Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-27 / 52. szám
új ifjúság 91 Kalóznők és felfedezők Az I. Erzsébet angol királynő lakosztálya felé közeledő ír küldöttség sug- dolózásra és bámultrá késztette az udvart. A delegáció vezetője sárga ruhát viselt, mély dekoltázzsal. Barnára leégett, széltől cserzett arca sokkolta őfelsége sápadt eleganclájú környezetét. Grace O’Malley-t, a büszke ír asz- szonyt ez azonban nem zavarta. Erzsébet sötét kastélyaiból a brft Impérium felett uralkodott, ő, a kalóznő viszont a végtelen tengerek ura volt. Maga állt a kormánynál, és bátran vezette embereit az ütközetekben az angol flotta vagy azon ír hajók ellen, amelyek nem akarták elismerni uralmát az Ir- tengeren. Tizenhat éves korában ment férjhez egy kalózhoz, aki hősiességéért parancsnoki hidra állította őt. Hol segített az eltévedt spanyol hajóknak, hol meg kirabolta őket. Ez a XVI. századbeli „tengeri farkas“ nem az egyetlen nő volt a ka- landszeretö és felfedező hölgyek történetében. Az ugyancsak ír Mary Russel nemrég megírta a világjáró nők — elsősorban írek és angolok — históriáját, akik kalandozásaik során (állítólag) a veszélyeket és nehézségeket azért győzték le, mert bő szoknyát viseltek. A könyv címe: A bő szoknya előnyei. Boldogtalan hitvesek — Ezekben a pillanatokban szembetűnően megmutatkoztak a széles szoknya előnyei — emlékezett vissza Mary Kingslay angol kisasszony, aki a múlt század közepén viktoriánus otthonából szökött Nyugat-Afrlkába. — A szoknya ráncai eltakarták a kék foltokat, pedig aránylag kényelmesen ültem — kilenc daraij harminc centiméteres agyaron, és gyönyörűséggel fütyörésztem. 'Az uralkodó erkölcs a nőket csak a konyhában képzelte el. Ennek ellenére meglepően sokan Indultak világgá mint felfedezők, kalóznők vagy egyszerűen csak mint romantikus lelkek. Mary Russel, aki maga is szenvedéFelcsatolta erény övét lyes utazó, a kalandvágyő világjárókat három csoportba sorolta. — Akik fellázadtak. A sokéves házastársi kötelesség és anyai szerénység után egyszerűen otthagytak férjet, gyereket, családot. — A romantikus lelkek, ök boldogtalan szerelmük miatt vagy válás utáni elkeseredésükben távoztak a viktoriánus (vagy más moralizáló társadalomból), hogy mindent elfelejtsenek a sivatagban — esetleg egy gazdag sejk karjaiban. — A hűségesek. A kalandorok özvegyei, akik elhunyt férjük nyomdokaiba léptek, hogy folytassák az általa elkezdett kalandét. Azoknak a nőknek, akik „fütyülni akartak-mindenre“,^ kapóra jöttek a keresztes háborúk és a zarándoklatok. Margery Kempe az angliai Bishops Lynnből 1413-ban e^y szép napon, húszévi házasság és tizennégy gyerek vllágrahozatala után közölte férjével, Johnnal, hogy torkig van mindennel. Fehért zarándokruhába bújt, felcsatolta erényövét, amely a tisztességtelen ajánlatokból óvta, és elindult kétéves, kalandos útjára Jeruzsálembe. Neki köszönhetjük az első olyan útleírást, amelyet nő készített. Ez az asz- szony nem tudott Irnl-olvasnl, ezért lediktálta élményeit. Az angol Jane Franklin számára az utazás nem önmegvalósítást, hanem a gyász különleges formáját jelentette. Amikor a XIX. század közepén elindult az Arktiszon eltűnt férje felkutatására, már híres hegymászó és világjáró volt. A nők között elsőként feljutott Tasma- nlában a Mount Wellingtonra, és megtette a Sydney — Melbourne utat. Ezután egymást követték az utazások. Egyetlen célja az volt, hogy megtalálja eltűnt férjét. De csupán annyit sikerült bebizonyítania róla, hogy felfedezte az Arktlsz északnyugati vidékét, mielőtt elnyelte a Jég. Ez a hűséges özvegy 80 évesen Indult utoljára az Északi-sarkvidékre. Ott Is halt meg. A sejk felesége Jane Dlgbyt viszont nem a halottak, hanem az élők érdekelték. Évtizedekig járta keresztfll-kasul az Arab-sivatagot. A viktoriánus társadalmat egy gyönyörű románccal gazdagította, amelynél jobbat még Hollywoodban sem találtak ki. Már majdnem ötvenéves volt, amikor a Palmyra romvárosba vezető útján beleszeretett Abd-el-Medzsuel sejkbe. A tagbaszakadt arab testével védelmezte a gazdag hölgyet a rablókkal szemben — és végül szerelmet vallott neki. Ez a különös pár huszonöt évig'élt együtt és utazgatott Keleten. Jane alkalmazkodott a férfi szokásaihoz. A törzséhez is elment vele. Már hetvenéves volt, amikor kegyetlen féltékenység gyötörte, ha a sejk hosszabb útra kelt. Jane Digby temetése állítólag olyan szokatlan és romantikus volt, mint az egész élete. A damaszkuszi keresztény felekezet zárt kocsiban akarta elvinni az özvegyet a temetőbe. A sejk azonban kiugrott belőle, majd eltűnt. Az angolok nagyon csodálkoztak viselkedésén és folytatták útjukat a temető falé. Amikor a pap egy kis lapát földet dobott a koporsóra, fekete lovon odavágtatott egy lovas. Abd-el-Medzsual sejk volt. Némán állt a sír felett egy Ideig, azután elvlharzott a sivatagba, ahonnan soha többé nem tért vissza. Mary Russel szerint a modern világjáró nők mindenfélét keresnek utazásaikon — csak nem romantikus kalandokat a bennszülöttekkel. Hajthatatlanságukkal és ravaszságukkal sikerült lerázniuk a világjáró nőknek a tolakodó férfiakat. Mary Klngs- lay az Afrikába utazó hölgyeknek azt ajánlja, hogy hordjanak magukkal kést, bár jobbnak tartja, ha csodálólkat leitatják tökrészegra.., V. Sz. HITiD Nimrud aranya Mesés aranykincsre bukkantak az iraki régészek EUROPA CSÜCCSAL FOSZTOTTAK KI A FÉLKARÚ RABLÓT A híres vagy inkább hírhedt „félkarú rabló“ néven ismert pénzfaló gépek világszerte sok embert tettek szegényebbé. Belgiumban és Franciaországban a közelmúltban több parlamenti interpelláció az említett szerencse)átékgépek betiltását követelte. A játékkaszinótulajdonosok természetesen a — turisták játékszenvedélyére hivatkozva — a „rabló" üzemeltetését kérik. Végleges döntés a kérdésben még sem Belgiumban sem Franciaországban nem történt, és így a „fosztogató" továbbra is működhet. Igazságtalanok lennénk azonban, ha csak a vesztesekről tennénk említést, és a — kétségtelenül elenyésző számú — nyertesekről nem esne szó. Az ilyen szerencsejáték- masina köztudomásúan (és törvényszerűen) a kaszinót gazdagítja. Kivétel, amely e szabályt csupán erősíti, olykor-olykor azért mégis akad. Egy belga építkezési vállalkozó brüsszeli lakos (a nevét a lapo^ nem tették közzé) nemrég a franciaországi Dlvon- nes-les Bains Caslnoban 15 frank kockáztatásával 730 000136 frankot nyert a szerkentyű. Ez a mesés nyeremény Európa- csúcsnak számít. ÖTEZER dollar EGY ÜVEG WHISKYÉRT Egy skót sajtot és bort elárusító bolt tu- la'jdonosnôje a napokban Londonban egy árverésen 3300 fontot (5100 dollár) fizetett egy 120 éves Royal Gordon Perfection Scotch márkájú whlskiért. Az üveget üzletében felbontatlanul fogja kiállítani. A hozzáértők szerint a whisky minőségére állítólag nem hat ki az hogy hány évet állt, ez főleg a borokra vonatkozik. Az Iraki Nemzeti Távirati Iroda, az INA a tavasszal röppentette világgá a szűkszavú hírt, hogy az egykori as'Szír főváros, Nimrud közelében érdekes régészeti leletekre bukkantak. A hír említést tett két királyi sírhely felfedezéséről, valanvlnt arról, hogy Itt mintegy tíz kllónyl súlyú arany ékszert Is találtak. Az Iraki hatóságok a közelmúltig nem engedélyezték, hogy külföldi régészek és újságírók Is ellátogassanak a színhelyre, s szemügyre vegyék a nimrud! kincseket. Amikor azonban végre közszenálére bocsátották a leleteket, valóságos szenzáció kerekedett, hiszen kivételes művészi értékű, körülbelül 57 kllónyl tiszta aranyat tartalmazó ékszerekről van szó. John Curtis, a British Museum régésze szerint a nlmrudl lelet legfeljebb a Tu- tenkámen sírjában talált kincsekkel hasonlítható össze, s kétségkívül a Tigris és Eúfrátesz közötti területen talált legértékesebb régészeti lelőhely. A felfedezés Muzahln Mahmud Hussein iraki régész nevéhez fűződik, aki az ásatások vezetőjeként teljesen véletlenül bukkant a kincsekre. Megmosolyogtató tény, hogy a mesés ékszer- gyűjtmény eddig Is úgyszólván a Nimrud titkait kutató régészek lába előtt hevert, akik nem Is sejtették, hogy igazi aranybánya fölött járkálnak. A lelet jelentősége annál nagyobb, mivel az arany ékszerek között olyanok is találhatók, amelyeket az asszírok által le- Igázott törzsek tagjai készítettek, s amelyek az asszír megszállás alatt álló területeken virágzó, más kultúrákról Is hírt adnak. A szóban forgó aranytárgyak 1. e. a 9. és a 8.' században készültek, s kivitelezésük olyan tökéletes, hogy a mai ékszerészek sem tudnák tökéletesebben elkészíteni. Finom aranyláncokból fonott, az asszír szárnyas oroszlán képével ékesített koronákat, finoman vésett fülbevalókat találtak, valamint rendkívül finom mívű, aranyból készült virágokat, amelyekkel a halott hercegnő testét borították be. Muzahln ez év áprilisában úgy döntött, ott folytatja a nlmrudl ásatásokat, ahol fél évszázaddal ezelőtt egy angol kutatócsoport is dolgozott Max Mallowan (aki egyébként Agatha Christie férje volt) vezetésével. Muzahln egy kőlapra lett figyelmes, amelyről miután megtisztította, kiderült, hogy egy föld alatti folyosó lejáratát fedi. A folyosó végén kiszélesedő kamrában egy poros kőszarkofág feküdt, amelyet felnyitva, elé tárult a felbecsülhetetlen értékű arany kincs. Ezzel a mesés vagyonnal bocsátották a túlvilágra Jaba- hlát, a fiatal asszír hercegnőt, akikről feltételezik, hogy az egyik legismertebb asszír uralkodó, II. Sargon leánya volt. Júliusban, a kis hercegnő sírjától alig néhány méternyire Muzahln újabb sírbejáratra bukkant, s az Itteni szarkofágban még több.kincset talált, 440 ékszert, melynek összsúlya 22 kilót nyomott! A szarkofágban talált ékírásos agyagtábla szerint ez egy asszír királynő ékszere volt, talán éppen Aszszurnaszirpának, az 1. e. 9. századában uralkodó nagyhatalmú királynak a feleségéé. ♦ Az asszír birodalom Időszámításunk előtt 90 körül jött létre, s az ellenséggel való kegyetlen leszámolásaik miatt hamarosan rettegésben tartották a környező népeket. Az agyagtáblák feljegyzései szerint például törzsfőket kerékbe törette, elevenen megnyúzatta, majd felkoncoltatta. Amilyen hirtelen létrejött a vérben fogant asszír blrodaloqj, olyan hirtelen el Is tűnt 1. e. 612-ben, amikor a babllónlak és a szkíták egyesült seregei lelgázták. A fényűző királyi palotát felgyújtották, a torony alakúra épített szentélyből pedig csak egy halom kő és tégla maradt. A sivatagi homok betakarta Nimrud maradványait, és senki sem tudott róla egészen 1840-lg, amikor rábukkantak az egykori palota bejáratát őrző szárnyas, bikafejű emberalakot ábrázoló domborműre. Attól kezdve kisebb-nagyobb megszakításokkal, állandóan folynak a kutatások, ám az asszír uralkodók kincseit csak most fedezték fel. A két királysír felfedezése újabb lendületet adott a kutatásoknak, serkentette a tudományos érdeklődést, de felfűtötte a szenvedélyeket is, s most a kutatók abban reménykednek, hogy hamarosan újabb királysírokra, -s ezekben még mesésebb kincsekre bukkannak. Muzahlm abban reménykedik, hogy megtalálják a véres kezű uralkodónak, Asszúrna- szlrpálnak a sírját Is.
