Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-27 / 52. szám

új ifjúság 3

F

orradalmi változásokat hozd napjainkra jellemző, hogy sorra aktivizálódnak a beszüntetett vagy a kommunista párt uralmi befolyása alatt lévő pártok. A Csehszlovák Szociáldemokrata Pártot (CSSZDP) 1948-ban erőszakkal egyesítették a CSKP-val, majd a rövid életű Prágai Tavasz Idején újraszerve- zödö'tt ^párt tevékenységének a Varsói Szerződés harckocsijai vetettek véget. Napjainkban folyik a CSSZDP újbóli szervezése, amelyet nem kell a holtponton kezdeni, hisz 1948 óta az emigráció'

Hol tartanak a szocdomek?

A „demokratizáció“ nekünk nem elég, demokráciát akarunk!

Jóvoltából nem szakadt meg a folytonosság. Itthon pedig 1978 óta működik a Charta 77 kebelében a Független Szocialisták csoportja, amelynek tagjai a szociáldemokrata eszméket vallják magukéinak.

A demokratikus változások hatására napjainkban már létezik a szociáldemokraták koordinációs^ bizottsága, amelyet Rudolf Bat- tök, Pavel Bergmann és Tomáš Hradílek neve fémjelez. A bizottság közzétette álláspontját, amely leszögezi, hogy mozgalmukat minél előbb szociáldemokrata polltl.^; kai alakzattá szeretnék átformálni. A jelenlegi helyzetben azonban a legfontosabbnak azt tartják, hogy a velük szimpatizálók vagy a szociáldemokrata platformra helyezkedők vegyenek aktívan részt a polgári fórumok munkájában. S ha a polgári fórumok jóvoltából teljes egészében biztosítva lesz az ország demokratikus fejlődése, a csehszlovák szociáldemokraták elkezdhetik saját, széles körű tevékenységűket. A koordinációs bizottság kiadja majd programnyilatkozatát, és összehívja az országos konferenciát.

D. Kovács József

Aki szembeszállt a hatalo

X

Duroy mint szimbólum >> 470 nap Husák börtöneiben - Másodízben elnökségi tag, de most tíjdtón kívül >-> Havel és Duray -• Amerikából jöttem

Kérdem tóle, mit illik tudni Dnray Miklösról. Azt mondja, a Napban benne van. Olvasni kezdtem. 4S év. Losonc geológus — Pozsony. Hatvannyolc — Csemadok országos ainókség és MISZ. Hetvennyolc — Csehszlovákiai Magyar Kisebbség jogvédő Bizottsága. 1982—1985, két ízben börtBn, Ítélet nélkül. Publikációk és a Kntyaszorltó két kötetben.

— Sokan csak úgy emlegetnek mint a saahszlovákial magyar Havait..,

— Nem jó az összehasonlítás. Több okból sem. Két ember sohasem hasonlít egymásra. Egy többségi nemzethez tartozó ellenzéki magatartása, feladata, lehetősége teljesen más, mint egy kisebbségié. De más szempontból sem tartom helyesnek ezt az összehasonlítást, már csak azért sem, mert évek óta ismerem a Havel körüli világot, isn;erem az összetételét ennek a társaságnak, és szerintem a Havel-jelenség egy társadalmi jelenség, amely nem bontható le egy személyre. Az én helyzetem abban különbözött, hogy tulajdonképpen egyedül köTÍll

ellenzéki társaság.

voltam, nem vett kO

nagyobb létszámű

— Am a te neved is összefonódott a' csehszlovákiai magyar kisebbség ellenállásával.

— Igen, ez természetes, hiszen én voltam az egyedüli, aki nyilvánosan Is vállalta a hatalommal való szembenállást.

— Kezdettől fogva szúvlvőja voltál a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség jogvédő Bizottságának. Vannak, akik főleg nektek tulajdonítják a magyar nyelvé iskolák megmentését.

— Ez egy kicsit túlzás. A jogvédő bizottság felkeltette a figyelmet, megszerezte az információkat, és azokat továbbadta. Hírekkel mozgósította az embereket. Ha a tízezerre rűgó tiltakozó levél nincs, akkor nem lehet leállítani ezt a tervet. Nem szabad túlértékelni a szerepeket, meg kell találni, ml hol töltötte be a funkcióját.

— Másfél évet töltöttél Amerikában. Mi célból?

— Geológusként hívtak meg a pennsylvaniai Indiana Egyetemre, de be kell vallanom, hogy nem a geológia, hanem a politikai tudományok területén dolgoztam. Az egyetem politológia tanszékén vettem részt egy kutatói programban, s ezenkívül publN káltam Is. Ott-tartózkodásom Ideje alatt az egyetem kiadásában három tanulmányom jelent meg, azonkívül rengeteg elOadást tartottam, s csaknem kilencven olyan rendezvényen voltam, amelyeken a csehszlovákiai magyarság helyzetét ecseteltem.

— Milyen benyomásokat szereztél Amerikában?

— jókat Is meg rosszakat Is. Amerikában jó élni és könnyű is.

— Kinek jó és könnyű?

— Majdnem mindenkinek. Természetesen élnek ott nagyon szegény emberek is, otthontalanok, csólakók. De hát ehhez tudni kell, hogy nem minden szociális szerencsétlenség a társadalmi rendszer hibája. Minden társadalomban létezik egy réteg.

amely nem képes belll»szkednl. Az amerikai társadalom talán a legszabadabb a világon. Ez negatív jelenségeket is hoz magával, többek között azt, hogy annyira elterjedt a kábítószer-élvezet. Ez valójában nem csupán a szorongásokkal, hanem a szabadsággal Is összefügg. Egy szabad országban, ahol kiteljesedhet az ember, nemcsak az erkölcsi kiteljesedés, a politikai szabadság és a tudás elérésének szabadsága lehetséges, hanem a bűnnek is van szabadsága. Sajnos, nem lehet az egyiket elválasztani a másiktól, a szabadságban ösz- szefonódnak a lehetőségek,

— Evezzünk hazai tájakra, jelenleg több csehszlovákiai magyar kezdeményezés működik. Nem tartod-e ezt az erők felaprózó- dásának? Melyiket tartod a legéletképesebbnek?

— A csehszlovákiai magyarság társadalma Is sokrétű, tehát az a természetes, hogy minden réteg, csoport, amely meg tudja önmagát fogalmazni, igyekszik megkeresni és kijárni a saját útját. Ogy érzem, pillanatnyilag a Független Magyar Kezdeményezés a legéletképesebb, s ezt nem udvarlásból mondom.

— Elkötelezted már magad valamelyik kezdeményezés mellett?

— Most más a feladatom, mégpedig az, hogy a meglévő kezdeményezések közötti Összekötő szerepet töltsem be. A társadalom fó feladatainak megoldására még nem most, hanem az elkövetkező hónapokban, egy-két évben kerül sor. Addigra rendezni kell a csehszlovákiai magyarság szétzilált sorait. Az elmúlt negyvenöt év darabokra tépte ezt a társadalmat.

— Pártoknak kell rendezniük a szétzilált sorokat?

— Jó lenne, mégpedig pontosan azon erővonalak szerint, amelyek léteznek a csehszlovákiai magyarság körében.

— Egyszóval mindenképpen több pártra van szüksége a hazai magyarságnak.

— Nem Is csak szükség, hanem törvény- szerűség, amely a társadalom rétegeződé- séből és érdekeiből fakad. Ogy gondolom, három fő iránya van a csehszlovákiai magyar társadalom szerveződéseinek. Az egyik a falusi termelői, esetleg kisvállalkozói Irány...

— Kisgazdapártszerfi valami?

— No nevezzük Így, mert ez már eleve predesztinál. Olyan Irányra gondolok, amely főleg a vidéki lakosságot, s kevésbé a városit érinti. Azzal Is kell számolni, hogy ezt a lakosságot érdekcsoportok keresik majd fel, próbálják őket beszervezni. A

' ' V #

másik az értelmiségi Irány, amelynek alapvető érdekel nem térnek el az előzőéitől, de mások a politikai Ideáljai. Olyan Irányról van szó, amelyet mind ez Ideig kisem- mlztek, háttérbe szorítottak, elnyomtak, üldöztek abban a pillanatban, amikor megpróbálta önmagát megfogalmazni, A harmadik, amelynek sorsa ugyanolyan volt az elmúlt Időkben, mint a polgári demokratikus irányzaté, a keresztény magyar lakosságé, akik kötődnek a vallási életj^. Évtizedeken keresztül lehetetlen volt számukra az önszerveződés, a megnyilvánulás. Felismerésem szerint ez a három Irányzat a domináns, $ mindegyikük meg Is fogalmazza a maga programját. Ügy vélem, nem egymás ellen, hanem a magyar kisebbségi jogok helyzetének a javítása érdekében közösen tud dolgozni és politizálni.

— A szlovák társadalomban melyik less a legerősebb politikai szerveződés?

— Gondolom, a kereszténydemokrata. Annak van a legnagyobb bázisa.

— És az ifjúsági szarveződésak? Hogy képzeled el ezeket a jövőben?

— Az ifjúsági mozgalmak nem úgy fognak alakulni, mint a sztálinista Időszakban. Sokkal bonyolultabban. Feltételezhetően úgy, mint Nyugat-Eurőpában, ahol a pártokon belül vagy a pártok függvényeként alakulnak Ifjúsági csoportosulások. Nagyon remélem, hogy a cserkészet szerveződése is megindul, és lesz egy erős magyar cserkészmozgalom.

— Tehát korántsem úgy képzeled el, mint 1988-ban történt.

Erre és még sok minden másra válaszol a következő számunkban Duray Miklós.

Aki kérdezett:

D. Kovács jázsef, Pozsony, december 14.

mondta dr. Marian KrajCovlč, a Demokrata Párf Központjának politikai dolgozója. Hogy miért, többek között ez Is kiderül až alábbi-beszélgetésből.

— A Szlovák Megújhadás Pártja közelmúltbeli kongresszusán újra felvette a Demokrata Pjlrt uvet. A diktatúrában afféle „bábpártkénť*, kommunlttl ellenőrzéssel működött, új tagokat csak külön engedéllyel vehetett fel. Mi a helyzet a tagállománnyal, kik lehetnek az újjáalakult Demokrata Párt tagjai?

Pártunk az 1948-as fordulat előtt Szlovákiában a legnagyobb (tömegpártok közé tartozott, nagy népszerüség— Van-e már kidolgozott koneepcléjuk a namzatiiégi politikára?

— Nemzetiségi politika — ez egy kicsit manipulativen hangzik. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a nemzetiségi kérdés megszűnik nemzetiségi kérdésnek lenni, akkor, ha megvalözul nálunk a demokrácia. A ml körös, ezeréves történelmünk bizonyíték arra, hogy a népek közötti ellentéteket mindig Is a rozslmek szították, amíg rezslmek nem voltak, ezek a nemzetek békében és barátságban áltek. Ogy gondoljuk, hogy az ösz- szes Duna-menti nemzeteknek szabadon, mindenféle

A KOMMISIAKKAI H KiVAii [GVOniKODNľ

nek örvendett, élvezte a lakosság bizalmát. Azt hiszem, meggyőző bizonyíték erre, hogy az 1946-os parlamenti választásokat abszolút többséggel nyerte meg. jelenleg körülbelül 2000 tagunk van, ugyanakkor nagyon sok a szimpatizáns Is. Mintegy 50 000 jelentkezölapot osztottunk szét, de az érdeklődés pártunk Iránt még ennél Is nagyobb. Annak, aki tagja akar lenni a Demokrata Pártnak, tartania kell magát az alapvető erkölcsi, etikai és jogi elvekhez. Pártunk egyébként valamennyi csehszlovák állampolgár előtt nyitva áll.

— A párt Programtervezetében szerepel, hogy tevékenységét az európai keresztény kulturális és erkölcsi hagyománvokra alei>ozza. Van-e mégis valemllyen különbség az önök Demokrata Pártja és a keramtényde- mokrata típusú pártok között?

A CDU-CSU típusú pártok keresztény pártok. Programtervezetükben ml fs a keresztény kulturális és erkölcsi hagyományokra építünk. Ezt természetesnek tartjuk, hiszen a közép-európai kultúra évszázados keresztény kultúra. Mindez azonban nem azt Jelenti, hogy pártunknak csak katolikusok és evangélikusok lehetnek tagjai, hiszen vannak közöttünk más egyházakhoz tar- . tozők, sőt ateisták is.

előítélet nélkül kell belépniük a közös Európai Házba. Pártunk kategorikusan elitéit a nacionalizmusnak és a sovinizmusnak minden formáját, és ajtaját kitárja minden olyan magyar előtt, akinek a demokrácia eszméje szent.

— Milyen ma létező vagy majdan alakúié csahazlo- vákiai politikai párttal kívánnak a jövőben együttműködni, esatlag melyekkel hajlandók koalícióba lépni?

Az fgyes politikai pártokkal való együttműködésünk attól fog függni, hogy az Illető párt programjában mennyire áll a humanizmus és a demokrácia talaján, mennyire respektálja az emberi jogok alapvető dokumentumait. Nem kívánunk együttműködni a kommunista párttal, mert az nem ad garanciákat arra, hogy ezeket az eszméket a jövőben Igazán meg akarta valósítani. Ellenkezőleg: az a mőd, ahogyan a ml kongresszusunkat kommentálta, a Demokrata Párt Iránti elutasító magatartását tükrözi. Mindezt af a december 11-1 Pravdában megjelan írás támasztja alá, mely. erősen tendenciózus, ráadásul tele van formális és tartalmi hibákkal.

KLINKO ROBERT

A demokratikus szocializmus hirdetői

A keletkező szervezetek és politikai pártok között feltűnést keltett az a politikai csoportosulás, amelyik a Demokratikus Szoclaltemus Pártja néven mutatkozott be a nyilvánosságnak. A feltűnő nem maga a megjelenése, hiszen ma gombamód keletkeznek ha* sonlő csoportoulésok, pártok, hanem az, hogy a kommunista párt mellett egyelőre az az egyetlen olyan párt, amelynek programjában fsöt a nevében Is) ott van a szocializmus sző. E pártról Igor Clbulánál, a DSZP egyik vezetőjénél érdeklődtünk.

— Pártjuk, mint ahogy ez a nevéből U kitűnik^ a szocializmust tűzte ki célul. Ez lényegében azonos a kommunisták célkitűzésével. Ml a különbség a két párt között?

— ACSKP eddigi alapelve a kollektivizmus volt. Azt hangsúlyozta, hogy 8 kollektíva, tehát egy csoportosulás — legyen az bármely szinten — érdeke mindig fölötte van az egyén ét- dekeinek. Nem vették figyelembe az emberek elképzeléseinek sokrétűségét, ahogyan a boldogságot, szociális egyenlőséget szemlélik, és azt, hogyan tud az egyén hozzájárulni a közjóiét kialakításához.

— Az önök pártja már nyilvánosságra hozta programnyilatkozatát, hogyan mutatkozik meg ebben ez a felfogásbeli különbség a két párt között?

/

— Az egyén, az állampolgár jogaiból indulunk ki. Célunk a korszerű, szuverén, a pártok pluralizmusára épülő állam, ahol egy párt sem tarthat Igényt a hatalom monopóliumára. Követeljük a mozgás-, sajtó-. Információ-, gyülekezési és társulási szabadságot. Célunk a vallás- és a pólyaválasztási szabadság. Olyan országot akarunk, ahol minden nemzet és nemzeti kisebbség azonos joggal, szabadsággal rendelkezik, amit Itt felsoroltam, csak néhány kiragadott pont. Politikai célkitűzésünk egészét pártunk programnyilatkozatában lehet megtalálni.

— Ha az ember elolvassa programnyilatkozatukat, arra a meggyőződésre jut, hogy pártjuk célkitűzései közel állnak a szociáldemokrácia elképzeléseihez.

— A Demokratikus Szocializmus Pártja szorosan együtt kíván működni minden (íemokratlkus, szoctaltsta Irányzatú mozgalommal, Idehaza és külföldön egyaránt. Kapcsolatot kívánunk teremteni a Szocialista Interna- clonáléval, amely összekapcsolja a szociáldemokrata és szocialista erőket az egész világon. Persze mindez csak terv, a végső döntést majd pártunk tagsága hozza meg a párt első kongresszusán.

Beszélgetett: —hr—