenne időnk sok mindenre, amire máskor gondolni sem merünk, például a sportolásra, mozgásra. A kényelem azonban hatalmas úr. Egész évben mondogatjuk: majd ha szabadságon leszünk, szakítunk időt a sportolásra. Amikor elérkezik a várva várt pihenő, akkor viszont inunkba száll(?) a bátorságunk, vagy miért strapálnánk magunkat? Inkább jól alszunk, vagy beülünk egy füstös kocsmába, hogy szomjúságunkat oltsuk egy, két, három, négy ... korsó serltallal. Pedig hányszor megfogadtuk, amint lesz időnk, ledobunk néhány kilót súlyfeleslegünkből. A habos nedű azonban ellenállhatatlanul csábít. Tisztelet a klvételnekl Mert ugye olyanok is vannak, s nem is kevesen, akiknek nem számit ünnepnapnak, amikor tornacipőt húznak és egészségüket megőrzendő (rendszeresen) kocognak, úsznak, sportolnak. A többség azonban inkább a karosszéket választja és a kényelmet, no meg ... Egy példa a sok közül. A minap Brnóban járva ellátogattam a város szélén található víztározóhoz. Gyönyörű, napsütéses idő volt. Egy tíztagú, többnyire fiatalokból álló csoport közvetlenül a víz mellett röplabdáznl készült, de elhatározásukból nem lett semmi, mert időközben a fák hűvösében a büfében elkezdődött a nagyüzem. Tíz perccel a nyitást követően hosszú sor kígyózott az ablakocska előtt. Természetesen a szomjas emberek többsége sört ivott. Strandon és tikkasztó melegben. Nem mondom, „bátorság“ kell hozzá. Aztán az egyik sportolni akaró legény, labdával a kezében, kissé türelmetlenül odaszólt társainak: „Gyertek már játszanll“. A választ aligha tette zs^- re: „Kinek van kedve ilyen hőségben bohóckodni?!“ Nem restelltem, megszámoltam, mennyi „erősítőt“ fogyasztottak. Negyed óra alatt személyenként három sört... Majd fogták magukat, és zsupsz a vízbe... Kiabáltak, csapkodtak, nem egész egy perc múlva már ismét a büfé ablaka előtt sorakozott hangadó vezérük. Hát, így is lehet nyaralni... Szegény srác, hiába várt a többiekre, a röplabdázásból nem lett semmi. A verseny azonban nem maradt el — sörivásban... Egészségükre(?). Jó volna, ha elgondolkodnánk azon: meg- tesznük-e minden egészségünk megőrzéséért. Azt hiszem, nemi Nem ártana, ha megkóstolnánk a józan életmódot. Egy kicsi mozgás mindenkinek kell. Még a nyári hőségben is. A szabadságolás ne legyen az eszem-lszom és az alvás .fesztiválja“. Természetesen ezekre is szükség van, de tegyük ezt mértékkel. Megérti Zslgárdi László Körkép egy mostani mulatságról Harsogó zene, sűrű cigarettafüst, alkoholmámorban úszó, farmeres fiatalok — ez az első benyomás, ha bepillantunk egy-egy szórakozóhelyre. Az a keserű valóság, hogy ml tizenévesek nem tudunk kulturáltan szórakozni. Ahhoz, hogy egy kicsit jókedvre derüljünk, először fel kell hajtanunk egy kis alkoholt. Teljesen mindegy, hogy ml van kéznél! Aztán mehetünk táncolni, de hogy ne csillapodjon a hangulatunk, tovább kortyolgatunk, másik kezünkben meg ott az égő cigaretta. Éjfél felé éri el a hangulat a tetőfokát Ilyenkor kerül sor a trágár kifejezések szópárbajára, lökdösődésre, nem ritkán kiadós verekedésre. Hajnaltájt sokan az asztalra dőlve bóbiskolnak, vagy álmosan, kábán pislognak a füstös levegőtől. A hazamenetel nem probléma, van, aki kevésbé Italos, és itt a szülei kocsija. Mindenki elmegy, s nem marad ott más, csak a cigarettavégek, az üres üvegek, felforgatott székek, papírpoharak .,. Vajon hol és kiben keresendő a hiba? Mi az oka annak, hogy ide jutottunk? Mennyi talpraesett, tehetséges fiatal indul el élete tavaszán lefelé a lejtőn. Miért?! Valahogyan meg kéne ezt akadályoznil Felháborodva fortyanunk fel, mikor nagyszülőink sopánkodva azt mondják; „Ezek a mai fiatalok!“ Azt hiszem, érdemes elgondolkodnunk, vajon nincs-e Igazuk, nem jo- gos-e ez a számunkra gyűlöletes kifejezés .,. Kovács Katalin
