Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-15 / 46. szám

úiiSúságTl Ä XXI. szazadra készülnék M ost az a helyzet, hogy újra na­pirendre került a szlovák gim­náziummal valö egyesítés kér­dése. A közelmúltban hallottam, hogy a Járási pártbizottság újra foglalko­zott az üggyel, a ml tudtunkon kí­vül. Ez a tipikus példája annak a ná­lunk szokásos, helytelen gyakorlat­nak, hogy rólunk akarnak dönteni, de nélkülünk. Nemrég a Pravdában olvastam egy hasonló esetről; egy modral középiskola megszüntetését határozta el a járási politikai veze­tés úgy, hogy döntésükről az iskola akadályozzuk a szenei magyar nyel­vű gimnáziumi oktatás megszünteté­sét, illetőleg az iskola ply módon va­ló felszámolását, hogy azt összevon­ják a velünk közös épületben levő szlovák gimnáziummal — mondja Hlavatý Sándor. — Tény, hogy Iskolánknak kicsi a körzete, járásuknban mindössze há­rom végzős magyar alapiskolai osz­tály van — folytatja az igazgató. — A kerületi nemzeti bizottság engedé­lyével ezért vehetünk fel diákokat a Jókai, a födémesl, és a diószegi alap­— Ezt az Iskolát tulajdonképpen a szülők akarata tartja fenn. Hogy ha ők nem álltak volna ki mellettünk, akkor talán már régen bezárhattuk volna kapuinkat — mondja az Igaz­gató, majd egy levelet mutat, amely­ben az iskolaügyi minisztérium vála­szol a szülői munkaközösség és a gimnázium igazgatójának közös be­adványára. A válaszlevél még 1983 júliusából való. Azt írják benne, hogy szerintük a szakközépiskolai oktatás maradjon továbbra is a szakközépis­kolák feladata. A szülőknek az a ké­Nyomasztó bizonytalanság igazgatóját csak utólag érteslfott^k — panaszkodik Hlavatý Sándor, a gimnázium igazgatója. Kérvények, beadványok - eredménytelenül A Szenei (Senec) Magyar Tannyel­vű Gimnáziumnak az 1988—69-es tan­évben még három végzős osztálya volt, osztályonként átlagban 24—26 diákkal. Igaz, akkor még a szenei magyar alapiskolában is több párhu­zamos osztályt nyitottak, erősebb volt a diószegi (Sládkovičovo), a Jó­kai (Jelka) és a födémesl (Veiké Olany) alapiskola is, sőt abban az időben még Magyarbélen (Velký Biel) is folyt magyar tannyelvű alap­fokú iskolai oktatás. Hlavatý Sándor 1978-ban vette át a gimnázium veze­tését, amelynek akkor évfolyamon­ként már csak egy osztálya volt. Az igazgató a funkció átvételekor azt az ígéretet kapta, hogy az osztályok számát rövidesen kettőre emelik. De egyről a kettőre a mai napig nem ju­tottak, sőt; Damoklész kardja azóta is ott lebeg az iskola felett. A fel­sőbb szervek ugyanis időről időre fel­vetik az iskola létjogosultságának kérdését mondván, hogy minek a Bratlslava-vidékl járásban magyar tan­nyelvű gimnázium, amikor a főváros­ban is működik egy, azonkívül itt van nem messze a galántal (Galanta) és a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) is. — A tanári karra meglehetősen nyomasztóan hatott és hat ma is ez a bizonytalanság, mely a nyolcvanas évek elején volt a legnagyobb^ hi­szen akkor épült le a kétosztályos oktatás, akkor végeztek az utolsó párhuzamos évfolyamok. A szülök és az iskola vezetése azóta több bead­ványt is eljuttatott a kerületi és mi­nisztériumi szervekhez, hogy meg­iskolából is. Olyan irányszámot álla­pítottak meg nekünk, hogy 32-es lét­számú osztályokat Is nyithatunk, és körülbelül így Irányítják az iskolákat is. Ezek az engedmények viszont érv­ként szolgálnak az iskolaügyi szer­veknek arra, hogy elutasíthassák az iskola beadványait, kérelmeit. Egy­szerűen azt mondhatják, hogy még így Is nekünk kellene hálásaknak lennüpk. Ml tisztában vagyunk azzal, hogy csak úgy nyithatnánk még egy osztályt, ha ez az osztály szlovákiai jelentőségű lenne, s gyakorlatilag az egész Dél-Szlovákláből jöhetnének Ide diákok. Csak így lehetne megmen­teni az Iskolánkat. A nyolcvanas évek elején kérvényeztük, hogy a gimná­ziumi osztály mellé egy közgazdasá­gi vagy építészeti szakközépiskolai osztályt nyithassunk. Ezt a kérésün­ket elutasították azzal, hogy a szak­középiskolai oktatást nem szeretnék így feldarabolni, azzal foglalkozza­nak csak az e célra létrehozott In­tézmények. Később a Javaslatunk mó­dosult: fakultatív tantárgyként a nép­művelést szerettük volna tanítani, de végül ezt se ml kaptuk meg. Tovább­ra Is az a véleményünk azonban, hogy a hazai magyar szakközépiskolai ok­tatásnak vannak olyan hézagai, ame­lyek pótlásra várnak, s ezen a té­ren a ml gimnáziumunk Is tehetne valamit. Annak ellenére például, hogy az élelmiszer-gyártás nagy része a délvidékre összpontosul, nincs ma­gyar nyelvű élelmiszer-ipari szakok­tatás. Oj javaslattal álltunk hát elő: élelmiszer-ipari szakközépiskolai osz­tályt szeretnénk nyitni, egyik évben malomipari, másik évben konzervlpa- ,ri szakon. A kérvényezéseket az Iskola veze­tése már 1983-ban elkezdte, különö­sebb eredmény nélkül. Illetőleg any- nyl eredmény mégiscsak volt, hogy a gimnázium még ma Is létezhet, hogy nem szüntették meg. rése is teljesíthetetlen, hogy a gim­náziumot vonják össze a helyi magyar tannyelvű alapiskolával, ez ellentét­ben van a CSKP KB által 1976-ban el­fogadott, az oktatásügy fejlesztésére vonatkozó dokumentummal. A mi­nisztérium levele a továbbiakban a közös igazgatású, összevont szlovák- magyar gimnáziumok mellett érvel, felhozva példaként a szerintük jól működő, már létező összevont gimná­ziumokat. Az összevonás kérdése tehát újra napirendre került, s mivel most ké­szül az oktatásügy továbbfejlesztésé­nek a következő tervidőszakra vonat­kozó koncepciója, a szenei gimná­zium vezetésének most kell a legin­tenzívebben törekednie arra, hogy ez­zel az iskolával a jövőre nézve Is számoljanak, sőt hogy a két párhu­zamos osztályban folyó oktatás meg­indításával az Iskola létének bizony­talanságát is megszüntessék. Kis iskola, tanteremhiány A szenei gimnáziumnak ebben a tanévben 118 diákja van, a tanárok száma pedig 11. A diákságnak majd a fele szenei, sokuknak már a szü­lei is itt érettségiztek, és semmikép­pen nem szeretnék, hogy ha meg­szűnne ez az iskola. — Szeretünk ide járni — állítják azok a diákok, akikkel leültem egy kis beszélgetésre. — Mivel kicsi az iskola, mindenki mindenkit ismer, jó a diákélet, és jó a kapcsolat tanár és diák között. Van Iskolarádiónk, Is- kolaújságunk, elég gyakran rendez­nek diákbálokat, diszkókat is. Az a- lagsorban van egy kis klubunk, ahol pingpongozni is lehet. — A kis Iskolának azért vannak hátrányai is — fűzi hozzá Hlavatý Sándor igazgató. — Ugyanolyan kö­vetelményeknek kell megfelelnünk, mint a nagyobb gimnáziumoknak, ez Mindenki mindenkit ismer. Hiavatý Sándor igazgató azonban nem könnyű, hiszen nincs lehetőségünk olyan válogatásra, mint a nagyobb Iskoláknak, és olyan mér­vű specializálódásra sem. Mi minden­képpen jobb szeretnénk, ha nagyob­bak lennénk: több tanárral és több diákkal. Van egy eléggé furcsa, il­letve első hallásra érthetetlen gon­dunk is. Abban az épületben, amely­ben hajdan három párhuzamos osz­tályban négy évfolyam tanult, ml most tanteremhiánnyal küszködünk. Ennek mérsékelésére nagyobbrészt önerőből át kellett építenünk az alagsor egy részét. Még így sincs törzsosztálya két osztálykollektivának, ezek a fi­zikai, illetve a biológiai szaktante­remben vannak elhelyezve, naponta többször is hurcolkodnluk kell. Mind­ez azért van, mert nemrégiben, egy általunk meglehetősen egyoldalúnak tartott döntés alapján a ml épüle­tünkbe helyeztek három szlovák a- lapiskolai osztályt. Azért tartjuk egy­oldalúnak a döntést, mert a szlovák gimnáziumba nem tettek egyet se, holott hely dolgában ml sem álltunk jobban, mint ők. A nehézségek ellenére a Szenei Ma­gyar Tannyelvű Gimnáziumban ered­ményes munka folyik. A végzős diá­koknak évente több mint 70 százalé­ka jelentkezik főiskolára, s ezek na­gyobbrészt sikerrel felvételiznek. Az 1987/88-as tanévben az országos szin­tű versenyeknek 5 tanulójuk volt résztvevője. Racskó Katalin a ráter­mettség! verseny országos 1. helye­zettje volt, Steiner Adrienn pedig résztvevője. Jelenleg mindketten a III. évfolyam tanulói. Gottgeisel Beáta a szlovák nyelvi versenyben ért el 4. helyezést, Morvay Zsuzsa a magyar prózamondó verseny országos döntő­jén szerepelt. Csuka Attila pedig a képzőművészeti versenyben. Az el­múlt tanévben Rajczl Adrlanna vett részt a magyar versmondók országos versenyén. A középiskolai szakköri munkák közül tavaly két munka, Voj- tek Sándoré és Kovács Zoltáné jutott be a kerületi fordulóba is. Kár lenne ezért az önálló magyar Intézményért, mert a létezésének jo­gosságát megkérdőjelező minden érv ellenére megvan a maga helye a cseh­szlovákiai magyar Iskolahálózatban, s az Iskola Igazgatósága Javaslatai­nak valóra válása után még fonto­sabb intézményünkké válhatna. KLINKO ROBERT (A szerző felvételei) Etántenger és jégkontinens a Titánon? A Kaliforniai Műegyetem kuta­tói a NASA Gold- stone-ban lévő 70 méter átmérőjű, tányér alakú rá­dióantennájával a ____ 3,5 centiméteres h ullámhosszon megcélozták a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titánt. A visszavert jeleket az Oj-Mexikóban, Soccoróban lévő huszonhét elemből álló VLA rádiótávcsővel felfogták. Jóllehet a rádiójeleket a goldsto- ne-l rádiótávcső 360 kilowatt teljesítmény­nyel sugározta ki, a 2,5 óra múltán visz- szaérkező jelek annyira gyöngék voltak, hogy alig lehetett kimutatni őket. E vizsgálat előtt a Titán légköréről any- nylt tudtak, amennyit a Voyager—2 1980- ban a Földre továbbított róla. A Hold felső légkörében etánt, metánt és más szénhid­rogéneket, főképp azonban molekuláris nitrogént találtak. Ez utóbbi miatt hasonlít a Titán légköre a földiére, de a Titán fel­színén a légnyomás 1,3-szerese a földiének, s az ottani hőmérséklet mindössze 94 kel­vin (mínusz 179 Celslus-fok). A Voyager adatai nyomán azt gondolták, hogy a Titán felszínét akár 1,6 kilométer vastag folyékony etánóceán boríthatja. Mint­hogy az etán csak nagyon kis mértékben veri vissza a rádióhullámokat, a Kaliforniai Műegyetem kutatói nem lepődtek meg, a- mikor június 3 án és 5-én csak nehezen ki­mutatható visszaverődő jeleket észleltek. Annál nagyobb volt a meglepetésük, hogy június 4-én a visszaérkező jel erőssége az előző ős a következő napit háromszorosan- -négyszeresen meghaladta. Ez azt jelenti, hogy a Titán felszíne foltos. Június negye­dikén a tengely körüli forgása során a Ti­tánnak olyan felületét érte rádiósugár, a- melyet nem etánóceán borít, hanem vala­mi más, például jég. A jeleket jól vissza­verő foltnak az 5000 kilométernyi átmérő­jű holdon vagy 1000 kilométer nagyságúnak kell lennie. A kutatók szerint azonban még korai ki­mondani, hogy a Titánt etántenger, illető­leg jégből vagy más szilárd anyagból álló kontinens borítja. Ahhoz, hogy e föltevésről megbizonyosodjanak, célszerű volna a Ti­tánt más hullámhosszokon is megszondáz­ni, ám erre jelen pillanatban nincs lehető­ség. A soccorót VLA rádiótávcső a kívánt felbontással csak 3,5 centiméteres hullám­hosszakat tud észlelni, a Puerto Rlcóban, Arecibőban lévő rögzített távcsövei pedig a túlságosan délre lévő Titán jelenleg nem célozható meg. A Neptunus felhői a Voyager képein Az 1977-ben felbocsátott Voyager—2, a- mely idén augusztus 25-én 4850 kilométer­re közelítette meg a Neptunuszt, már a múlt év vége óta számos felvételt készített róla. Minthogy e bolygótársunk főképp víz­ből és gázokból, így metánból áll, a Voya­ger észlelte szerkezetek nem valamiféle fe­lületnek, hanem a légkör e magas régiói­ban lévő felhőknek a jellemzőt Az ez év elején készített felvételeken a Neptunusz déli féltekéjének 30. foka kör­nyékén egy nagy fehér felhőt észleltek. Azóta ez elhalványodott Mostanára az egyenlítője közelében, egy nagy sötét felhő alakult kt Ugyancsak sötét felhősávok van­nak a Neptunusz északi és déli pólusa kö­rül is. Áprilisban egy hirtelen változás kö­vetkezett be a Neptunusz egyetlen napjá­nak — az ott tizennyolc óra — leforgása alatt: a déli pólus közelében lévő nagyon halvány fehér folt hirtelen a bolygó legfé­nyesebb területévé vált. A Neptunusz légköre merőben eltér az Uránuszétól, noha e bolygót — méretei és összetétele alapján — a Neptunusz „iker­testvérének“ tekintik. Az Uránusz mellett a Voyager—2 három évvel ezelőtt haladt el — de akkor alig látta nyomát felhőnek. A két bolygó között a különbséget föltehető­en az okozza, hogy — földi megfigyelések szerint — a Neptunusz magjában csaknem ugyanannyi hő keletkezik, mint amennyit Napunktól kap, míg az Uránusz bolygóban alig keletkezik. Mikro-inform Nem nagyképűség ma azt állítani, hogy az élet minden területén az elektronika, a számftástechnika alkalmazása jelenti a jö­vőt, az érvényesülést. A világpiacon már régóta így van, hétköznapi életünkben pe­dig egyre inkább. Sajnos, csak egyre in­kább és nem általánosan, mert a világszín­vonalat a régi, brezsnyevi módon elérni nem nehet, igyekeznünk kell, ha nem aka­runk lemaradni. Akadnak persze így is olyanok, akik ké­telkednek az általános érvényesítés lehe­tőségében. Most következő híreinkkel, tu­dósításainkkal őket szeretnénk figyelmeztet­ni: a lehetőség általános. Forradalmi újításra vonatkozik ez a négy betű: ISDN, Intergrated Services Digital Network, azaz, ami magyarul azt jelenti, „szolgáltatásokat integráló digitális távköz­lési hálózat“. Ez a meglévő telefonhálózat­ra épül, de digitalizálással bővíti annak lehetőségeit. A telefonvezeték két párhuza­mosan használható csatornára való felbon­tása, vagyis egy vonalon egyszerre lehet te­lefonálni és a távmásolóval egy dokumen­tumot továbbítani. A közlési sebesség má­sodpercenként 64 bit. Lúdtollért vásárol számítógépet 12 cseh­országi vállalat. Az akicöt a Ceské Budé- ]ovice-l Állami Halgazdaság kezdeményez­te. Főleg a lúdtartással is foglalkozó hal­gazdaságok csatlakoztak a kezdeményezés­hez. Eddig közel egymillió korona értékű lúdtollat exportáltak az osztrákoknak és a franciáknak számítógépekért. Mikro ’89 címmel megjelent a hazai, in­formatikai szaklap. A kiadó, vagyis a Mik­roelektronikai Társulás úgy tervezi, hogy a jövőben ez a nyolcoldalas lap két nyel­ven, csehül és szlovákul havonta egyszer fog megjelenni. Az első lapszám legérde­kesebb cikkének a címe: Milyen is a MUMPS programnyelv. A legkisebb elektromotort Is sikerült már elkészíteni az USA-beli Berkeley város egyetemén. A szlllkátból levő motor átmé­rője még az emberi hajszál átmérőjénél is kisebb. A szakemberek igyekeztek minél több olyan új eljárást alkalmazni, amelye­ket egyébként már a félvezetők építésénél sikerrel alkalmaznak. A BMW NSZK-beli autőgyártó cég ÚJ szolgáltatást kínál vásárlóinak: használt autót számítógép közvetítésével is lehet vá­lasztani. A megrendelő csak ráköti a szá­mítógépét a telefonvonalra, kitekeri a 0130/ 9697-es számot, és már válogathat is az au­tók között. Kívánságára a számítógép tá­jékoztat az autók színéről, áráról, berende­zéséről vagy a lefutott kilométerek számá­ról. Ha az illető meg szeretné vásárolni a kocsit, a számítógép megad.ja, hogy me­lyik elárusltóhelyen vehető át az autó. A vevőnek ezért a szolgáltatásért nem kell csak a telefonvonal használatát megfizet­nie. Idáig a BMW-nek már több mint 15 ezer használt autót sikerült így eladnia, és nemcsak a cég van megelégedve ezzel az árusítási módszerrel, hanem a vevők is. A laptop olyan hordozható kis számító­gép, amelyet az újságíróknak terveztek a nyugatnémet Bundespost mérnökeL Az új­ságírók, miként azt az utóbbi két évben már kipróbálták, állandóan maguknál tart­ják, hogy minden információt vagy ötletet azon melegében, éjjel vagy nappal, rög­zítsenek vele. Az idén 100 000 laptop került a szaküzletekbe, s a piackutatók szerint a forgalmuk 1990-ben 30 százalékkal növe­kedni fog. Talán jut majd néhány belőle a ml újságíróinknak, szerkesztőinknek is. HAJDO ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents