Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-12-06 / 49. szám

új ifjúság 9 Manhattan egyllt csodája, a Rockefel­ler Center japán kéz­be került azzal, hogy a Mitsubishi többségi részesedést szerzett a szinte nemzeti Intéz­ménynek tekintett Rockefeller-csoport- ban. Az USA-ban nagy hullámokat kavart ügylet e tekintetben csak egy a sok kö­zül: a közvélemény megítélése szerint a japánok rendületle­nül vásárolják föl Amerikát. Mi vagyok én?! Egy Mitsubishi?! — már régóta érett, de most elérkezett az ideje annak, hogy a közis­mert mondást ekképp alakítsuk át azt kö­vetően, hogy a Mitsu­bishi Estate, az egyik legnagyobb japán In­gatlankereskedelmi társaság 51 százaié- ' ko^t felvásárolt a nagy hagyományú ame­rikai Rockefeller-csoport részvényeiből, 846 millió dollárért. Az üzlet révén a Mitsu­bishi nagy értékű New York-l telkekben és Ingatlanokban szerzett részesedést. A megállapodást a családi tulajdonban levő Rockefeller-csoport kezdeményezte, amely­nek — a Mitsubishihez, hasonlóan — még sok már érdekeltsége van, például a szó­rakoztató elektronikában és a távközlés­ben. Az amerikai cég állítólag számos ja­pán vállalatot keresett meg, végül a vá­lasztás a Mitsubishire esett. A Mitsubishi Estate 627 ezer részvényhez jutott, betár­sulván a Rockefeller-család vagyonába. A japán cég ígéretet tett, hogy beruházásai­nál, építkezéseinél követni fogja az ame­rikai építészek tanácsait. A japán cégek az utóbbi években Igen szorgalmasan helyezték el pénzfölöslegel- ket az amerikai Ingatlanpiacon, habár az idén az ütem valamelyest csökkenni lát­szik. Csak New Yorkban egy másik japán mamuté, a Mitsulé az Exonnak. a világ leg­nagyobb olajtársaságának a székháza, és a Dai-Ichi japán biztosító birtokolja a Tif­fany épületét. Japán kézben van az Egye­sült Államokban mintegy 30 milliárd dol­lárnyi ingatlan, a kereskedelmi forgalom­ban értékesíthető amerikai ingatlanok há­rom százaléka. E viszonylag kis mennyiség azonban azért kelt nagy figyelmet, mert a japánok szívesen vesznek olyan telkeket, épületeket, amelyek „szem előtt vannak“. A mostani Mlfsutílshi-vásárlás azért Is fel­zúdulást kelthet, mert csak rövid idő telt el azóta, hogy egy másik japán cég, a Sony elektronikai vállalat 3,4 milliárd dollárért megvásárolta a Columbia Pictures!, a pa­tinás hollywoodi filmcéget. Akkor a vád érte az amerikai kormányt, hogy hagyja kiárusítani az ország kulturális öröksé­gét. Manhattan — New Yorknak az a ré­sze, ahol a Mitsubishi újonnan szerzett telkei fekszenek — szintén „érzelmes“ te­rület. A külföldi befektetések ügye azóta ké­nyes téma az Egyesült Államokban,' hogy az évtized elején, a Reagan-féle antiinflá­ciós gazdaságpolitika hatására, fölmentek a kamatok és megerősödött a dollár. Akkor szinte verseny indult az egyesült államok­beli befektetésekért, ezek finanszírozták a washingtoni fizetési mérleg növekvő hiá­nyát. A japánok persze nemcsak a közvet­len haszon reményében igyekeztek pénzeik­kel az Egyesült Államokba, hanem — mint mindig — hosszabb távú megfontolásaik Is voltak. A működő tőke elhelyezésével ugyan­is az amerlk-ai piacon termelhetnek, s így nem fenyegetheti cégeiket mindaz a keres­CENTER-POZKlÖ »V -'i kedelml korlátozás, amelyet a szigetország­gal szemben az amerikai kormány — a piacvédők nyomásának engedve — érvénye­sít vagy érvényesíteni fog. A külföldi tőkebehatolás stratégiai, kér-. déseket is fölvet: az amerikai pénzügymi­nisztérium tavasszal hozta nyilvánosságra, hogy külföldiek már 1987-ig 400 milliárd dollárral többet fektettek be az Egyesült Államokban, mint az amerikaiak külföldön, de a japánokat nemcsak ezért nézik ferde szemmel az Egyesült Államokban. Közvéle­mény-kutatási adatok szerint a vállalko­zók körében az a nézet, hogy a másféle kultúrához tartozó japánokkal néra lehet úgy versenyezni, mint a nyugat-európaiak­kal, s a „sárga munkaautomaták“ lül nagy kihívást jelentenek a „hús-vér“ amerikaiak számára. Tavaly például a japánok 16.5 milliárd dollárért vettek amerikai Ingatlanokat, ez 30 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A vállalati müködőtőke-befekte- tés azonban viszonylag szerényebb. Tavaly az év üzlete az az 5,2 milliárd dollár volt, amennyiért a Grand Metropolitan brit élel­miszer-ipari és szállodai cég megvásárolta a mlnnneapolisl székhelyű Plllsímryt az Egyesült Államok egyik legnagyobb élelmi­szer- és vendéglátó-ipari cégét, A legna­gyobb japán vállalatfelvásárlás azonban — a Bridgestone vette meg a Flrestone-t — „csak“ 2,65 milliárd dollárt ki, A brit be­ruházók tavaly 32,5 milliárd dollárt fordí­tottak amerikai vállalatfelvásárlásokra, a japánok csak 12 mllllárdot. Eddig összesen 33,3 milliárd dolláros működőtőke-befekte­tésükkel még így Is csak a harmadik he­lyen állnak: 75 milliárd dollárral Hollandia a második az amerikai vállalatokban jelen levő külföldi országok sorában. Az Egyesült Államokban levő nyugat-eu­rópai befektetések értéke — a működötö­kén kívül az értékpapírokat és az Ingatla­nokat is beleszámítva — tavaly 785 mil­liárd dollár volt, a japánoké pedig 194 milliárd dollár. Vagyis a japánok — az általuk keltett felhördüléshez képest — még viszonylag szerények az Egyesült Államokban. Vissza­tartja őket, hogy nagyvállalataik még csak most alakulnak valódi multinacionális cé­gekké, még csak most tanulják, miként le­het külföldi vállalkozásaikat a helyi erők kezelésére bízni. Ez a bizalmi kérdés egy japán cégnek egyelőre nagyobb problémát okoz, mint egy nyugat-európai vagy egy amerikai vállalatnak. De ha mindezt meg­tanulják — bizonyára Igen gyorsan —, akkor valószínűleg még nagyobb ellenér­zésekkel kell majd számolniuk az amerikai piacon. —hvg— Csupán jelenlétével megszüntette o telefonkapcsolatokat Amint Mandy Cox megjelent új mun­kahelyén Norwich angliai városban, a telefonok megszűntek működni. A Bri­tish Telecom telefontársaság szakem­bereinek néhány órára volt szükségük, hogy megáiiapitsák, ez azért történt, mert a csinos Mandyben jókora meny- nyiségű statikus elektromos áram hal­mozódott fel A titkárnőnek nem mondtak fel, de másnap hátán a föl­delésre szolgáló elektródokkal és ke­zén gumikesztyűvel jelent meg munka­helyén. Egyre több nő kap AIDS-et Amerikában 198R-tól 19R8-lg az AlDS-ben megbetegedett 15 és 44 év közötti nők száma 75 százalékkal meg­növekedett. AIDS-ben kilencszer több néger nő betegedik meg, mint fehér. A legtöbb nő akkor fertőződik meg, amikor Injekclóstűvel kábítószert fecs­kendez a bőre alá, vagy ha szexuális kapcsolatra lép kábítószer-élvezővel. A megbetegedett nők számának növe­kedéséből arra lehet következtetni, hogy a jövőben egyre több újszülött születik ezzel a betegséggel. Kétmillió dollórért keit el Shakeepeare összes műve Nemrégiben egy New York-l árvere­zésen William Shakespeare elsőként kiadott összes műve kétmillió dollár­ért kel el. A rengeteg pénzt egy ame­rikai gyűjtő adta ki a könyvekért. Ugyanitt Servantes Don Quijote című műve — szintén első kiadás — 1 650 000 dollárért talált gazdára. Kislányt szeretne A 48 éves Tina Turner, a rockzene nagymamája előrehaladott kora ellené­re, gyermeket szeretne. Kijelentette, A mikor ez a riport készült, az NDK- ban még nem történtek meg azok a személyi változások, amelyek következtében teljesen nyilvánvaló már, mit Is akar az Üj Fórum, s mind­abból, amit megfogalmazott Katrin Ulbricht, azóta sok-sok igény érvénye­sült. A nép felmelte fejét és szavát, kezébe vette országa irányítását. Még­is úgy véljük, az anyag még most, no­vember közepén is érdekes és érvényes tanulságokkal szolgál, így hát közöl­jük. Én Is a címben feltett kérdésre vol­tam kíváncsi vagy jó huszadmagam- mal, ezért mftttem el Budapesten a meghirdetett beszélgetésre. Már maga az előadás címe: A kelet-európai szo­lidaritás ig^n, ilyen címen hirdet­ték meg — is érdekesnek és izgalmas­nak ígérkezett. Hát még az előadó, akit úgy mutatott be az újsághír, hogy ő a Neues Fórum egyik alapító tagja. ják meg, és így tovább. Az NDK-ban már az' Is haladás, hogy az emberek megszólalhatnak, elmondhatják aggá­lyaikat, sérelmeiket, elképzeléseiket. A Neues Forum ennél tovább most még nem megy. Nem megy, mert nem me­het. ^Október 15-i gyűlésükre fentről megkapták az ukázt: megbeszélésük­nek nem lehet témája a Német Szocia­lista Egységpárt vezető szerepe. Azt az alkotmány biztosítja, előírja, s ha ezt valaki megkérdőjelezi — pláne illegá­lisan, hiszen még nem engedélyezték működésüket —, az alkotmány- és ál­lamellenes bűncselekményt követ el. [Az utóbbi hetek, napok tüntetései, szavalókórusai, és transzparensei bi­zony-bizony Izgattak, hisz kétségbe vonták az NSZEP vezető szerepéti) Ha hivatalosan nem is, de a Neues Forum is azon a véleményen van, hogy az NSZEP szerepének véget kell vetni. Egyre többen’^ondolják ezt, csak még kevesen merik kimondani. Mit akar az Üj Féruiti Kathrin Ulbrichtnak hívák. A hölgy nem rokona Walter Ulbrichtnak. Kathrin, ez a filigrán, alacsony,, hosszú hajú, 19—20 év körüli lány rö­viden bemutatkozott: megtudtuk, hogy Drezdából érkezett, az Idee nevű auto­nóm munkacsoport tagja, a Neues Fo­rum alapítólevelének egyik első alá­írója. Bulgáriába kérte útlevelét, így jutott el Budapestre. Talán arra számít a hatóság, hogy nem is megyek haza — tette hozzá gúnyos mosollyal. Elmondta, hogy ez év szeptember 9-én huszonkilenc, az NDK különböző városaiból összegyűlt személy alapítot­ta meg a Neues Fórumot, majd kérel­mezték bejegyzésüket. A hivatalos szervek gyors munkát végeztek: a kér­vényt pár óra múlva már el is utasí­tották, s az Indoklásuk sem volt kutya: nincs erre a szervezetre társadalmi igény. Hát ha valakik, akkor ők Igazán tudják, hogy mit akar a társadalom. A Neues Forum természetesen nem fo­gadta el ezt az Indoklást, és a bíróság­hoz fordult jogorvoslatért. Kathrintól megtudtuk, hogy az em­berek lassan kezdik érezni, hogy talán eljött az idő, amikor végre beleszól­hatnak saját sorsuk irányításába. — A Neues Forum ,nem akar párt lenni, csupán egy olyan platform, ahol min­den vélemény elhangozhat. Ez persze nem zárja ki azt, hogy Idővel ne nő­jenek belőle ki különböző pártok. A hallgatóság kérdéseire Kathrin csak többé-kevésbé tudott kielégítő válaszokat'adni. Az Üj Fórum szerinte most ott tart, hogy megpróbálja fel­rázni az embereket az apátiából. A ná­luk jelentkező állampolgárok 15 mun­kacsoport közül választhatnak, hogy melyikben tevékenykedjenek. Az egyik­ben környezetvédelmi problémákat, a másikban a tömegtájékoztatás kérdé­seit, a harmadikban a jogi, a negye­dikben a gazdasági dolgokat vltathat­A Forum szeretné kiadni saját újság­ját Is, bár erre a mai körülmények kö­zött sok esélyt még nem látnak. A beszélgetés során szó esett a né­met-német problémáról, többek kö­zött Németország újraegyesítésének a kérdéséről is. Kathrin szerint ezen az emberek többsége — így ő sem — még egyáltalán nem gondolkodik. Vélemé­nye azért van. Szerinte az újraegyesítés esetén az NDK nagyon rosszul járna, hisz a nála gazdaságilag jóval fejlet­tebb NSZK egyszerűen bekebelezné. A keletnémet állampolgárok túlnyomó részében az évtizedek során kialakult egy kisebbségi komplexus nyugatné­met testvéreikkel szemben — s ezért a Neues Forum egyik fő feladatának tartja, hogy megfelelő nemzeti érzést, tartást és öntudatot tápláljon az NDK-s állampolgárokba. Megkérdeztem az előadót, hogy neki német vagy keletnémet, azaz NDK-s nemzeti érzése van-e. Merthogy ami­kor az iskolában tanulja Goethét, Hei­nét, Schillert, Beethovent, de még akár Marxot is, akkor ezek az emberek, il­letve az ő „csodájuk“ milyen nemzeti érzést keltenek benne, hiszen akkori­ban még nem létezett az NDK. Rövid gondolkodás után Kathrin azt mondta, NDK-s nemzeti érzése van, az iskolá­ban és mindenhol ezt sulykolták belé­jük. A hallgatóság körében lévő nyu­gatnémet fiatalember hozzászólt ehhez a kérdéshez. Elmondta, hogy szüleinek nemzeti érzése van, neki viszont nyu­gatnémet, s ez elsősorban azokból a gazdasági sikerekből fakad, amiket az NSZK elért. Mondom neki, hogy ez akár nemzeti büszkeség Is lehetne, mi­re ő: akár mindkettő. Szóval a végén már egész kelleme­sen elbeszélgettünk, csak Igazán arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy mit is akar a Neues Forum. Ä.Z. nem akar megöregedni. Tina Turner- nak már van egy felnőtt fia, volt fér­jétől Turnertől. Most kislányt szeretne német barátjától, Erwin Bachtól. Pornográfia •lieni harc a kínai hadseregben A kínai hadsereg újsága új akcióra hívta fel a tiszteket a pornográfia el­len. Különleges egységeket fognak szervezni, amelyek a kaszárnyákban elkobozzák majd a pornográf könyve­ket, újságokat és kazettákat. Az újság leszögezi, hogy kevés katona olvassa a pornográf anyagokat. A tiszteket fi­gyelmeztették arra is, hogy vonják el a katonák figyelmét a pornográfiáról, forradalmi dalok éneklésére és szép­irodalom olvasására ösztönözzék őket. FőnyeremónYÖzön a norvég lottón Nemrég egy norvég csőszerelő egy­szerre három egymillió koronás nyere­ményhez jutott a norvég lottón. A cso­dának Is beillő eset Bergenben tör­tént a 22 éves fiatalemberrel, aki há­rom darab úgynevezett „kaparós lot­tót“ vásárolt. Ezen a szelvényen a szá­mot vékony fémréteg takarja, amelyet kaparással lehet eltávolítani, és akkor rögtön ellenőrizhető az esetleges nye­remény. A nyeremény híre futótűz­ként terjedt, a helybeliek szinte verekedtek az üzlet megmaradt ezer darab sorsjegyéért. Nem hiába, mert még egy milliós nyeremény ütöt­te a markukat. Erre az országban be­tiltották a sorsjegyek további árusítá­sát, s a felülvizsgálat során újabb har­minc egymilliós lottószervényt találtak- A nyomda ördöge tréfálkozott, de ezen nem nevetett a sorsjegyet árusító tár­sadalmi szervezet, még kevésbé a hi­bát elkövető nyomda. Mivel a vásárló­kat nem érheti károsodás, a nyeresé­get ki kellett fizetni. A tervezett ötmil­lió helyett negyvenmilliót. A „szeren­csés“ szelvényeket az egyik legna­gyobb nyugatnémet nyomda, a Honsel készítette. A kárt tehát nekik vagy a biztosítónak kell fedezni.

Next

/
Thumbnails
Contents